Magyar Szó, 1970. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1970-07-15 / 192. szám
2. oldal MAGYAR SZÓ Szerda, 1970. július 15. Hajdúszoboszlói fürdőrészlet Hajdúszoboszlói fürdőzés A Szeged és Debrecen közötti 230 kilométer hosszú műúton gyakran lehet találkozni jugoszláv kocsikkal. A legtöbbjük azonban Debrecen előtt, Derecskénél balra fordul, Szovátán át Hajdúszoboszlóra. Ott van Magyarország egyik „legerősebb” vizű gyógyfürdője. Éppen ezért nem mindenki számára ajánlatos a szoboszlói víz. Általánosan a szív- és heveny betegségekben szenvedők részére kimondottan veszélyes, viszont idült bajokra, idült reumára, izületi gyulladásra, Bechterer-kórra, idült női betegségekre, valamint sebészeti utókezelésre nagyon megfelelő. A víz rendkívül erős hatása miatt szálláskeresés után először ajánlatos orvoshoz fordulni tanácsért a betegnek, hogy szabad-e fürödnie, és mennyi ideig. Néha kezdetben csak 10 percet engedélyez az orvos naponta. A szálláskeresés nem okoz különösebb gondot. Majd minden házban van kiadó szoba, 25—30 forintért személyenként. Az IBUSZ-iroda ott van az autóbuszállomáson. A szállókban, például a Délibábban 120 forintért lehet kapni fürdőszobás, kétágyas szobát, a Gambrinusban pedig 50 forintért egy személyre, illetve 68 forintért két személyre pótággyal. Persze, a szállókban nincs mindig hely. A fürdőben, a különféle hőmérsékletű hatalmas betonmedencékben azonban mindig van hely. A régi fedett uszoda helyett most építik az újat, de a bekerített gyógymedence meleg vizében akkor is lehet fürödni, „amikor törik a hó” — ahogyan egy odavalósi ember mondotta. Hajdúszoboszló fürdőváros. Valóságos gyógyfürdő-kombinát. Kádfürdő, súlyfürdő, vibrációs függesztés, iszapkezelés, masszázs, ivókúra, belélegzés, elektroterápia és egyéb között válogathat a beteg. Aki nem beteg, annak ott van a hullámfürdő meg a hidegvizes medence. Hűvösebb időben pedig a langyos vizű medence. Esténként zene, tánc — több helyen is. Azonkívül kitűnő műúton 21 kilométerre ott van Debrecen. Oda el kell mennie annak, aki már Szoboszlón van, és aki szép fürdőt akar látni. A Nagyerdőben van ez a rendkívül szép fürdőpark, számtalan kisebb-nagyobb, különböző hőmérsékletű medencével, étkezdével, kávézóval stb. Az egyik medencében csempézett kis szigetek vannak, amelyeken fűzfák, élő, zöld napernyők adnak árnyékot a meleg vízben lubickolóknak. Aki nem akar fürödni, még annak is érdemes sétát tenni a nagyerdei fürdőparkban. A debreceni fürdő vize is termál-gyógyvíz. Valamivel gyengébb hatású, mint a szoboszlói, viszont szebb a környezete. Azonkívül a hangszóró sem bömböl állandóan vad, rekedt ritmusokat, mint Szoboszlón a reumásoknak. Remélhetőleg ez a debreceniek jó ízlésére vall és...-nem mikrofonhibára. MIAVECZ Márton Debrecenbe is el kell menni A KIKÖTŐMUNKÁSOK ÁLTALÁNOS SZTRÁJKJA FENYEGETI ANGLIÁT Néhány angol kikötőben teljesen vagy részben megszűnt a munka, mert a kikötőmunkások a szakszervezeti vezetőség döntése ellenére sztrájkba léptek. A vezetőség, mint jelentettük, az utolsó percben lefújta a sztrájkot, mert a munkaadók új javaslatokkal álltak elő. A Temze torkolatánál levő Tilbury, valamint Glasgow kikötőjének munkásai nem jelentek meg munkahelyükön. A londoni kikötőben sem folyik teljes ütemben a munka: több száz dolgozó otthon maradt. A kikötőmunkások követelik, hogy alapfizetésüket heti 11 fontról 20-ra növeljék. A munkaadók legújabb javaslatairól, amelyek nem sok új momentumot tartalmaznak, a dokkmunkások ma szavaznak. Ha ezúttal sem tudnak megállapodni a munkaadókkal, több mint valószínű, hogy bekövetkezik az angol kikötőmunkások általános sztrájkja, amelyre 1926 óta nem volt példa a szigetországban. A francia vétó válságba döntené a Közös Piacot — jelentette ki Luns, és Anglia felvételét szorgalmazta .--------- --- -------- ----is - Luns holland külügyminiszter Tokióban kijelentette: megengedhetetlen, hogy Franciaország harmad-szor is megvétózza Nagy-Britannia csatlakozását a Közös Piachoz. Véleménye szerint egy ilyen francia döntés súlyos válságot okozna a Közös Piacban. A francia újságok hétfői a Közös Piacba, ha London elszántaikban közölték a hírt, fogadja a nemzetközi pénz- hogy Maurice Schumann ügyi rendszer megreformá- , külügyminiszter üzletember lására vonatkozó amerikai írők előtt mondott beszéde- javaslatokat, amelyeknek iden kijelentette, hogy korcélja a dollárra nehezedő Iránya ismét megvétózza nyomás áthárítása más ngit- Nagy-Britannia fölvételét a gázi valutákra. A holland külügyminiszter az egyik leglelkesebb híve Nagy-Britannia közös piaci tagságának. Tokióban kijelentette, hogy tovább folytatják a tárgyalásokat a szigetország társulásáról. Szavai szerint Nagy-Britanniát, Dániát, Írországot és Norvégiát együtt veszik föl a Közös Piacba, mégpedig még 1972 előtt. Luns szerint a Közös Piac tagállamainak többsége a nyugat-európai politikai unió megalakítását óhajtja. Luns kedden találkozott Szato japán miniszterelnökkel. A holland külügyminiszter nagy jelentőségűnek minősítette Japán közeledését a nyugat-európai gazdasági közösségekhez. Hangsúlyozta, hogy a Közös Piac és Japán együttvéve a világkereskedelem 35 százalékát bonyolítják le, és kilátásba helyezte, hogy a két fél kedvezményes kereskedelmi szerződést köt egymással. Heves viták az ifjúsági világkortgresszuson New Yorkból jelenti a Tanjug. Az ifjúsági világkongreszszus kedden megkezdte a vitát a napirendi kérdésekről, és hozzálátott a záróközlemények megszövegezéséhez. A kongresszust, mint ismeretes, az ENSZ védnöksé ge alatt tartják a világszer- Ivezet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az általános vitában, sajnos, egyes küldöttek homlokegyenest ellenkező nézeteket vallottak a kulcsfontosságú kérdésekben, és emiatt heves szócsatára került sor. A kongresszusi bizottságokban már sokkal konstruktívabb viták folytak. A fejlesztési bizottságban például a felszólalók többsége egyetértett abban, hogy politikai stabilitás nélkül nincsen haladás, de a gazdagok és a szegények közötti szakadék áthidalása nélkül sincs stabilitás a nemzetközi viszonyokban. Ebben a bizottságban Janez Kocijančič jugoszláv delegátus síkraszállt a nemzetközi viszonyok demokratizálásáért, a tömbök és a kizsákmányoló rendszerek megszüntetéséért, és jelentős támogatást kapott. Külön figyelmet érdemel a latinamerikai országok küldötteinek kiállása a neokolonializmus ellen és az úgynevezett zöld kontinens emancipációjáért. Az oktatásügyi bizottságban a felszólalók követelték az oktatásban jelentkező diszkrimináció eltörlését, és bírálták a jelenlegi oktatási rendszereket, mert azok elmaradnak a világban történt változások mögött. A béke kérdéseivel és az ENSZ-szel foglalkozó bizottságban rendkívül heves viták zajlottak le. Több küldöttet megakadályoztak abban, hogy felszólaljon. A legnagyobb vitát az albán és az amerikai delegátus felszólalása váltotta ki. A vitában 120 küldött kérte, hogy felszólalhasson. Félő, hogy a bizottság nem tud eredményes munkát végezni, és nem tudja idejében elkészíteni a záródokumentumot sem. Jugoszláv—román vízgazdálkodási együttműködés Tome Kuzmanovszki, a jugoszláv—román vízgazdálkodási vegyes bizottság jugoszláv társelnöke, helyettes szövetségi gazdasági titkár, aTanjug munkatársának adott nyilatkozatában többek között elmondta, hogy Jugoszlávia és Románia rendkívül eredményes együttműködést folytat a vízgazdálkodás terén, s ez különösen az idén, a Tisza magas víz- s állásának napjaiban jutott, kifejezésre.. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia nehezen tudta volna kivédeni a Tisza támadásait, s ha nem folytat eredményes együttműködést a megfelelő román szervezetekkel, ha azok nem tájékoztatják a Tisza felső szakasza vízállásának alakulásáról. Kuzmanovszki elmondta, hogy a válságos helyzetben is rendkívül gyorsan és ered-ményesen teremtettek kapcs csőlátókat a román szervezetekkel. Külön említést érdemel Románia készsége, s hogy segítséget nyújtson a Tisza jugoszláviai szakasza I árvízvédelmének. I Kuzmanovszki szintén meg s elégedettséggel szólt a víz- I gazdálkodási vegyes bizottság legutóbbi üléséről is. (1) Bíró: — Milyen funkciói voltak Sachsenhausenban? Baumkötter (a sachsenhauseni gyűjtőtábor főorvosa): — Feladataim közé tartozott, hogy jelen legyek a golyó és kötél általi kivégzéseknél, valamint a gázkamrákban történt kivégzéseknél. Ezenkívül feladatom volt, hogy lajstromba vegyem a munkaképtelen foglyokat, akiket azután más táborokba vittek. Végül kötelességem volt a kapott parancsok alapján kísérleteket végezni a foglyokon. (A sachsenhauseni gyűjtőtábor vezetői ellen 1947-ben folytatott per jegyzőkönyvéből.) Eutanázia az állam érdekében A német könyvesboltok kirakatában 1935-ben megjelent egy könyv, a stuttgarti Klingler doktor műve, amelynek címét szabadon Vegetálás vagy halálnak fordíthatnánk (Darfst oder Tod). A szerző azt fejtegette, hogy az államnak nem fizetődik ki a gyógyíthatatlan betegek kezelése. „Esetükben — javasolta Klingler — a gyors és fájdalommentes halál módszerét, az eutanáziát kell alkalmazni.” Van-e az orvosnak joga, akár kivételes esetekben is, az eutanáziára? Ezt a bonyolult kérdést már számtalanszor fölvetették orvosi körökben. Az 1938. szeptember elsejéig érvényben volt német törvények határozott nemmel feleltek a kérdésre, akárcsak a többi állam törvényei is. Mellesleg: az orvosok a törvényektől függetlenül is lemondtak az eutanázia alkalmazásáról. „Ha megengednénk az eutanáziát — írta. Az orvosi etika című könyvében A. Moll, egy másik német orvos 1901-ben —, eltűnne minden határ a megengedett cselekmény és a bűntény között. Hogyan tudnánk megvonni azt a határvonalat, amelyet nem szabad átlépni?...” Hogyan magyarázható akkor, hogy éppen egy orvos vett magának annyi bátorságot, hogy szembeszálljon az orvostudomány etikájának alaptörvényével, és ilyen, enyhén szólva különös nézeteket hangoztasson? Mindezt aligha érthetjük meg, ha szem elől tévesztjük a harmincas évek Németországának politikai és szociális légkörét. Klingler könyve ugyanis azután jelent meg, hogy Németországban a Hitler veszette náci párt magához ragadta a hatalmat. Ekkor már fennállt a dachaui és buchenwaldi gyűjtőtábor, érvénytelenítették a szólás-, sajtó-, gyülekezési és személyi szabadságra vonatkozó törvényeket, a nemzetiszocialista doktrínát pedig óriási propagandával terjesztették, mint az élet egyedül helyes katekizmusát. Ez a doktrína semmibe vette az évszázadok során teremtett szellemi, etikai és kulturális értékeket. Szerinte az ember csupán „a faj egyede”, s egész népek méltatlanok az ember névre és az életre. A német ifjúságot arra tanították, hogy semmisítse meg az „életre méltatlan életet”. Válaszút előtt a német orvosok Egy olyan orvostudományi mű megjelenése, amelyben az „életre méltatlan élet” képletét a betegekre vonatkoztatták, arról tanúskodott, hogy a fasizmus mérge az orvostudományba, a humanizmus erődítményébe is beszivárgott. A német orvostudomány a horogkereszt megjelenéséig világhírnévnek örvendett. Olyan kiváló tudósok öregbítették hírnevét, mint Koch, Wirhol és Ehrlich. A fasiszta állam azonban nem tűrte meg azt az orvostudományt, amely a kíméletességen, a könyörületességen alapult, és nem vette tekintetbe sem a faji, sem pedig a vallási hovatartozást. A német orvosok két dolog között választhattak: vagy elfogadták az emberellenes ideológiát, vagy szembekerültek a hatalommal. Sok orvos belépett a náci pártba és az SS-be. Nem az ember szolgálatára tettek fogadalmat, hanem a nemzetiszocializmusra és a Führerre esküdtek. „Feltétlen hűséget esküszök Adolf Hitlernek, esküszöm, hogy ellenvetés nélkül teljesítem az ő és az általa kiválasztott vezetőim parancsait...” Az orvos ezzel tulajdonképpen lemondott az önálló gondolkodásról, az egyéni felelősségről és korábbi etikai kötelezettségeiről ___ A gyógyíthatatlan betegek fölötti eutanáziáról szóló elmélet a legteljesebben megfelelt a fasizmus szellemének, ezért az állam hamarosan hozzá is átett az eszme megvalósításához. Victor Brack, a német hadsereg tisztje 1939 júliusában, Hitler parancsára, beidézett irodájába néhány ismert ideggyógyászt, és rávette őket, hogy támogassák az úgynevezett eutanázia-programot, az elmebetegeik legyilkolását. A monstrumakció irányítását a legnevesebb szakemberekre bízták, köztük Karl Brandtra, Hitler orvosára. (Folytatjuk) G V * LKOSOKFEHÍ^J jj | Ц |JJt | A NAP ORVOSOK ВЈ1НТСГТ£1...ДјД|1|| Dr. A.szlanov, az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége orvosi bizottságának titkára, maga is átélte a náci gyűjtőtáborok borzalmait, és szemtanúja volt az élő embereken végzett orvosi kísérleteknek. A háború után megkezdte a fasiszta orvosok mintetteire vonatkozó dokumentumok gyűjtését, és Sisin orvosnővel együtt könyvet írt róluk. A mű hamarosan megjelenik. Ebből a megrázó dokumentumgyűjteményből közlünk részleteket. Andreotti kormányalakítási tárgyalásokat , folytat Rómából jelenti a Reuter. Giulio Andreotti tegnap folytatta kormányalakítási tárgyalásait az ellenzéki pártok képviselőivel. Ma valószínűleg megkezdi tanácskozásait a négy koalíciós párt küldötteivel.