Magyar Szó, 1970. május (27. évfolyam, 118-147. szám)
1970-05-28 / 144. szám
2. oldal Moshe Dayan Golda Meir beszédét hallgatja a Knessetben, az izraeli parlamentben Svájc csatlakozni akar a Közös Piachoz A Szovjetunió ellenzi a semleges országok belépését az európai gazdasági közösségbe Bernből jelenti a Reuter. Pierre Gruber svájci külügyminiszter kijelentette, hogy hazája tárgyalásokat kezd az Európai Közös Piachoz való csatlakozásról, de csak azzal a feltétellel, ha szavatolják semlegességét. Gruber kifejezte reményét, hogy Svájc és a Közös Piac között már az ősszel megkezdődnek a tárgyalások. Az angol hírügynökség emlékeztet rá, hogy a moszkvai Pravda néhány héttel ezelőtt figyelmeztette a semleges európai országokat, Svájcot, Ausztriát és Svédországot, hogy a Szovjetunió ellenzi csatlakozásukat a Közös Piachoz, mert ezzel megbomlik az európai erőegyensúly, és megszűnik ezeknek az országoknak a semlegessége. Hailé Szelasszié a Szovjetunióba látogat Hailé Szelasszié, Etiópia császára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és a szovjet kormány meghívására a közeljövőben rövid látogatást tesz a Szovjetunióban. MAGYAR SZÓ Még mindig nem sikerült megtisztítani a pártot — jelentette ki a CSKP ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke Prágából jelenti a Tanjug. M. Jakeš, a Csehszlovák KP ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke, kijelentette, hogy még mindig nem sikerült megtisztítani a pártot a jobboldali elemektől. Mint ismeretes, a Csehszlovák KP elnöksége egy hónappal ezelőtt határozatot hozott a párton belüli jobboldali és revizionista erők elleni harcról. Jakeš elmondotta, hogy az ellenőrző és a revíziós bizottságok sokszor nem eléggé határozottak. Szerinte a legfelsőbb vezetőségtől kezdve az alapszervezetekig, mindenütt szakítani kell a liberalizmussal és a hazug együttérzéssel. Csehszlovákiában feloszlatták azokat a pártszervezeteket, amelyekben a felsőbb vezetőségek megítélése szerint többségben vannak a jobboldali elemek. A feloszlatott szervezetek tagjai közül csak azok őrizhetik meg párttagságukat, akik az elmúlt két évben nem kompromittálták magukat. A Csehszlovák KP-nak mintegy másfél millió tagja van. Becslések szerint a pártszervezetek felében már megtörtént a párttagok felülvizsgálása. Kanada elismeri a kínai NK-t Trudeau miniszterelnök tokiói nyilatkozata Pierre Trudeau kanadai külügyminiszter Japánba ér Pompidou októberben utazik a Szovjetunióba Pompidou francia köztársasági elnök kedden este kijelentette, hogy szovjetunióbeli látogatásának időpontját egyelőre október 6-ában állapították meg. Végleges döntést a jövő héten, Gromiko szovjet külügyminiszter párizsi látogatása idején hoznak. közve kijelentette, hogy kormánya, tekintetbe véve a jelenlegi nemzetközi helyzetet, elismeri a Kínai Népköztársaságot. Trudeau Oszakában részt vesz a világkiállítás kanadai napjának megnyitásán. A kanadai miniszterelnök hangsúlyozta: Kanada álláspontja Kína ENSZ-tagságának kérdésében megváltozhat, ha megteremtik a diplomáciai kapcsolatot Peking és Ottawa között. * Kanada ENSZ-küldöttsége eddig ellenezte a Kínai NK felvételét a világszervezetbe. Gyógyít a kínai hadsereg A pekingi sajtó mind gyakoribb tudósításaiból ítélve, Tibetben, amely 4000 méteres átlagos tengerszint feletti magasságban fekszik, a Kínai NK más vidékein már meghonosodott egészségügyi szolgálatot vezetik be. Az egészségvédelem fejlesztése terén a világnak ezen a nagyon elmaradott vidékén, a jelek szerint, a kínai hadsereg ott állomásozó egységei a legtevékenyebbek. Sok szó esik az úgynevezett egészségügyi járőrökről, amelyek rendszeres időközökben fölkeresik a tibeti földműveseket és állattenyésztőket, és gyógykezelik őket. A hadsereg ilyen irányú tevékenysége — hangsúlyozza a kínai sajtó — hozzájárul a nép és a hadsereg közeledéséhez. Ez pedig valószínűleg ugyanolyan fontos a kínai kormány számára, mint maga a gyógyítás. (8) 1908—1909: az USA második fegyveres agressziója Kuba ellen, ezúttal Charles E. Magoon tábornok vezetésével. 1909: kiagyalt ürüggyel megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Nicaraguával, s ugyanakkor az amerikai tengerészgyalogság partra is száll az ország területén. 1912: hatalmas amerikai tengerész- és tüzéregységek szállnak partra a Dominikai Köztársaság (Santo Domingo) területén „esetleges forradalom kitörésének a megakadályozása” ürügyével. Ugyanebben az évben megtörténik Kuba harmadik amerikai fegyveres lerohanása is „az ott élő amerikai állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága érdekében”. 1913: az USA egyik minisztere közvetlenül beavatkozik Mexikó belügyeibe. A miniszter neve Henry Lane Wilson, és azzal írta dicstelen nevét Mexikó történetébe, hogy a fővárosban véres forradalmat szított, amelynek során tömeges vérengzések voltak, s amelynek tragikus végeredményeképpen életét vesztette Mexikó akkori elnöke, Madero, valamint alelnöke, Pino Santos. 1914: amerikai csapatok szállnak partra Haitiban, ugyancsak kéretlenül beavatkoznak Santo Domingo belső válságába. 1914 legtragikusabb eseménye Mexikó újbóli lerohanása. Wilson elnök személyes telefonutasítására, azzal az ürüggyel, hogy „a helyzet Mexikóban összeegyeztethetetlen a civilizáció érdekeivel és a legelemibb gazdasági és politikai követelményekkel”, április harmadik hetének elején tengerészgyalogosok szállnak partra Fletcher tengernagy vezetésével Veracruz kikötőjében. A várost 91 tengerészkadét védelmezi, az amerikaiak pusztító ágyútüzében mindössze 16 marad belőlük életben. Fletcher erről ezt jelenti Wilsonnak: „Dicsőséges ütközetet vívtunk, elnök úr!” 1915: Haiti fegyveres lerohanása és megszállása egészen 1934-ig. Indok? Ezt fel sem jegyezte a történelem. 1916: Mexikó ismételt lerohanása Pershing tábornok úgynevezett „büntető expedíciója” által. Miért büntettek? Titok máig is. 1916: a Dominikai Köztársaság lerohanása és katonai megszállása egészen 1924- ig. Az amerikai haditengerészet saját kormányt állít fel a fővárosiban dominikai kormány néven, kizárólag amerikai tengerésztisztekből. 1917—1919: amerikai tengerészgyalogosok szállnak palára Kubában és elfoglalják az ország keleti felét, annak érdekében, hogy kikényszerítsék az Amerikabarát és ultra-konzervatív Menocal elnök újbóli megválasztását. Kétezer tengerészgyalogos egészen 1919 január végéig a szigetország területén marad, azzal az ürügygyel, hogy „bármely pillanatban be kell avatkozniuk az európai hadszíntéren”. Erre soha nem került sor. 1918—1919: három ízben rohanják le amerikai csapatok Mexikó különböző területeit. 1920—1970... Rohanjunk végig röptében a félszázadon, hogy aztán a későbbiekben hosszasabban elidőzzünk a felsorolandó címszavak egyikénél-másikánál, mint a latin-amerikai yenki gyarmattartás legkirívóbb példáinál. Tehát: fegyveres beavatkozás — már harmadszor —, Nicaraguában... A zsarnok Jorge Ubico elnök rákényszerítése Guatemala népére... Fegyveres beavatkozások Panamában, Kolumbiában, Bolíviában ... Fulgencio Batista kormányának elismerése Kubában, aki hamarosan teljesen kiszolgáltatta Kuba teljes gazdasági életét az amerikai nagytőkének... Guatemala demokratikus kormányának erőszakos megdöntése és a haladó szellemű Jacobo Arbenz elnök elűzése, majd az egykori hentes Castillo Armas „tábornok” hatalomra segítése ... A véreskezű Trujillo család hatalomra segítése a Dominikai Köztársaságban ... Az ugyancsak zsarnok Tacho Somoza erőszakos megválasztatása Nicaraguában ... Feltétel nélküli fegyveres támogatás nyújtása valamennyi latin-amerikai antidemokratikus kormányzatnak úgynevezett „kölcsönös segélynyújtási szerződések” alapján... A védtelen kubai lakosság bombázása újra és újra vitathatatlanul amerikai gépekkel... Vérfürdő Panamában ... Puerto Rico fegyveres lerohanása és amerikai gyarmattá változtatása ... Katonai puccsok előkészítése és hatalomra segítése Brazíliában, Ecuadorban, Argentínában ... Brutális beavatkozás a Dominikai Köztársaságban... és a többi, és a többi... nagyobb és „apróbb” lábbal tiprása az emberi jogoknak, az állami szuverenitásnak, a népek szabad önrendelkezési jogának. Menjünk most kissé közelebb a tényekhez és vizsgáljunk meg néhány beavatkozást. (Folytatjuk) ПШиШМ CRUZEIRO DO Slip Kuba rendezni kívánja kapcsolatait Latin-Amerikával Politikai engedményeket nem hajlandó tenni Mexikóvárosból jelenti a Reuter. Fidel Castro kubai miniszterelnök kijelentette, hogy továbbra is nyitva áll az ajtó Kuba és a latin-amerikai országok közötti diplomáciai és gazdasági kapcsolatok felvétele előtt. Hozzáfűzte azonban, hogy csak bizonyos feltételekkel hajlandó az együttműködésre. A kubai kormány követeli a latinamerikai országoktól, hogy szüntessék meg a gazdasági zárlatot, amelyet az Amerikai Államok Szervezetének határozata mondott ki. A havannai kormány nem hajlandó politikai engedményeket tenni, ellenszolgáltatásul a latin-amerikai országokkal való diplomáciai kapcsolatok felvételéért. A térség egyes országai ugyanis rá akarták venni Kubát, hogy mondja fel a Szovjetunióval kötött katonai szerződést. Fidel Castro hangsúlyozta, hogy Kuba továbbra is támogatja a latin-amerikai forradalmi mozgalmakat és elítéli a militarista kormányokat. Azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy állandó agressziót folytat hazája ellen. Kuba csak akkor tér vissza az Amerikai Államok Szervezetébe, ha kizárják az Egyesült Államokat, s ha a szervezet többé nem lesz az észak-amerikai imperializmus latin-amerikai eszköze — szögezte le Fidel Castro. Letartóztatták Odinga egyik munkatársát A nairobi rendőrség ismét letartóztatta Ochola Acholát, a betiltott kenyai Népi Unió vezetőjét. Azzal gyanúsítják, hogy Odinga Odinga bebörtönzött politikus munkatársa volt. Ochola tavaly különben már két hónapot fogházban töltött, decemberben azonban szabadlábra helyezték. Feloszlatták a francia Proletár Baloldalt A francia kormány elrendelte az úgynevezett Proletár Baloldal párt feloszlatását, amelynek lapját, a La cause du peuple című újságot, Jean Paul Sartre, a neves francia filozófus szerkeszti. Marcellin francia belügyminiszter a kormány szerdai ülésén kijelentette, hogy a Proletár Baloldal fegyveres harccal akarta átvenni a hatalmat Franciaországban. A párt feloszlatása lehetővé teszi, hogy pert indítsanak vezetői ellen. Választások Ceylonban Colombóból jelenti a Reuter. Ceylonban szerdán választásokat tartottak. Az első jelentések szerint a szavazók tömegesen vettek rész a választásokon. A mintegy öt és fél millió szavazó tizenöt képviselői mandátum sorsá Iról dönt. Az eredményekről még nem érkeztek hírek. Fegyház- bolondokháza James Bennett, az amerikai fegyintézetek volt igazgatója, kijelentette, hogy az Egyesült Államok börtöneinek többsége valóságos bolondokháza. Az amerikai szenátus jogi kérdésekkel foglalkozó albizottságában elmondotta, hogy a fogházak szinte, kivétel nélkül túlzsúfoltak. Kifogásolta azt is, hogy a minimálisra korlátozták az időt, amikor a foglyok védőjükkel vagy családtagjaikkal találkozhatnak. Nem telefonálhatnak és nem állnak rendelkezésükre jogi kézikönyvek, hogy jobban felkészülhessenek védelmükre. Csütörtök, 1970. május 28. Szovjet—lengyel tárgyalások Fő témájuk az NSZK iránti viszony Varsóból jelenti a Tanjug: Jedrychowski lengyel külügyminiszter egynapos moszkvai látogatásának a varsói sajtó nem tulajdonít különösebb jelentőséget. A „diplomáciai víkenden” — itteni jelentések szerint — Jedrychowski Gromiko szovjet külügyminiszterrel „a barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében” átfogó véleménycserét folytatott a két országot érintő kérdésekről. Abból a tényből, hogy a lengyel küldöttségben helyet kapott Winiewicz miniszterhelyettes is, aki egyébként a Duckwitz bonni államtitkárral folyó megbeszéléseket vezeti, a megfigyelők arra következtetnek, hogy Gromiko és Jedrychowski találkozójának fő témája a Nyugat- Németország iránti viszony volt. Ezt a feltevést más körülmények is alátámasztják. A Winiewicz vezette lengyel küldöttség ugyanis már készülődik bonni útjára, hogy június elején megkezdje Bonn és Varsó tárgyalásainak negyedik fordulóját. Ugyanakkor az itteni megfigyelők szerint Brandt és Stoph kasseli találkozója új elemeket vitt Moszkva, Varsó és Kelet-Berlin Bonn-nal folytatott több hónapos tárgyalásaiba. Az Ulbricht vezette keletnémet küldöttség rövid moszkvai tanácskozása után, amely megelőzte a kasseli találkozót, úgy látszik, szükség mutatkozott a lengyel és a szovjet nézetek összeegyeztetésére is. Függetlenséget valamennyi afrikai országnak! — követeli Ikonga kongói külügyminiszter Ikonga, a Kongói Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Afrika felszabadulásának évfordulója alkalmából adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kontinens egységét és szabadságát csakis Afrika valamennyi államának függetlenítésével lehet megteremteni. A TASZSZ hírügynökség idézi Ikonga szavait: — Afrika egysége nem alakulhat az elnyomókkal való megalkuváson. A világrész egységének alapját az államok öszszefogása mellett a szabadságnak, az igazságnak és az egyenlőségnek kell képeznie.