Magyar Szó, 1970. április (27. évfolyam, 89-117. szám)

1970-04-01 / 89. szám

­ 4. oldal A szörnyű földrengés sújtotta török városkában, Gedizben, csak romok maradtak az egykori otthonok helyén Milja Ribičič fogadta a belga igazságügyminisztert Mitja Ribicic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, kedden délelőtt fogadta Al­fons Vranckx belga igazság­ügy-minisztert. A fogadáson részt vett dr. Josip Brnčić, a Szövetségi Igazságügyi Tanács elnöke is. Szudánban nyugalom van A lázadók többsége letette a fegyvert Hivatalos jelentés szerint egész Szudánban béke van. A lázadók Aba sziget kivé­telével, ahol El Mahdinak, az Anszar szekta imájának vezetésével mintegy 30 000 felkelő gyűlt össze, az egész országban letették a fegy­vert. Mint jelentettük, a khar­­túmi kormány hétfőn felszó­lította a lázadókat, hogy ad­ják meg magukat és tegyék le a fegyvert, mert külön­ben a hadsereggel kerülnek szembe. Az omdurmani rádió szü­net nélkül közli azokat a táviratokat, amelyben az or­szág népe és külföldi poli­tikusok támogatásukról biz­tosítják El Numeiri kormá­nyát. Abrams tábornok követelése Ideiglenesen hagyjanak föl a Vietnamban harcoló amerikai csapatok kivonásával Creighton Abrams tábor­nok, a Vietnamban harcoló amerikai egységek parancs­noka, megbeszélést folytatott Nixon elnökkel, és állítólag arra kérte Nixont, hogy ideig­lenesen szüntesse meg az amerikai csapatok kivonását a vietnami harcterekről. A Tanjug szerint nincs kizár­va, hogy Nixon elrendeli az amerikai katonák hazaszál­lításának ideiglenes beszün­tetését. A Fehér Ház sajtóképvi­selője nem erősítette meg, de nem is cáfolta ezt a hírt. A kormányhoz közel álló kö­rök azonban hangsúlyozzák, hogy Nixon, mielőtt végle­ges döntést hozna, fontoló­ra veszi a laoszi, a kambod­zsai és a vietnami helyzet alakulását. Április derekán egyébként — a tervek szerint — újabb amerikai csapatokat vonnak ki Dél-Vietnamból, tehát ek­kor 434 000 amerikai marad Vietnamban. Nixon elnök a múlt héten kijelentette, nem valószínű, hogy a laoszi fejlemények befolyásolják az újabb csa­pattestek kivonására vonat­kozó döntéseit. Ugyanakkor elmondta, hogy a háború vietnamizálásának terve a megvalósulás felé halad. Viszontagságos legitőgéprablás A pilóta félrevezette a légi kalózokat Tokióból jelenti a Reuter. A JAL japán légiforgalmi vállalat Boeing T 727 típusú utasszállító gépét hétfőn este tizenöt főnyi fegyveres cso­port eltérítette útirányától. A géprablók tőrökkel és kézi­gránátokkal felfegyverkezve behatoltak a pilótafülkébe, és kényszerítették a pilótákat, hogy Észak-Korea felé irá­nyítsák a gépet. A repülőnek 131 utasa és hétfőnyi sze­mélyzete volt. Ishida százados, a gép ka­pitánya, közölte a fegyveres csoport tagjaival, hogy nincs elegendő üzemanyaga, s Dél- Japánban le kell szállniuk. Ugyanakkor értesítette a ja­pán légierőt, amelynek va­dászrepülői ezután az Ituzuki repülőtérig kísérték az utas­­szállító gépet. A légi kikötőt a gép leeresz­kedése előtt megszállta a rendőrség és felkészült rá, hogy letartóztassa a repülő­gép elrablóit. A fegyveresek azonban azzal fenyegetőztek, hogy felrobbantják a gépet, ha nem folytatja útját. Mint­egy három és fél órás várako­zás után az utasgép felszállt és Korea felé vette az irányt. A pilótáknak azonban sike­rült félrevezetniük a géprab­lókat. Észak-Korea helyett Dél-Koreába irányították a gépet. A Szöul melletti repü­lőtérre ereszkedtek le, előző­leg azonban a repülőtérről el­távolították a dél-koreai zász­lókat és feliratokat, és helyük­be észak-koreai zászlókat tűztek ki. A légi kalózok mégis rájöttek, hogy Szöul­ban vannak, mert nem enged­ték meg a pilótáknak és a gép utasainak, hogy kiszáll­janak. További hírek még nem érkeztek. Ülésezik a szovjet— jugoszláv tudományos vegyes bizottság Kedden Belgrádban meg­kezdődött a jugoszláv—szov­jet tudományos és műszaki együttműködési vegyes bi­zottság 23. rendes ülése. A bizottság felméri a legutóbbi ülésszak óta folytatott együttműködés eredményeit, és elkészíti az elkövetkező időszak munkaprogramját. MAGYAR SZÓ Szerda, 1970. április 1. Bumedien fogadta nagykövetünket Az AFP jelenti, hogy Huari Bumedien algériai köztársasági elnök kedden fogadta Osman Djikicet, ha­zánk algériai nagykövetét. Budapestre utazott a jugoszláv nőszövetség képviselője A Magyar Nők Országos Tanácsának meghívására kedden Budapestre utazott Hiba Čehajić, aki a Jugo­szláv Nőszövetséget képvise­li a Magyarország felszaba­dulásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. Phnom Penh Moszkva és London közbenjárását kéri A YDK és a DNFF egységei hevesen támadják a kormánycsapatok­­ hadállásait Phnom Penhből jelenti az­ Szovjetuniót, hasson oda, hogy Kambodzsába térjen vissza a nemzetközi ellenőr­ző bizottság. A brit külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a kormány fontolóra vette Kambodzsa felszólítását, és emlékeztetett rá, hogy Lon­don már a múlt héten üze­netet intézett Moszkvához, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság térjen vissza Kam­bodzsába. A szovjet kor­mány még nem válaszolt Londonnak. Brit hivatalos körök kö­zölték, hogy a kormány tá­mogatni fogja Kambodzsá­nak azt a kérelmét is, hogy az ENSZ keressen elfogad­ható megoldást a kambod­zsai helyzetre. A Hszinhua hírügynökség szerint Kína kedden azzal vádolta a kambodzsai kor­mányt, hogy letér a béke­politika útjáról, semmibe veszi a függetlenség és az el nem kötelezettség elveit, amelyeknek megvalósításá­ért Norodom Szihanuk any­­nyit fáradozott. A hírügynök­ség egyúttal cáfolta Kambod­zsa volt pekingi nagyköveté­nek kijelentését, amely sze­rint Kínában zavart kelt Szihanuk herceg jelenléte. Indonézia támogatni fogja Kambodzsát A Tanjug jelenti, hogy Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter Bonnba való elutazása előtt az újságírók­nak elmondta: Indonézia tá­mogatni fogja Kambodzsát AFP: A kambodzsai kormány felszólította Nagy-Britanniát és a Szovjetuniót, hogy az Indokínára vonatkozó 1954- es genfi értekezlet társelnö­keiként behatóan foglalkoz­zanak a kambodzsai hely­zettel. A kambodzsai kormány szerint a VDK és a DNFF csapatai nemcsak hogy nem vonulnak ki Kambodzsából, hanem hevesen támadják a kormánycsapatok hadállá­sait. Phnom Penh egyúttal felszólította az USA-t és h a egy külföldi beavatkozás esetében, ha Phnom Penh segítségét kéri. Hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a kambodzsai helyzet három hét alatt annyira fejlődik, hogy le lehet vonni a meg­felelő következtetéseket. Kölcsönös légitámadá­sok a Szuezi-csatorna mentén Tel-Avivból jelenti a Reu­­ter. Izrael katonai szóvivője közölte, hogy az izraeli re­pülőgépek kedden bombázták a mansuri rakétatelepet, a Szuezi-csatorna déli és köz­ponti térségében pedig egyip­tomi hadállásokra szórták bombarakományukat. A szó­vivő szerint a gépek sértetle­nül visszatértek támaszpont­jaikra. A jordániai katonai szóvi­vő jelentette, hogy az izraeli csapatok kedden a Jordán folyó völgyének déli részé­ben rálőttek a jordániai ha­tárőrökre. A jordániaiak vi­szonozták a tüzet. A TASZSZ jelenti, hogy Líbiában nemzeti ünneppé nyilvánították március 31-ét, és országszerte nagygyűlése­ket tartanak. A városok zász­lódíszbe öltöztek. Az ok: az utolsó brit katonák is elhagy­ták Tobruk és El Adem tá­maszpontokat. A nagygyűlé­sen Moammer el Kadhafi ez­redes, a líbiai forradalmi ta­nács elnöke mondott beszé­det Clifford Irving: A képhamisítók királya (8) Elemér jól ismerte ezt a fogást, a „képgyűjtő feleség gyűjteményéről” szóló mesét, de pénzre volt szüksége és belement a játékba. — Mennyit kér a képért? — kérdezte a kereskedő, mi­után telefonált. Nem kérhetett nagy össze­get, a túl alacsony ár vi­szont gyanút keltett volna. — Kétszázötven dollárt — mondta. — Kétszázat adok érte, készpénzben. A képet egy hónappal ké­sőbb James Alsdorf vásárol­ta meg, akinek Chicagóban értékes Modigliani képgyűj­teménye volt. Elemér négy hónappal később újságban olvasta, hogy: „Felfedeztek egy Modigliani-önarcképet”. Az „önarcképet” Elemér ké­szítette egy megsárgult pa­pírlapra, amelyet egy 1920- ban készült könyvből vágott ki. Rajzát most remekművé kiáltották ki. Fúrta a kíváncsiság, és te­lefonon a chicagói képtárhoz fordult, hogy megérdeklőd­je, mennyit fizetett Alsdorf a képért. Amikor megtudta, hogy Hatfield 4000 dollárt kapott érte, úgy érezte ma­gát, mint az a részvényes, aki elkótyavetyélte részvé­nyeit, amelyek értéke azután csillagászati magasságba szö­kött fel a tőzsdén. New Yorkba utazott, ahol a véletlen egy francia kép­kereskedővel hozta össze, aki Matisse-fesményeket ke­resett. Szállodájában Elemér mun­kához látott, és két óra alatt elkészített három nagy Ma­­tisse-rajzot. A képkereskedő boldogan vásárolta meg da­rabját ötszáz dollárért. A Matisse-rajzokért ma 7000— 10 000 dollárt fizetnek. Az 1500 dollár azonban Elemér számára akkor, 1955-ben a szabadulást jelentette a nyo­morból. Kényelmes lakást bérelt és elutazott a napsü­téses tengerpartra. A HALHATATLAN LENIN .................................................................................................................. GYURKÓ LÁSZLÓ: LENIN,OKTÓBER (9) „Aznap Lenin elvtárs még saját soraink­ban sem akadt senkire, aki nyíltan támo­gatta volna.” (Zalezsszkij, bolsevik.) „Az újonnan érkezett anarchisták közül Lenin plombást vagonban jött meg Német­országból. Először a szociáldemokrata párt egyik gyűlésén jelent meg a nyilvánosság előtt, s megbukott.” (Buchanan, petrográdi brit nagykövet.) „A Pravda tegnapi számában Lenin elv­társ közzétette „téziseit”. Ezek Lenin elv­társ személyes véleményét tükrözik... A Pravda politikája pontosan megfogalma­zódott ... az Ideiglenes Kormányról s a há­borúról benyújtott határozati javaslatok­ban, melyeket a Központi Bizottság irodá­ja dolgozott ki, s a bolsevik kongresszusi küldöttek jóváhagytak. Amíg a Központi Bizottság és az összorosz pártkonferencia esetleg másként nem dönt, ezek a határo­zatok képezik programunkat, melyet vé­delmezni fogunk mind a „forradalmi op­portunizmus”, mind pedig Lenin elvtérs bírálata ellen.” (Kamenyev, bolsevik, a Pravda szerkesztője.) Két elmélet Miért robbant ki a vita, s miért kavart föl olyan szenvedélyeket, hogy némelyek őrültnek nevezték Lenint, mások megker­­gült ámokfutónak, árulónak, aki a forrada­lom ellen tör, ostoba álmodozónak, idegen hatalom ügynökének, aki Oroszország vesztét akarja? Még a legenyhébb vád is az volt, hogy programjának semmi köze a marxizmushoz. Az elmélet, melyet február után Pleha­novtól a bolsevik vezetőkig szinte minden orosz szociáldemokrata elfogadott, így hangzott: „Marx kimutatta, hogy a szocia­lista társadalom előfeltétele az erős ipar és az erős munkásosztály, hisz a szocializ­mus nem álomkép egy jobb és szebb világ­ról, hanem a gazdasági helyzet szükség­­szerű következménye. Az orosz birodalom­ban nincs erős ipar és erős munkásosztály, tehát az ország nem érett a szocializmus­ra: a cári rendszer megdöntése után csak polgári hatalom lehetséges. A munkásság csak elenyésző töredéke a lakosságnak, a nép analfabéta és szervezetlen, az ipar gyönge, a föld jelentős része a nagybirto­kosoké, s még köztársaság sincs — tehát a munkásságnak nem szabad hatalomra törnie, lojális ellenzékként bírálva támo­gatnia kell az Ideiglenes Kormányt, hogy megteremtse a polgári államot, s majd ha létrejött a demokratikus köztársaság, ha a földet szétosztották, ha az ipar és a prole­tariátus megerősödött, akkor lehet szocia­lista forradalomra gondolni. Lenin elmélete viszont így hangzott: igaz, hogy Oroszországban nincsenek meg a szocialista társadalom előfeltételei, de épp ezért az a cél, hogy megteremtsék őket. A polgárság olyan gyenge, hogy erre képtelen, mert kénytelen szövetkezni a ré­gi uralkodó osztállyal. Ezért a munkások­nak és a parasztoknak meg kell szerezniük a hatalmat, s a hatalom birtokában a pol­gárság helyett is nekik kell végrehajtaniuk a polgári átalakulást. A feladat tehát nem az, hogy engedelmes ellenzékként támo­gassák a kormányt, hanem hogy megbuk­tassák. (Folytatjuk) Miss Mongan gyanakszik Az öregedő Elemér bele­fáradt az életbe. Ráunt az utazásokra és a kilincselé­­sekre. Nyugodt életre vá­gyott, és elhatározta, hogy a meleg floridai partokra köl­tözik. Magával vitte „titkárát és sofőrjét”, Jimmy Damient, az egykori ökölvívóbajnokot, aki egyébként „angyali fiú volt, szerény és szép, mint egy görög isten”. Elemér mind délebbre utazott, s vé­gül Miamiban kötött ki. A házalás megszűnt. Ez­után csak levél útján érte­kezett a képtárakkal és az amerikai múzeumokkal. Mi­előtt elhagyta New Yorkot, beszerzett egy kis könyvtár­ra való könyvet, amely a legnagyobb festőművészek képnyomatait tartalmazta. Délben befejezte munkanap­ját, és a tengerparton csat­lakozott Jimmyhez. A hét­végeken utazgattak, általá­ban kedélyes kettesben él­tek. Elemér nagyon büszke volt egy Matisse-rajzára . Nő virágokkal és gránátalmával —, amelyet a Harvard egye­temhez tartozó Fogg Art Mu­­seumnak adott el. Ezt köve­tően több Modigliani és Re­noir rajzot küldött a mú­zeumnak egy kísérőlevéllel: „Intézetük iránti tiszteletből a kiállításukra küldöm”. Hibát követett el, mert a küldemény fölkeltette Agnes Mongan gyanúját. A mú­zeum konzervátora vissza­küldte a rajzokat Elemérnek. Idő múltával Miss Mongan­­ban további kételyek támad­tak, és kitartóan vizsgálgat­­ta a Matisse-festmény erede­tiségét. Évekig járta a kép­tárakat és a műkereskedése­ket. (Folytatjuk)

Next