Magyar Szó, 1972. november (29. évfolyam, 302-316. szám)

1972-11-08 / 309. szám

■ ■■■■■■ ■■ПППП1ПНППППППНН1НПП11НННШПП1ППППННПН1ПП1Н1МВ1ВППтПП11П11»110ШП BOBIIB ■■ввааввввввраарввввчваввавввввававвввваввввавваввваавввввввввввввввввввввавввввавввв Ilii::: xxix. évf., 309. (9Ш.) sz. üli::: szerda, 1972. november 8. HBBBBBB BBBBBB BBBBBBB 1вввваввваввввввваавввввавааааввваввввввввввввввввввввмаввнвввавввв1ннвнввваввав ■■■■■■■■■■■■BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB ABA 1 DINAR B iztosra veszik Nixon győzelmét Kedden száznyolcmillió amerikai választó döntött az új elnök személyéről és a kongresszus új összetételéről . Ma délre várhatók az első eredmények Washingtonból jelenti az AP. Az USA választópolgárai kedden járultak az ur­nák elé, hogy a következő négy évre megválasszák az új államfőt. Mintegy száznyolcmillió polgárnak van szavazati joga, valószínű azonban, hogy mindössze nyolcvan-nyolcvanöt millió él majd vele. Az államfőn kívül meg kell választaniuk az alelnö­­köt, 18 szövetségi állam kor­mányzóját, 33 szenátort (a szenátus összetételének egy­­harmadát) és a képviselőház mind a 435 tagját. Minden jel arra mutat, hogy Richard Nixont, a jelenlegi elnököt, a Republikánus Párt jelöltjét választják ismét el­nökké, vagyis döntő győzel­met arat legfőbb ellenfele, George McGovern demokra­ta szenátor fölött. A Gallup közvéleményku­tató intézet közvetlenül a vá­lasztások előtt körkérdést rendezett, amelynek eredmé­nyei azt mutatják, hogy a választók 61 százaléka sza­vaz majd Nixonra, és 35 szá­zaléka McGovernra. Nixon­­nak a déli országrészekben van a legtöbb híve, de má­sutt is sokan támogatják. Meg kell jegyeznünk, hogy a korábbi elnökválasztások kapcsán a Gallup intézet adatai legfeljebb 2,5 száza­lékkal tértek el a tényleges adatoktól. Az amerikai szenátusban egyébként a Demokrata Párt­nak volt többsége , 55 kép­viselője, szemben a 45 re­publikánussal. A keddi vá­lasztásokon 33 megüresedett helyet kell betölteni — ezek közül 19 a republikánusoké volt, 14 pedig a demokra­táké. A Demokrata Párt volt többségben a képviselőház­ban is: 255 képviselőt dele­gált, a Republikánus Párt pe­dig mindössze 177-et. Három képviselői hely betölte­tlen volt. Az amerikai választások nem teljes eredményét va­lószínűleg ma délben teszik közzé. Nixon elnök — más hír szerint — hétfő esti televí­zióbeszédében ismételten ki­jelentette, hogy ő a béke je­löltje. Meggyőződését fejezte ki, hogy a vietnami tűzszü­­neti szerződést hamarosan aláírják. A választások előtt tartott utolsó, mindössze ötperces beszédében az elnök végül hangsúlyozta: az amerikai vá­lasztók döntése „befolyásolja az USA jövőjét és az eljö­vendő nemzedékek korsza­kát.” A Tanjug jelenti, hogy a világszervezethez közel álló körök nagy érdeklődéssel vár­ják, az amerikai elnökválasz­tások eredményeit, függetle­nül attól, hogy Nixon döntő fölényben van. A világszervezet székhe­lyén tartózkodó küldöttségek úgy vélik ugyanis, hogy a két jelöltre leadott szavaza­tok aránya befolyásolja majd az USA külpolitikáját, továb­bá egyes rendkívül fontos nemzetközi kérdések — mint például a vietnami helyzet — megoldását. Az ENSZ-hez közel álló kö­rök végül feltételezik, hogy a választások után az USA ENSZ-küldöttsége fokozza te­vékenységét. Macedóniai útján Ku­­manovóban — a községi elnök pohárköszöntőjére adott válaszában — Tito elnök mindenekelőtt kö­szönetét fejezte ki a vá­ros és a környék népé­nek a rendkívül meleg fogadtatásért, majd a következőket mondta: — A gyár, amelyet megte­kintettünk, legutóbbi látoga­tásunk, 1957 óta hatalmas vállalattá fejlődött. De nem­csak ennek a vállalatnak a bővítésében, hanem az egész város fejlesztésében ugyan­ilyen nagy előrehaladást ta­pasztaltam. Főként az tölt el örömmel, hogy megállapítá­som szerint addig nyújtóz­kodtok, ameddig a takarótok ér, vagyis nem bocsátkoztak erőtöket meghaladó vállalko­zásba, és mégis gyorsan ha­ladtak előre. Csak így to­vább! Elnökünk ezután felhívta a politikusokat, kommunis­tákat és a Szocialista Szö­vetség tagjait, hogy tartsák magukat a Végrehajtó Iro­da leveléhez, majd így foly­tatta: — Ne essetek túlzásba, de határozottan törjetek előre, hogy elháríthassuk a fejlő­désünket kísérő összes fo­gyatékosságokat, nehogy ér­téküket veszítsék eddigi ki­váló eredményeink. Jugo­szlávia ugyanis, bármit jö­vendölne­k is neki külföldön, egységes ország, a testvéri­ség és egység állama, amely­ben a munkásosztály irá­nyítja a helyes fejlődést, en­nélfogva neki is kell a dön­tő tényezőnek lennie. Ezzel kapcsolatban Tito kifejtette, hogy a munkás­­osztály jogait teljes egészé­ben a jelenleg folyamatban levő alkotmánymódosítás fogja szavatolni, majd hang­súlyozva, hogy meg kell tisz­títani sorainkat, és minden káros jelenséget el kell há­rítani, a következőket mond­ta: — A levél egyebek közt szól a harácsolás kérdéséről is. Erre vonatkozó részét azonban, úgy látszik, több­féleképpen értelmezik. Én mindenesetre szeretném, ha egyszer Jugoszláviában min­den ember gazdaggá válna. Elvégre az az igazi szocia­lizmus, amelyben mindenki jól él, magas az életszínvo­nala, mindenki tanulhat, hogy ne legyen annyi sze­gény, mint most, noha már most is egyre nagyobb és nagyobb azoknak a száma, akiik nem is állnak olyan rosszul. A mások kárára való gaz­dagodást, a mások kihasz­nálását azonban nem tűrhet­jük meg. Márpedig ilyesmi­re akad nálunk példa, fő­leg a kereskedelemben és a bankrendszerben, a külön­féle üzérek és spekulánsok körében, de egyéb környeze­tekben is. Először is rájuk kell lecsapni. Persze, az is magától értetődik, hogy ha egy családból ketten vagy hárman dolgoznak, jobban élnek, mintha csak egyikük dolgozna. Ezeknek nagyobb a lehetőségük mindenre, ar­ra is, hogy szebb házat épít­senek. És ez teljesen rend­jén is van. Az ilyesmi nem tekinthető gazdagodásnak. A saját kezükkel keresték meg, az övéké. A szocializ­musban ugyanis még a mun­ka szerint történik a java­dalmazás, nem pedig a szük­ségletek szerint. A szocális különbségek jó­részt azért keletkeztek, mert nem voltunk elég éberek, és nem néztünk a körmükre azoknak, akik mások kárá­ra tollasodtak. Ilyenformán túlzott mértékű szociális dif­ferenciálódás alakult ki, s ezt meg kell akadályozni. Harcolnunk kell ellene, de nem boszorkányüldözéssel. Ezenkívül különféle intéz­kedéseket is foganatosítunk a szociális kérdések rendezé­sére, hogy segíthessünk azo­kon, akik súlyos körülmé­nyek között élnek, sok gyere­kük van, de családjuknak csupán egy tagja dolgozik stb. Társadalmunknak támo­gatnia kell őket, elsősorban gyermekeik pártfogolásával. Ügyelni kell tehát a levél szellemével, nem szabad meg­engedni, hogy olyasmi tör­ténjen, ami árthat nekünk. Felmérhetetlen kárt okozna ugyanis, ha azokat hurcol­nánk meg, akik becsülete­sen dolgoznak. Éppen azokat sújtanánk ugyanis vele, akik tudásukkal és képességeik­kel, szorgalmukkal és törek­vésükkel a jövőben is dere­kasan vihetik előre termelé­sünk, fejlődésünk ügyét. (A Tito elnök macedóniai látogatásáról szóló jelentést az 5. oldalon közöljük.) Intézet'^ ] «Fl Z r ■■ ■■■ - Túlzás nélkül a fogyatékosságok ellen Tito elnök pohárköszöntője Kumanovóban Tito a kumanovói 11 oktomvri gyárban Džemal Bijedić Törökországba és Iránba látogat Belgrádból jelenti a Tan­jug. Džemal Bijeđić, a Szövet­ségi Végrehajtó Tanács elnö­ke, Ferit Melennek, a Török Köztársaság miniszterelnö­kének meghívására novem­ber 19-én öt napra hivata­los­­minőségben Törökor­szágba utazik. Ugyancsak a Tanjug je­lenti, hogy Džemal Bijedić, a SZVT elnöke, Amir Abbasz Hoveidának, az iráni kormány elnökének meghí­vására november 24-én egy hétre az Iráni császárságba látogat . Nyugat-Németországban érvényben maradnak az óvóintézkedések A nyugatnémet külügymi­nisztérium kedden közölte, hogy az NSZK kormánya a jövőben is támogat minden nemzetközi kezdeményezést, amelynek célja a terroriz­mus elleni harc fokozása. A továbbiakban közölte, hogy Nyugat-Németország­­ban mindaddig érvényben maradnak a rendkívüli óvó­intézkedések, amíg meg nem­ szűnik a terrortevékenység veszélye. Az óvóintézkedé­seket nemcsak a palesztinai­­akkal szemben alkalmazzák, hanem más csoportok tag­jaival szemben is. Pénteken írják alá a németközi szerződést A nyugatnémet kormány jóváhagyta Bohr és Kohl több hónapos tárgyalásának eredményét Állandó tudósítónk telex jelentése írja a két német állam kö­zötti kapcsolatokról­­ szóló alapszerződést. Az erről fo­lyó tárgyalások hétfőn este Kelet-Berlinben befejeződ­tek. A nyugatnémet kormány mai rendkívüli ülésén meg­vitatta a szerződés-terveze­tet, jóváhagyta és felhatal­mazta Egon Bahrt az alá­írásra. Az NDK kormánya úgy­szintén rendkívüli ülésen vi­tatta meg az alapszerződés tervezetét és megadta a fel­hatalmazást Michael Kohl­nak. A szerződés-tervezetnek be­vezető része és kilenc szaka­sza van. A tervezeten kívül a nyugat- és keletnémet kor­mány megvitatja a négy nagyhatalom nyilatkozat-ter­vezetét is. A két német állam közöt­ti kapcsolatokról szóló alap­­szerződés új korszak kezde­tét jelentheti a németek szá­mára, ha becikkelyezik és ezt követően életbe léptetik , amelyben a két Német­ország nemcsak, hogy meg­békél a valósággal, hanem egyenjogú együttműködésre lép, óvatosan, a különböző társadalmi berendezések tisz­teletben tartásával összhang­ban közeledik egymáshoz. Valóban nem volt könnyű megszüntetni a kölcsönös bi­zalmatlanságot, amely a két évtizedes hidegháború alatt gyülemlett fel Bonn és Ke­­let-Berlin között. Bahr és Kohl két éven át tárgyalt, s valószínű, hogy még leg­alább háromszor ennyi időre van szükség ahhoz, hogy az alapszerződés elveinek és szellemének érvényesítése új légkört teremtsen a két Németország kapcsolatai te­rén. Dr. JULIUS Bonn, november 7. Michael Kohl, a keletné­met kormány és Egon Bahr, a nyugatnémet kormány ál­lamtitkára, pénteken, no­vember 9-én Bonnban ál­ Brandt fogadta a román belügyminisztert Bonnból jelenti a Tanjug. Willy Brandt nyugatnémet kancellár kedden fogadta Ion Stanescu román belügy­minisztert, aki háromnapos látogatáson az NSZK-ban tartózkodik. Brandt és Stanescu meg­vitatta a terrorizmus és a légikalózkodás elleni harccal kapcsolatos nemzetközi együttműködés, valamint a két ország gazdasági és kul­turális együttműködésének kérdéseit. A JKSZ tanulmányi csoportja Olaszországban Rómából jelenti a Tanjug. Cvijetin Mijatovicnak, a JKSZ elnökségi tagjának ve­zetésével kedden az Olasz­­gP Központi Bizottságának meghívására Rómába érke­zett a JKSZ tanulmánycso­portja. A küldöttséget — amelynek tagjai között van Radoje Doknic, a Crna Go­­ra-i KSZ KB tagja és Ja­­nez Zahrastnik, a Szlovén KSZ celjei községközi vá­lasztmányának titkára , a Fiumicino repülőtéren Ser­gio Segre, az Olasz KP KB tagja, a KB külügyi osztályé­nak elnöke, több magas ran­gú pártvezető, valamint Mi­­so Pavičević római jugo­szláv nagykövet fogadta. A jugoszláv pártküldött­ség kedden már megkezdte tárgyalásait az Olasz KP delegációjával. Az olasz kül­döttséget Agostino Novella, az Olasz KP KB nemzetközi bizottságának elnöke vezeti. I­­ A sorsjátékon részt vesznek mindazok a dinár- f ♦ ,u' ■ és devizabetétesek, akik november 30-áig ♦ ♦ film A IJUDIjSnSKa DdDKd 13 vagy több hónapra legalább 2000 dinárt X X ‘ kötnek le. x I ШШН megszervezte sorsjátékának 26. fontolóját. JJKASTVJSSS" *m""0 f X A húzás december 22-én lesz Szabadkám 2539-1. ♦

Next