Magyar Szó, 1972. szeptember (29. évfolyam, 241-255. szám)
1972-09-01 / 241. szám
2. oldal Brezsnyev a helyszínen tájékozódik Az SZKP KB főtitkára körutat tesz a gabonatermő vidékeken • Küszöbönáll a pártigazolványok becserélése és az új vezetőségek megválasztása A Tonjucs tudósítójának levele Moszkva, augusztus 31. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, már egy hete körúton van a Szovjetunió gabonatermő vidékein. Megbeszéléseket folytat a párt- és kormányfunkcionáriusokkal, részt vesz a plenáris üléseken, beszédeket tart. Minderről a lapok nem tájékoztatják olvasóikat. Brezsnyev két évvel ezelőtt már tett hasonló körutat több szovjet köztársaságban. Körútja bevezetője volt a párt kongresszusát megelőző politikai tevékenységnek, idei látogatását — sokak szerint —■ a pártszervek széles körű tevékenysége követi majd, amelynek célja a gazdasági mechanizmus tökéletesítése. A figyelem középpontjában a búzahozam növelése áll A tavaszi és a nyári rossz időjárás hozzájárult a szovjet mezőgazdászok nagy gondjaihoz. Az időjárás már két éve nem kedvez a termelőknek, úgyhogy félő, veszélybe kerül az ötéves mezőgazdasági terv, amely 195 millió tonna átlagtermést irányoz elő. Különösen a búzával vannak bajok. A Szovjetunió tavaly 75 millió tonna búzát termelt, 5 millióval kevesebbet, mint tavalyelőtt Noha a Szovjetunió a világ legnagyobb búzatermelő országa (az USA tavaly 45 millió tonnát termelt), egyike a legnagyobb búzavásárlóknak is. Ezt azzal magyarázzák, hogy a Szovjetunióban a hektáronkénti hozam nem haladja meg a 14 méter mázsát Az újságok az utóbbi időben felhívják a figyelmet a fogyatékosságokra. Az Izvesztyija azt írja, hogy kevés az alkatrész a mezőgazdasági gépekhez, a traktorok, kombájnok, tehergépkocsik karbantartása sok kívánnivalót hagy maga után, hiánycikk a gumiabroncs — egyszóval bajok vannak a műszaki fölkészültséggel. A Komszomolszkaja Pravda szerint sokszor házban és kolhozban a földeken fölgyújtják a szénát mert nem tudják betakarítani. A lap megállapítja, hogy hatmillió tonna szénából négyet elégetnek, noha ez szigorúan tilos. Az újság idézi két mezőgazdasági szakember véleményét, akik elmondták, hogy csak így tudják teljesíteni az évi tervet, mert sok a szalma és a széna, emiatt nem lehet fölszántani a földet. Brezsnyev és a meglátogatott körzetek politikai aktivistáinak tanácskozásán azonban bizonyára nemcsak a mezőgazdaság bajai szerepelnek, a Szovjet KP ugyanis jelentős események előtt áll: a közeljövőben megejtik az új kerületi pártvezetőség választását, valamint becserélik a pártigazolvány okát. A Szovjetunióban jelenleg 375 000 kommunista alapszervezet működik, valamivel kevesebb a munkaszervezetekben működő sejt, ezenfelül mintegy 400 000 pártcsoport létezik. Érthető tehát, hogy a küszöbönálló feladatok megvalósítása igen bonyolult. A Partijnaja Zsizny című folyóirat felszólította a párttagokat, hogy szigorítsák meg a fegyelmet, és távolítsák el a fegyelem ellen vétőket. „A párttagok azzal bizonyíthatják be készségüket a párt harciasságának növelésére, ha megtisztítják soraikat a méltatlan tagoktól” — írja az újság. A küszöbönálló választások és a pártkönyvecskék becserélése — tizennégy millió párttagra vonatkozik az utóbbi intézkedés — olyan feladat, amelyet a gazdasági élet felmérésével egyidejűleg kell megvalósítani. A lap szerint a kommunisták legfontosabb feladata, harcolni a társadalmi termelés növeléséért. Ennek kapcsán bírálja az „üres” értekezleteket, amelyeken a pártfeladatokról csak szónokolni tudnak. „A kommunistáknak a választógyűléseken elsősorban azzal kell foglalkozniuk, hogyan tevékenykedtek a szervezetek és az egyének a jelenlegi bonyolult feltételek között” — írja az újság. A pártlapok elvi vitákat is folytatnak az SZKP szerepéről a Szovjetunióban. Nagy figyelmet keltett a Kománytiszt című újság legutóbbi cikke, amely ismételten megállapítja, hogy „a fejlett szocializmusban egyre növekszik a párt szerepe — ami azt jelenti, hogy a demokráciáé is”. Sok kérdés kerül tehát mégvitatásra ezekben a napokban a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev a forrásnál kíván tájékozódni, hogy s mint vélekednek a párttagok és vezetőségek a választások előtt a belpolitikai problémákról. Aleksandar NOVACIC Hadgyakorlatokat tartottak Bulgáriában A TASZSZ szófiai jelentése szerint Bulgáriában augusztus második felében hadgyakorlatot tartottak. A parancsnok Dzsurov hadseregtábornok, honvédelmi miniszter volt- Jó rizstermés Japánban Japán szakemberek becslése szerint az idén 11 730 000 tonna rizst takarítanak be, 850 000 tonnával többet, mint 1971-ben — közölte az AP jelentése szerint a japán mezőgazdaságügyi minisztérium. Rekord szintet értek el a Közös Piac bankbetétei Az AP brüsszeli jelentése szerint a Közös Piac hat tagállamának bankbetétei 1971-ben 4,8 milliárd dolláros rekordösszeget értek el. Az értéket a decemberben meghatározott új árfolyamok alapján számították ki. Az előző rekordot 1968-ban állították fel — amikor a bankbetétek 3,7 milliárd dollárra lúfítéaik,__. ■. MAGYAR SZÓ Wallace elhagyta a kórházat A Reuter jelenti, hogy George Wallace alabamai kormányzó elhagyta a kórházat és hazatért. Mint ismeretes, néhány hónappal ezelőtt, az elnökválasztási hadjárat során merényletet hajtottak végre ellene. Wallace lábai megbénultak. A gyógykezelését odahaza folytatják.___________________ Az NDK-ban a katonák is aratnak Az ADN hírügynökség berlini jelentése szerint az NDK-ban mintegy 30 000 katona vesz részt a termés betakarításában. A katonák az aratócséplőket vezetik és a termés elszállításáról gondoskodnak. Izland hajthatatlan Szeptember elsején életbe léptetik a felségvizek kiterjesztésére vonatkozó döntését . A nyugat-európai országok hevesen bírálják Reykjavíkot - Reykjavik, augusztus 31. Az izlandiak az utóbbi napokban — teljesen érthetően — egyáltalában nem érdeklődnek az évszázad mérkőzése, Szpasszkij és Fischer erőpróbája iránt: létfontosságú kérdések foglalkoztatják a nemzetet, mert napokban kenyértörésre kerülhet a dolog Izland és hagyományos szövetségesei, sőt Izland és a Szovjetunió között is. Nagy-Britannia, Nyugat- Németország és több más európai ország hevesen támadják, a Szovjetunió és az USA pedig bírálják a kis Izlandot, amiért úgy döntött, hogy 12 tengeri mérföldről 50 tengeri mérföldnyire terjeszti ki felségvizeinek határát. A jelekből ítélve Izland hajthatatlan, és az intézkedést életbe is lépteti. Nagy-Britannia és az NSZK nem veszik tudomásul Izland döntését, és több száz halászhajójuk máris útban van az izlandi felségvizek felé, amelyeknek határát izlandi ősnaszádok védik. Bonn és London nehéz helyzetbe hozták Reykjavíkot, az izlandi kormánynak döntenie kell, hogy hajlandó-e erőszakot is alkalmazni az új határ megsértői ellen. A történelem ismétlődik: Izland 1958-ban 4-ről 12 tengeri mérföldnyire terjesztette ki felségvizeinek határát. A britek akkoriban sem tisztelték a döntést és hadihajók védelme alatt oda irányították halászhajóikat. A tőkehal-háborúnak elnevezett incidens néhány ágyúsortűzzel ért véget, Izland azonban erkölcsi indokokkal harcolta ki jogait és ma is ez a célja. A nyugalom tizennégy évig tartott, és az izlandi parlament február 15-én határozatot hozott a felségvizek -atárának 12 mérföldről 50 tengeri mérföldre való kiterjesztésére. A képviselők egyhangúlag megszavazták a javaslatot, a nemzet egységesen fölsorakozott mögéjük. Az izlandi politikusok már korábban is több ízben kijelentették, hogy a felségvizek határának kiterjesztése létfontosságú kérdés Izland számára. A tengeri nagyhatalmak a múltban kedvükre játszadoztak a függetlenségét csak 1944-ben elnyert Izlanddal, saját érdekeiknek megfelelően adták el és vették meg a halászat jogát az izlandi vizeken. A halászat az első helyen szerepel nemzetgazdaságunkban. Izland halászat nélkül nem lehet kultúrnemzet — jelentette ki Johanesson miniszterelnök. Izland a szó szoros értelemben a tengeri halászatból él, kivitelének 80 százalékát a halászat adja. Nagy-Britannia júliusban tárgyalóasztalhoz hívta Izlandot, majd a sikertelen véleménycsere után Nyugat- Németország és több európai ország támogatásával fölszólította a hágai nemzetközi bíróságot, hogy hozzon ítéletet az ügyben. A bíróság fölszólította Izlandot, hogy napolja el döntésének életbe léptetését, Reykjavik azonban hallani sem akar róla. Az USA és a Szovjetunió elvben szintén ellenzi Izland döntését, de jobbára politikai és stratégiai, kevésbé gazdasági okokból. A felségvizek határának kiterjesztése ugyanis akadályozza a hadihajók közlekedését ebben a térségben. Az izlandiak úgy vélik, hogy a Szovjetunió — bár a többi kelet-európai országgal együtt tiltakozott az ENSZ-nél — elfogadja Reykjavik baloldali kormányának döntését. Az USA-val másképpen kívánja rendezni viszonyát: bejelentette, hogy a szigeten levő fontos amerikai tengeri támaszpont sorsa a felségvizek kibővítésének elfogadásától függ. Sok európai, afrikai, ázsiai ország — beleértve a Kínai NK-t is — támogatja Izlandot. Elsősorban a latin-amerikai államok helyeslik döntését. Izland hajlandó tárgyalásokat kezdeni a felségvizein halászó külföldi vállalatokkal, a halászatért járó díjazásról, de eltökélte, hogy szeptember elsején életbe lépteti a felségvizek kiterjesztésére vonatkozó döntését. D. S. I Csou En-laj Kínája (3) Csou En-laj a hagyományos típusú diplomáciát kívánja a kommunista politika szolgálatába állítani. — Nem akarunk többé a nagy fal mögé zárkózni — mondta egy kínai vezető. — Diplomáciánknak a lehető legszélesebb területen kell kibontakoznia, mindenütt barátokat kell szereznünk, először meg kell nyernünk magunknak a népeket, majd később, ha lehetséges, a kormányokat is. A külpolitika átállításával párhuzamosan a belpolitika is módosul. — Korábban túlságosan is a politikára helyeztük a hangsúlyt — magyarázza a fent idézett kínai vezető. — Tartózkodni kell a túlzásoktól, túlkapásoktól. Vissza kell térnünk a gyakorlati élethez, s a hangsúlyt ismét az eredményes munkára, a termelésre, a tudományra és technológiára kell helyezni. Semmi esetre sem tagadják meg a kulturális forradalmat, amely megváltoztatta a rendszer stílusát. Szerintük a forradalomra szükség volt, hogy az egész országot figyelmeztessék a revizionizmus veszélyére, helyesbítsék a politikai irányvonalat és az új nemzedéket áthassák a forradalom szellemével. A kínai vezetőség legfőbb óhaja, hogy kiküszöbölje a kulturális forradalom túlkapásait. Az ismét helyreállított rendnek lehetővé kell tennie Kína számára, hogy eleget tegyen a fejlődéssel, a műszaki haladással, a korszerűsítéssel kapcsolatos követelményeknek, amelyeket teljesen a háttérbe szorítottak abban az időszakban, amikor a néptömegek érdeklődését mindenáron a politikára akarták irányítani. Elérkezett a gazdaság új nyitásának ideje. Ezzelkapcsolatban az egyik fontos feladat az, hogy a kínai gazdaság fejlesztése érdekében —, ha szüksége mutatkozik —, fel kell használni a külföldön, Európában, Amerikában vagy Japánban tökéletesített gyártási eljárásokat. Még nagyobb mértékben be kell kapcsolódni a nemzetközi gazdasági folyamatokba, ha Kína azt akarja, hogy magasabb fejlettségi szintre jusson, nagyhatalom kíván lenni, egyidejűleg pedig szembeszállni a nagyhatalmak hegemóniájával. Mennyi ideje lesz Csou En-lajnak, hogy sikeresen valóra váltsa az új vállalkozást? Ez a kérdés foglalkoztat mindenkit Pe-kingben, a kínai vezetők azonban meg vannak győződve róla, hogy Csou En-laj legalábbis megindíthatja az új folyamatot. Ez az örökké éber leopárdra emlékeztető, fiatalos külsejű, erélyes ember — úgy látszik — könnyűszerrel viseli 73 éves korában is — immár 23 éve — a hatalom terhét a 800 milliós lélekszámú országban. A feszültség csökkentése és az átszervezés A néptömegekben uralkodó feszültség csökkentése és azátszervezésh ez jellemző Kína belpolitikai életére az idén. Az egyszerű kínait — ismételjük meg — a legkevésbé sem döbbentette meg a Lim Piao-botrány. A kínaiak meg vannak elégedve anyagi körülményeikkel. Noha a lakosság óriási többségének alacsony az életszínvonala, az emberek között az egyenlőtlenség teljes. Akár korábbi látogatásom alkalmával, ezúttal is megállapíthattam, hogy javult a helyzet. Egy év múltán például megfigyeltettem, hogy sokkal jobb minőségű ruhát viselnek, mint azelőtt. Pekingben a fiatal lányok, a munkáslányok és tisztviselők egyaránt, ízléses tarka blúzt viselnek. Sanghajban már szoknyás lányokat is láttam, noha ez még mindig ritkaság. Egyre több a kerékpár és a gépkocsi az utcákon, Peking utcáiról pedig szinte eltűntek a súlyos terhet vonszoló riksakulik. Sohasem volt annyi áruház és bennük olyan sokféle áru, mint az idén. Úgy látszik, nagymértékben növekedett a közfogyasztási cikkek árusítása, amiből arra lehet következtetni, hogy több pénzük van az embereknek, a piacokon bőven van élelmiszer. Sok népkonyha is működik, amelyekben tésztaételt vagy sült csirkét lehet kapni. (Folytatjuk) '. Péntek, 1972. szept. 1. GÉPKOCSI- ÉS IDEGENFORGALMI VÁLLALAT BEOGRAD Tudatja a nagyra becsült utazóközönséggel, hogy ZRENJANIN ÉS VRNJACKA BANJA között naponta közlekednek kényelmes autóbuszai. A buszok indulási időpontja: — Zrenjaninból Vrnjačka Banjára 4 óra 30 perckor — Vrnjačka Banjáról Zrenjaninba 14 órakor. Ezen a vonalon a menetjegy ára 33,80 dinár, a menettérti jegy 60 dinárba kerül. Helyfoglalás és jegyelővétel a Lasta zrenjanini állomásán, valamint a vállalat valamennyi jegyirodáján. Kedves utasainknak kellemes utazást kívánunk. 2252-1. 11 Jugoszláv Sorsjáték 35. húzásának nyerőszámai AZ alábbi szám Az alábbi számokkal végző ** össze- mokka! végző Bzt i12 összedö sorsjegyek nyerték dft sorsjegyek nyerték 0 10.— 647864 10000.— 06510 510.— 40900 1010.— 85 20.— 433080 10010.— 1955 , 200.— 682670 10010.— 2325 300.— 4715 300.— 11 20.— 89205 500.— 71 30.— 343025 10000.— 89150.— 443145 10000.— 7851 200.— .. 12981 500.— I® 82761 1000.- .666 I®“— 155191 10000.- 66TM6 511651 10000.- 167855993366”.l 2 10,— 709966 10000.— 02992 1010.— 42882 2010.— 17 30. 73152 510.- 11 20.-151892 10010,- “ MO.Г 93 20— 163247 10000.— 023 113 59733 045413 288393 74 554 77244 80854 039644 50.— 100,— 500.— 10000.— 10020,— 20,— 50,— 2000.— 500.— 10000.— 8 15198 60748 80258 184588 39 529 01949 37889 427509 10.— 2010.— 510,— 1010.— 10010,— 20,— 50.— 2000.— 500,— 10000.—