Magyar Szó, 1970. szeptember (27. évfolyam, 240-269. szám)

1970-09-16 / 255. szám

A­Z AKTUÁLIS KÉRDÉSE: AZ ÚSZŐ EB UTÁN KINT VAGYUNK A VÍZBŐL? EGY KIS FEJMOSÁS Az ember manapság úgy vigyázzon a fejére, ahogy csak tud; mindenesetre a külcsínnel is törődni kell, nemcsak a belbeccsel. (Fejtágítás, agysózás.) Dédnagymamáink annak idején még háziszappannal és kútvízzel mosták a hajukat, ám a technika halad, és kiderült, jobb, ha a hajat hajfestékkel mossák, sam­ponnal selymesítik, reflexszel színezik, olajpakolással törésmentesítik, tartós hullámmal tartósítják, lágy vízzel zuhanyozzák, citrommal öblítik, aztán már csak borot­vával megfazonírozzák, fölcsavarják, letekerik, megszá­rítják, kibontják, föltupírozzák, lelakkozzák és kész. Egyszerű eljárás, csak nem egészen olcsó. Mennyivel könnyebb a férfiaknak!­ök ritkán festik a hajukat, annál gyakrabban a bajuszukat vagy a sza­kálluk közepébe beiktatott, elütő színű csíkot. Nem kell állandóan a divatlapokban nyomozniuk a legújabb frizuradivat után — nincsenek is divatlapjaik — jobb vállukról bal vállukra omló fürtjeiket egyszerűen le­­nyíratják fülig konzervatív módra, avagy pláne ko­paszra. Barkójuk hosszát is centiméterenként növelik vagy kurtítják, pillanatnyi hangulatuk szerint és a koz­metikai szerekből mindössze csak a hajvizet, a hajola­jat, a hajelixirt, a haj­gyök­ér-táplálót és még féltucat­nyi hej-hajdejű pomádét használnak. Mint mondták, könnyebb, sőt könnyű a férfiaknak, persze csak akkor, ha a legújabb divatú bajuszkötőt is megvásárolták már. (m­ai) PIAC 1. A túlkapásairól ismert Surányi dühöng. — Én kérlek ezt az országot osztályismétlésre küldet­nem. — Mire? — Munkásosztályismétlésre. — Megörültél? — No persze — enyhül meg Surányi —, csupán egy tantárgyból. Mennyiségtanból. _ ? — Olvasgatom az újságot. Negyvenszeres jövedelem­­különbségek. Hát tudunk mi osztani? — No igen, de ... — Aztán itt van a kivonás. — Megbocsáss, kivonni azért tudunk.. . — Az levonás. — A kivonással nai bajod? — Hát nem azt mondtuk két éve, hogy nem kell félni az infl... vagyis, hogy a forgalomban levő pénzmennyi­ség egy részét kivonjuk? Hát így tudunk kivonni? 2. A kitűnő helyzetismeretéről ismert Murányi lecsapja az újságot. — Méghogy kevés piackutatónk van!? Én magam reg­gelente százakkal találkozom csupán Újvidéken, akik tö­viről hegyire átkutatják a Futaki-piacot, hátha valahol húsz párával olcsóbb a zöldtök vagy a ringlószilva... 3. Az ágrólszakadtságáról ismert Darányi a kirakatokat nézegeti. Álldogál az öles feliratok előtt: „Vásároljon üz­letünkben! Kezes nélkül, kamat nélkül, készpénz nél­kül!!!” És felsóhajt: — Sajnos, munka nélkül.. . 4. Az üzleti leleményességéről ismert Furányiné ókofa­­asszonysága ma reggel egy zugpiacon ezt a táblát tűzte portékájába az árcédula mellé: „Tapogassa meg almáimat minden vásárlási kötelezett­ség nélkül!” PINTÉR Lajos 1550. oldal — Esküszöm, elvtárs... mindez még a szexuális for­radalom előtt történt... JUBILÁRIS megjegyzéseink — Megalakulásának huszon­ötödik évfordulójára — ma­gyarázza Babura, a politikai tudományok kandidátusa —, az Egyesült Nemzetek Szö­vetségének célja csakis az le­het, hogy a Szövetség kere­tében egyesült nemzetek egye­süljenek a Szövetség kereté­ben. )­( Nagy hiba, hogy a Dél-af­rikai Köztársaság nem tagja a Szövetségnek. Most ki le­hetne zárni belőle. )0( Az ENSZ egyik legszebb vívmánya, hogy benne sem­mi előnyt nem jelent, hogy kis- vagy nagyhatalomról van-e szó. A „kis” Kína pél­dául még mindig tagja a Szö­vetségnek, a nagy Kína még mindig nem az. )0( Négy nagyhatalom (Szov­jetunió, USA, Anglia, Fran­ciaország) teljesen egyenjo­gúak az ENSZ-ben, de az el­ső kettő valamivel egyenjo­­gúbb. )0( Az ENSZ őse, a Népszö­vetség, a világbéke legszilár­dabb és legmegbízhatóbb tá­masza volt mind a második világháborúig. Kölcsönkért bölcsességek A nemzedékek játéka nem lenne annyira mulatságos, ha az öregek nem képzelnék azt, hogy velük együtt vége min­dennek, a fiatalok pedig, hogy minden velük kezdődik. )o( A pesszimizmusod nem ele­gendő, hogy igazad legyen. )0( Ha kincset keresek, a föl­det forgatom fel, nem a fel­legeket. )o. A repkény filozófiája: „Csak kúszva emelkedhetsz a magasba.” RÉSZEG KENYÉR, MEGFEKETEDETT KALÁSZOKBÓL Csipeki meséli Csopakinak, hogy új, eddig ismeretlen betegség fenyegeti a vajdasági búzát: megfeketednek a kalászok és a belőlük készült kenyeret „részeg kenyér­nek” nevezik. — Csak Vajdaságban jelentkezett a betegség? — kér­dezi Csopaki. — Csakis. Csopaki felsóhajt: — Nehéz egy tartománynak a köztársaságok között.. • A 7 VICCE­ S Csipeki rámutat egy elsuhanó gépkocsira: — Nézd, az igazgatóm! — Nyilván analfabéta — mondja gúnyosan Csopaki. — Tévedsz! Egyetemi diplomája van és a jogi tudo­mányok doktora. — Akkor nyilván kártyás, iszákos, dologkerülő, kor­rupt ... — Tévedsz! Nem kártyázik, józan életű, nagyon szor­galmas, megvesztegethetetlen. Csopaki megvakarja a feje búbját.­­. — Akkor nem értem. Nyilván jó vezái voltak... j». MESE A BÖLCSESSÉGRŐL Egyszer is volt, másszor is volt, Most is van és mindig lesz. Éldegélt egy bölcs felettes, Elhiheted, igaz ez. Nem szidott és nem parancsolt, Erőszakos sosem volt. Csöndes szóval, sok-sok érvvel Mindenkit megszónokolt. Hogyan sikerült ez neki? Kíváncsiság ugye rág? — A felettes szava törvény, A tiéd az csacskaság! (Kiss) NEMZETI NÓTÁCSKA Bár a honfibútól nem vagyok könnyes, (Én nem mindent veszek zokon.) Mégsem vagyok idegen, akit fogyaszthattok hidegen. És nem csak az amoebával vagyok rokon. Nem boldogtalan, és nem kedveszegett. Mondhatom bátran: korántsem árva. És nem felejtem: ezért is, ami van. Rengeteg „kulcs” beletört a zárba. A nagyvilágon e kívül, Most rengeteg a hely, Akinek gyökere nincs, Elszáll mint a pehely, De én tudom: Hiába menekedem, Ezért a slogan: Ha ott kell hagyni, Inkább hagyom itt a fogam! Ha költő vagy, légy költő És maradj a fenekeden! KÓPÉ 1551. oldal HERCEG!

Next