Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1970-07-15 / 192. szám

2. oldal MAGYAR SZÓ Szerda, 1970. július 15. Hajdúszoboszlói fürdőrészlet Hajdúszoboszlói fürdőzés A Szeged és Debrecen közötti 230 kilométer hosszú műúton gyak­ran lehet találkozni jugo­szláv kocsikkal. A legtöbb­jük azonban Debrecen előtt, Derecskénél balra fordul, Szovátán át Hajdúszoboszló­ra. Ott van Magyarország egyik „legerősebb” vizű gyógyfürdője. Éppen ezért nem mindenki számára aján­latos a szoboszlói víz. Álta­lánosan a szív- és heveny betegségekben szenvedők ré­szére kimondottan veszélyes, viszont idült bajokra, idült reumára, izületi gyulladásra, Bechterer-kórra, idült női betegségekre, valamint sebé­szeti utókezelésre nagyon megfelelő. A víz rendkívül erős ha­tása miatt szálláskeresés után először ajánlatos orvos­hoz fordulni tanácsért a be­tegnek, hogy szabad-e fü­­rödnie, és mennyi ideig. Né­ha kezdetben csak 10 percet engedélyez az orvos naponta. A szálláskeresés nem okoz különösebb gondot. Majd minden házban van kiadó szoba, 25—30 forintért sze­mélyenként. Az IBUSZ-iroda ott van az autóbuszállomá­son. A szállókban, például a Délibábban 120 forintért le­het kapni fürdőszobás, két­ágyas szobát, a Gambrinus­­ban pedig 50 forintért egy személyre, illetve 68 forintért két személyre pótággyal. Persze, a szállókban nincs mindig hely. A fürdőben, a különféle hőmérsékletű hatalmas be­tonmedencékben azonban mindig van hely. A régi fedett uszoda he­lyett most építik az újat, de a bekerített gyógymedence meleg vizében akkor is lehet fürödni, „amikor törik a hó” — ahogyan egy odavalósi ember mondotta. Hajdúszoboszló fürdőváros. Valóságos gyógyfürdő-kom­binát. Kádfürdő, súlyfürdő, vibrációs fü­ggesztés, iszap­­kezelés, masszázs, ivókúra, belélegzés, elektroterápia és­ egyéb között válogathat a beteg. Aki nem beteg, annak ott van a hullámfürdő meg a hidegvizes medence. Hű­vösebb időben pedig a lan­gyos vizű medence. Estén­ként zene, tánc — több he­lyen is. Azonkívül kitűnő műúton 21 kilométerre ott van Debrecen. Oda el kell mennie annak, aki már Szo­­boszlón van, és aki szép für­dőt akar látni. A Nagyerdőben van ez a rendkívül szép fürdőpark,­­ számtalan kisebb-nagyobb, különböző hőmérsékletű me­dencével, étkezdével, kávé­zóval stb. Az egyik meden­cében csempézett kis szige­tek vannak, amelyeken fűz­fák, élő, zöld napernyők ad­nak árnyékot a meleg vízben lubickolóknak. Aki nem akar fürödni, még annak is érdemes sétát tenni a nagyerdei fürdőpark­­ban. A debreceni fürdő vize is termál-gyógyvíz. Valamivel gyengébb hatású, mint a szoboszlói, viszont szebb a környezete. Azonkívül a hangszóró sem bömböl ál­landóan vad, rekedt ritmu­sokat, mint Szoboszlón a reumásoknak. Remélhetőleg ez a debreceniek jó ízlésére vall és...-nem mikrofonhi­bára. MIAVECZ Márton Debrecenbe is el kell menni A KIKÖTŐMUNKÁSOK ÁLTALÁNOS SZTRÁJKJA FENYEGETI ANGLIÁT Néhány angol kikötőben teljesen vagy részben meg­szűnt a munka, mert a ki­­kötőmunkások a szakszerve­zeti vezetőség döntése elle­nére sztrájkba léptek. A ve­zetőség, mint jelentettük, az utolsó percben­ lefújta a sztrájkot, mert a munkaadók új javaslatokkal álltak elő. A Temze torkolatánál levő Tilbury, valamint Glasgow kikötőjének munkásai nem­­ jelentek meg munkahelyü­kön. A londoni kikötőben sem­­ folyik teljes ütemben a­­ munka: több száz dolgozó otthon maradt. A kikötő­munkások követelik, hogy alapfizetésüket heti 11 font­ról 20-ra növeljék. A munkaadók legújabb javaslatairól, amelyek nem sok új momentumot tartal­maznak, a dokkmunkások ma szavaznak. Ha ezúttal sem tudnak megállapodni a munkaadókkal, több mint valószínű, hogy bekövetke­zik az angol kikötőmunká­sok általános sztrájkja, amelyre 1926 óta nem volt példa a szigetországban. A francia vétó válságba döntené a Közös Piacot — jelentette ki Luns, és Anglia felvételét szorgalmazta .--------- --- -------- ----is -­ Luns holland külügy­miniszter Tokióban kijelen­tette: megengedhetetlen, hogy Franciaország harmad-­­­szor is megvétózza Nagy-Britannia csatlakozását a Közös Piachoz. Véleménye szerint egy ilyen francia döntés súlyos válságot okozna a Közös Piacban. A francia újságok hétfői a Közös Piacba, ha London el­szántaikban közölték a hírt, fogadja a nemzetközi pénz-­­ hogy Maurice Schumann ügyi rendszer megreformá- , külügyminiszter üzletember lására vonatkozó amerikai í­rők előtt mondott beszéde-­­ javaslatokat, amelyeknek i­den kijelentette, hogy kor­­célja a dollárra nehezedő I­ránya ismét megvétózza nyomás áthárítása más ngit- Nagy-Britannia fölvételét a­­ gázi valutákra. A holland külügyminiszter az egyik leglelkesebb híve Nagy-Britannia közös piaci tagságának. Tokióban kije­­­lentette, hogy tovább foly­tatják a tárgyalásokat a szi­getország társulásáról. Sza­vai szerint Nagy-Britanniát, Dániát­, Írországot és Norvé­giát együtt veszik föl a Kö­zös Piacba, mégpedig még 1972 előtt. Luns szerint a Közös Piac tagállamainak többsége a nyugat-európai politikai unió megalakítását óhajtja. Luns kedden találkozott Szato japán miniszterelnök­kel. A holland külügymi­niszter nagy jelentőségűnek minősítette Japán közeledé­sét a nyugat-európai gaz­dasági közösségekhez. Hang­súlyozta, hogy a Közös Piac és Japán együttvéve a vi­lágkereskedelem 35 százalé­kát bonyolítják le, és kilá­tásba helyezte, hogy a két fél kedvezményes kereske­delmi szerződést köt egy­mással. Heves viták az ifjúsági világkortgressz­uson New Yorkból jelenti a Tan­jug. Az ifjúsági világkongresz­­szus kedden megkezdte a vitát a napirendi kérdések­ről, és hozzálátott a záró­­közlemények megszövegezé­séhez. A kongresszust, mint is­meretes, az ENSZ védnöksé­­­ ge alatt tartják a világszer- I­vezet megalakulásának 2­5. évfordulója alkalmából. Az általános vitában, sajnos, egyes küldöttek homlokegye­nest ellenkező nézeteket val­lottak a kulcsfontosságú kér­désekben, és emiatt heves szócsatára került sor. A kongresszusi bizottsá­gokban már sokkal konst­ruktívabb viták folytak. A fejlesztési bizottságban pél­dául a felszólalók többsége egyetértett abban, hogy po­litikai stabilitás nélkül nin­csen haladás, de a gazdagok és a szegények közötti sza­kadék áthidalása nélkül sincs stabilitás a nemzet­közi viszonyokban. Ebben a bizottságban Ja­­nez Kocijančič jugoszláv de­legátus síkraszállt a nem­zetközi viszonyok demokra­tizálásáért, a tömbök és a kizsákmányoló rendszerek megszüntetéséért, és jelentős támogatást kapott. Külön figyelmet érdemel a latin­­amerikai országok küldöttei­nek kiállása a neokolonializ­­mus ellen és az úgynevezett zöld kontinens emancipáció­jáért. Az oktatásügyi bizottság­ban a felszólalók követelték az oktatásban jelentkező diszkrimináció eltörlését, és bírálták a jelenlegi oktatási rendszereket, mert azok el­maradnak a világban tör­tént változások mögött. A béke kérdéseivel és az ENSZ-szel foglalkozó bizott­ságban rendkívül heves vi­ták zajlottak le. Több kül­döttet megakadályoztak ab­ban, hogy felszólaljon. A legnagyobb vitát az al­bán és az amerikai delegátus felszólalása váltotta ki. A vitában 120 küldött kérte, hogy felszólalhasson. Félő, ho­gy a bizottság nem tud eredményes munkát végez­ni, és nem tudja idejében elkészíteni a záródokumen­tumot sem. Jugoszláv—román vízgazdálkodási együttműködés Tome Kuzmanovszki, a ju­­­­goszláv—román vízgazdálko­­dási vegyes bizottság jugo­­­­szláv társelnöke, helyettes­­ szövetségi gazdasági titkár, a­­Tanjug munkatársának adott nyilatkozatában többek kö­­­­zött elmondta, hogy Jugo­szlávia és Románia rendkí­vül eredményes együttmű­ködést folytat a vízgazdál­­­­kodás terén, s ez különösen­­ az idén, a Tisza magas víz- s állásának napjaiban jutott,­­ kifejezésre.. Hangsúlyozta, hogy Jugo­­­­szlávia nehezen tudta volna­­ kivédeni a Tisza támadásait, s ha nem folytat eredményes­­ együttműködést a megfelelő román szervezetekkel, ha azok nem tájékoztatják a­­ Tisza felső szakasza vízállá­­­sának alakulásáról.­­ Kuzmanovszki elmondta, hogy a válságos helyzetben­­ is rendkívül gyorsan és ered-­­ményesen teremtettek kapc­s csőlátókat a román szerve­zetekkel. Külön említést érdemel Románia készsége, s hogy segítséget nyújtson a­­ Tisza jugoszláviai szakasza I árvízvédelmének. I Kuzmanovszki szintén meg s elégedettséggel szólt a víz- I gazdálkodási vegyes bizott­ság legutóbbi üléséről is. ­ (1) Bíró: — Milyen funkciói voltak Sachsen­hausenban? Baumkötter (a sachsenhauseni gyűjtő­­tábor főorvosa): — Feladataim közé tar­tozott, hogy jelen legyek a golyó és kötél általi kivégzéseknél, valamint a gázkam­rákban történt kivégzéseknél. Ezenkívül feladatom volt, hogy lajstromba vegyem a munkaképtelen foglyokat, akiket azután más táborokba vittek. Végül kötelességem volt a kapott parancsok alapján kísérle­teket végezni a foglyokon. (A sachsenhauseni gyűjtőtábor ve­zetői ellen 1947-ben folytatott per jegyzőkönyvéből.) Eutanázia az állam érdekében A német könyvesboltok kirakatában 1935-ben megjelent egy könyv, a stutt­garti Klingler doktor műve, amelynek cí­mét szabadon Vegetálás vagy halál­nak fordíthatnánk (Darfst oder Tod). A szerző azt fejtegette, hogy az államnak nem fi­­zetődik ki a gyógyíthatatlan betegek keze­lése. „Esetükben — javasolta Klingler — a gyors és fájdalommentes halál módsze­rét, az eutanáziát kell alkalmazni.” Van-e az orvosnak joga, akár kivételes esetekben is, az eutanáziára? Ezt a bonyo­lult kérdést már számtalanszor fölvetették orvosi körökben. Az 1938. szeptember el­sejéig érvényben volt német törvények határozott nemmel feleltek a kérdésre, akárcsak a többi állam törvényei is. Mellesleg: az orvosok a törvényektől függetlenül is lemondtak az eutanázia al­kalmazásáról. „Ha megengednénk az eutanáziát — írta. Az orvosi etika című könyvében A. Moll, egy másik német or­vos 1901-ben —, eltűnne minden határ a megengedett cselekmény és a bűntény kö­zött. Hogyan tudnánk megvonni azt a ha­tárvonalat, amelyet nem szabad átlép­ni?...” Hogyan magyarázható akkor, hogy ép­pen egy orvos vett magának annyi bátor­ságot, hogy szembeszálljon az orvostudo­mány etikájának alaptörvényével, és ilyen, enyhén szólva különös nézeteket hangoztasson? Mindezt aligha érthetjük meg, ha szem elől tévesztjük a harmin­cas évek Németországának politikai és szociális légkörét. Klingler könyve ugyanis azután jelent meg, hogy Németországban a Hitler ves­zette náci párt magához ragadta a hatal­mat. Ekkor már fennállt a dachaui és buchenwaldi gyűjtőtábor, érvénytelenítet­ték a szólás-, sajtó-, gyülekezési és sze­mélyi szabadságra vonatkozó törvényeket, a nemzetiszocialista doktrínát pedig óriá­si propagandával terjesztették, mint az élet egyedül helyes katekizmusát. Ez a doktrína semmibe vette az évszázadok so­rán teremtett szellemi, etikai és kulturá­lis értékeket. Szerinte az ember csupán „a faj egyede”, s egész népek méltatlanok az ember névre és az életre. A német if­júságot arra tanították, hogy semmisít­se meg az „életre méltatlan életet”. Válaszút előtt a német orvosok Egy olyan orvostudományi mű megje­lenése, amelyben az „életre méltatlan élet” képletét a betegekre vonatkoztatták, ar­ról tanúskodott, hogy a fasizmus mérge az orvostudományba, a humanizmus erődít­ményébe is beszivárgott. A német orvostudomány a horogkereszt megjelenéséig világhírnévnek örvendett. Olyan kiváló tudósok öregbítették hírne­vét, mint Koch, Wirhol és Ehrlich. A fa­siszta állam azonban nem tűrte meg azt az orvostudományt, amely a kíméletessé­gen, a könyörületességen alapult, és nem vette tekintetbe sem a faji, sem pedig a vallási hovatartozást. A német orvosok két dolog között választhattak: vagy el­fogadták az emberellenes ideológiát, vagy szembekerültek a hatalommal. Sok orvos belépett a náci pártba és az SS-be. Nem az ember szolgálatára tettek fogadalmat, hanem a nemzetiszocializmus­ra és a Führerre esküdtek. „Feltétlen hűséget esküszök Adolf Hit­lernek, esküszöm, hogy ellenvetés nélkül teljesítem az ő és az általa kiválasztott vezetőim parancsait...” Az orvos ezzel tulajdonképpen­­ lemon­dott az önálló gondolkodásról, az egyéni felelősségről és korábbi etikai kötelezett­ségeiről ___ A gyógyíthatatlan betegek fölötti eutanáziáról szóló elmélet a legteljesebben megfelelt a fasizmus szellemének, ezért az állam hamarosan hozzá is átett az eszme megvalósításához. Victor Brack, a német hadsereg tisztje 1939 júliusában, Hitler parancsára, beidé­zett irodájába néhány ismert ideggyó­gyászt, és rávette őket, hogy támogassák az úgynevezett eutanázia-programot, az elmebetegeik legyilkolását. A monstrum­­akció irányítását a legnevesebb szakem­berekre bízták, köztük Karl Brandtra, Hitler orvosára. (Folytatjuk) G V * LKOSOKFEHÍ^J jj | Ц |JJt | A NAP ORVOSOK ВЈ1НТСГТ£1...ДјД|1|| Dr. A.szlanov, az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége orvosi bizottságának titká­ra, maga is átélte a náci gyűjtőtáborok borzalmait, és szemtanúja volt az élő embe­reken végzett orvosi kísérleteknek. A háború után megkezdte a fasiszta orvosok mintetteire vonatkozó dokumentumok gyűjtését, és Sisin orvosnővel együtt könyvet írt róluk. A mű hamarosan megjelenik. Ebből a megrázó dokumentumgyűjte­ményből közlünk részleteket. Andreotti kormány­alakítási tárgyalásokat , folytat Rómából jelenti a Reuter. Giulio Andreotti tegnap folytatta kormányalakítási tárgyalásait az ellenzéki pár­­t­­ok képviselőivel. Ma való­színűleg megkezdi tanácsko­zásait a négy koalíciós párt­­ küldötteivel.

Next