Magyar Szó, 1971. február (28. évfolyam, 30-57. szám)

1971-02-25 / 54. szám

2. oldal Szerdára virradó éjszaka Reggio Calabria munkásnegyedében ismét torlaszokat emeltek. Ezt a városrészt különben a rendőrség és a csendőrség a keddi nap folya­mán megtisztította a barikádoktól, majd visszavonult anélkül, hogy a tüntetők el­lenállásába ütközött volna. A szerdára virradó éjszaka a lakosság barikádokat emelt Santa Catarina városnegyed utcáin is, ahol az utóbbi napokban nyugalom uralko­dott. Szerdán délután a rendőrség ismét behatolt a két városnegyedbe, és páncélko­csik, földgyaluk segítségével eltávolította az utcán emelt akadályokat Az első japán császár, aki külföldre utazik Tokióból jelenti a Reuter: Hirohito japán császár és Nagako császárnő az ősz fo­lyamán hét európai ország­ba látogat. Tokiói jelentés szerint a császári pár Nagy- Britanniában, Nyugat-Német­országban, Belgiumban tesz hivatalos látogatást, de nem hivatalosan elutazik Dániá­ba, Hollandiába, Franciaor­szágba és Svájcba is. A hetvenéves Hirohito az első japán császár, aki kül­földre utazik. Egyszer már járt külföldön: 1921-ben, mint trónörökös Európába látogatott. Nagako császár­­nő most hagyja el először hazáját. A császári házaspár szep­tember 27-én indul útra. Új nevet kapott a Rolls-Royce Londonból jelenti az AP: — Meghalt a Rolls-Royce •— éljen a Rolls-Royce 1971 Limited. Ezzel a névvel született újjá a február 4-én csődbe jutott világhírű Rolls-Royce részvénytársaság, amelyet a brit kormány államosított. Az új vállalatnak, a Rolls- Royce 1971 Limitednek az elnöke Lord Cole, akit már múlt év novemberében hív­tak segítségül. Corfield légügyi miniszter az angol parlamentben be­jelentette, hogy az államo­sított cég repülőmotorokat és hajóturbinákat fog gyár­tani. MAGYAR SZÓ Az NDK ismét tiltakozik Belügyeibe való beavatkozásnak minősítette, hogy nyugatnémet testületek Nyugat-Berlinben tartanak ülést Berlinből jelenti az UPI. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma kedden este tiltako­zott két nyugatnémet szer­vezet Nyugat-Berlinbe ösz­­szehívott értekezlete ellen. Az FDP, a Szabad Demokra­ta Párt végrehajtó bizottsá­ga, valamint a nyugatnémet felsőháznak az európai kö­zösség problémáival foglal­kozó bizottsága tart ülést Ber­lin nyugati részében. A hírügynökségi jelentés szerint a keletnémet külügy­minisztérium szóvivője a két találkozót újabb beavatko­zási kísérletnek minősítette, amely ellentétben áll a Né­met Szövetségi Köztársaság­nak hivatalos kijelentésével, hogy Nyugat-Berlint nem kívánja fölhasználni a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és más szocialista orszá­gok ellen. Harc a demokrácia helyre­­állításáért Brazíliában Brasiliából jelenti a Tan-­ jug. A brazíliai ellenállási moz­galom, az egyetlen ellenzéki párt vezetői kijelentették, hogy erélyesen küzdenek a demokrácia mielőbbi helyre­­állításáért, akár tetszik-e a kormánynak, akár nem. A mozgalom képviselői és sze­nátorai felszólították a kong­resszust, hogy Medici tábor­nok azonnal helyezze hatá­lyon kívül azt az alkotmá­nyos rendeletet, amelynek ér­telmében a kormány 1968. decemberében rendkívüli fel­hatalmazásokat kapott, ugyanakkor megfosztotta a kongresszusi jogaitól és a nemzeti biztonság örve alatt készültségi állapotot vezetett be az egész országban. Brazília politikai élete úgy­szólván béna. Betiltották a politikai gyűléseket és a tün­tetéseket. Tilos az egyete­misták és a fiatalok szervez­kedése is, minimálisra csök­kent a szakszervezetek tevé­kenysége. A kongresszus egyedüli feladata, hogy meg­szavazza az elnök rendele­teit. " Csehszlovákiában szabadon engednek egy amerikai diákot Prágából jelenti a Reuter. A prágai amerikai nagy­­követség képviselője szerdán közölte, hogy a legrövidebb időn belül szabadlábra he­lyezik és kitoloncolják az or­szágból Fred Eidlin ameri­kai egyetemi hallgatót, akit szubverzív tevékenység mi­att négyévi börtönre ítéltek. Eidlint a magyar légiforgal­mi vállalat gépe viszi Amszterdamba. Az amerikai diákot múlt év július 26-án tartóztatták le Prágában, majd december 18-án, mint a Szabad Euró­pa Rádió munkatársát négy­évi börtönre ítélték. VENDÉGMUNKÁSOK BÉCSBEN Becslések szerint Bécs­­ben és környékén mintegy ötvenezer külföldi, zöm­mel jugoszláv munkás dolgozik. A bécsi városi hatóságok most közvéle­ménykutatást jeleztek, hogy adatokat gyűjtsenek a külföldi vendégmunká­sokról. A megkérdezett külföl­di munkavállalók 75 szá­zaléka kijelentette, hogy házastársával érkezett Ausztriába, vagy hamaro­san kihozatja házastársát is. Az Ausztriában dolgozó külföldiek 80 százaléka házas. A véleménykutatás meg­mutatta, hogy a Bécsben dolgozó külföldieknek mintegy fele barátjának vagy ismerősének közvetí­tésével vállalt munkát. A megkérdezettek egyharma­­da a külföldi munkaválla­­lást azzal indokolta, hogy hazájában nem tudott ál­lást kapni. A közvéleménykutatás eredménye megerősítette a korábban is ismert tényt, hogy a vendégmunkások rendkívül rossz körülmé­nyek között laknak. A foglalkoztatottak fele al­bérlő, és rendszerint le­bontásra érett házakban lakik. A külföldiek 25 szá­zaléka több mint 500 schil­­linget (300 dinárt) fizet­­havonta szobájáért. Ez az összeg a legjobb esetben fizetésük egyötöde. A külföldi munkásokat megkérdezték, hogy med­dig szándékoznak Auszt­riában maradni. Tizenhá­rom százalék huzamosabb ideig szeretne Ausztriában élni, viszont 43 százalék néhány év múlva vissza szándékozik térni hazájá­ba. A fizetéssel kapcsolat­ban csak egyetlen kérdést tettek fel. Megkérdezték a külföldiektől, hogy vállal­nának-e munkát az NSZK- ban 20 százalékkal na­gyobb fizetésért. A kör­kérdés részvevőinek 63 százaléka nemmel felelt. A munkások közé hitt az indiai rendőrség Öt embert megöltek A rendőrség szerdán tüzet nyitott egy radzsasztáni mű­anyaggyár fellázadt munká­saira, és ötöt megölt, közü­lük. Az összecsapásról az indiai hírügynökség adott jelentést. A Delhitől 400 kilométer­re fekvő Kota városában a munkások felgyújtottak egy gyárat, elvágták a telefon-és villamosvezetékeket, a vízvezetéket és megtámad­ták a vízművek őrségét. A szovjet és a kínai külkereskedelmi miniszter megbeszélése Nikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Pai Hsziang Kuo kínai kül­kereskedelmi miniszter, aki szerdán rövid időt töltött Moszkvában a két ország gaz­dasági kapcsolatairól folyta­tott eszmecserét. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság röviddel ez­előtt írta alá az idei évre szóló kereskedelmi szerző­dést. Fajirtás Rhodesiában és Namíbiában — Rhodesiában és Namí­biában a fajirtás elemeit ta­pasztaltuk — mondották az ENSZ vizsgáló bizottságának tagjai Afrikában tett kör­útjuk után. A hattagú bizottság meg­állapította, hogy a két or­szágban a néger lakosságot erőszakkal kitelepítik koráb­bi lakhelyéről. Csütörtök, 1971. febr. 25. Ki mit olvas a Szovjetunióban? A belföldi írók közül Tolsztoj, a külföldiek közül Hemingway a legnépszerűbb A körkérdést 22 vállalatban, 6 tervezőhivatalban és 6 leningrádi tudományos intézetben végezték, ösz­­szesen mintegy 10 680 felelet futott be, amelyek kö­zül 6142-őt munkások, 1238-at mérnökök és techniku­sok, 3300 választ pedig az egyetemisták adtak. A meg­kérdezettek kora 16—28 év. A férfiak és nők közötti arány megközelítőleg egyforma volt, kivéve az egye­temistákat, közöttük több volt a férfi. A munkásfia­talok ízlését mintegy 15 üzemi könyvtárban és a le­ningrádi népkönyvtárban ellenőrizték. A Szputnyik szerkesztő­­teknek mindössze 10 száza­­léke közzétette a körkérdés léha olvas kizárólag kedv­eredményét: telésből vagy időtöltésből. „A körkérdés céljai közé Arra a kérdésre, hogy ki tartozott annak meghatára­ a kedvenc írója, a megkér­­­ása is, hogy az irodalom- dezettek 124 orosz író ne­­tedvelök honnan veszik az vét sorolták fel. A legnép­­avasásra szánt könyveket­­szerűbbek közülük Gogol. Mint ahogy reméltük is, a Dosztojevszkij, Kuprin, Ljev legtöbb könyvet könyvtárak montov, Nyekraszov, Puskin, jól kölcsönözték. A munka­ Tolsztoj, Turgenyev és Cse­­зок 95 százaléka, a mémö­­hov, a legkedveltebb azon­­kök és technikusok 97 szám­ban Lev Tolsztoj. A munká­­zatéka, az egyetemistáknak sok véleménye szerint őt pedig 99 százaléka tagja van­i Puskin, majd Csehov köve­­t amelyik könyvtárnak. Sőt a . ti. A mérnökök, technikusok felmérés azt mutatja, hogy és egyetemisták Csehovot az olvasók nagyobb része tették a második helyre, egyidejűleg több könyvtár- A munkások szívesen él­nak is tagja. Az olvasók 8l­vassák meg Gorkijt, Fagye­­százaléka a babátoktól, Jo­­jevet, a mérnökök és techni­­konoktól vagy ismerősöktől kusok Pausztovszkijt, Gor­­is kölcsönöz könyvet. A fia­ kijt, Alekszej Tolsztojt és talok igyekszenek gyarapít­nia Ehrenburgot, az egye­­temi magánkönyvtárukat. Az temisták pedig Gorkijt, ifjúmunkások 90 százalé- Majakovszkijt és Pausz­kának, a mérnökök és tech­­tovszkijt. iikusok 92 százalékának, az A közkedvelt idegen írók egyetemisták 88 százaléka- névsora a következő: Balzac,­nak van már könyvtára. Victor Hugo, Theodore Igaz, a könyvek száma nem Dreiser, Dickens, Zola, Cro­­haladja még a százat. min, Jack London, May-Arra a kérdésre, hogy mi­ passant, O’Henry, Remai­­lyen célból olvasnak, többen que, Romain Rolland, He­­savartan válaszoltak: „Min­­mingway és Stefan Zweig, den írástudó embernek él- A munkásfiatalok főleg vasnia kell”. Vagy egyszer Dreiser könyveit forgatják Iűen ez volt a felelet: „Sze- szívesen. Az egyetemisták és retek olvasni”. Többségük, mérnökök Hemingwayt ked­­mintegy 60 százalékuk, azt vélik. A szovjet forradalmi a választ adta, hogy az el­ költők és írók műveit a vasás azért érdekli, mert így mérnökök és egyetemisták megismeri a világot. Az 90, illetve 84 százaléka, míg egyetemisták főleg tanúimé- a munkások 87 százaléka nyaik miatt vesznek könyvet választja olvasmányul.” a kezükbe. A megkérdezett (Szputnyik) у^г^5Ж-та^аадд^1Ш11111цш111ши1Ш1Ш111111111111Ш1111Ш111111111шш111Н1ЦШЦШ11И1Ш1ШШШШ TOKIÓI...KALANDOZÁSOK^ (8) Nem csapták le a jövendőmondók fejét, akik megjósolták, hogy az istenek kedvez­ni fognak a Felkelő Nap hadiszerencsé­jének. Az égiek a vihar erejével állták szavukat. (Akárcsak háromszáz esztendővel később, amikor „aflavit Deus­ et dissipati­­sant”, a brit pártok felé tartó győzhetet­len spanyol Armadát fújta el isten ren­delése. Olyan ez a hasonlóság, mint amikor egy kamakurai fesztiválra becsöppenve, színes szavakkal elmesélték az ünneplés okát, a trójai faló japán változatát. Cso­dálkoztak, hogy nem csodálkoztam.) Mi lett a komi kezéből? Lángban álltak már a Csendes-óceáni szigetek a második világháború csúcspont­ján, amikor a megszállt Fülöp-szigeteken, a Manila melletti Mabalacat repülőtéren Onishi tengernagy felsorakoztatott hu­szonnégy önkéntest. Tokebotsu Kogeki Tai-nak — Különleges Támadó Egység­nek — nevezték hivatalosan az alakula­tot. Ma öngyilkos pilótákként száll a hí­rük. — Veszélyben van a haza, mérhetetlen veszélyben! Csak ti menthetitek meg! — szónokolt az admirális. — Istenek vagytok, kamikazék. Jelentem a császári trónusnak hősi elhatározásotokat. Az eleven torpedók után elindultak az élő bombák. Az elavult repülőgépekből ki­szerelték a rádiókat, csak annyi benzint vételezhettek, amennyi elegendőnek ígér­kezett a célpontig. Visszaút nem jöhetett számításba. A hihetetlen fanatizmus, a szokatlan taktika először meglepte az el­lenfelet, azután felocsúdott a kábulatból. Az öngyilkos pilóták hullottak, akár ősz­szel a legyek. 1945 áprilisában egyszerre 355 kamikaze rohamozott a Yahac­i-öböl­­ben összevont amerikai hajók ellen. E páratlan vállalkozás fedőnevét a tenger­nagy adta: „Előre a hajnali Nap fényében pompázó cseresznyevirágokhoz hasonló ja­pán nemzeti szellem diadaláért!” Huszon­nyolc hajót elsüllyesztettek — a háború sorsán már nem tudtak változtatni. A te­levízió műsorán még igen. Minden vasár­nap este, véget nem érő sorozatban ele­venítik fel a képernyőn a pilóták drama­tizált búcsúleveleit. Mégiscsak változtak az idők Japánban, hogy a köznyelv szelíd gúnnyal a taxi­sofőröket vette célba a kamikaze névvel. Nem alap nélkül. A tokiói taxizás felér egy kínos repülőúttal. Öldöklő harc fo­lyik méterekért és másodpercekért. Aki sokat fékez, azt gyávának tartják. Inkább a síversenyek slalomjait megszégyenítve kígyóznak kocsik, járdák, fák, oszlopok között. A fővárost ugyan betonlábakon ál­ló, magasított gyorsforgalmi utak hálózata szövi át, többszintes kereszteződések kü­szöbölik ki az összeütközés veszélyét , de az egyszeri rátérés a negyvenhét kilomé­teres expressz-szakaszra: 150 jenbe, csak­nem féldolláros útvámba kerül. A kami­kazék kénytelenek elkerülni a legbiztonsá­gosabb útvonalakat. Igazságtalan volnék, ha nem állapítanék meg három alapvető különbséget a repülő, illetve a száguldó kamikazék között. Az öngyilkos pilóták ósdi masinákon, kimért­­ benzinnel, együtt rohantak biztos végze­tükbe. A taxisofőrök korszerű autócsodá­kon utasokat szállítanak hátuk mögött, bármikor tankolhatnak. E hasonlatpáro­kat akkor fogalmaztam meg, amikor a Ginzán egyszer majdnem elsodortuk a kör alakú táblát, ahol minden reggel el­rettentő példaként teszik közszemlére az előző huszonnégy óra baleseti statisztiká­ját. Naponként negyvenhárom japán életét oltják ki közlekedési balesetek. 1969-ben összesen egy és negyedmillió karambolt je­gyeztek fel Véletlenül jelen voltam a „Növeljük a közlekedés biztonságát!” el­nevezésű kampány ünnepélyes megnyitó­ján. Tíz nap múlva a Japan Times-ban érdeklődéssel olvastam a mozgalom első dekádjának összesített adatait. Valame­lyest csökkent a szám. ..csak” 326-an hal­tak meg az utak csatájában, 17 569 össze­ütközést regisztráltak. (Folytatjuk)

Next