Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 330-344. szám)

1972-12-06 / 335. szám

Új pártvezetőség Baranyában Jelentés a KSZ pélmonostori községi választmányának rendkívüli üléséről Mégsem lett új baranyai­­ eset a három hétig tartó ba­ranyai politikai ellentétekből. Pélmonostoron ülést tartott a KSZ községi választmánya , új pártvezetőket választott. Ezt megelőzően három hétig ellentétek jellemezték a KSZ pélmonostori bizottságának munkáját. Leváltották And­­rija Matijačić községi párt­titkárt, majd a Horvát KSZ KB intézkedése következté­ben a községi választmány el­nökét, Dušan Jeličićet, Fra­­njo Kedmenac elnökhelyet­test és Svetozar Vakanjac választmányi tagot is. Az ese­mények hatására lemondott a községi pártbizottság min­den tagja. Ilyen előzmények után ke­­­rült sor a községi választ-­­mány rendkívüli ülésére. Az­­ ülést a KSZ községi választ­mányának a káderkérdéssel és szervezéssel foglalkozó bi­zottsága készítette elő, jelen volt Ivica Račan, a Horvát KB tagja, Rade Zrinjanin a Horvát KSZ KB aktivistája és Drago Kovačević, a KSZ eszék-pélmonostori község­közi bizottságának elnöke. Drago Kovačević beszá­molt a közelmúlt eseményei­ről. Elmondta, hogy a válasz­tóülésnek már egy héttel előbb kellett volna összeül­nie, de ez elmaradt, mivel a teljes községi pártbizottság lemondott, és nem volt, aki előkészítse a gyűlést. Időköz­ben a pártbizottság három tagja visszavonta lemondá­sát, és ezek aktívan részt vettek az ülés előkészítésé­ben. Felvetődött a kérdés, hogy az említett három tag maradjon-e a pártbizottság tagja? A választmány sza­vazással úgy döntött, hogy mivel egyszer már lemond­tak, többé nem lehetnek a bi­zottság tagjai. A döntés után a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban alakult ki a vita. Felszólalt Zora Furdi, a pártbizottság volt tagja, a következőket mondta: — Rendjén van, hogy a pártbizottság teljes egészé­ben lemondott, mert valóban részben mi is bűnösök va­gyunk a helyzet ilyen alaku­lásáért. Az azonban már nincs rendben, hogy Luka Beán­­ak, a KSZ bellyei bi­zottságának a titkára nem mondott le. Pedig ő is egyi­ke azoknak, akik az ilyen helyzetet előidézték. Mond­hatnám azt is, hogy főleg miatta alakult így a helyzet. Vele nem lehet rendesen dol­­­gozni, mert nem kommunis- t­­ához méltóan viselkedik. A vita további részében Milan Bukvic helyzetéről volt szó. Ő egyike annak a három bizottsági tagnak, akik visszavonták lemondá­sukat, de a választmány dön­tése alapján nem maradhat­tak bizottsági tagok. Eléggé furcsán alakult a helyzet, mert Milan Bukvićot jelöl­ték a JKSZ III. értekezlete baranyai képviselőjének. Köz­ben a pártbizottságból eltá­volították, de ennek ellené­re ő fogja képviselni a ba­ranyai fiatalokat. Az ülésen több felszólaló igen felzaklatta a kedélye­ket. Ilyen volt Svetozar Va­kanjac felszólalása is, az ő leváltását a HKSZ KB kö­vetelte. Vakanjac erélyesen bírálta Drago Kovačevićet, a KSZ községközi bizottságá­nak elnökét. — Baranyában még ma is vannak olyan csoportok — mondta Drago Kovačević —, amelyek a színfalak mögül igyekeznek irányítani. Ezzel szemben Svetozar Vakanjac azt állítja, hogy a baranyai esetet a Baranyán kívülről érkezők okozták. Én pedig most is azt állítom, hogy a baranyai esetet az ilyen fel­szólalások és vitázók idéz­ték elő. Vakanjac viselkedé­séről csak annyit, hogy állí­tásait mind mástól hallotta, mert egyszer sem volt jelen, amikor én ezekről be­széltem. Felszólalásának egyetlen célja az ülés folyamatosságból való kizök­kentése. Ez pedig nem sike­rült neki. — Vigyázni kell viselkedé­sünkre — mondta Ivica Ra­­čan — és nem szabad elfe­lejteni, hogy a kommunis­ták nevelése nem csak a hi­vatalos intézményekben fo­lyik, hanem az ilyen ülése­ken is. A párttagok nem azért mennek az ülésekre, hogy ott ellentáborokat ala­kítsanak ki és szurkoljanak, hanem azért, hogy kommu­­nistához méltóan példát mu­tassanak. Az ilyen tapsolásos szurkolás csak arra alkalmas, hogy osztály- és pártellenes légkört alakítson ki. Meg kell gondolni, hogy ki mit beszél. Vállalja a választ­mány a felelősséget az olyan kijelentésekért, hogy a ba­ranyai esetet más vidékről jöttek idézték elő? Meg kell mondani ebben az esetben azt is, hogy ki és hogy m idézte elő! Ivica Račan beszéde után nyugodtabb légkörben folyt az ülés és le lehetett bonyo­lítani a választásokat. A tit­kos szavazás eredményeként a KSZ községi választmá­nyának új elnöke Branko Zakula, a kácsfalusi (Jagod­­njak) iskola igazgatója lett, helyettese a pélmonostori Matija Sermek. A községi pártbizottság titkára a dár­dai Ignác Sacer, helyettese pedig a vörösmarti Dujmo­­vics Ferenc. A párbizottság tagjai: Kuruc József, Jere­­mija Ilic, Vjekoslav Sipek, Dragica Bijelica, Ljubomir Bačić, Agica Vujaklija, To­­mislav Vukovic, Nikola Dor­­čević, Radivoj Dragosavlje­­vic, Heka József, Stipo So­­vakov, Csicskai János és Ka­zimir Gregoran. CSÖRGITS József Kitüntetett zomhoriak A köztársaság napja alkalmá­ból Veljko Simln, a községi kép viselő-testület elnöke ünnepélyes keretek között átnyújtotta Tito köztársasági elnök kitüntetéseit 40 érdemes polgárnak, akik évek óta kiválóan végzik munkájukat és érdemeket szereztek munka­­szervezetük fejlesztésében és a szocialista társadalom építésében. Az érdemrendek különféle fo­kozatával tüntette ki a követke­ző polgárokat: Vlaisavljevié Gojko, Dragovié Mile, Blanuša Mile, Bukinac Bra nimir, Djikić Dragoljub, Drago Élez, Mirić Rade, Simendić Mi­­hajlo, Carev Petar, Anđrić Milo­­rad, Jevdjenić Milomir, Mijato­­vić Nikola, Radojčić Rade, Si­­kima Vasilije, Selak Danilo (el­hunyt), Bosnić Uroš, Glusać Jo­­van, Drobac Dušan, Djukić Dju­­ro, Djokić Golub, Djorđjević Zvfinimir, Kiseltčki Ivan, Kosa­­nović Simo, Krunić Danilo, La­­zin Aleksanđar, Lanđeka Drago, Majstorović Dušan, Mandić Du­sán, Milošević Dejan, Nikolić Ra doje, Pejić Stevan, Stojiljković Božidar, dr. Svetić Ljubomir, Cvetkovié Dušan, Cvrkušić Ra­­divoj, Catalinac Marko, Simić Stojan, Gak Rade, Jeftić Mirić és Kosovac Jelena. P-s Elhelyezkedési sorrend Zomborban Közvitán a társadalmi megbeszélés a munka­­nélküliek foglalkoztatásáról A zombori községi szak­­szervezeti tanács a XXIII. al­kotmányfüggelékek alapján a községközi munkaközvetítő intézettel előzetes társadalmi megbeszélés-tervezetet dol­gozott ki az elhelyezkedési el­sőbbségek meghatározására vonatkozó mércékről. Az elő­zetes tervezetet a munkakö­zösségek megkapták, hogy megvitassák, illetve kiegészít­sék. Az illetékesek az észre­vételek figyelembevételével a társadalmi megbeszélést véglegesítik, a munkástaná­csok pedig elfogadásáról ha­tároznak. A társadalmi megbeszélés­sel három mércecsoportot ál­lapítanak meg: ezek a mun­kás képessége, a szociális gaz­dasági helyzete és külön fel­tétel az elhelyezkedési elsőbb­ség meghatározása. A krité­riumokat pontozással értéke­lik. A munkaszervezetek kö­telesek azt a munkást, illet­ve gyakornokot felvenni, aki mérce szerint a legtöbb pontot kapott, vagyis a mun­kaközvetítő intézet a ponto­zási eredmény alapján ha­tározza meg a sorrendet a nála nyilvántartott munka­­nélküliek elhelyezkedésére. A községi képviselő-testület ál­tal kinevezett 9 tagú bizott­ság ellenőrzi a társadalmi megegyezés betartását. A megegyezés megszegői köte­lesek az 5000 dinár büntetést kifizetni a foglalkoztatás elő­segítésére alakult községi szo­lidaritási alapba minden sza­bályellenesen alkalmazott munkás, vagy gyakornok után. A munkás képessége alatt a munkás lehetőségeit ért­jük egy bizonyos munka el­végzésére. Ehhez tartozik az iskolai, vagy egyetemi bizo­nyítvány, a munkaévekkel szerzett munkatapasztalat, a munkahely követelménye sze­rinti pszichofizikai képesség, amit a munkaközvetítő inté­zet pszichológusa, vagy a munkaszervezet szakszolgá­lata állapít meg és pontozás­sal értékel. A szociális helyzet magába foglalja a foglalkoztatásra je­lölt és családtagjai kereseti lehetőségét, a várakozási időt és a munkamegszakítás kö­rülményeit. A javaslat sze­rint az a munkás, akit a munkaszervezet büntetésből kizár a munkaközösségből, 10 pont levonást kap. S végül a külön feltétel alatt érten­dő, hogy pontozzák, hogy a munkára váró árva-e, mun­kanélküli szülők gyermeke-e, rokkant-e, volt harcosok gyermeke-e stb. A foglalkoztatás problémá­ja nemcsak szociális, hanem politikai jellegű is, ezért az üzemi szakszervezeteknek tö­rekedniük kell az említett társadalmi megbeszélés fo­ganatosítására. Tarthatatlan, hogy valaki 6 évig várjon az elhelyezkedésre, már­pedig vannak dolgozók, akiket a munkaközvetítő intézet eny­­nyi ideig tart nyilván mun­kanélküliként, ugyanakkor az ilyen szakképzettségűek közül voltak akik az iskola befejeztével azonnal álláshoz jutottak. A társadalmi mege­gyezéssel meg kell határozni a végső határidőt, ameddig a munkaközvetítő intézetnek a nyilvántartott munkanélkü­lit el kell helyeznie. Külön mércével kellene értékelni azoknak a dolgozóknak a fel­vételét, akik az egyik válla­latból a másikba akarnak lépni, mert ezeket­ nem lehet munkanélkülieknek tekinte­ni. A társadalmi megbeszélés kritériumait egyébként nem alkalmazzák az újraválasz­tás alá eső és vezetői mun­kahelyre pályázó munkásra, a rehabilitációval munkára képesített rokkantra és nyug­díjasra, a munkabaleset kö­vetkeztében elhunyt munkás családtagjára. K. J. Ma, amikor pionírrá avatnak... A doroszlói Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában a minap ün­nepelték az iskola fennállásának 9. évfordulóját. Ez alkalommal pioníravatás is volt, 25 kispaj­tásnak kötötték fel a piros ken­dőt, illetve tették fejére a pio­nírsapkát. Megemlékeztek Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. Az iskola tanulói a költő verse­it szavalták. Az összekötő szöve­get Kampel Lajos VI. osztályos tanuló mondta el. A Petőfi éle­tét és munkásságát bemutató műsort Péter Irén tanárnő ren­dezte. A műsor végén Hegybeli Fe­renc tanár — az iskola szakszer­vezete nevében — megjutalmazta Szalai Piroska és Gellér Zoltán tanítókat, a helyi iskolában vég­zett 25, illetve 20 évi fáradhatat­lan és odaadó munkájáért.­ dézé A köztársaság napja alkalmából nagy munkasikert ün­nepelt Zombor. Átadták rendeltetésének az étolajgyárat, a község legnagyobb gyáripari létesítményét. Évente mintegy 100 000 tonna napraforgót dolgozhat fel, naponta 8000 üveg­olajat gyárt. A Sunce nevű zombori étolajat már forgalomba hozták Negyven érdemes zombori polgárnak adta át Tito köztársasági elnök kitüntetését Veljko Simin, a zombori községi képviselő-testület elnöke. Munkájukkal már évek óta kitűnnek, s most elérkezett számukra a méltó elismerés. Képünkön: Veljko Simin üdvözli a kitüntetetteket. Az ünnep előtt néhány nappal adták át a zágrábi Rade Koncar Villamossági Üzem zombori üzemrészlegét, a vá­ros egyik legszebb gyáripari létesítményét. A szalagot Seffer Mihály, a Tartományi Gazdasági Kamara elnöke vágta el Az idén is a zombori Petőfi Sándor Művelődési Egyesü­letben rendezték meg a köztársaságnapi központi ün­nepséget. A Testvériség-Egység Általános Iskola énekka­ra nagy sikerrel szerepelt (Z. I.) A kiskőszegi tantestületben is elemezték Tito elvtárs levelét November 20-án egybe­gyűlt a kiskőszegi iskola tantestülete (ide tartozik a darázsi, hercegmároki és a nagybodolyai területi iskola is) és megvitatta a Tito elv­társ levelével kapcsolatos feladatokat. Megállapították, hogy e négy falu pedagógusai eddig jó eredményt értek el mind az oktatásban, mind a neve­lésben. Különösen szép ered­mények születtek az itt élő népek barátságának fejlesz­tésében, ám voltak mulasz­tások is. A tanárok nem vet­ték ki mindig a részüket a társadalmi-politikai munká­ból. Szó volt még arról is, hogy március 8-a, valamint az évzáró ünnepségek alkal­mából a tehetősebb diákok összefognak, s értékes aján­dékkal lepik meg előadóikat. A szegény sorsú diákok eb­ből persze kimaradnak. Megállapították, hogy ezen­túl nem fogadhatnak el ajándékot a diákoktól. Apatinban: Kitüntettek száztizenhárom dolgozót Tito köztársasági elnök hazánk nemzeti ünnepe alkalmából az apatini község 113 dolgozóját tüntette ki. Kitüntetést kaptak: Marija Bog­dán, Mara Gagié, Zlonoga Tazat, Cujka Bubanié, Ivan Brđarić, Si­ma Bujić, Drágán Maletoškić, Jor­dan Panajotović, Szimin Horvát lyiária, Petar (^anković, Sturs József, Mirko Banjac, Zorka Damjanović, Branko Komne­­nov, Nikola Palać, Branko Buk­vié, Stevo Girov, Stevo Medić, Dako Miljević, Božo Mihić, Bran ko Polovina és Rade Rapajić. A Testvériség-Egység Ezüst Ko­szorús Érdemrendjét 43-an, Arany Koszorús Munkaérdemren­det 13-an, Ezüst Koszorús Мигн­kaérdemrendet 17-en, Hősiesség! Érdemrendet 16-an, a Népért Tett Szolgálatokért 2-en kaptak érdemrendet. D. ZORIC

Next