Magyar Szó, 1971. február (28. évfolyam, 30-57. szám)
1971-02-26 / 55. szám
/ * I V .1— z' y ' ^ ^\ Magyar Sió . .......................................................................... ■ BaaaaaaaaBaaa9BiiiBiiBBaaaaaaaaaaaaBBBaaBffnanaigiB(i9a(iM«eA«nRpniiai«ainaisiaaaaeaaaaRaevaaii9a «•■••ва ввиввив« ee»$eca ::::::: xxvih. évf. 55. (8528.) sz. Péntek. 1971. február 26. BBBBBBB BBBBBBiB И109319 аввввввввввааааа>ааааааааааававвв»ва1аааавввааввввваавааИ(|и цтмчвац|ватвввва|;| аааааав||авв11а«вва1вавав1ваа1м1111»аа«ввв*в*ва11111в1а1ав«в1аааамв1ав«ааивв1вшвм| ARA 80 PARA I Nyereményszelvény (A 6. oldalon) Átalakítanak 12 milliárd dinárnyi forgóeszköz-kölcsönt Intézkedések az állattenyésztési alap programjának támogatására — Szabadon hozhatók be a közös beruházáshoz szükséges termelőeszközök — Március elején forgalomba bocsátják a két- és ötdináros fémpénzt Jelentés a Szövetségi Végrehajtó Tanács szerdai üléséről Gromiko Jugoszláviába látogat Munkacsoportok folytatják a jugoszláv—szovjet megbeszéléseket . A jugoszláv küldöttség munkajellegűnek és nyíltnak minősíti az eddigi tárgyalásokat Moszkvából jelenti a Tanjug. A jugoszláv—szovjet megbeszéléseket csütörtökön munkacsoportok folytatták. A munkacsoportok a közös közleményt készítik elő, amelyben ismertetik a két ország álláspontjait a megvitatott kérdésekről. Mirko Tepavac külügyi államtitkár meghívta Andrej Gromiko külügyminisztert, hogy látogasson el Jugoszláviába. A meghívást Gromiko elfogadta, a látogatás időpontját később határozzák meg. A szovjet külügyminiszter két évvel ezelőtt járt Jugoszláviában, azóta — a tárgyalófelek megítélése szerint — a jugoszláv—szovjet kapcsolatok szüntelen fejlődést mutatnak. A megbeszélések során a két miniszter megállapította, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődtek. Mirko Tepavac rámutatott Gromiko 1969-ben tett jugoszláviai látogatásának és Mitja Ribičičnek a Szovjetunióban tett útjának jelentőségére. Mindkét fél tudatában van, hogy számos lehetőség van az együttműködés fejlesztésére, és hogy az eredmények még nem merítették ki a lehetőségeket. Ez érvényes a gazdasági együttműködésre is, amely az elmúlt öt évben megkétszereződött és további fejlődést mutat, mivel a lehetőségek mindkét oldalon nagyok. Hasonló álláspontra helyezkedtek a kulturális, a tudományos és technikai együttműködés megítélésében is. A megbeszélések során egyetértettek abban, hogy folytatni kell a jugoszláv— szovjet véleménycserét minden szinten. A politikai személyiségek, a társadalmi és szakegyesületek képviselőinek találkozói hozzájárulhatnak a kapcsolatok javításához. A jugoszláv küldöttség szerint a megbeszélések „munkajellegűek, nyíltak és őszinték” voltak. A bilaterális kapcsolatokon kívül véleményt cseréltek az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások kezdetén az európai problémák voltak előtérben, később a közelkeleti helyzet megvitatására helyeztek nagyobb súlyt. Figyelmet szenteltek az indokínai helyzetnek is. Vasárnap jelenik meg a KÉPES HIRDETŐ a Magyar Szó nyolcoldalas színes melléklete. Ismét bemutatjuk benne nyereményjátékunk főnyereményét, a Darwin gyártmányú briliánsórát. A lap ára változatlanul 1 dinár. A Képes Hirdető minden hónap utolsó vasárnapján jelenik meg. NIXON: A közel-keleti válság veszélyesebb, mint az indokínai helyzet Itt közvetlenül szembekerülhet az USA és a Szovjetunió . Az amerikai elnök beterjesztette külpolitikai jelentését Washingtonból jelenti az AFP, az AP és a Reuter. Nixon amerikai elnök arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közel-keleti határokat az Izrael és az arab országok közötti tárgyalások eredményei alapján kell meghúzni, s nem külső hatalmak által rájuk kényszeríteni. Nixon szorgalmazza, hogy Izrael és az arab országok kölcsönös engedmények után olyan békeszerződést kössenek, amelyet a nagyhatalmak szavatolnak. Az amerikai elnök a kongresszusban felolvasott külpolitikai beszámolójában hangsúlyozta, hogy az izraeli-arab konfliktus mindig veszélyesebb mint az indokínai helyzet, mivel magában hordozza az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti viszály lehetőségét. Elmondta, hogy a Szovjetuniónak jogos érdekei vannak a Közel-Keleten, amelyeket az USA elismer, de figyelmeztetett arra, hogy „bármelyik nagyhatalom” törekvése, hogy előnyt szerezzenek ebben a térségben, veszélyeztetné a világbékét. Nixon szerint az USA nem törekszik előnyökre, de másnak sem engedi meg, hogy előnyt szerezzen. Külpolitikai jelentésében számos olyan Közel-Kelettel kapcsolatos részletet közölt, amelyeket eddig nem ismert a nyilvánosság. Kijelentette, hogy az USA és a Szovjetunió minden eddiginél jobban beleártotta magát az izraeli—arab viszályba. — Mivel Európában pontosan meg vannak állapítva a Szovjetunió és az Egyesült Államok érdekövezetei — mondta Nixon —, a viszály délre tolódott, mivel ott nincsenek ilyen övezetek. Nixon támogatta azt az izraeli követelést, hogy a közel-keleti határoknak békeszerződésen kell alapulniuk, amely biztonságot nyújt mindkét félnek. Elmondta, hogy az USA javítani kívánja kapcsolatait az arab országokkal, de következetesen Izraelt támogatta. Kijelentette, hogy a határok megvonásakor csak kisebb módosítások eszközölhetők az 1967-es háború előtti helyzeten. Nixon elmondotta, hogy az arab kormányok nem fogadnak el olyan megoldást, amely nem követeli meg a megszállt területek visszaadását, viszont Izrael csak akkor hajlandó visszavonulni, ha szavatolva érzi biztonságát. A biztonságot pedig csak a nagyhatalmak garantálhatják. Nixon azt is megállapította, hogy lehetetlen tartós megoldást találni a közel-keleti helyzetre, ha nem ismerik el jogosnak a Palesztinai nép törekvéseit. Nixon szemére vetette a Szovjetuniónak azt, hogy véleménye szerint a nagyhatalmaknak kell megoldást találniuk a közel-keleti határokat illetően, s ezt a megoldást rákényszeríteni Izraelre és az arab országokra. Az amerikai elnök megítélése szerint az elmúlt két évben a jordániai válság veszélyeztette a leginkább a világbékét. Fönnáll ugyanis a veszély, hogy a két szuperhatalom szembekerül egymással. NI — — ^ - - — —------------— — — — — — — — W Takarékba való pénzemet — dinárt és devizaeszközöket — kizá- ;›‹ ,írólag a jj, ljubljanska banka ÚJVIDÉKI FIÓKINTÉZETÉRE '][ 'I Grčkoškolska 2. Telefon: 44-339 No ›* N és Vajdaság, valamint egész Szlavónia területén megtalálható ügyviteli kirendeltségeire bízom. VEt ,1 In 'FlH Uјђд d '! A lekötött betétre magas kamat jár. ,1 \ A betétes részt vesz a bank nagy tárgysorsjátékán és díjmentes jel életbiztosítást élvez. |l ■Jl A tárgy sorsjáték 23. fordulója 1971. TV. 26-án lesz. |i $ A FŐNYEREMÉNYEK: 1i ■ EGY 50 000 DINÁRRA SZÓLÓ BETÉTKÖNYVi ■ 13 SZEMÉLYGÉPKOCSI ÉS '¡' ■ 1501 MÁS ÉRTÉKES NYEREMÉNYTÁRGY. ·1 A nyereményalap több mint 1 000 000 új dinár. ( Kérjen részletes felvilágosítást. • Hallgassa meg minden szerdán a Belgrádi Rádió Večernja revija ii želja elnevezésű műsorát. Önre is rámosolyoghat a szerencse. 11 . 95-elt Utolsó felvonás A Tartományi Képviselőhöz Tartományi Tanácsa és Gazdasági Tanácsa összeült, hogy eldöntse, melyik változat szerint épüljön meg a vajdasági autóút . A két tanács elfogadta a három újvidéki kormánytag és a tartományi közművesítési titkár lemondását Most már valóban elértünk a maratoni autóútvita utolsó felvonásához. A Tartományi Képviselőház Tartományi Tanácsa és Gazdasági Tanácsa tegnap azért ült össze, hogy végleg eldöntse: a keleti vagy a Fruska gora-i változat szerint épüljön-e meg az autóút. Pontosabban: ezen az ülésen vagy megszavazza Újvidék, Palánka és Verbász, valamint egy képviselőcsoport javaslatát, hogy a Fruska gora-i változat szerint épüljön meg az út, vagy pedig elveti ezt a javaslatot. Ezt megelőzően a két tanács elfogadta MARKOVICS-MAJTÉNYI András, Radoslav BREGUN és Aleksandar MIKIČ újvidéki kormánytagok és LAJKÓ Lajos tartományi közművesítési titkár lemondását. A lemondott végrehajtó tanácstagok korábbi rövid indoklásukhoz nem fűztek bővebb magyarázatot, Lajkó titkár azonban hosszabban megmagyarázta, miért köszön le tisztségéről. Ezután ugyanúgy, mint a Községek Tanácsa két nappal korábbi ülésén, elsőnek Dusán ILIJEVIC mérnök, Újvidék elnöke lépett a szónoki emelvényre, majd Palánka, Verbász és a képviselőcsoport képviselői beszéltek, végül pedig MINDA Tibor, a végrehajtó tanács alelnöke mondta el a tartományi kormány álláspontját a törvénymódosítási javaslatról. Dusán ILIJEVIČ elnök ismételten felhívta a figyelmet, hogy Újvidék a keleti változatnál olcsóbb és jobb megoldást ajánl. Részletesen foglalkozott a bekötő utak kérdésével. Ezúttal is elmodta, hogy az autóutat a Fruška gora-i változat szerint csak Tokijáig kellene megépíteni, Újvidék bekötése teljes egészében a város gondja lenne, anyagi és közlekedési vonatkozásban egyaránt. Lényegesnek tartotta megismételni, hogy a Fruška gora-i változattal megtakaríthatnánk két híd árát; nem kell ugyanis megépíteni a beškai hidat és a keleti változat péterváradi bekötő útjának Duna-hídját. MINDA Tibor, a tartomámányi kormány alelnöke rögtön beszédének elején leszögezte: Vajdaság számára elfogadhatatlan a Fruška gora-i változat. (Folytatása az 5. oldalon) A Szövetségi Végrehajtó Tanács szerdán folytatta a föderáció idei pénzeléséről múlt héten indított vitáját, ezenkívül több gazdasági vonatkozású rendeletet hozott. Munkájában részt vett Blažo Djuricsc, a Szövetségi Képviselőház alelnöke, Radomir Komatina, a Szövetségi Képviselőház Társadalmi-Politikai Tanácsának elnöke, valamennyi köztársaság és tartomány kormányelnöke, valamint Rudi Kólák, a Szövetségi Gazdasági Kamara elnöke. A föderáció idei pénzelésére vonatkozó javaslatok az 1971. évi gazdaságpolitikáról szóló képviselőházi határozat rendelkezéseiből indulnak ki. Következetesen érvényesítik a költségvetési fogyasztásba való takarékosságnak és a gazdaság ezzel egyidejű tehermentesítésének elvét. A kormány alapos vita után utasította az illetékes szerveket, hogy sürgősen készítsék el konkrét javaslataikat. Arra az álláspontra helyezkedett ugyanis, hogy az idén egyidőben kell meghozni a szövetségi költségvetést és az úgynevezett költségvetésen kívüli mérleget. A javaslatokat a köztársasági és tartományi kormányokkal egyetemben megállapított decemberi álláspon t folytatása az 5 oldalon)