Magyar Szó, 1970. október (27. évfolyam, 271-300. szám)

1970-10-25 / 294. szám

2. oldal Pénteken este véget ért a vita az ENSZ-közgyűlés jubileumi ülésszakán. Az utolsó felszólalók között Nixon amerikai elnök mondott beszédet Egyengetni kell a kedvező európai folyamatok alját (Folytatás az 1. oldalról) landoknak megzabolázniuk a természetet, fenntartani és a lehető legnagyobb mértékben kihasználni azt, amit évszázadokon át kitartó munkával a tengertől hódítottak el. Lenyűgöző volt a nagy rotterdami kikötő, amelynek forgalma az első helyen áll a világon. Alkalmunk volt látni az ismert Philips gyárat, az elektronika és számos más iparág terén elért vívmányokat. Hollandia valóban szép és igen fejlett ország, amely az ipari haladással párhuzamosan rendkívüli sikereket ért el a mezőgazdaság terén is. Munkatársaimmal együtt számos hasznos megbeszélést folytattam nemcsak a királynővel és Bernhard herceggel, hanem a kormány és a parlament tagjaival, valamint a politikai és közélet számos kimagasló személyiségével. Véleményt cseréltünk az időszerű nemzetközi problémákról, különönösen pedig a közel-keleti helyzetről, valamint az európai együttműködés és biztonság kérdéseiről. Kifejezésre jutott közös aggodalmunk a jelenlegi közel-keleti állapotok fölött, s egyetértésünk, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a békés megoldás érdekében. Megállapodtunk abban is, hogy okvetlenül egyengetni kell a kedvező európai folyamatok útját. Leszögeztük, hogy meg kell szüntetni a fennálló korlátokat, és az európai együttműködés előmozdítására, a kontinens biztonságának megteremtésére irányuló tevékenységben valamennyi országnak egyenjogúan részt kell vennie. Vendéglátóink nagy érdeklődést mutattak az el nem kötelezett országok tevékenysége, valamint a lusakai csúcsértekezlet határozatai iránt. — Természetesen tárgyaltunk a kétoldali kapcsolatokról is. Mindkét fél megelégedésére megállapítottuk, hogy kapcsolataink kedvezően fejlődnek, s lehetőség van továbbá készség nyilvánul meg előmozdításukra minden téren. Egyszóval: hollandiai látogatásunk igen hasznos volt. — Hazatérőben rövid időt töltöttünk Párizsban. Megbeszéléseket folytattam Georges Pompidou úrral, a Francia Köztársaság elnökével. Nyílt és igen hasznos véleménycserét folytattunk a legidőszerűbb nemzetközi problémákról, s külön foglalkoztunk a közel- és távol-keleti helyzettel, az európai kapcsolatok fejlődésének távlataival, valamint a mediterrán térségben uralkodó állapotokkal. Ezekkel és más kérdésekkel kapcsolatban hasonló nézeteket vallunk. Jugoszlávia és Franciaország európai és mediterrán országok, érthető tehát, hogy osztoznak a közel-keleti helyzet kiéleződése fölötti aggodalomban. — A tárgyalások során beigazolódott, hogy igen hasonló nézeteket vallunk a tömbökről, valamint az európai együttműködés és biztonság kérdéseiről. — Pompidou elnök érdeklődést mutatott az el nem kötelezett országok jelenlegi tevékenysége, valamint az égető nemzetközi problémák megoldásával kapcsolatos szerepük iránt. — Természetesen, megbeszéléseket folytattunk Franciaország és Jugoszlávia együttműködéséről is. E tekintetben még sok mindent lehet tenni, különösen gazdasági téren. — Ez volt az első találkozóm Pompidou elnökkel. Nagyon elégedett vagyok tárgyalásaink eredményeivel — mondta végül Tito elnök. Allende az elnök Választott a chilei kongresszus Készültségben a hadsereg és a rendőrség Szombaton összeült a chilei kongresszus, hogy megválassza az ország új köztársasági elnökét. Kétszáz tagja közül 153 Salvador Allendera adta le szavazatát Az új elnök november 4-én lép tisztségébe, mandátuma hat éven át tart. Mivel félő volt, hogy a reakció megkísérli megakadályozni a baloldal győzelmét, készültségbe helyezték a hadsereget, a rendőrséget és a nemzetőrséget. Mintegy tízezer rendőr és katona megszállta a chilei főváros stratégiai pontjait, és teljesen elvágta a világtól a kongresszus épületét. A rendkívüli intézkedésekre azért volt szükség, mert az utóbbi hetek eseményei megmutatták, hogy a reakció a terrortól sem riad vissza, csakhogy meghiúsítsa Allende megválasztását, miután a baloldali jelölt bejelentette: győzelme esetén azonnal államosítja az ország nyersanyagforrásait. Mint jelentettük, a napokban merényletet követtek el Schneider tábornok, a hadsereg főparancsnoka ellen. A rendőrség közleménye szerint Allende ellen is merénylet készült. A hivatalos jelentés szerint eddig hét embert tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy részt vettek a merényletben. A chilei fővárosban rendkívüli állapotot és kijárási tilalmait rendeltek el. Allende támogatására a szakszervezet szombaton kétórás sztrájkot rendezett. LEGÚJABB Kolera Csehszlovákiában? Budapestről jelenti az UPI. A magyar hatóságok lezárták a hidasnémeti és sátoraljaújhelyi határátjárókat a csehszlovák határon, mivel a hírek szerint Szlovákiában kolera ütötte fel a fejét. Csupán nemzetközi oltási bizonylattal rendelkező utasok léphetik át e két helyen a határt. MAGYAR SZÓ Vasárnap, 1970. okt. 25. Vive le Québec Iliire! Mi történik Kanadában? Kanadában eddig csak az első és a második világháború idején rendelték el a készültségi állapotot. Két héttel ezelőtt két politikus elrablása miatt hozták ezt a súlyos intézkedést. A rendőrség a legalaposabban átkutatta a kanadai alvilág fészkeit. A nyomozás nem sok eredményt hozott, a rendőrség azonban számos érdekes leletre bukkant: rengeteg lőszerre és az úgynevezett városi gerillák nyolcoldalas kiáltványára. A program a következő hangzatos címet viseli: „Strategie A kiáltvány megfogalmazói nem a harmadik világszabadságért küzdő szervezetek tagjai, nem Vietnamban vagy más elmaradott országban akarnak harcolni, hanem az iparilag fejlett Kanadában. Két héttel ezelőtt az úgynevezett Québeci Felszabadítási Front (FLQ) követte is a guatemalai gerillák pél- Revolutionaire et Role de l’Avant Garde.” „Az igazi függetlenség elválaszthatatlan a világforradalomtól” — áll többek között a kiáltványban. „A győzelem érdekében a vietnamiak és a guatemalaiak példájára totális antiimperialista háborút kell folytatnunk.” Báját elrabolta James R. Cross 49 éves angol diplomatát. Az emberrablók a diplomata kivégzésével fenyegetőztek, ha a kormány nem teljesíti az alábbi öt követelést: — nyilvánosságra hozza a gerillák kiáltványát; — szabadon bocsátja a FLQ huszonhárom fogva tartott tagját; — repülőgépet bocsát rendelkezésükre, hogy Kubába vagy Algériába repülhessenek; — 500 0OO dollárt fizet aranyban (411 kiló arany); — kiadja azt a besúgót, aki egy FLQ-sejtet elárult a rendőrségnek. A kanadai kormány csak az első feltételt volt hajlandó teljesíteni, a többit elutasította. Különösen az elöl zárkózott el, hogy szabadon bocsát 23 szeparatistát, akiket szabotázs- és terrorcselekmények miatt, több évi börtönbüntetésre ítéltek. Az emberrablók kénytelenek voltak módosítani Cross kivégzésének időpontját, majd egy második emberrablással kényszeríteni a hatóságokat engedékenységre. Két héttel ezelőtt, szombaton, álarcos, felfegyverzett férfiak elrabolták Pierre Laporte 49 éves québeci munka- és bevándorlásügyi minisztert. A kanadai kormány azonban továbbra is kitartott álláspontja mellett, és nem volt hajlandó alkudozásba kezdeni a szeparatistákkal. Bár a következményekkel nyilván tisztában volt, a kormány kockára tette az elrabolt politikusok életét, hogy elejét vegye a terror folytatásának. Franciák és angolok viszálya A FLQ a francia származású kanadai szeparatisták legszélsőségesebb szervezete. A becslések szerint alig 300 emberből áll, akik öttagú csoportokba tömörülve működnek. A szervezet 1963 márciusában kezdte meg szabotázssorozatát Montrealban. Több emlékművet felrobbantottak, és bombát helyeztek el az angol képviseletek épületeiben. 1964 októberében II. Erzsébet angol királynő kénytelen volt golyóbiztos gépkocsin utazni Kanadába, mert félő volt, hogy a szeparatisták az ő életét sem kímélik. Az ottawai szövetségi parlament vizsgáló bizottsága nem alaptalanul állapította meg, hogy Kanada történetének legválságosabb korszakát éli. Tény, hogy fennáll a veszély: beláthatatlan következményekkel járó viszály törhet ki a francia és az angol származású kanadaiak között Három évvel ezelőtt De Gaulle tábornok, akkori francia köztársasági elnök, azóta gyakran emlegetett jelszavával, Vive le Québec libre! felbátorította a szeparatistákat. — Tíz év sem telik el — jövendölte René Lévesque szeparatista vezér —, és Québec önálló állam lesz! — Lévesque megalakította a Parti Québecois nevű szeparatista pártot, és a tavaly áprilisi választásokon megszerezte Québecben a szavazatok 24 százalékát. A LFQ számára azonban Lévesque szeparatista programja, amelynek lényege a demokratikus önrendelkezési jog, „olyan papír, amely csak a parazita kispolgárok igényeit elégíti ki”. A szélsőséges szeparatisták felszabadító harcban akarják kivívni a tartomány függetlenségét. Csupán Montreal környékén 250 bomba robbant hét év alatt Hat ember meghalt és több százan megsebesültek. A kommandók megtámadták a rendőrállomásokat és a fegyverüzleteket, hogy fegyvert zsákmányoljanak. A gerillacsapatok bankokat és üzleteket raboltak ki, mert véleményük szerint az ott talált pénz úgyis a kizsákmányolóké volt Az utolsó figyelmeztetés Egészen 1968-ig a felszabadítási front csak intézményeket, épületeket támadott, az emberéletet kímélte. 1969- ben azonban bejelentették, hogy mindenkit megölnek, aki nem hajlandó megértést tanúsítani követeléseik iránt ,.Ez az utolsó figyelmeztetésünk!” — adták tudtuk Ezután robbant bomba a montreali tőzsdén, és 27 embert megsebesített. A kanadai rendőrségnek csak nyáron sikerült eredményt elérnie a gerillákkal vívott harcban: felfedezték a terroristák két titkos fegyverraktárát, amelyekben három tonna dinamitot és sok fegyvert találtak. A hatóságok kezére jutott a gerillák egyik terve is, amelyben Izrael montreali kereskedelmi attaséja elrablásának részleteit dolgozták ki. A szövetségi kormány még mindig nem hajlandó teljesíteni a szeparatisták követeléseit, pedig az elmúlt napokban már megölték Laporte québeci minisztert. Hír szerint Cross angol diplomata még életben van. A belpolitikai bonyodalmak arra kényszerítették Trudeau miniszterelnököt, hogy lemondja a Szovjetunióba való utazást. Közben a rendőrség lázasan nyomoz, és eddig 400 embert letartóztatott, a FLQ szervezetet pedig betiltották. (DER SPIEGEL) A guatemalai példa egy fejlett országban Pierre Laporte, a meggyilkolt miniszter James Cross, az elrabolt angol diplomata laz"inte^elSBHHIWHBHI ^^^JCABjTOgERCSEMPÉSZEjj^LLENj (8) Később azonban a sok titkos ügynök kitartó munkája meghozta gyümölcsét A pincérnek, sofőrnek, újságárusnak, levélhordónak — és ki tudja még kinek, minek — álcázott titkosrendőrök minden gyanús embert nyomon kísértek, megfigyeltek. Cosciát és két közvetlen munkatársát Nizzában is szakadatlan, megfigyelés alatt tartották. Amikor Arizzo a repülőtér csomagmegőrzőjéből kivette a két bőröndöt és a várócsarnokba ment, a közelében megállt egy férfi, akire azonban senki sem gyanakodott volna, annyira jelentéktelen külsejű volt. A nizzai repülőtér jegypénztárának tisztviselője is az Interpol ügynöke volt. Amint jegyet váltottak Aritzo számára, tüstént telefonált Párizsba, s közölte, hogy egy dél-amerikai diplomata Montrealba készül. Amikor Aritzo Montrealba érkezett, mindjárt jelentkezett nála egy „hordár” és a bőröndöket betette a már ott várakozó gépkocsiba. John Dolce is ott volt, a következő autóban. Arizzo a repülőtérről a pályaudvarra hajtatott és a két bőröndöt a csomagmegőrzőben helyezte el. A szállodában már várta az üzenet: két napig maradjon Montrealban és ezután repüljön New Yorkba. A leleplezés Arizzo két kellemes napot töltött Montrealban. Nem is álmodott róla, hogy a rendőrök — természetesen titokban,— kinyitották a csomagmegőrző szekrényét, ki a bőröndöket is. A gondos vizsgálat hamarosan eredményre vezetett, a koffer kettős feneke alatt megtalálták a heroinos zacskókat. A heroint szépen magukhoz vették és a helyet liszttel töltött műanyagzsákocskákkal töltötték ki, majd mindkét bőröndöt visszatették a szekrénybe. Arizzo változatlanul derűs hangulatban vette ki a bőröndöket a csomagörzőből, beszállt a vonatba és New Yorkba utazott. Poggyászát itt is a csomagmegőrzőben hagyta. Az Elise-szállóban bérelt szobát. Ugyanezen a napon érkezett a városba Pardo is, és ő is az Elisse-ben szédít meg. (Folytatják)