Magyar Szó, 1971. január (28. évfolyam, 1-29. szám)
1971-01-13 / 11. szám
6. oldal Az iparosok nyugdíjalapjuknak csak egy zs idéi fizetik be, a többit pótjárulékból fedezik Az önálló iparosok és vendéglősök öregségi és rokkantági nyugdíjbiztosításáról szóló tartományi törvénytervezet nagy érdeklődésre talált a mesterek körében. Helyenként, ahol nem volt megfelelő tudású személy az iparosok között, a Szocialista Szövetség tagozata is bekapcsolódott a tervezet tételeinek megmagyarázásába. .. err°l szóló vitát az iparosok nyugdíjbiztosítási közösségének legutóbbi ülésén lezárták. Ugyanakkor beszámoltak a nyugdíjalap helyzetéről és arról, hogy hol miként viszonyulnak nyugdíjbiztosításunknak ehhez a legfiatalabb ágához. Megkértük Spasojerivi- Cet, a nyugdíjellátás szakszolgálatának vezetőjét, ismertesse a helyzetet és a törvénytervezettel kapcsolatos leglényegesebb véleményeket. — Eddig közel másfél ezer nyugdíjvégzést vártunk ki avajdasági nyugdíjjogosult mestereknek. Nyugdíjuk elég alacsony: a személyi öregségi nyugdíj átlaga 540, a rokkantságié 463 dinár, a családi nyugdíjasok 248 dinárt kapnak. Van azonban egy érdekes jellegzetessége ennek a nyugdíjbiztosításai a törvény adta lehetőségeket, hanem 60 éves koron túl is dolgozni fognak. Bebizonyult, hogy mihelyt betöltik a 60. esztendőt, nyugdíjazásukat kérik, és nagyon kedvezményes feltételekkel meg is kapják. Hogyan áll a vajdasági nyugdíjbiztosítási közösség pénzügyi helyzete, és milyen ütemben nő majd a nyugdíjba vonuló mesterek számára? — Adataink szerint Vajdaságban 1975-ig évente 500—600 személlyel gyarapodik a létszám, s ez megerőltetést jelent a meglehetősen zilált anyagi állapotban levő alapoknak. De öt év múlva már kevesebb lesz a nyugdíjjogosult mester, s remélhetőleg a járulékbefizetés is rendszeresedik. Eddig az 1970-es évre tervezett 13 millió bevételnek csak 65 százalékát fizették be az iparosok és vendéglősök. Jövőre azonban szigorú intézkedéseket foganatosítunk az adósokkal szemben, és behajtjuk a kinnlevőségeket. Reméljük, egyébként, maguk a mesterek is belátják, hogy csakis rendszeres befizetéssel hozhatnak létre biztos alapot, amelyre nyugodtan támaszkodhatnak öregség vagy betegség esetén — fejezte be Spasoje Zivic. SZABÓ Gizella nak. Míg a munkaviszonyban levők rendszerint, a nyugdíjalaphoz való hozzájárulás arányában kapják meg az aggkori ellátást, a mestereknél ez másként van. A nyugdíjkor elemzésekor rájöttünk, hogy a most nyugdíjazott mesterek, eddigi befizetésükkel a számukra kiutalt nyugdíjnak alig egyötödét fedezik, a többit a fiatalabbak viselik pótjárulékukkal. Ezért egyöntetűen javasoltuk a tartományi törvény készítőinek, hogy az 1964. december 31-étől viszszamenőleg elismerhető szolgálati időt, amelyre nem fizetnek járulékot, 15 évről 10 évre csökkentsék. (Kivételt csak azokkal az elöregedett mesterekkel lehessen tenni, egy ideig, akiknek szükségük van a másfél évtizedre ahhoz, hogy hamarosan megkapják a nyugdíjat.) — Hogyan fogadták ezt a biztosítottak? Igen nagy ellenállást keltett a korosabbak körében, a fiatalabbak viszont üdvözölték javaslatunkat, mert sokallják a pótjárulékot. Tévedtek azok, akik a köztársasági törvény elfogadásakor azt gondolták, hogy a mesterek majd nem használják Jaj, az a jó szerb szokás! Cseh Mihály statisztikus a népszámlálásról Közeleg a nagy esemény, a népszámlálás. Olyan méretű országos vállalkozás, amelyhez fogható, békés körülmények között nem nagyon van. Milliárdos költséggel jár, az összeíró, ellenőrző, adatfeldolgozó személyzetnek tízezreit állítja munkába, a lakosság százezreit mozgatja meg, azaz, pontosabban: kárhoztatja arra, hogy a kritikus napon ne mozduljanak a helyükről. — Az előkészületek serényen folynak már az egész tartományban — mondta Cseh Mihály okleveles statisztikus, a tartományi statisztikai intézet szabadkai osztálya gazdasági-társadalmi statisztika részlegének a főnöke — a mi tevékenységi területünkön is. Ez Szabadkán kívül még nyolc községet ölel fel, körülbelül azt a területet, amelyre valamikor a szabadkai járás terjedt ki. — Hogyan tekintenek a községi képviselő-testületek a népszámlálásra? — kérdeztük. — Úgy tekintenek rá, ahogy illik is. Fontos feladatnak tekintik, ami meglátszik abból is, hogy mindenütt egy „előkelő” bizottság gondoskodik a teendőkről. Úgy érzem, hogy a legtöbb esetben a szkupstina elnöke áll a bizottság élén, kivételesen az alelnök.— De mit tesz a szakszolgálat? — Miután sajtó alá rendeztük az összeírás űrlapjait, az utasításokat, amelyek általában több nyelvűek, most a részvevők szakmai felvilágosítása a legfontosabb tennivalónk. „Földrajzi” teendők is A községi bizottságoknak az anyagiakon és személyzeti ügyeken kívül van egy egészen furcsa és jórészt a mi különleges körülményeinkből eredő feladata is, az utcanévadás és a házszámozás. A népszámlálás ugyanis nagy nehézségekbe ütközik ott, ahol sem utcanevek, sem házszámok nincsenek. Köztudomású, hogy még az ■új, korszerű településeken is teljes káosz uralkodik. A lakáscímek megjelölése sokszor olyan, mint egy bonyolult számtani egyenlet, VI/A-alfa 8b-IV. bejárat stb. A népszámlálást népszerűsíteni is kell, a lakosság lelki előkészítése végett. — Azért, hogy barátsággal fogadják a számlálóbiztosokat? — Ahogy vesszük! Néhol az ellenkezője miatt... Bizonytalan lett a biztos Egyszer csak Cseh fölkacagott, eszébe jutott az 1961. évi népszámlálás, amikor még a belgrádi statisztikai főiskola hallgatója volt. Természetesen valamennyiüket besorolták számlálóbiztosnak. — Sok baj volt a jó szerb szokással, a példátlan vendégszeretettel — emlékezett Cseh. — Délelőtt tizenegy órakor én már kidőltem, de nem én voltam az egyetlen számlálóbiztos, aki bizonytalanná vált. Az egyik háznál Ilyivovicával, a másiknál kávéval, a harmadiknál mind a kettővel kínálták őket, de úgy, hogy nem lehetett elutasítani, anélkül, hogy bántódása ne legyen belőle. — Miután nem voltam jártas az ivásban, de még a kávéfogyasztásban sem, én voltam a belvárosban az utolsó, aki átadta az összeírási anyagot... — Erről tehát le kell beszélni a nagyérdemű közönséget? — kérdeztük bizonytalanul. — Már amelyiket lehet. A belgrádiak „leszerelésében” például, kételkedem — jelentette ki Cseh, de hozzátette, hogy ezzel nem becsüli le a vajdasági emberek vendégszeretetét sem. Dr. Sz. A. Cseh Mihály, statisztikus fi nyugdíjasok gondjait kevesen ismerik A hét végén döntenek a biztosítási járulék összegéről A Nyugdíjasok Szövetségének tartományi bizottsága mintegy 120 000 vajdasági nyugdíjas nevében azzal a kérdéssel fordult a tartományi képviselőházhoz és a kormányhoz, hogy a gazdaság magszilárdítására irányuló intézkedésekben legyenek tekintettel a nyugdíjasok anyagi helyzetére. Szerintük ugyanis a nyugdíjasok már eddig is nagy árat fizettek a gazdaság alakulása miatt. Tudomásunk van arról — írják beadványukban —, hogy a tartományi nyugdíjalap már most sem tud eleget tenni megnövekedett kötelezettségednek. És ha ebben az évben nem növeli a nyugdíjbiztosítási járulékot, akkor a nyugdíjasok helyzete tovább romlik. Ez abból is megállapítható, hogy az elmúlt év első kilenc hónapjában a tervezett bevételnek csak mintegy 73 százaléka folyt be, és már akkor több mint 62 millió dinár hiányzott az alapokból. Jóval nagyobbra rúg azonban ez az összeg, ha tudjuk, hogy október elsején 5 százalékos előleget folyósítottak visszamenőleg drágasági pótlék címén valamennyi nyugdíjasnak. Ez is milliókra rúg. Ennek ellenére a vajdasági nyugdíjak elmaradnak az országos átlag mögött, Kosovóban is többet fizetnek ki számukra, mint nálunk. A nyugdíjasok mintegy 45 százaléka, illetve a nyugdíjellátásban részesülőknek majdnem fele csak 400 dinárig terjedő összeget kap havonta. Sőt ezt sem kapják meg valamennyien, mert nyugdíj kiegészítésben nem részesülhetnek azok, akiknek néhány négyzetméter háztáji kertjük van, vagy pedig ha a családban dolgozik valaki. Az össz nyugdíjasoknak majdnem 70 százaléka 700 dinárig terjedő összeget kap, és mindössze 123 vajdasági nyugdíjasnak jár 2000 dináron felüli nyugdíj. A tartományi bizottság szerint a nyugdíjasok anyagi problémáit csak nagyon kevesen ismerik, és kevesen foglalkoznak vele. A nyugdíjak kiigazítása és a drágasági pótlék mielőbbi folyósítása pedig egyre égetőbbé válik nálunk is, hiszen köztudomású, hogy Szerbia területén ezt már gyorsított ütemben elvégezték. Az alapok önállósulásakor pedig az illetékesek azt ígérték, hogy a vajdasági öregek sem kerülhetnek rosszabb helyzetbe szerbiai kollégáiknál. A fent említett problémákat felsoroló átiratukat a nyugdíjasok eljuttatták Mirko Čanadanovićnak, a KSZ tartományi választmánya elnökének, Stipan Máriásénak, a tartományi kormány, Ilija Rajaciénak a tartományi képviselőház elnökének, valamint a Szocialista Szövetség tartományi választmányának és a tartományi szakszervezeti tanácsnak. Többek között kérték a nyugdíjbiztosítási járulék emelését, a nyugdíjkiegészítés összegének emelését és azt, hogy az 1970 októberében kifizetett 5 százalékot tekintsék rendkívüli nyugdíjemelésnek, és ne számolják el drágasági pótlék címén. Habár válasz eddig még sehonnan sem érkezett, úgy értesültünk, hogy a végrehajtó tanácsban most folynak a tárgyalások a nyugdíjbiztosítási járulék arányszámának meghatározásáról, és a hét végén a biztosítottak tartományi közösségének végrehajtó bizottsága is állást foglal ebben a kérdésben. (sz. ) nemzedékek találkozása A nagyszülők egyik legszebb, legkellemesebb foglalatossága az unokákról való gondoskodás. Vannak családok, ahol, amíg a fiatalok munkában vannak, az unokák a nagyszülőkre maradnak, s ezek sokszor a rájuk bízott kicsiket a saját gyermekeiknél is jobban szeretik. Mindenesetre, amint képünkön is látható, kedves, meghitt órákat tudnak egymással eltölteni otthon, a parkban vagy a cukrászdában, s ezek a gyermekeknek, felnőtt korukban is a legszebb emlékeik maradnak. (sz. g.) MAGYAR SZÓ Eljárás egy elítélt ellen Tallós Bélát először a zágrábi kerületi bíróság ítélte el betörésért háromévi szigorított fogházra, a napokban pedig Újvidéken ítélkeztek felette. Ezúttal is betörés miatt róttak ki rá háromévi szigorított fogházbüntetést. Ez az ítélet még nem jogerős. Időközben a kerületi vizsgálóbíró újból eljárást indított ellene. Fennáll ugyanis a gyanú, hogy az ősszel sorozatos betöréseket követett el Becsén. Szeptemberben az alsóparki vadászotthonban, október elején pedig Petar Boáié helyi borbélymester műhelyében, illetve a Gurman étteremben. A vadászotthon irodaajtajáról leverte a lakatot, úgy jutott be a helyiségbe, de nem talált pénzt, és üres kézzel távozott. A borbélyműhelybe az ablakon át mászott be, és az egyik fiókból elemeit néhány borotvát, fésűt, ollót, kefét, egy sapkát és egy csavarhúzót, 151 dinár értékben. A Gurman étteremből 700 dinárt vitt magával. A nyomozók mindhárom helyen rábukkantak Tallós Béla ujjlenyomataira. Az alig 26 éves becsei származású, zágrábi lakatos egyébként szilveszter előtt szökést kísérelt meg az újvidéki fogházból. N. B. K. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS? Ezúton mondunk hálás köszönetet mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, jó barátoknak és szomszédoknak, akik elhunyt felejthetetlen jó édesapám, apósom, nagyapám és dédapám Kovács György temetésén részt vettek, koszorú- és virágadományaikkal soha el nem múló fájdalmunkon enyhíteni igyekeztek. Külön mondunk köszönetet a Zidar Építőipari Vállalat dolgozóinak koszorúadományaikért és a temetésen való részvételükért. Köszönetet mondunk még dr. Mladen Djordjevic orvosnak gondos odaadó kezeléséért. Becse, 1971. I. 19. Gyászoló ,gyermekei, unokái és dédunokái Szerda, 1971. január 13. A Magyar Szó tárgysorsjátékának szelvénye A zrenjanini „GURMAN NA BEGEJU” magánvendéglős felvesz azonnali belépéssel szakképzett pincérnőt, szakképzett pincért, szakképzetlen női segédmunkaerőt. Fizetés megegyezés szerint. Levelekre nem válaszolok. Todorovic Stanislav, Zrenjanin, 80 GYÁSZJELENTÉS Mély fájdalommal jelentjük, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa és rokon Müller Hinkó nyugdíjas 72 éves korában elhunyt. Temetése ma délután 16 órakor lesz a futaki úti kápolnából. A gyászoló család