Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)
1970-09-01 / 240. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Kedd, 1970. szept. 1. Tehetetlen bortermelők Az üzletben és vendéglőben drága a bor, a termelők mégis keveset kapnak érte Hozzávetőleges becslések szeint az oiazag pincéjén legalapu tizenui.ezer vagon por varja le az uj termest. az aunctio keszletek tenat 3o S.azau.kkal nagyobban, mint tavaly. A vajdasági szülőtermelők mégsem aggódnak a félig lejt pinceit miatt. A peronoszpora, a jégverés és az árvíz olyan karónál ónozott, annyira megtizedelte a lurluket, hogy tartomány mnnyan 2umgn százaléknál kisebb termésre számítnatunk, mint az elmúlt évben. Kilencezer vagon szőlőnél leobei angna szüreteium. Főleg a magántermelők karosán van, nelyenent 30, sőt au százalékkal kevesebb túrt van a tokenen, mint egyenként lenni szokott, és a megmaradtaknak sem a legjobb a minősége. Szomorú szüret Az előbbi helyzetet illusztrálja a horgosi vidék is. A horgosiak szomorú szüret elé néznek. Ahogy a szövetkezetben hallottuk, a termés jó része tönkrement. A pincék mégsem maradnak üresen, jócskán van még bennük tavalyi bor. A Siovenijavino mindössze 30 vagonnyit vásárolt föl (1,40—1,60 dinárért literjét), az utóbbi napokban azonban leállította az átvételt, így van Vajdaságban. Az ország többi vidékén kedvezett az idő, Macedóniában a tavalyihoz hasonló, másutt nagyobb termést szüretelnek. Az odavalósiakat viszont az elhelyezés aggasztja. A pincegazdaságoknak és az egyéni termelőknek nem sikerült értékesíteniük a tavalyi bort. Igaz, az elő- ,rejelzések szerint az idén még egyszer annyit exportálunk (hatezer vagonnal), mint tavaly, de ez nem sokat könnyű a helyzeten. Még szerencse, hogy az Élelmiszertartalékok Igazgatóságának számlájára 7500 vagon borból párlatot készítenek, legalább ennyi új termésnek sikerül tehát helyet szorítani. A szőlő- és bortermelők nem tudják, melyik a roszszabb, ha sok, vagy ha kevés terem, így is, úgy is veszteséges nekik a gazdálkodás. A termelő kap érte a legkevesebbet A boron az ország, a köztársaság, a község, a kereskedő és a vendéglős is keres, csak éppen a termelő nem. A tőle 1,20—2 dinárért fölvásárolt bor literjét az üzletekben 4—10, a vendéglőkben és éttermekben 10—16 dinárért fizetjük. Megdrágítja a forgalmi adó meg a haszonkulcs, főleg az előbbi. A drága italt nemigen veszik az emberek, és a borfogyasztás csökkenő irányzatot mutat A hozzáértők az alacsony fogyasztásért a magas forgalmi adót okolják. Ez községenként igen eltérő, néhol csak húsz para, másutt viszont a két dinárt is eléri. A fogyasztás növelésének egyik módja tehát nyilván a forgalmi adó és a haszonkulcs csökkentése. Az olcsó borból föltehetőleg többet iszunk majd. Külföldre is többet exportálhatnánk. A Közös Piaccal folytatandó őszi tárgyalásokon erről szó lesz. Meg kell jegyezni azonban, hogy a külföld vagy kiváló márkájú, minden tekintetben elsőrangú borokat, vagy egységes minőségű tömegborokat igényel. Nemzetközileg is elismert márkájú borunk igen kevés van, az utóbbi követelménynek pedig szintén nehezen tudunk eleget tenni, hiszen az országban több mint kétszáz nagyobb borpince van. A külföldi értékesítést hivatott elősegíteni a borászati biztonsági alap, amely azonban csak nemrég alakult, s még a bejáródásnál tart. Magukra hagyott szőlősgazdák Nemegyszer hallottunk olyan véleményt is, hogy ez az ágazat addig nem lábal ki a válságból, amíg külterjes, és amíg drága a termelés. Bizonyos, hogy ez így van. Az egyéni gazdálkodók például drágán és keveset termelnek. A hagyományos művelésmód, az elavult agrotechnika kis termést eredményez, így a szőlősgazdák nem vehetik föl a versenyt a nagyüzemekkel. A szőlősgazdákkal azonban kevés kivétellel, még a szövetkezetek sem törődnek, a kooperáció ebben az ágazatban a legfejletlenebb, ha ugyan egyáltalán lehet róla beszélni. A gazdák magukra vannak hagyatva, s még hitelt sem kapnak a szőlők felújítására. Hogyan fejleszszék, korszerűsítsék hát termelésüket? A korszerű ültetvényekkel rendelkező nagygazdaságok sincsenek sokkal jobb helyzetben. Ők leginkább a kedvezőtlen feltételekkel kapott hitelekre panaszkodnak. Az utóbbi években ugyan néhány nagyobb borkereskedő vállalat segített egyik-másik üzemen, mindez azonban kevés ahhoz, hogy talpra álljanak. Szervezettebb értékesítés szükséges A kiút tehát a bor értékesítésének előmozdításában , serkentésében (a biztonsági alap erősítésével, a termelők, a borgazdaságok és a keres- t nakkedők szervezkedésével) . Ezek azok a követelmeikenők szervezkedésével),, ngok melyek megvalósulása s másrészt a termelési költség | esetén végre egyenesbe jutigek csökkentésében (a tár- I hat szőlő- és borgazdasággos termelés fejlesztésével aggunk. Szüretig persze alig termelés bel tejesítésével) válik valóra akár egyetlen keresendő. Nem kevésbé fon kívánsága is a termelőknek, tos természetesen a hitel- ! A távlat pedig, főleg ami a rendszer módosítása, * a for- , szőlősgazdákat illeti, eléggé galmi adó és egyéb, a közös- ködös és bizonytalan,ség iránti kötelezettségek csökkentése, hogy a terme-t SOMOGYI /.oltárok és a borgazdaságok végre kifizetődően gazdálkodja- A palicsi borpincében Készül a magánjogi törvénykönyv . Hazánkban nincs egységes magánjogi törvénykönyv. A polgárok személyi jogait és jogviszonyait először is az 1945-től napjainkig meghozott mintegy 100 törvény, azok módosítása és kiegészítése és más rendelkezés szabályozza. Útvesztőjükben még a jogász is elvesz, hogyan ismerje ki magát akkor a laikus? Számos jogterületet semmilyen új magánjogi törvény sem szabályoz. Ilyenkor a bíróságok az 1941 előtti törvényeket, illetve az I azokban kifejezett jogszabályokat alkalmazzák. Ez pedig még jobban bonyolítja a helyzetet. Ugyanis a régi Jugoszlávia neve képezett egységes jogterületet, hanem többnyire az 1918 előtti impériumok törvényeit alkalmazták. Ez azt jelenti, hogy Bácskában, Bánátban és Baranyában a magyar jogszabályok. Szlovéniában, Hor- Svátországban, Dalmáciában, Szerémségben és Bosznia- Hercegovinában az osztrák törvények. Szerbiában pedigaz ottaniak voltak érvényesek. Egyes eseteket pedig nem is törvények, hanem a szokásjog szabályozott. Ezért azokra a jogesetekre, amelyekre nincs új törvé- I nyünk, bíróságaink az emlí- t tett jogszabályokat alkalmazzák, természetesen figye- l lembe véve az új társadalmi- s politikai viszonyokat. Mindezek arra késztették a Szövetségi Képviselőházat, hogy döntsön egy egységes magánjogi törvénykönyv meghozataláról. Tételei el i s készültek, s közvitára bocsátották őket. Ismertetek néhány olyan rendelkezést, amelyek nem szerepeltek eddigi jogrendszerünkben. Házasságot csak anyakönyvvezető előtt lehet kötni. Bizonyos okmányokat, például útlevelet, személyazonossági bizonyítványt, adóbizonylatot, építkezési engedélyt az illetékes köz- igazgatási szervek adhatnak ki. A polgárok szemében ezek az intézmények az ál- Ilamhatalom képviselői, tehát I „hatóságok”. Ez többé-kevés- I bé fedi is a valóságot: a hi- Ivatalok dolgozói az állam I nevében járnak el, és sok- I szor úgy viselkednek, mintha a polgárok volnának I miattuk, nem pedig ők a polgárokért. A tételek gyökeres változtatást javasolnak. A jövőben I nem lesznek ,,hivatalok”, hanem közszolgálatot végző munkaszervezetek. A társasdalmi-politikai közösségek, tehát a községek, tartományok, köztársaságok és a szövetség szerződést köt a munkaközösségekkel az ügyek intézésére. A munka elvégzé- I séért meghatározott ellenér- I ték jár. Ha a közszolgálatot teljesítő munkaszervezetek I vétenek a szerződésbe foglást kötelezettségek ellen, akkor nemcsak a károsultnak fizetnek, hanem bánati pénzt is kénytelenek adni. ! Miért fizetnek kártérítést? ! Például — ha késedelmesen I járnak el a polgár ügyében, J megkárosítják az ügyfelet, mert törvénytelen határozatot hoztak. A bánatpénzt azért fizetik, mert csorba esett a társadalom tekintélyén. A pénz egy külön alapoba kerül, és törvény szabályozza felhasználási módját. A bánatpénzt a munkaszervezet dolgozói személyi jövedelmük terhére fizetik. Ez pedig lelkiismeretes és pontos munkára fogja serkenteni őket. Ugyanilyen elbírálás alá esnek a közművesítési szolgáltatásokat végző munkaszervezetek, továbbá a bankok, a társadalombiztosító intézet, a posta is. Ugyancsak szerződést kötnek a társadalmi-politikai közösségekkel. Kötelezettségeik megsértése ugyanolyan következményekkel jár, mint a közhivatalok esetében. Alkotmányunk kimondja a polgárok jogainak sérthetetllenségét. Ezért a tételek sze- rint mindenki megkövetelheti, hogy tartsák tiszteletben testi épségét, mozgási sza- i hadságát, becsületét, magány életét, tekintélyét és többi személyi jogát. Mivel a felsoroltak átfogóbbak, mint amit a „polgári" jogok” fogalma takar, ezért a tételek új gyűjtőnevet használnak rájuk, mégpedig az ,,egyéniségre való jogot”. Ennek megsértése esetén az egyén követelheti, hogy a tettes adjon neki elégtételt, és fizessen kártérítést. A tételek nem tisztázzák, mit értenek az elégtételen. Valószínűleg nyilvános bocsánatkérésre és ehhez hasonlóra gondolnak. Ezek szerint a készülő törvénykönyv tételei a polgárok jogainak és érdekei- nek az eddiginél hathatósabb védelmét irányozzák elő. SZÉKELY Imre Вјшај Ismét Mill a drámai stúdió? Konca Miklós megy a pesti színművészeti főiskolára Vasárnap délelőtt volt az a felvételi vizsga, amelynek azt kellett eldöntenie, ki lesz az idén az a két fiatal,aki ösztöndíjjal Budapestre mehet a színművészeti főiskolára. Mint már beszámoltunk róla, a színházban már júniusban is tartottak egy előzetes selejtező vizsgát. Aszínház igazgatóságán számítottak rá, hogy vasárnap délelőtt ismét lebonyolíthatnak egy ilyet. Az érdeklődés hiánya miatt azonban elmaradt. A magyar színművészet tudós művelői előtt Horváth Sándor, Szabó Rózsa, Kollár I Mária, Korka Miklós, Papp Miklós és Ábrahám Irén szavalatokkal, monológokkal igyekezett bizonyítani színészi tehetségét. A bizottság, végül úgy döntött, hogy a hallottak és látottak alapján az idén nem két, hanem csak egy új hallgató kerül tőlünk ösztöndíjjal a pesti főiskolára: KORICA Miklós. Huszonöt éves pedagógiai gyakorlat áll mögöttem, mondta VÁRKONYI Zoltán osztályvezető tanár, s állítom, hogy igen furcsa volt ez a mezőny. Színészi tehetséget több jelöltnél is tapasztalhattunk, a különféle hibákat szem előtt tartva azonban én csak Korica Miklóst tudom igazán jó szívvel elvinni az osztályomba. Kialakulatlan, egészséges alkatú fiatalember, jól, szépen beszél, a modorosságoktól könnyen megszabadulhat. Tehetséget látok benne, s ambíciót is ahhoz, hogy jó színész legyen. A hangja,az alkata, a szíve is megvanhozzá. Ismerve azt a tízet, akit már nálunk az osztályomba felvettünk, állíthatom, hogy nem kell majd szégyenkeznie. Ha szorgalmasan tanul, meg fogja állni a helyét. KORICA Miklós érthetően boldog volt, hogy sikeresen esett át a fölvételin. Neve a hazai színészvilágban márnem ismeretlen. Az idénvégezte el akanizsai mezőgazdasági középiskolát, s hat éve, hogy közreműködik a helyi műkedvelő színjátszó egyesületben. Több mintszáz előadás áll mögötte, s nem egy fesztivált dicsérőoklevél. Nagyon szeretne színész lenni, nem is tudja, mit csinálna, ha nem sikerült volna. Reméljük, négy év múlva az utolsó vizsgához is gratulálhatunk neki. DEVICS Imre, a Népszínház igazgatója úgy véli: annak ellenére, hogy a bizottság csak egy hallgatót érdemesített felvételre, az audíció eredményesnek mondható. Hiszen Korica Miklóson kívül a többiek is tehetségről tettek tanúbizonyságot, s megvan rá, a lehetőség, hogy legalább egyévi stúdió-kiképzés után a Népszínház társulatához szegődjenek. A Népszínháznak sürgősen szüksége van fiatal színészekre. Az érettségizett és drámai stúdiót elvégzett tehetséges fiatalok alkalmazása tűnik jelenleg a legjobb megoldásnak. Az audíción részt vevők továbbképzése azért is érdemesnek látszik, mert Várkonyi szerint például köztük nem egy olyan van, akit akár fel is lehetne venni, mert máris van olyan színész, mint a társulat némelyik tagja. Ezt hozta hát az idei audíció. Eredményesnek mondható ugyan■ elégedettek mégsem lehetünk vele. Valószínű, hogy ezt a lehetőséget— a két pesti ösztöndíjat — jobb szervezéssel, alaposabbelőkészületekkel sokkal ésszerűbben ki lehetne, illetve ki kellene használni! Már azért is, mert az utánpótlás képzése színházi életünk legégetőbb, vagyis létkérdése lett. De úgy hallottuk, az igazgatóság levonta a tanulságot az idei audícióból, s biztos, hogy jövőre sokkal nagyobb gonddal és alapossággal készíti elő ezt az eseményt. (bn) Repülőhadnagyokat avattak Zadarban Zadar, szeptember 1. Milan Simović vezéralezredesnek, Josip Broz Tito ,köztársasági elnök küldöttének, a Jugoszláv Légihaderőparancsnokának jelenlétében tegnap Zadarban ünnepélyes keretek között tisztté avattáka repülőtiszti akadémia XXI. korosztályának növendékeit. Az ünnepségen részt vettek az akadémiából kikerült új hadnagyok hozzátartozói és a zadari község képviselői. Az akadémia XXI. kor- I osztálya növendékeinek tanulmányi átlageredménye 833, a legjobb, amit a tanintézmény fennállása óta elértek. A repülőtisztek tanulmányi előmenetele 8,97, a híradósoké pedig valamivel gyengébb. Az első öt legjobb fiatal tisztet a honvédelmi államtitkár karórával jutalmazta. Az újdonsült tisztek rövid pihenő után valamennyien elutaznak első állomáshelyükre. (e. k.) IB9 szelvény I • A fenti szelvényt a j i héten már megjelent j : A9, valamint a még is megjelenő C9 és D9 : • szelvényekkel együtt : kizárólag levelező- • lapra ragasztva leg- : : később szeptember : • 11-éig kell a szer- j ikesztőség címére : : küldeni.