Magyar Szó, 1970. augusztus (27. évfolyam, 209-239. szám)
1970-08-08 / 216. szám
Szombat, 1970. aug. 8. Lusaka lázasan készül a csúcsértekezletre Harminc-egynéhány ország már bejelentette részvételét Lusakából jelenti a Tanjug. Egész Zambia lázasan készülődne az el nem kötelezett országok harmadik csúcsértekezletére, amely szeptember 8-án kezdi meg munkáját a fővárosban, Lusakéban. Közvetlenül a csúcskonferencia előtt még egyszer összeül az előkészítő bizottság, amelyben 16 ország képviselője foglal helyet. A küldöttségeket a résztvevő országok külügyminiszterei vezetik. Noha a csúcsértekezlet megkezdéséig még egy teljes hónap van hátra, máris harminc-egynéhány ország jelentette be részvételét. Lusakai körökben biztosra veszik, hogy a szeptemberi értekezlet az el nem kötelezett országok eddigi legnagyobb összejövetele lesz. Zambiai és jugoszláv munkások lázas sietséggel dolgoznak a gyűlésterem és 62 villa befejezésén. A villákban a külföldi képviselők kapnak majd szállást. A tervek szerint az építést augusztus 25-éig befejezik. Mahendra király vezeti a nepáli küldöttséget Delhiből jelenti a Tanjug. Nepált Mahendra király képviseli az el nem kötelezett országok küszöbönálló lusakai csúcsértekezletén. Az indiai hírügynökség jelentése szerint a nepáli küldöttség tagjainak névsorát még nem tették közzé. Feltételezik, hogy Lusaikába utazik Rajdhandani külügyminiszter is. Mahendira király vezette Nepál küldöttségét az el nem kötelezettek első és második csúcsértekezletén is, Belgrádban és Kairóban. A nepáli kormány több alkalommal kifejezte óhaját, hogy ismét tartsák meg az el nem kötelezettek találkozóját, és fokozzák ezeknek az országoknak nemzetközi tevékenységét. Komoly és vita nélküli ülés a bécsi tárgyalásokon Bécsből jelenti a Tanjug. Az amerikai nagykövetség épületében pénteken megtartották a szovjet-amerikai rakétaleszerelési tárgyalások harmincadik ülését. A két szuperhatalom képviselői negyven percet tárgyaltak az amerikai javaslatról, hogy csökkentsék a támadó és a védelmi rakéták számát. A SALT-tárgyalásokhoz közel álló körök úgy tudják, hogy a küldöttség szakértői a jövő héten több megbeszélést tartanak, amelyeken megvitatják a rakétaleszereléssel kapcsolatos műszaki kérdéseket. A szakértők a múlt héten is összeültek már. A két küldöttség pénteki ülését az amerikai nagykövetséghez közel állókörök „komolynak” és „vita nélkülinek” minősítették. A következő értekezletet augusztus 11-én a szovjet nagykövetség épületében tartják. Hírek szerint a rakétaleszerelési tárgyalások második szakaszát hamarosan befejezik, időpontot azonban még nem közöltek. George Brown felsőházi tag lett George Brown volt laburista párti külügyminiszter nemesi rangot kapott. Hivatalosan bejelentették, hogy életfogytiglani pair-ré nevezték ki, és ennek alapján a brit felsőház tagja lesz. A nemrégi parlamenti választásokon Brown elvesztette alsóházi képviselői mandátumát. MAGYAR SZÓ Az uruguayi kormány nem hajlandó tárgyalni a gerillákkal Pénteken éjfélkor lejárt a diplomatarablók ultimátumának határideje Montevideóból jelenti az AP. George Pacheco Areco tábornok, uruguayi köztársasági elnök kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó tárgyalni a gerillák képviselőivel, akik százötven politikai elítélt szabadon bocsátását követelik. A Tupamaros elnevezésű gerillaszervezet, mint ismeretes, elrabolt két külföldi diplomatát, Dias Gomida brazil konzult és Don Mitrione-t, az amerikai nagykövetség tisztviselőjét. Viszszaadásuk fejében a fogva tartott gerillák szabadon bocsátását követelik. Az AFP értesülése szerint a Tupamaros szervezet 24 óra haladékot adott a kormánynak a követelés teljesítésére. Az ultimátum pénteken éjfélkor lejárt. A gerillák közleményükben kijelentették, hogy „igazságot szolgáltatnak”, azaz kivégzik a diplomatákat, ha a kormány nem hajlandó eleget tenni követelésüknek. A gerillák közölték, Mitrione beismerte, hogy amerikai ügynök, a brazil konzul pedig egy „diktatórikus rendszer” képviselője. Pacheco Areco köztársasági elnök felszólította a lakosságot, legyen segítségére az ország biztonságának megőrzésében. Megromlik Brazília és Uruguay viszonya Rio de Janeiróból jelenti a Tanjug. Könnyen megtörténhet, hogy az elrabolt Gomida brazil konzul esete igencsak megzavarja Brazília és Uruguay jószomszédi kapcsolatait. Brazíliai források szerint Pacheco Areco uruguayi elnök kormánya megkockáztatja, hogy merev magatartásával megfossza az országot Brazília jelentős gazdasági és pénzügyi támogatásától. Rio de Janeiróban ezt azért hangoztatják, mert Uruguay kormánya bejelentette, hogy a brazil konzul ellenében nem hajlandó szabadon bocsátani a politikai elítélteket. A Tupamaros gerillamozgalom figyelmeztette Pacheco Areco kormányát, hogy „forradalmi vészbíróság” elé állítja az elrabolt Gomida brazil konzult és Don Mitrione amerikai követségi tisztviselőt, akit ugyancsak egy héttel ezelőtt raboltak el. A Tupamaros mozgalom azonban nemállítja, hogy két foglyát halálra akarja ítélni. A helyzet komolyságát azonban jól mutatja Alfredo Buzaido brazil igazságügy-miniszter kijelentése, hogy ezzel az afférral „kérdésessé tették Brazília méltóságát”. Brazília kormánya a három eddigi emberrablás esetében mindig eleget tett a rablók követelésének, és a külföldi diplomaták ellenében szabadon bocsátotta a név szerint felsorolt politikai foglyokat. Pokolgép robbant a spanyol légiforgalmi társaság zürichi irodájában Zürichből jelenti az AFP és a Reuter. Péntekre virradó éjszaka pokolgép robbant az Iberia spanyol légiforgalmi társaság zürichi irodájában. A jelentések szerint az anyagi kár meglehetősen nagy, de sebesülés nem történt. A merénylet körülményeinek tisztázására vizsgálat indult. Latin-Amerika és Afrika erélyesen védelmezi álláspontját Kem fogadják el az USA és a Szovjetunió javaslatát a felségvizek határa kérdésében Limából jelenti a Reuter. A Szovjetunió és az Egyesült Államok javasolta, hogy hívjanak össze új nemzetközi konferenciát a felségvizek határának megállapítása végett. A két nagyhatalom szerint ezt a konferenciát az Egyesült Nemzetek Szervezetének védnöksége alatt kellene megtartani. A latin-amerikai országok limai értekezlete azonban elvetette a szovjet—amerikai javaslatot. Pierre Arphang, Szenegál megfigyelője, az értekezleten kijelentette, hogy az afrikai országok sem fogadhatják el a két nagyhatalom javaslatát. Egyúttal bejelentette, hogy az Afrikai Egység Szervezetének tagállamai augusztus 15-én Dakarban találkoznak, hogy kidolgozzák a felségvizek határaival kapcsolatos közös álláspontjukat. Arphang szerint a felségvizek területének bővítése különösen a fejlődőben levő országok szempontjából elsőrendű fontosságú. Az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió azt javasolja, hogy a felségvizek határa mindössze tizenkét tengeri mérföldnyire húzódjon a partoktól. Huszonegy latin-amerikai ország limai tengerjogi értekezlete viszont határozottan elveti ezt a javaslatot. Ugyanez az álláspontjuk az afrikai országoknak is, mondta Pierre Arphang szenegáli delegátus, mert a szovjet—amerikai javaslat elfogadása súlyos csapást mérne a fejlődő országok gazdasági életére. Gabriel Valdes chilei külügyminiszter a limai értekezleten kijelentette, először történik meg, hogy a latinamerikai országok ilyen erélyesen védelmezik a tenger part menti övezetére való jogukat. Ismeretes különben, hogy Argentína, Brazília, Chile, Peru, Ecuador és néhány más latin-amerikai ország már korábban 200 tengeri mérföldben határozta meg felségvizeinek határát. Az érdekelt fejlődő országok megalakították a kétszáz mérföldesek klubját, és hangoztatják, hogy csakis a part menti országoknak van joguk kiaknázni a tenger kincseit. A limai értekezleten különben a delegátusok hangoztatták, hogy az atlanti partokon fekvő afrikai országoknak mindössze a 13 százaléka jut a partjaik előtt fogott halnak, ami évente körülbelül hatmillió tonnát tesz ki, 87 százalékát pedig az iparilag fejlett nagyhatalmak halászflottái fogják ki. 3. oldal Parafálták a szovjetnyugatnémet egyezményt (Folytatás az 1. oldalról) Brandt elégedett a moszkvai megbeszélésekkel zötti kapcsolatok további megszilárdulásához is. Gromiko és Scheel a megállapodás parafálása után rövid nyilatkozatot adott. A szovjet külügyminiszter elégedettségének adott kifejezést, és elmondotta, hogy a tárgyalások nagy komolysággal és módszerességgel folytak. Kifejezte reményét, hogy az egyezmény hozzájárul a két ország kapcsolatainak javításához. Scheel nyugatnémet külügyminiszter megköszönte a szovjet kormánynak a vendégszeretetet, éskijelentette, hogy az egyezménynek hozzá kell járulnia az európai feszültség enyhüléséhez, a földrész békéje feltételeinek megteremtéséhez. Scheel elmondotta, hogy Nyugat-Európában erős integrációs törekvések tapasztalhatók és Kelet-Európában is fokozódik az együttműködés. Hasznosnak mondotta, hogy a két csoportosulás között hidakat építenek. Willy Brandt kancellár rendkívül elégedett a sikeresen befejezett moszkvai tárgyalásokkal, amelyek megnyitják az utat a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatainak tartós megszilárdulása előtt — jelentette ki Konrad Ahlers, a bonni kormány szóvivője pénteki sajtóértekezletén. A szóvivő kifejezte meggyőződését, hogy a megállapodás hozzájárul a békés európai fejlődéshez, és hangsúlyozta, hogy ezzel a bonni kormány bebizonyította: őszintén óhajtja a feszültség enyhülését a földrészen. A nyugatnémet kancellár csütörtökön este, Norvégiában — ahol pihenőjét tölti — kijelentette, visszautazik Bonnba, hogy részt vehessen a kormány rendkívüli ülésén, amelyen Walter Scheel moszkvai tárgyalásairól lesz szó. Brandt nem volt hajlandó magyarázatot fűzni a szerződéshez. A nyugatnémet ellenzék még nem foglalt állást Az ellenzéki nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt szóvivője közölte, hogy pártja csak a Moszkvában megkötött egyezmény szövegének ismeretében foglal majd állást. A kormányban részt vevő Liberális Párt ezzel szemben elégedett a moszkvai egyezménnyel. Szóvivője kijelentette, hogy az egyezmény bebizonyította: Willy Brandt keleti politikája jó alapokon nyugszik. A Szociáldemokrata Párt képviselője közölte, hogy a párt csak a kormány szombati rendkívüli ülése után ad ki közleményt a nyugatnémet—szovjet megállapodással kapcsolatban. Scheel és Gromiko búcsúja a moszkvai repülőtéren Egyiptom az ötvenszázalékos esélyt sem szalasztja el Hejkal megmagyarázza az amerikai terv elfogadásának indítékait . Szerinte Nasszer elnök döntése még barátait is meglepte Kairóból jelenti a Tanjug. — Az Egyesült Arab Köztársaság kormánya elfogadta a Biztonsági Tanács 1967 novemberében hozott határozatot, mert azon a véleményen volt, hogy a júniusi háborúban elszenvedett arab vereség után sürgősen ki kell eszközölni az izraeli csapatok kivonását a megszállt arab területekről, és meg kell akadályozni, hogy Izrael a hosszan tartó megszállás alatt megváltoztassa e területek nemzetiségi öszszetételét — jelentette ki Hejkal egyiptomi tájékoztatásügyi miniszter, akit csütörtökön ügyvivő külügyminiszterré is kineveztek, hogy helyettesítse Mahmud Rijad külügyminisztert, aki hivatalosan külföldön tartózkodik. Hejkal kijelentette, hogy Nasszer elnök a közel-keleti válság megoldását célzó amerikai javaslatban jó lehetőséget lát arra, hogy az ellenség visszavonuljon a megszállt területekről, és ezért ezt az alkalmat nem szabad elszalasztani. Az egyiptomi elnök, Hejkal szerint, előre tudta, hogy az amerikai béketerv elfogadása ellenkezést vált ki bizonyos arab körökben, de biztos volt benne, hogy a terv elfogadása helyes lépés. Nasszer elnök megítélése szerint az Egyesült Államok nem tette volna meg javaslatait, ha bizonyos tényezők nem kényszerítették volna erre, mégpedig az Egyiptomnak nyújtott feltétel nélküli és korlátlan szovjet segítség, valamint az egyiptomi haderő harci felkészültségének növekedése. Hejkal elmondotta, hogy még Egyiptom néhány barátja is — köztük a Szovjetunió — is meglepődött, hogy a kairói kormány elfogadta az amerikai indítványt. A moszkvai szovjet—egyiptomi tárgyalások során Leonyid Brezsnyev — Hejkal szavai szerint — kijelentette, hogy a szovjet kormány megérti azokat az okokat, amelyek Kairót az amerikai terv elfogadására késztették, de nem tudja, hogy ez milyen visszhangot kelt azarab világban. Az egyiptomi elnök erre azt felelte, hogy a döntés itt-ott hangoskodást vált ki, ez azonban nem változtathatja meg a kairói kormány álláspontját. Az egyiptomi tájékoztatásügyi miniszter elmondotta: Nasszer tudatában volt, hogy az amerikai indítvány sikerére csak kevés kilátás van. Amikor Kadhafi líbiai elnök megkérdezte Nasszert, hogy véleménye szerint mekkora kilátások vannak a béketerv megvalósítására, Nasszer ezt felelte: ötven százalék. Tekintettel azonban nemzeti kötelezettségeimre, én ezt az 50 százalékos esélyt sem szalaszthatom el. Ágyúpárbaj a Jordán folyó mentén Az AP ammani jelentése szerint a jordániai és az izraeli haderő pénteken ágyúpárbajt vívott a Jordán folyó mentén. Az ammani katonai szóvivő kijelentette, hogy előbb az izraeli egységek nyitottak tüzet. A tűzharc 40 .percig tartott. Az ammani szóvivő szerint jordániai részről nem voltak veszteségek.