Magyar Szó, 1971. július (28. évfolyam, 178-208. szám)

1971-07-01 / 178. szám

4. oldal Szabadkán Levették a napirendről a középtávú fejlesztési terv javaslatát Egymillió tímár a kanizsai híd építésére — két úszómedencét kap a város — ülést tartott a községi képviselő-testület A szabadkai képviselő-testület, szerda délelőtti ülésén, Bagi Károly városelnök indítványára levette a napirendről a középtávú fejlesztési terv javaslatát, mert a község pillanatnyilag nem képes felmérni milyen hatással lesznek a tervezett intézkedések a város gazdaságának fejlődésére. Ezért a terv elfoga­dására valószínűleg csak a nyári szünet után, szep­temberben kerülhet sor. A három tanács együttes ülése heves napirendi vitá­val kezdődött. Az elnök in­dítványozta, hogy tűzzék napirendre több szabadkai munkaszervezetnek azt a kérelmét, hogy termelést szolgáló létesítmények épí­tése esetén töröljék a telek­­rendezési járulékot. Egy­részt, azért, mert igen nagy terhet jelent a vállalatok­nak, másrészt, mert csök­kenti az amúgy is szűkös beruházási eszközöket, és nem ösztönzi a vállalatokat nagyobb befektetésekre. Sti­­pan Kopilovic, a kommuná­lis tanács elnöke megjegyez­te, hogy ezt a javaslatot a tanács nem támogatja. Bár­­kányi Pál, a közművesítő vállalat igazgatója megálla­pította, hogy a javaslat, ki­dolgozásakor nem kérték ki a vállalat véleményét, és kéthónapi haladékot kért, hogy a helyzetet a javaslat alapján jobban felmérhes­sék. A képviselők a vita után végül úgy döntöttek, hogy a javaslatot mégis na­pirendre tűzik, illetve tár­gyalnak róla. A szerdai ülés napirend­jének első pontjaként a há­rom tanács határozott a nemzetek és nemzetiségek zászlóinak kitűzéséről álla­mi ünnepeken, jelentősebb köztársasági, tartományi és községi ünnepeken. A hatá­rozat szerint a zászlókat jú­lius 4-étől kezdve 12 kije­lölt helyen a következő sor­rendben tűzik ki: 1. állami, 2. pártlobogó, azután követ­keznek ábécé-sorrendben a nemzetek és nemzetiségek lobogói: a horvát, a magyar és a szerb zászló vörös csil­laggal. A magánházakon az állami zászló mellett kitűz­hető annak a nemzetnek vagy nemzetiségnek lobo­gója, amelyhez lakói tartoz­nak. A zászlóhasználás kér­dését egyébként a községi statútum közelebbről is meg­határozza. Kidolgozása fo­lyamatban van. A három tanács szerda délelőtti együttes ülésén be­számoltak a Palicsi-tó men­tési akciójának eddigi ered­ményeiről. Josip Stipic mér­nök bejelentette, hogy a munkaszervezetek 45 száza­léka több mint 23 000 dolgo­zó nevében felajánlotta se­gítségét, és elhatározta, hogy a személyi jövedelem egy százalékával járul hozzá az ackióhoz. Nagy Ernő palicsi képviselő indítványozta, hogy a mentési akcióval párhuzamosan építsenek két úszómedencét a strand mö­götti Bezerédi parkban, mert megengedhetetlen, hogy két-három évre meg is szűnjön minden élet a für­­dőtelepen. A község egyéb­ként a környező városok és az ország nagyobb városai­nak anyagi támogatását ké­ri Palics megmentése érde­kében. A képviselő-testület ezen­kívül határozatot hozott, hogy egymillió dinárral hoz­zájárul a kanizsai híd épí­téséhez. Bagi Károly elnök a javaslatot megindokolva hangsúlyozta, hogy a két szomszédos várost sok közös érdek fűzi egymáshoz, és felkérte a munkaszerveze­teket is, hogy lehetőségeik szerint járuljanak hozzá a hídépítéshez. Végül a három tanács úgy határozott, hogy a telekren­dezési járulék bevezetéséről szóló községi határozat mó­dosításáról szeptemberben tárgyal, beleegyezett abba, hogy a község 7 millió di­nár kölcsönt vegyen fel a Ljubljanai Banktól a séta­erdei üdülőközpont fejlesz­tésére és két úszómedence építésére. Szerdán délelőtt külön ülést tartott a gazdasági ta­nács, s jóváhagyta a Pali­­csi Gyümölcs- és Szőlőter­melő Vállalat szanációs prog­ramját. (m) Külső segítséget kér a kisipar Újabb fejlemények a Zanat-Export ügyében A Tartományi Gazdasági Kamara Kisipari Tanácsá­nak tegnapi bővített ülésén a vajdasági kisipari vállala­tok képviselői és jogászai bizottságot alakítottak, amely­nek tagjai a kamara küldött­ségeként a közeljövőben fel­keresik a Tartományi és Köztársasági Végrehajtó Ta­nács elnökét, valamint a vaj­dasági és szerbiai Legfel­sőbb Bíróság elnökét, és kér­ni fogják a már régen hú­zódó Zanat-Export ügyének tisztázását. A bizottság tagjai, a kis­ipari vállalatok igazgatói, jo­gászai és a Tartományi Gaz­dasági Kamara tagjai több mint 40 vajdasági kisipari vállalatot és ezek 5000 dol­gozóját képviselik. A válla­latoknak és dolgozóiknak léte ugyanis kérdésessé vált a belgrádi Zanat-Export Ügyviteli Szövetség csődje után. A Zanat-Exportot 1970- ben 27 millió dináros vesz­tesége miatt fölszámolták, s hitelezői ezért a szövetség tagjaitól akarják behajtani követelésüket. A 150 szerbiai tag közül 40 olyan vajdasá­gi kisipari vállalat, amelyek­nek legtöbbje anyagi nehéz­ségekkel küzd, s ezért bár­milyen megterhelés kérdé­sessé teheti további műkö­désüket. A hitelezők közül eddig a szabadkai Bosa Miličević Kö­töttárugyár, a Jugoszláv Kül­kereskedelmi Bank, a grde­­licai textilgyár, a koperi In­tereuropa és a krapinai tex­tilgyár nyújtotta be a bíró­ság útján követelését. A legtöbb elsőfokú gazda­sági bíróság elmarasztaló ítéletet hozott az Ügyviteli Szövetség tagjai ellen. Ezt azzal okolták meg, hogy a Belgrádi Kerületi Gazdasági Bíróságon a kisipari válla­latok, mint a szövetség tag­jai vannak bejegyezve. Hiá­ba védekeztek azzal, hogy 1965-ben, amikor megválto­zott az ügyviteli szövetségek­ről szóló törvény, és a ta­goknak fel kellett újítaniuk szerződésüket, akkor ezt ők nem tették meg. A bírósá­goknak az a véleményük, hogy az említett vállalatok­nak töröltetniük kellett vol­na magukat a tagok listájá­ról, s mivel ezt a legtöbben elmulasztották, még mindig az Ügyviteli Szövetség tag­jai, annál inkább, mert a Zanat-Export felújította szer­ződésüket. A tegnapi tanácskozáson a kisipari munkaszervezetek jogi képviselői egyöntetűen azzal érveltek, hogy a Belg­rádi Kerületi Gazdasági Bí­róság 1965-ben szabálytala­nul jegyezte be a vállalato­kat a Zanat-Export tagjai­nak listájára, mert a felújí­tott szerződést a vállalatok képviselői nem írták alá, ahogy ezt a törvény megkö­veteli. A tegnap megválasztott kamarai küldöttségnek az a célja, hogy a politikai fó­rumok segítségét kérje an­nak tisztázására, hogy a tag­ság felújítása törvényes ke­retek között történt-e vagy sem. Ezenkívül kérni fogják még annak kivizsgálását is, hogy mi okozta a Zanat-Ex­port 27 milliós veszteségét, továbbá, hogy vonják felelős­ségre azokat, akik vissza­élést követtek el. Ha ez a vállalkozás nem sikerül, latolgatták a jogá­szok, akkor kizárólag az len­ne a célravezető, hogy a vaj­dasági kisipari vállalatok be­­perölnék a köztársaságot, mert a Belgrádi Kerületi Gazdasági Bíróság a köztár­saság szerve. Ebben az eset­ben egészen biztosan tisztá­zódna a Zanat-Export ügye. (cs) Természetes ha­­dd­al halt meg Újházi László Blazsanik István becsei belügyi főnök nyilatkozata Az utóbbi tíz napban, a rengeteg kósza hír, kerin­gett Becsén Újházi László 26 éves fiatalember halála kap­csán. E híreik szerint a köz­­biztonsági szolgálat egyik tagjának közbelépése okozta a halálát Blazsanik István, a becsei községi belügyi tit­kárság főnöke szerdán rész­letes tájékoztatást adott az esetről. Bevezetőjében elmondta, hogy tudomásuk van a vá­rosban terjesztett különféle híresztelésekről, amelyek rossz színben akarják fel­tüntetni a biztonsági szol­gálatot, majd a történések sorrendjében elmondta az esetet. Június 20-án reggel 7 óra tájban beállított az őrszobába Cakó Vera becses asszony a József Attila utca 16. szám alól, és jelentette, hogy lakásába behatolt Új­­házi László fiatalember egy nagy konyhakéssel, és ő csa­k az ablakon keresztül tudott elmenekülni. Kérte a milícia közbelépését, hogy visszatérhessen lakásába. Az egyik rendőr azonnal a helyszínre ment, az utcai kerítést átugorva bejutott az épületbe, és a konyhában egy pamlagon fekve találta Újházit. Megfogta a kezét és felszólította, hogy hagyja el a lakást. Az kiment az udvarra, de nem akart tá­vozni, hanem dulakodni kezdett, s eközben elesett. Később orvosi beavatkozás­ra is sor került, s a tarto­mányi kórházba szállították. Itt június 24-én meghalt. A helyzet tisztázása cél­jából felboncolták Újházi holttestét, és az erről szóló leletet is felolvasta Blazsa­­nik osztályfőnök. Újházi testén semmiféle erőszak nyomait nem találták, s a vizsgálat során kitűnt, hogy szervi hiba következtében agyvérzést kapott, s ebbe halt bele. A becsei fiatal­ember tehát természetes halállal halt meg — mon­dotta Blazsamik. S. O. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1971. júl. 1. Zomborban is megerősítették Mijalko Todorovic jelölését A zombori község jelölő gyűlésén, amelyet kedden tartottak, szintén megerősí­tették Mijailko Todorovic je­lölését a Népek Tanácsába. P-* Ismét autóbuszjárat Magyarországra A zombori Severtrans Köz­lekedési Vállalat ismét meg­indította az autóbuszjáratot Mag­yarországra. Mint isme­retes, a 120 dináros kötelező beváltás óta, nemcsak a Se­vertrans, hanem a többi utasforgalmi vállalat is be­szüntette magyarországi já­ratait. Hogy most mégis el­indulnak a zombori autóbu­szok Magyarországra, azt el­sősorban a nyaralási idény tette lehetővé, mert nagy az érdeklődés az utazások iránt, a határon innen is, túl is, továbbá az a hír, hogy a kötelező pénzbeváltást csök­kentik. Úgy hírlik, hogy csak azokkal fognak 120 di­nárt fizettetni, akik nagyon sűrűn járnak át Magyaror­szágra. A Severtrans autóbusza szerdán és csütörtökön reg­gel 6 órakor indul Zombor­­ból Bajára, szerdán, csütörtö­kön, szombaton és vasárnap pedig szintén reggel 6 óra­kor (ugyancsak Bajén ke­resztül) Harkány fürdőre. Az autóbuszok az említett napokon délután fél négy­kor indulnak vissza Har­kányból, és este fél 9-kor érkeznek Zomborba. A vitel­díj 21,60 dinár. A Severtrans autóbuszjá­ratot indított továbbá Bajá­ról Dubrovnikba, Újvidéken, Belgrádon, Loznicán és Sza­rajevón keresztül. Szerdán és vasárnap közlekedik, a viteldíj 116,50 dinár. A ba­ja—dubrovniki járat idény­jellegű, ezzel szemben a zombor—harkányi vonalat egész évben fenntartják. P-s A minimális személyi jövedelem és az áremelkedés A KSZ zombori községi választmányának és a községi szakszervezeti tanácsnak együttes üléséről A KSZ zombori községi választmányának és a köz­ségi szakszervezeti tanács­nak tegnapi együttes ülésén MŰSZAKOS András, a KSZ községi választmányának tit­kárhelyettese mondott be­számolót. Az ipari, a mező­gazdasági és a gazdaságon kívüli munkaszervezetekben kifizetett személyi jövedelem aránytalanságairól beszélt, helytelenítette a családipót­­lék-politikát, amely sem a kis keresetű dolgozók, sem a népesedés szempontjából nem felel meg a követelmé­nyeknek. Hangsúlyozta továbbá, hogy a kis keresetűek la­kásigényeit a bonyolult ad­minisztráció és a sokféle il­leték miatt nem lehet ki­elégíteni. A kis keresetű ből­gőzök gyermekeinek isko­láztatása is akadályba ütkö­zik, sokan nem folytathat­ják tanulmányaikat, noha kitűnő eredménnyel végez­ték el az általános iskolát. A titkárhelyettes hiányolta továbbá a munkásmenzákat, a kedvezményes étkezést, a kis keresetűek hétvégi pihe­nőjének megszervezését. Sür­gette végül az idős földmű­vesek problémájának megol­dását. A tartományi szakszerve­zeti tanácsot képviselő CSÍ­PŐ Mihály hangsúlyozta, hogy csak konkrét intézke­désekkel lehet emelni a mun­káscsaládok életszínvonalát. Megengedhetetlen, hogy a minimális személyi jövedel­met se fizessék ki időben, s ha ilyesmi történik, az ille­tékeseket ne vonják felelős­ségre. mija TEPAVAC megálla­pította, hogy még nem tér­tünk át a tettekre. Ha a haladás hívei vagyunk, sok­kal kitartóbb és következe­tesebb munkára van szükség társadalmunkban. A kis ke­resetű dolgozók jövedelmé­­nek, társadalmi helyzetének a szilárd piaci helyzet a zá­loga, a gazdasági bizonyta­lanság elviselhe­tetlen szá­mukra. A gazdasági szilárd­ság pedig elsősorban a mun­kaszervezetek, a község és a társadalmi-politikai szerve­zetek működésétől függ.­­ Hangsúlyozta továbbá, hogy a jelenlegi adópolitik­i­kán változtatni kell, és az érdemtelenül szerzett jöve­delmet külön adóval kell sújtani. Még arra is szükség van, hogy egyesek beszá­moljanak vagyonuk erede­téről, mert a kis keresetű dolgozók gyakran jogosan állítják, hogy az úgyneve­zett újgazdagok nem saját munkájukkal keresték meg vagyonukat. SZABÓ Ferenc Adatok a gazdasági bűnözésről A belgrádi Bűnügyi Ku­tatóintézet adatai szerint számos hazai vállalatban a visszaélések egész sorozata tapasztalható a megveszte­getés különféle formáitól a hűtlen kezelésiig, a csempé­szésiig, a jogtalan haszon­­szerzésig. A Társadalmi Könyvviteli Szolgálat adatai alapján megállapították például, hogy az egyik földművesszövetke­­zet igazgatója (nevét a nyo­mozás érdekében nem hoz­ták nyilvánosságra) a szö­vetkezet pénzét saját lakó­házának építésére használta fel, mégpedig úgy, hogy a megvásárolt építőanyagot szövetkezete nevére szám­láztatta. Egy másik vállalat igazgatója kereskedelmi uta­zóként alkalmazta feleségét, és öt hónap leforgása alatt jutalék címén nem keve­sebb, mint 30 000 dinért fo­lyósított niekit. Egy textillkom­binát igaz­gatójának utasítására két utazónak fejenként 50 000 dinárt utaltak ki, noha egyetlen méter szövetet sem adta­k el. A vizsgálat meg­állapította, hogy az igazgató anya­gi ellenszolgáltatás fe­jében volt ilyen nagylelkű hozzájuk. Dobó Illés, Hanák László és Tóth János, a Kommunista Szövetség kanizsai, zentai, és adai választmányának titkárai tegnap rövid baráti látogatást tettek a Magyar Szóban. Farkas Nándor vezérigazgatóval és Vukovics Géza főszerkesztővel a köz­ségek és a Magyar Szó szerkesztősége közötti kapcsolatok elmélyítéséről folytattak eszmecserét

Next