Magyar Szó, 1970. május (27. évfolyam, 118-147. szám)

1970-05-23 / 139. szám

Szombat, 1970. május 23. Mcu­kMWlQMUVUAMfo Komoly figyelmeztetés M­AO CETUNG nyilat­kozata, hogy még mindig fennáll az új világháború veszélye, és ezért „a világ összes népei­nek készen kell állniuk”, nagy érdeklődést és élénk reagálást váltott ki szerte a világon, már annál a körül­ménynél fogva is, hogy a Kínai KP elnöke legutóbb 1965 májusában, a domini­kai válság idején adott ha­sonló nyilatkozatot. A Mao Cetung nyilatkoza­tát megelőző körülmények meglehetősen drámaiak. Az amerikai és a saigoni csapa­tok hadműveletei már olyan területeken folynak, ame­lyek nemcsak hogy nincse­nek távol Kína országhatá­raitól, hanem túlságosan is közel vannak ahhoz a ha­tárhoz, amely eddig — a vietnami háború tragédiája és méretei ellenére — sért­hetetlennek látszott. Emlékeztetni kell arra az USA és a Kínai NK közötti hallgatólagos megegyezésre, hogy az Egyesült Államok szárazföldi csapatai semmi körülmények között nem sértik meg Kína, de Észak- Vietnam területét sem. Ugyanakkor Dél-Vietnam területét illetőleg hasonló szabály vonatkozott a kínai fegyveres erőkre is. A háborúnak és a nagy­hatalmi érdekeknek ezeket az íratlan és kíméletlen sza­bályait éveken át tisztelet­ben tartották, most azonban az amerikai, sőt a saigoni gyalogság is — a vietnami hadműveleteknek Kam­bodzsára és Laoszra való ki­­terjesztésével — olyan mesz­­szire jutott észak felé, hogy a Kínával való közvetlen, súlyos konfliktustól már csak egy lépés választja el a világot. Nem titok, hogy Laosz te­rületén húzódik a legendás Ho Si Minh út, az indokínai népek szabadságharcának egyik fő ütőere. Az amerikai és saigoni csapatok betöré­sei Kaoszba és nyilvánvaló szándékuk, hogy átvágják a szabadságharcosok szempont­jából létfontosságú utánpót­lási vonalat, a másik érde­kelt fél részéről sem ma­radhatott megfelelő reagálás nélkül. Mao Cetung minapi nyilat­kozata komoly fgyelmezte­­tés elsősorban az amerikaiak felé: a dolgok a kritikus pontig fajultak, egyes sért­hetetlen határokat máris át­léptek, s az ilyen kockáza­tos vállalkozásoknak túlsá­gosan veszélyes következmé­nyei lehetnek. A Kínai KP elnöke határozott támogatá­sáról biztosította Szihanuk herceget, a kambodzsai nemzeti egység kormányát, az indokínai hármas talál­kozó részvevőit és fegyve­res harcukat, ami tulajdon­képpen Kína eltökéltségéről tanúskodik, hogy meghiúsít­sa az ellenfél céljait és ter­veit. Tekintettel az egész dél­kelet-ázsiai helyzetre, Mao Cetung nyilatkozata külö­nösen nagy visszhangra ta­lált Indokína népei között. A Kínai KP elnöke a világ népeihez intézett általános felszólításán kívül — hogy harcoljanak az agresszív amerikai imperializmus el­len —, megemlítette az arab népek, majd Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika nem­zeti felszabadítási mozgal­mainak, végül pedig Észak- Amerika, Európa é­s Óceánia népeinek forradalmi harcát. Ez a sorrend és földrajzi fel­osztás szervesen illeszkedik Mao Cetungnak a világ for­radalmi övezeteiről szóló el­méletébe, illetve ismert tézi­sébe, hogy „a keleti szél fe­lülkerekedik a nyugatin”, és hogy a világ óriási többsége kész szembeszegülni az ame­rikai dominációval, nyomás­sal és agresszióval. MAGYAR SZÓ Izraeli támadás egy egyiptomi kikötő ellen újabb feszültség a libanoni—izraeli határon • A bejrúti rádió félbeszakította adását Bejrútból jelenti az AP. Az izraeli—libanoni tűzszüneti vonal mentén pén­teken ismét kiéleződött a helyzet. A bejrúti rádió félbeszakította adását, és közölte, hogy az izraeli tü­zérség délelőtt pergőtüzet zúdított két falura. A tá­madás következtében egy asszony életét vesztette, egy másik asszony és két kislány megsebesült. Több ház romba dőlt. • A libanoni hadsereg szó­vivője később közölte, hogy a támadásnak négy halálos áldozata és negyven sebe­sültje van. Tel Aviv azzal indokolta a támadást, hogy a Palesz­tinai kommandók pénteken reggel rakétavetővel rálőt­tek egy diákautóbuszra. Iz­rael követelte, hogy a Biz­tonsági Tanács vitassa meg az esetet Az izraeli vezérkar — más hír szerint — közölte, hogy az izraeli csapatok csütörtö­kön éjjel repülőgépek támo­gatásával megtámadták a Szuez várostól mintegy 350 kilométerre fekvő Szafaga nevű egyiptomi kikötőt. A támadásban diverzáns osz­tagok is részt vettek. A vál­lalkozás állítólag sikeres volt, s valamennyi részve­vője visszatért támaszpont­jára. Újabb hír szerint a Nép­front Általános Parancsnok­sága nevű palesztinai szer­vezet szóvivője Ammanban közölte, hogy ennek a szer­vezetnek a kommandói tá­madták meg az izraeli tár­sasgépkocsit. A szóvivő azon­ban hangsúlyozta, hogy az autóbuszban izraeli szakér­tők voltak, nem pedig diá­kok. Aldo Moro kairói megbeszélései Kairóból jelenti a "Tanjug: Aldo Moro olasz külügy­miniszter csütörtökön este négynapos hivatalos látoga­tásra az EAK-ba érkezett. Péntekben megkezdte tárgya­lásait Mahmud Rijad egyip­tomi külügyminiszterrel. Aldo Moro kijelentette, hogy hazája mély aggodalom­mal figyeli az arab—izraeli háború fejleményeit, s haj­landó minden tőle telhetőt elkövetni a békés megoldás érdekében. Az olasz külügyminiszter Párizsból érkezett Kairóba. A francia kormány funkcio­náriusaival a közel-keleti helyzetről tárgyalt. Jól értesült hörök szerint Olaszország hamarosan ha­tározati javaslatot terjeszt elő a közel-keleti válság meg­oldására. Abba Eban sürgeti az amerikai repülőgépek szállítását Washingtonból jelenti a Tanjug. Abba Eban izraeli külügy­miniszter — aki hivatalos minőségben az USA-ban tar­tózkodik — igyekszik meg­győzni az amerikai kormány tagjait, hogy hagyják jóvá további 125 sugárhajtású re­pülőgép eladását Izraelnek. A külügyminiszter azzal ér­vel, hogy az Egyesült Arab Köztársaságban légvédelmi rakétasorompók épültek, szovjet oktatók vesznek részt az egyiptomi pilóták kiképzésében, s emiatt „nagy mértékben” megbomlott az erőegyensúly. Úgy hírlik azonban, hogy a Fehér Ház nem ad hitelt az izraeli állításnak, s uta­sította a hírszerző szolgála­tot, hogy vizsgálja ki a tény­állást. Jól értesült körök sze­rint az amerikai kormány egyes tagjai úgy vélik: egye­lőre semmi bizonyíték arra vonatkozólag, hogy a Közel- Keleten megbomlott az erő­­egyensúly. Gromiko és Bahr 14. találkozója Moszkvából jelenti a Reu­ter. Egon Bahr nyugatnémet államtitkár pénteken meg­beszélést folytatott Andrej Gromikov szovjet külügymi­niszterrel. Ez volt a 14. találkozójuk. Véget kell vetni a gyilkolásnak Fokozódik a tiltakozás Amerikában — 300 egye­temen szünetel a tanítás — igyekszik egységet teremteni a mozgósító bizottság Amerika-szerte folytatódnak a munkás- és diák­­tüntetések az USA kambodzsai beavatkozása és a vietnami háború kiterjesztése miatt. Háromszáz egye­temen és főiskolán még mindig szünetel az oktatás, a tanárok és a diákok továbbra is sztrájkolnak. A politikai megfigyelők szerint a diákmozgalomban dőközben három irányzat alakult ki. A háború ellen tiltakozó diákcsoportok többsége úgy­nevezett mozgósító bizottsá­got alakított, amelynek fel­adata megteremteni az egye­­temi hallgatók, a munkások és a négerek együttműkö­­dését. Közösen küzdenek a háború és kiterjesztése el­len. A munkások és diákok csütörtökön New Yorkban nagygyűlést tartottak, ame­­yen 20 000 egyetemi hallgató is munkás tiltakozott az in­­dokínai háború ellen. A diá­kok és a munkások együtt­működését azonban nem könnyű megteremteni, az év­­izedes ellentéteket nehéz megszüntetni. A mozgósító bizottság vezetői igyekeznek meggyőzni a diákokat, a munkásokat és a négere-Mao Cetung nyilatkozata, az amerikaiakho­z intézett igen komoly figyelmeztetése mellett egyben tígabb érte­lemben vett felhívás az USA indokínai politikája el­leni világakcióra. Nem hagy­ható figyelmen kívül végül az a körülmény sem, hogy a nyilatkozat semmiféle változatban nem tesz emlí­tést a Szovjetunióról. (Tanjug) két, hogy a háborúellenes mozgalom egyben a többi kö­vetelésért folytatott harc alapja is. A bizottság a nehézségek ellenére is folytatja munká­ját. Az amerikai nagyváro­sok többségében május 30- án nagygyűléseket tartanak, amelyeknek jelszavai: Véget vetni a gyilkolásnak! — Ne legyen több Vietnam, Kam­bodzsa, Kent, Augusta és Jackson! — Hazarendelni a Délkelet-Ázsiában állomáso­zó csapatokat! A második irányzatot né­hány jogi, társadalmi és po­litikai fakultás hallgatói képviselik. Céljukat politikai tevékenységgel, a fennálló rendszer keretében szeretnék megvalósítani. A kongresz­­szusban agitálnak, követelik, hogy a szövetségi államok alkotmányozó nemzetgyűlése iktassa törvénybe, hogy az USA semmiféle háborúban nem vehet részt mindaddig, amíg a szövetségi kormány hadat nem üzen. A diákok egyúttal igyekeznek győze­lemre segíteni a novemberi választásokon a háborúelle­nes kongresszusi jelölteket. A harmadik irányzat hívei a radikális diákcsoportok, amelyek azt állítják, hogy a társadalmi és politikai be­rendezés reformjai sikertele­nek. Ezek a — kisszámú — csoportok terrorcselekedete­ket hajtanak végre, robban­tanak, gyújtogatnak. 3. oldal Willy Brandt a kasseli vasútállomáson búcsút vesz Willi , Stophtól Nyilatkozatok a kasseli tanácskozás után (Folytatás az 1. oldalról) továbbra is kitartóan arra törekszik, hogy csökkentse a feszültséget az NDK-val va­ló viszonyában, és lehetősé­get találjon az együttműkö­désre. A további tanácskozá­sok elnapolásáért Brandt az NDK-t hibáztatja, mert, vé­leménye szerint, Kelet-Ber­­lin álláspontja nem logikus — az NDK igyekszik lazítani az NSZK kapcsolatait nyu­gati szövetségeseivel, ez pe­dig ellentétben áll „annak a rendszernek a gondolko­dásmódjával, amelyhez az NDK is tartozik”. Az újságírók végül meg­kérdezték tőle, milyen állás­pontra helyezkedik az NSZK az olyan országok iránt, amelyek elismerik az NDK-t. Brandt azt válaszolta, hogy az NSZK minden egyes eset mérlegelésekor a saját érde­keit tartja szem előtt. Stoph: Az NDK hajlandó folytatni a tárgyalásokat kormányfői szinten Berlinből jelenti az ADN. — A Német Demokratikus Köztársaság álláspontját to­vábbra is az európai béke szavatolását célzó erőfeszíté­sek jellemzik. Az NDK által előterjesztett államközi szer­ződés-tervezet továbbra is a nyugatnémet kormánnyal való megegyezés egyedüli alapja — jelentette ki csü­törtök esti televíziónyilatko­zatában Willi Stoph keletné­met miniszterelnök.­­ Az erfurti találkozó óta Brandt kormánya nem igye­kezett csökkenteni az NDK- val való nézeteltéréseit. Megállapítottuk, hogy az alapvető kérdésekben az NSZK kormánya elutasító álláspontra helyezkedik — tette hozzá. Stoph sajnálkozását fejez­te ki afölött, hogy a nyugat­német kormány még mindig nem hajlandó a nemzetközi jog alapján helyreállítani kapcsolatait az NDK-val. Re­ményét fejezte ki azonban, hogy Brandt kormánya idő­vel megérti, hogy az NDK javaslata utat nyit a békés koegzisztencia felé. A kelet­német kormány egyébként hajlandó folytatni a tárgya­lásokat kormányfői szinten. A megfigyelők szerint a tanácskozás nem jutott zsákutcába Berlinből jelenti a Tan­jug. A politikai megfigyelők vé­leménye szerint az NDK rea­gálása a kasseli találkozóra nem vezet arra a következ­tetésre, hogy a németközi tanácskozás zsákutcába ju­tott. Berlini hivatalos körök ugyanis úgy vélekednek, hogy Bonn előbb-utóbb I kénytelen lesz teljesen elis­­s­merni a Német Demokrati-­i­kus Köztársaságot. Ehhez­­ azonban időre van szükség. Hősies küzdelem a Maros töltésein (Folytatás az 1. oldalról) fele és Óföldeák mintegy 1000 lakosát is kitelepítet­ték, a többi Maros menti helység: Deszk, Ferencszál­­lás és Kiszombor népe, meg a tehergépkocsik készenlét­ben állnak, a férfiak pedig a gátat erősítik. Akármerre jártam, azt ta­pasztaltam, hogy a védeke­zést irányító árvízvédelmi bizottság óriási erőfeszítése­ket tesz a Maros menti vá­ros és községek lakóinak élet- és vagyonvédelme ér­dekében. Sok emberrel be­széltem, köztük a makói híd­főnél a 6. számú védelmi vonalat vezető Török Ferenc mérnökkel is. Mindannyian azt a reményüket fejezték ki, hogy a sok szakember­nek, a több ezer főnyi dol­gozónak, a hatékony gépe­sítés segítségével talán sike­rül medrében tartani a fo­lyót. Persze, ugyanakkor számolnak a rendkívüli, eset­leg súlyos eseményekkel is. A kitelepített Makó város népét Hódmezővásárhely és Szentes fogadta be. Minde­nütt nagy a fegyelem, és Szegeden azt mondják, hogy szinte hihetetlen gyorsaság­gal és rendben történt az éjszaka folyamán Makó la­kosainak kitelepítése. Az ár­­vízvédelmi bizottság arról is gondoskodott, hogy gátsza­kadás esetén a Makón ma­radt védők az emeletes há­zakban és a padlásokon ke­reshessenek menedéket, amíg el nem szállítják őket. Szegeden és Makón, vala­mint a Maros mentén nagy megelégedéssel fogadták, hogy a kormány további erő­ket összpontosít a Tisza kö­zépső és alsó szakaszának, valamint a Maros menti töl­tések védelmére. Ugyanak­kor kamatmentes hitelt fo­lyósít az árvízkárosultaknak. A vízügyi szakemberek el­mondták, hogy nagy veszélyt jelentenek a buzgárok és a szivárgások. A buzgárok el­len a Maros mentén búvá­rok küzdenek. Ma délelőtt Makónál öt buzgárból álló sort sikerült lokalizálni. Az egyik nagy buzgár körül­­építésére mintegy 50 000 ho­mokzsákot használtak fel. (A Maros töltéseinek erősítésé­re eddig mintegy félmillió homokzsákot használtak fel.) A védekezők munkáját nagyban gátolják az egy­mást követő záporok és zi­vatarok. Ma délután is, ami­kor Makóról Szeged felé in­dultunk, nagy zápor zúdult Makóra és környékére. A töltéseken azonban nem volt megállás. A Maros árja, valamint a Felső-Tiszáról még vonuló magas árhullám növeli a sze­gedi védővonalak előtt a Tisza vízállását. A tiszai vé­dőtöltések azonban még min­dig jól tartják magukat. A magyar vízügyi szakemberek számítása alapján a Maros­ról levonuló víztömeget a város előtti tetőzés közben nem éri utol a Tiszán levo­nuló árhullám. A Tisza vi­zének magassága ma, pénte­ken délután 4 órakor Sze­gednél 889 centiméter volt, vagyis csaknem 9 méter. (1932-ben 9 méter 30 centi­méter volt.). A folyó a vá­ros közelében már elöntöt­te a rakpartot, és a kőkor­látig emelkedett, s emiatt­ elrendelték a korlát nyílá­sainak befalazását. A szege­diek szinte lélegzetvissza­fojtva figyelik a megszilajo­­dott folyót, amely másod­percenként több mint 4000 köbméter vizet hömpölyög­­tet, annyit, mint a Duna kö­zepes vízálláskor. Szegedet azonban nem fenyegeti ár­víz, mert a töltések 10 mé­ter 30 centiméteres vízállás­nak is ellent tudnak állni. Kakuk István, az alsó-ti­­szavidéki vízügyi igazgató­ság vízigazgatási osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a magyar és a jugo­szláv vízügyi szakemberek ma, pénteken délután 3 óra­kor a jugoszláv—magyar ha­táron, a Tisza partján talál­koztak. Magyar részről Fa­ragó László­­igazgató-mér­nök, jugoszláv részről pedig Milan Gavrić, a DTD víz­gazdálkodási vállalat kikin­­dai üzemrészlegének igazga­tója vett részt a beszélgetés­ben. Kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a helyzetről és megbeszélték a további kö­zös teendőket. Szegeden egyébként hangsúlyozzák, hogy a magyar és a jugo­szláv szakemberek között ál­landó a kapcsolat, szakadat­lanul tájékoztatják egymást. SZEGEDI Jenő

Next