Magyar Szó, 1970. november (27. évfolyam, 301-328. szám)

1970-11-21 / 321. szám

2. oldal Öten irányítják a „holdkocsit“ A Jodrell Bank-i csillagvizsgálóban felfogták a Holdról továbbított felvételeket Kuba nem szándékozik visszatérni az ARSZ-be­ ­ — jelentette ki a Castro-kormány képviselője Moszkvából jelenti az AFP. A szovjet holdjármű le­írásából arra lehet követ­keztetni, hogy a Lunohod—1 olyan kibernetikus készülék, amelyet rádióimpulzusok út­ján öttagú „legénység” irá­nyít a Földről: egy parancs­nok, egy pilóta, egy mérnök, egy navigátor és egy rádiós. A legénység a tévé képer­nyőjén figyeli a talajt, ame­lyen a „holdkocsi” halad. Feladatukat megnehezíti az, hogy a tévékamerák látó­szöge meglehetősen kicsi. Mind az öt szakembernek összpontosítania kell a fi­gyelmét a terepre, mert a holdj­ármű a legkisebb hiba következtében felborulhat. A Jodrell Bank-i csillag­­vizsgálóban felfogtak hat felvételt azok közül, ame­lyeket a Luna—17 a Holdról továbbított. Két fényképen jól kivehetőek a Lunohod—1 keréknyomai. A többi felvé­tel tudományos felszerelést ábrázol, de nem lehet meg­állapítani, hogy a Lunohod vagy a hordozórakéta fel­szerelését-e. A Jodrell Bank-i csillagvizsgáló a szovjet hatóságok jóváha­gyása nélkül nem hozza nyilvánosságra a felvétele­ket. új korszak az űrkutatásban — jelentette ki Petrov Szovjet akadémikus — A magánjáró holdjár­mű, a Lunohod—1, új kor­szakot nyit a világűrkuta­­tásban — jelentette ki Bo­risz Petrov szovjet akadé­mikus. — Meg vagyok győ­ződve róla, hogy az önmű­ködő űrlaboratóriumok sok vonatkozásban előnyösebbek a legénységgel ellátott űr­hajóknál. Az űrlaboratóri­um tudományos kutatásokat végezhet a Venuson­, a Jupi­teren és a Saturnuson, ame­lyekre az ember még hosz­­szú ideig nem teheti a lá­bát. Borisz Petrov szerint a holdj­árművek valósággal nélkülözhetetlenek a Hold felszínének vizsgálatához. A robot­jármű megállapítja a talaj szilárdságát, a kőzetek összetételét, és azt is, hogy hol a legérdemesebb támasz­pontot létesíteni. Francia—szovjet együttműködés az űrkutatásban Franciaország és a Szov­jetunió hat közös világűri tervezeten dolgozik. Az együttműködés első meg­nyilvánulása a francia gyárt­mányú lézerreflektor, ame­lyet a Lunohod—1-be épí­tettek be a szovjet szakem­berek. A két ország szakértői együttműködnek a légkör legfelsőbb rétegeinek tanul­mányozásában, egy szovjet hordozórakéta 1971-ben egy 14 kilós francia gyártmányú műholdat röpít Föld körüli pályára. A franciák közreműköd­nek az amerikai és euró­pai világűri programokban is. Távközlő műholdat bocsátottak fel Kelet-Afrikában Nairobiból jelenti a Tan­jug. A kelet-afrikai országok az Intelsat—3 távközlő mű­hold útján megteremtették a közvetlen távközlési kapcso­latot a világ többi részével. A műhold 37,5 ezer kilomé­ter magasságban lebeg Indiai-óceán felett. Kenyában, Nairobi köze­lében 6 millió dolláros költ­séggel felépült a továbbító és vevőközpont, és ezt no­vember 12-én Kenyatta el­nök adta át rendeltetésének. Mexikóvárosból jelenti a Tanjug. — Kuba abban az esetben sem szándékozik visszatérni az Amerikai Államok Szer­vezetébe, ha ezt felkínálják neki — jelentette ki a vi­lágszervezetben Castro kor­mányának képviselője. — Országunk mindaddig nem hajlandó visszatérni az AÁSZ-be, amíg ez a szer­vezet az észak-amerikai im­perializmust szolgálja — mondták. A szervezet tagállamaiban az utóbbi időben egyre han­gosabban követelik, hogy ál­lítsák helyre a kapcsolato­kat a kubai kormánnyal. Galo Plaza, az AÁSZ főtit­kára, több ízben is kijelen­tette: arra vár, hogy vala­melyik tagállam részéről elhangozzék az indítvány. Mercado Jarrin: Kuba nem maradhat örökké elszigetelve Amint az Amerikai Álla­mok szervezete hatályon kí­vül helyezi a Kuba zárlatá­ra vonatkozó határozatot, Peru habozás nélkül fölveszi a diplomáciai kapcsolatokat Havannával — jelentette ki Mercado Jarrin perui külügyminiszter. — Kuba nem maradhat örökre elszi­getelve — mondta. Megfigyelők arra követ­keztetnek, hogy Peru és Kuba között hamarosan megindul a diplomáciai pu­hatolózás. Jarrin ugyanis kijelentette, hogy Peru füg­getlen, rugalmas és dinami­kus, külpolitikát szándé­kozik folytatni, és az egyen­rangúság alapján együttmű­ködni a világ minden or­szágával. Egy kormánypárti lap már azt is követelte, hogy Alva­rado tábornok kormánya Kubával és a Kínai Népköz­­társasággal is vegye fel a diplomáciai kapcsolatokat. A példát valószínűleg rövi­desen a többi latin-ameri­kai ország is követi. Közkegyelmet követel­nek az 1968-as mexikói zavargások elítéltjei Casanova, a Mexikói Egyetem rektora, követeli, hogy részesítsék közkegye­lemben mindazokat a politi­kai elítélteket, akik 1968 októberében, a véres egye­temista zavargások után kerültek börtönbe. A fővá­ros fogdáiban mintegy 80 po­litikai elítélt van, zömmel egyetemi hallgató. A rektor követelését a ta­nárok és a diákok egyönte­tűen támogatták. az Holdkocsi-kölcsönző Japán négy szigetet követel vissza a Szovjetuniótól Elnapolták a két ország között esedékes halászati tárgyalásokat A Szovjetunió azt indítvá­nyozza Japánnak, hogy na­polják el a csendes-óceáni szovjet szigetek térségében folytatott halászatról szóló tárgyalásokat. A megbeszélé­sek időpontját eredetileg jö­vő hétfőre tűzték ki. A szov­jet kormány pénteken azt javasolta, hogy a tanácsko­zást a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának december 8-i ülése után kezdjék meg. Noha a moszkvai kormány a halasztás okaként azt hoz­za föl, hogy Iskov halásza­­ügyi minisztert nagyon lekö­tik a Legfelsőbb Tanács ülé­sének előkészületei, a meg­figyelők biztosra veszik, hogy a Szovjetunió ezzel is méltatlankodását kívánja kifejezni amiatt, hogy Japán visszakövetel tőle né­hány csendes-óceáni szige­tet. A japán külügyminisztéri­um három nappal ezelőtt választ adott a tokiói szov­jet ügyvivő szóbeli tiltakozá­sára, és közölte, hogy Japán négy szigetet követel vissza. Jó volna minél előbb meg­állapodni­­, hangzott a ja­pán külügyminisztérium vá­lasza, hogy a két ország vég­re megköthesse a békeszer­ződést. A Szovjetunió és Japán 1956-ban vették föl a diplo­máciai kapcsolatokat, a bé­keszerződést azonban a mai napig sem írták alá. Kína támogatja a latin-amerikai országok felségvizeinek kiterjesztését Kína fenntartás nélkül támogatja a latin-amerikai országokat a felségvizek ki­­terjesztésének kérdésében. „Jogos a követelésük — írja a Renmin Ribao —, hogy a felségvizek határát 200 ten­geri mérföldben állapítsák meg. A felségvizek kérdésé­ben folytatott harc nem más, mint küzdelem az imperia­lizmus és a szuperhatalmak egyeduralma elen. Biztosra vehető — írja a pekingi lap —, hogy a latin-amerikai né­pek diadalmaskodni fognak." MAGYAR SZÓ Szombat, 1970. nov. 21. ^ 1»)1Јтш0Ј081(0Ш! Még keményebb rendszabályok A bankok a nemzeti ügy szolgálatában Az elnyomás elleni védekezés egyik ha­tásos eszköze volt a nemzeti bankok lét­rehozása is. 1886-ban a földművesszö­vetkezetek szövetségének központi pénztá­ra már 9 millió márka letéttel és taka­rékbetéttel rendelkezett. Húsz év múlva ez az összeg meghaladta a 100 millió már­kát, rövidesen pedig csaknem 150 millió márkára rúgott. A földművesszövetkeze­tek szövetségének 1908-ban már több mint 100 000 tagja volt. A szövetség élén egy katolikus prelátus állt. És különben is a katolikus papok szerepe a lengyelek ha­zafias szervezkedésében semmiképp sem elhanyagolható tényező, ott voltak ennek a harcnak első arcvonalában és ezzel ma­gyarázható, hogy a katolikus egyháznak ma is figyelemre méltó tekintélye van Lengyelországban. Térjünk azonban vissza a lengyel ban­kokra, amelyek a poroszokkal szembeni ellenállási mozgalom valóságos erődítmé­nyei voltak. Ezek a bankok megeléged­tek három- vagy négyszázalékos kamat­tal is, ha a hitelezéssel nemzeti ügyet kellett szolgálni. A poznani Spolka Zi­­emska bank saját gondozásába vette a gazdaságilag megingott birtokokat, szanál­ta a veszteségeket, a rosszul gazdálkodó birtokosokat rábírta, hogy elégedjenek meg évjáradékkal stb. Ilyenformán 1908-ban ez a bank 23 000 hektár földet gondozott, s nem hagyta, hogy német kézre kerül­jön. A bankok rendszere kiterjedt az egész lengyel földre. A papok magukra vállal­ták a hírszolgálati tevékenységet, és azon­nal jelezték, ha valahol veszélybe került a lengyel birtok, a lengyel föld, és azon­nal mozgósították a bankokat, lépjenek közbe, akadályozzák meg, hogy a birtok gazdát cseréljen a lengyelek kárára. Ennek láttán a német kormány elren­delte, hogy az állami hivatalnokok (a né­met nemzetiségűek) azonnal vegyék ki ta­karékbetétjüket a lengyel bankokból. A lengyel bankokat hatalmas veszteség érte: máról holnapra 8 millió márka ta­karékbetét távozott a páncélszekrényekből, úgy látszott, hogy súlyos válság lesz be­lőle. Nemsokára azonban megváltozott a helyzet. A lengyel hazafiak kivették taka­rékbetétjüket a német bankokból és a len­gyel bankokba vitték, és a lengyel pénz­intézetek ezzel 12 millió márkát nyertek. — Mors tua, vita mea — mondotta 1907-ben Büllow kancellár és rendeletter­vezetet terjesztett elő az erőszakos kisa­játításról (Zwangs-Enteignungs-Gesetz). Elmondta, hogy a német betelepítés poli­tikája csődöt mondott, hogy a lengyelek százezer hektárral több földet vettek, mint a német kormánybizottság. A kormány új földvásárlási hitelt hagyott jóvá és el­rendelte, hogy rövid időn belül 70 000 hek­tár lengyel földet kell felvásárolni a né­metek részére... Az országos statisztikai intézet jelentése is arra késztette a kormányt, hogy a len­gyelekkel szemben még keményebb el­nyomó rendszabályokat foganatosítson. A statisztikai jelentés szerint ugyanis a né­metek születési számaránya 8,18 ezrelék, a lengyeleké pedig 9,45 ezrelék volt. A­ poznani területeken a lengyel családokban 3,97 gyerek született, a németekében 2,95.­­ Az összesített adatok is kétségtelenül ki-­ mutatták a lengyelek szaporodását: 1890-­ ben 2 977 000; 1900-ban 3 400 000; 1905-ben 3 700 000 lengyel volt Németországban. A németek szaporulata nem érte el ezt a szintet. A nácik elődei A németek idegesek lettek. Eduard Hartmann a neves filozófus azt javasolta: ki kell irtani a lengyeleket (ausrotten). Mint látjuk, a nácik elődjeik bölcseleti műveikből olvasták ki lebensraumi esz­méiket, ebben sem voltak eredetiek. Az első világháborút megelőző eszten­dőkben a németek elkeseredett harcot vív­tak a lengyelekkel. Ludwig Bernhardt egyetemi tanár 1911-ben azt írta (Die Polenfrage), hogy most már nem csupán a német kolonizáció bukása fenyeget, hanem a lengyelek magát a német impériumot is veszélyeztetik. Azt javasolta, hogy ha nincs más kiút, akkor legalább az orosz— német (lengyel földön levő) határon sa­játítsanak ki 20 000 hektár lengyel földet, hogy ott német övezetet létesítsenek. A porosz elnyomás végül is számukra nem várt következménnyel járt. Serken­tette a lengyelek nemzeti kibontakozását, magas szintre emelte a nemzeti öntudatot, a nemzeti összefogást (Folytatjuk) (4) SOHASEM ELÉG Izrael ötszáz, Kambodzsa majd háromszáz millió dollárt kér az USA-tól Az Egyesült Államok szö­vetségesei sohasem elé­gedettek a katonai és más segítséggel. Nixon elnök ja­nuárban 2 milliárd 800 mil­lió dollárt kért, ebből a kép­viselőház 2 milliárd 200 mil­liót szavazott meg. Az el­nök újabban még egymilliár­­dot kért a kongresszustól, hogy a világ nyugtalan pont­jain közbeavatkozhasson. A legnagyobb pótsegélyt — 500 millió dollárt — Izrael igényli, kizárólag katonai cé­lokra. A második helyen a Phnom Penh-i kormány áll, 285 millió dollárt kér. Lan Nol arra hivatkozik, hogy a kambodzsai hadsereg lét­száma az amerikai beavat­kozás előtt 40 000 volt, most pedig 150 000-nél is több, és nincs miből eltartania. Dél- Korea 150 millió dollárt kér, mert a mintegy 30 000 ameri­kai katona visszarendelése után fokozni szándékozik sa­ját haderejét. A saigoni kormány továb­bi 65 millió dollárt kér, Jor­dánia 30 milliót, Libanon 5 milliót. Nixon támogatja a kérel­meket, Mansfield és Fulb­­right szenátorok viszont máris kifogásokat emeltek. Azt mondják, hogy a kato­nai segély növelése még jobban megterheli az egyéb­ként is veszteséges ameri­kai költségvetést. Megfigye­lők köreiben biztosra ve­szik, hogy a kongresszus jó­váhagyja az Izraelnek szánt 500 milliós tételt. Adó helyett járulék Erősödik a községek anyagi alapja Magyarországon A magyar üzemek és ter­melőszövetkezetek a jövő­ben a kommunális adó he­lyett községi járulékot fizet­nek. A pénzügyminisztérium rendelete alapján 1971 ele­jétől az üzemek jövedelmük 6 százalékát, a termelőszö­vetkezetek pedig bruttó jö­vedelmük 1 százalékát fi­zetik a községi kasszába. Ily módon megerősödik a községek pénzügyi helyzete. A pénzügyminisztérium más rendelkezése alapján fel­mentik a földadó alól a ház­táji gazdaságokat. Mint is­meretes, a háztáji gazdasá­gok jelentős szerepet ját­szanak a piacok ellátásában, noha a megművelhető föld­területeknek csak kis há­nyadát alkotják.

Next