Magyar Szó, 1970. március (27. évfolyam, 58-88. szám)
1970-03-31 / 88. szám
2. oldal Makariosz érseke a nikoziai kórházban meglátogatta a helikopter pilótáját, aki az elnök ellen elkövetett merényletkísérlet után, súlyosan megsebesülten is, nagyobb baj nélkül leereszkedett gépével Szovjet diplomatákat akartak elrabolni Buenos Airesben A támadókat megsebesítették Az UPI, jelenti, hogy négy állig felfegyverzett férfi vasárnap este a Szovjetunió Buenos Aires-i nagykövetségének épülete előtt körülvett két szovjet diplomatát, rájuk fogták fegyverüket, és a járda peremén veszteglő gépkocsiba akarták tuszkolni őket. A nagykövetség őre tüzet nyitott a támadókra, mire ők elengedték áldozataikat, és visszalőttek. A lövöldözésben mind a négy támadó megsebesült, és a rendőrök beszállították-e őket a kórházba. Hírek szerint az egyik szovjet diplomata is megsebesült. Az argentin hírügynökség szerint az emberrablók az argentin szélsőjobboldali szervezet tagjai voltak: meg akarták torolni a paraguayi konzul elrablását. Washingtonból jelenti a Tanjug. Robert Schaetzel, az Egyesült Államok nagykövete az Európai Gazdasági Közösségben, kijelentette, hogy az USA elégedetlen az európai „hatok” kereskedelmi politikájával. Kifogásolta a Közös Piac mezőgazdaságának támogatását és az afrikai, illetve más országokkal kötött kedvezményes kereskedelmi egyezményeket. Schaetzel szerint ez a politika kárt okoz az Egyesült Államok érdekeinek a nemzetközi piacon. Washingtoni források szerint az amerikai mezőgazdasági kivitel a Közös Piac országaiba 1968 óta 12 százalékkal csökkent, ami a szervezet bezárkózásának a következménye. A Közös Piac dömpingáron értékesítette mezőgazdasági termékeit ázsiai és közel-keleti piacokon, és ezzel kiszorította onnan az Egyesült Államokat. Az amerikai kormány az utóbbi időben minden alkalmat megragad, hogy elégedetlenségét fejezze ki a Közös Piac gazdaságpolitikájával szemben. Az amerikai gazdasági szakértők becslése szerint heves kereskedelmi háború küszöbén állunk. A Közös Piac végrehajtó bizottsága erélyesen elutasította az amerikai vádakat, és kifejezte óhaját, hogy hosszú lejáratú kereskedelmi egyezményt kössön az USA-val. elmúlt három hónapban, de különösen márciusban, a parlamenti választásokat követően számos árucikk megdrágult. A kormány árbizottsága megkísérelte elejét venni a drágulásnak, de a jelek szerint nem sok eredménnyel. Felszöktek a házbérek, a szolgáltatási díjak, és nagyobb lett több iparcikk és élelmiszer ára is. Az idén tavasszal különösen drága a primőr áru, a zöldsaláta, az újburgonya, a zöldhagyma, hogy ne is említsük a paradicsomot és a zöldpaprikát, amelyet a holland, a bolgár, a román, az olasz és a spanyol kertészek szállítanak, egymással versengve, az osztrák fővárosba. A kormány álbizottsága kénytelen volt eleget tenni a papíripar áremelési követelésének, és jóváhagyni mindenfajta papírcikk drágulását. A bizottság jóváhagyta az Ausztriában előállított társas- és tehergépkocsik árának 5,8 százalékos növelését is. Az osztrák gépkocsitulajdonosok a szolgáltatások és a javítások árának növekedése miatt tiltakoznak. A javítóműhelyekben egyórai javításért 130 schillinget (mintegy 70 új dinárt) fizetnek, nem számítva az alkatrészek árát. A kormány árbizottsága még mindig csak találgatja, hogy miképpen állja útját az árak folytonos emelkedésének. ÁREMELKEDÉSI HULLÁM AUSZTRIÁBAN A kormány nem sok sikerrel küzd a drágulás ellen Bécsből jelenti a Tanjug Ausztriát újabb áremelkedési hullám árasztotta el. Az AZ USA ELÉGEDETLEN A KÖZÖS PIAC GAZDASÁGI POLITIKÁJÁVAL ........................... (3) Amikor a tengerészek parancsnoka üdvözölte, s kifejezte a reményét, hogy belép az Ideiglenes Kormányba, fölkapta a fejét. Néhány mondattal válaszolt, a végén fölemelte a hangját: Éljen a szocialista világforradalom!” Ezt vágta oda az egykori cári váróteremben Csheidzének, a Petrográdi Szovjet elnökének is, aki köszöntötte és együttműködésre szólította fel. Ezt kiáltotta a kis páncélautóról is, melyre fölkapaszkodott, mert a gépkocsija nem tudott elindulni a tömegben. Az emberek lépésben követték, kétoldalt munkások és katonák álltak, az ablakok tele voltak nézőkkel, holott már jóval elmúlt éjfél. A szuronyok csillogtak a fényszórók fényében, a menet minduntalan megtorpant, hallani akarták Lenint. Mire a Ksesinszkaja palotához, a bolsevikok főhadiszállásához értek, már rekedt volt. Hazaérkezett. Csak rögtönözni tudnak A szovjet kezdetben éppolyan tanácstalan volt, mint a kormány. A Végrehajtó Bizottság nem tudta, mit tegyen: kilépett a színpadra, de nem ismerte a szerepét, s csak rögtönözni tudott. Megalakulásakor semmi mást nem követelt az Ideiglenes Kormánytól, mint agitációs szabadságot a baloldali pártoknak, de már az első pillanattól kormányzati teendőket látott el: katonai és élelmezési bizottságokat nevezett ki, megszállta az állami bankokat, a pályaudvarokat, parancsokat adott a hadseregnek. S a szovjetekben akárki elmondhatta a véleményét, bármi is volt az. Lenin 1917 tavaszán a legszabadabb hadviselő országnak nevezte Oroszországot. Csakhogy a háborúban a szabadság az uralkodók gyengeségének a jele. Amikor az ország minden erejét egyetlen célra, a győzelemre összpontosítja, a kormány alapvető kérdésekben nem tűrhet ellenvéleményt. Nem is tűrt, a háború ellenzőit nemcsak a császári Németországban vagy a monarchiában, a demokratikus Angliában és Franciaországban is börtönbe vetették. Oroszországban azonban a forradalom törvényei erősebbek voltak a háború törvényeinél, a szólásszabadság nem tűrt korlátokat, s az Ideiglenes Kormány még akkor sem tudta volna elnyomni ellenfeleit, ha akarja. Egyszerűen azért, mert nem volt hozzá ereje. „Az Ideiglenes Kormánynak nem áll rendelkezésére igazi haderő — írta Gucskov hadügyminiszter Alexejev tábornoknak—, s parancsait csak akkor hajtják végre, ha jóváhagyja a Munkás- és Katonaküldöttek Szovjetje, melynek kezében vannak a hatalom legfontosabb tényezői, a csapatok, a vasút, a posta, a távíró. Azt lehet mondani, az Ideiglenes Kormány csak addig létezik, amíg a szovjet engedélyezi.” A bukás Lenin még aznap éjjel, amikor hazaérkezett, rekedten, holtfáradtan, elmondta programját a Ksesinszkaja-palotában a fogadására összegyűlt bolsevik vezetőknek. Furcsább díszletet elképzelni sem lehet: nagyhercegek egykori szeretőjének fehér márvánnyal borított dísztermében, pálmák s egy barlang-szökőkút között hangzottak el először a szocialista forradalmat követelő tézisek. Másnap újra elmondta a szovjet konferencia bolsevik küldötteinek, majd a bolsevikok és mensevikek együttes ülésén. A hatás döbbenetes volt. „Emlékszem Bogdanovra, aki két lépésre ült az emelvénytől — írja a gyűlés egyik részvevője.” — „Ez lázálom — szakította félbe Lenint —, egy őrült lázálma! Szégyen ilyen zagyvaságról akárcsak vitatkozni is — kiáltotta a hallgatóság felé fordulva, sápadtan a dühtől és a megvetéstől, önmagukat szégyenítik meg! Marxisták!!” Saját pártja vezetői között is alig akadt híve. A Petrográdi Bizottságban mindössze ketten támogatták a programját, ellene tizenhárman szavaztak. Amikor hazaérkezett, azt hitte, letartóztatják, ujjongó tömeg várta, diadalmenetben kísérték végig a fővároson. Másnap a fél város beszélte, hogy megbukott. „Aki ilyen ostobaságokat beszél, az nem veszélyes. Nagyon jó, hogy hazajött, legalább leleplezte magát.” (Sztankevics, szociálforradalmár.) „Amikor Lenin tézisei megjelentek, sok elvtárs azt mondta, Lenin szindikalista elhajló, nem ismeri már Oroszországot, nem számol az adott pillanattal stb.” (Cihon, bolsevik.) „Lenin ma utódként jelentkezett arra a trónra, mely harminc éve üresen áll Európában — Bakunyin trónjára. Lenin új szavai csak visszhangoznak valami régit — a primitív anarchizmus idejétmúlt igazságait.” (Goldenberg, mensevik.) „Hadd éljen a forradalmon kívül, amíg mi, többiek, tovább haladunk a forradalom útján.” (Csheidze, mensevik, a Petrográdi Szovjet elnöke.) „Lenin tegnap a szovjetben teljesen megbukott. Béketéziseit olyan arcátlanul védelmezte, hogy szidalmazások közepette kellett visszavonulnia. E csapás után soha többé nem térhet magához.” (Miljukov, alkotmányos demokrata, külügyminiszter.) „Programját... nem annyira felháborodottan, mint gúnyosan fogadták, olyan értelmetlennek és kiagyaltnak érezte mindenki ... Még saját elvtársai, a bolsevikok is zavartan elfordultak tőle.” (Zenzinov, szociálforradalmár.) „Bukott ember, aki kívül rekedt a mozgalmon.” (Szkobeljov, mensevik.) „Lenin beszéde elvont konstrukció, mely azt bizonyítja, hogy nem értette meg az orosz forradalmat. Ha Lenin megismeri a való helyzetet Oroszországban, maga tagadja majd meg saját konstrukcióját.” (Sztyeklov, bolsevik.) „Teljesen elszigetelt légkörben él, nem tud semmit, mindent fanatizmusa szemüvegén keresztül lát, nincs körülötte senki, aki csak kissé segíteni tudná, hogy eligazodjék az eseményeken.” (Kerenszkij, szociálforradalmár, igazságügyminiszter.) „Leninre annyira nem figyel senki, hogy a jelen pillanatban teljesen veszélytelen." (Szuhanov, mensevik.) (Folytatjuk) Ш111111111Ш111ШШШШШШншШ111Ш1шшш....!Ш|||ШШпшпшшШ1ШшишшшшппштШ1111П11Ш1Мт||||Ш111|ШШШ1Ш1111111111111Ш1Ш11Ш1111Ш1М11| A HALHATATLAN LENIN ......................................................................................................... GYURKÓ LÁSZLÓ: LENIN,OKTÓBER .......................................................................................... MAGYAR SZÓ Kedd, 1970. márc. 31. Clifford Irving: A képhamisítók királya (7) — Tudtam, hogy a tűzzel játszom, de ezzel is ki akartam hívni a sorsot. Tudnom kellett, van-e olyan tehetségem, hogy Picassót is utánozni tudjam. Természetesen Picasso felfedezett valamit, aminek eredetiségét én csak utánozni tudtam, azonban ha egy ember, aki negyven évig foglalkozott Picassóval, jóknak értékeli rajzaimat, az mégis arról tanúskodik, hogy az ecsetforgatásban egyenrangú vagyok a nagy festővel. Két hét után a nagy szakértő megvette mind az öt képemet. Ez megerősítette hitét szakmai képességében. Elérkezettnek látta az időt, hogy búcsút mondjon képhamisító munkásságának. Újra önálló festő akart lenni, valóban festő, és megvolt hozzá a hite is. Egy szerény szobát bérelt Los Angelesben heti tizenegy dollárért, és hat hónapon át rendületlenül dolgozott. Azután hóna alá csapta képeit autóbuszra ült és felkereste a képkereskedőket. Egy képét sem tudta eladni, és kiállítást sem sikerült rendeznie. Letörten tért haza. Képei közül kiválogatta azokat, amely szerinte megfeleltek a mondén vásárlók ízlésének, hangos ultramarinnal festett vagy rózsaszínben tündöklő csendéleteket, pálmákkal övezett tengerpartokról és naplementékről készült képeket választott ki. Felkereste a bútorkereskedőket, akiknek tíz-húsz dolláros áron sikerült elkótyavetyélnie a képeit. Egy lakásdíszítőnek megtetszettek a festményei és többet megvett belőlük. — Nem festene a számomra rózsaszínű kutyusoikat?— kérdezte. — Az ilyen képeket nagyon keresik... — Ez nem fekszik nekem — vágott vissza büszkén Elemér. Mégsem volt boldogtalan! Valaha palotákban élt, most nem volt autója és magának kellett elkészítenie gyors főzőjén szerény ebédjét, mégis elégedett volt. Ezt a korszakát később élete legszerencsésebb idejének mondta, s úgy emlékezett rá viszsza, mint mások boldog gyermekkorukra. A képkereskedő felesége Amikor ismét pénzszűkébe került, Elemér sóhajtások közepette látott munkához. Egy óra múltán legjobb ruhájában és hivalkodó selyemnyakkendővel mint Louis Raynal megjelent Dalzel Hatfield képkereskedésében és felkínálta az imént elkészített Modigliani rajzot. — Nem vásárolok rajzokat — mondta félvállról Hatfield. — A feleségemnek van egy kis személyes gyűjteménye, talán őt érdekli a kép. (Folytatjuk) A háztáji szerves része a szocialista mezőgazdaságnak A magyar kormány intézkedései az állattenyésztés ösztönzésére részben, sőt kivitelre is termelnek. Amellett, hogy felemelték a felvásárlási árakat, megkönnyítették a takarmány beszerzését, és az állattenyésztés ösztönzésére a háztáji állattenyésztésben eltöltött időt úgy számolják el, mintha a termelő a szövetkezetben dolgozott volna. Az egyetlen feltétel, hogy a tenyésztő szerződést kössön a termelőszövetkezettel a szarvasmarha vagy a sertés leszállítására. A termelők tehát lehetőséget kaptak, hogy növeljék a szövetkezeti munkanapok számát, s egyben munkájukat a munkakörba is beszámítják. A magyar kormány ezen intézkedéseivel igyekszik hozzájárulni a társadalmi szektor és a háztáji gazdaságok együttműködéséhez, mert az új felfogás szerint a háztáji szerves része a szocialista mezőgazdaságnak. A magyar kormány több intézkedést tett a háztáji állattenyésztés ösztönzésére. Az elmúlt két évben ugyanis kisebb figyelmet fordítottak a háztáji állattenyésztés fejlesztésére, ezért jóval kevesebb hús került a boltokba. A háztáji gazdaságok ugyanis jelentős százalékban vesznek részt a lakosság élelme- MUNKALASSÍTÁS AZ AMERIKAI REPÜLŐTEREKEN Az amerikai repülőtéri alkalmazottak sztrájkja és a kedvezőtlen időjárás miatt nagyon sok gép nem indulhatott el a legnagyobb amerikai városok repülőtereiről. New Yorkból Chicagóba és Washingtonba például csak az utasszállító gépek fele szállt fel. A repülőtéri alkalmazottak az előírások szigorú betartásával megnehezítik, késleltetik a forgalmat. Sztrájkjuk még mindig tart, noha a szakszervezetek már megkezdték a tárgyalásokat követeléseik teljesítéséről. Subandriót nem végzik ki? Lehetséges,hogy életfogytiglani fegyházra változtatják a halálbüntetést Suharto tábornok, indonéz köztársasági elnök sajtótitkára cáfolta, hogy az államfő élertfogytiglani börtönbüntetésre változtatta Subandrio volt külügyminiszter halálbüntetését. A szóvivő közölte, hogy az elnök még nem döntött Subandrio kéréséről, hogy ejtsék el az ellene felhozott vádakat. Subandriót 1966-ban ítélte halálra a katonai bíróság, mert a vád szerint egy évvel korábban részt vett az államcsínykísérletben. Subandrio a leváltott Sukarno államfő legközelebbi munkatársai közé tartozott. Egy nyugat-jávai katonai börtönben őrzik.