Magyar Szó, 1972. december (29. évfolyam, 345-360. szám)
1972-12-16 / 345. szám
2. oldal Az új bonni kormány tagjai pénteken letették az esküt. A felső sorban balról jobbra: Schmidt pénzügy-, Scheel külügyminiszter, Brandt kancellár, Genscher belügy-és Jahn igazságügyminiszter Merényletet terveztek Palme ellen Heves vita a svéd parlamentben a terroristák ellen hozott intézkedésekkel kapcsolatban Stockhomból jelenti a Tanjug. Miközben a parlamentben heves vita folyt, amelynek során a jobboldal megpróbálta a terrorizmus ellen hozott intézkedéseket a hazai baloldal ellen fordítani, a rendőrség tudomására jutott, hogy merénylet készül Palme miniszterelnök ellen. A rendőrség megbízható értesítést kapott, amely szerint egy albán nemzetiségű férfi Svédország délnyugati részéből Stockholmba fog utazni, hogy megölje a kormányfőt. Részletesebben nem ismertették az esetet, minden jel szerint azonban komoly az ügy, mert a rendőrség testőrséget rendelt ki Palme védelmére, s közelében tartózkodik maga a rendőrfőnök is. Palme ellen az ősz óta igen gyakran hangzottak el fenyegetések. A múlt héten, csupán egy nap alatt három névtelen levelet kapott, s az egyik írója bombamerénylettel fenyegetőzött. Mindez azután következett be, hogy a kormány bejelentette, hogy új intézkedéseket tesz az usztasák és más terroristák ellen. A svéd parlamentben viharos vita zajlott le három interpelláció kapcsán, amelyet még a néhány hónappal ezelőtt nyújtottak be a terrorizmussal kapcsolatban. Svensson kommunista képviselő például felhívta a figyelmet arra, hogy a politikusok és a bürokraták a szélsőbaloldali tevékenység veszélyéről beszélnek, ha az usztasák terrortámadásokat követnek el, és aggodalmát fejezte ki, hogy az usztasák elleni kormányintézkedéseket egyesek esetleg a baloldali csoportokkal szembeni fellépés leplezésére használják ki. Christensson konzervatív képviselő a forradalmi csoportok feletti ellenőrzés megszigorítását követelte. Carl Loddom, a kormány tagja, a külföldi terroristákkal szembeni újabb szigorú intézkedéseket összegezve elmondta, hogy azok egyaránt vonatkoznak az usztasákra és más szélsőséges terrorista szervezetekre, köztük a Fekete Szeptember nevű Palesztinai mozgalomra is. Hozzátette, hogy ellenőrizni fogják nemcsak a külföldi, hanem a svéd szélsőséges csoportokat is, legyenek azok baloldaliak vagy jobboldaliak. Igazat adott Svensson kommunista képviselőnek, hogy a legnagyobb veszélyt mégis az usztasák tevékenysége jelenti. A svédországi könyvkereskedésekben egyébként a napokban jelent meg egy rendkívül időszerű könyv Usztasák címmel, Jannerick Larsson ismert svéd újságíró tollából. Larsson már korábban is írt egy könyvet az usztasák háború alatti terrortevékenységéről, és társszerzője a „Halj meg április 10-én” című tévédrámának, amely sajátos módon figyelmezteti az ország közvéleményét a horvát nacionalisták szándékaira. Ausztrália nem szállít többé búzát Rhodesiának Canberrából jelenti a Reuter. Augh Whitlam, Ausztrália új miniszterelnöke közölte: kormánya többé nem engedi meg a Rhodesiába irányuló búzakivitelt, hogy ezzel járuljon hozzá a rhodesiai fehérek kisebbségi kormányának megbuktatásához. Hozzátette, hogy kormánya erélyesen támogatja a világszervezet ilyen irányú törekvéseit, és szigorúan tartja magát a Biztonsági Tanácsnak Rhodesia elleni megtorlásokra vonatkozó határozatához. MAGYAR SZÓ Bizalmatlanság Washingtonnal szemben A latin-amerikai országoknak nem tetszik, hogy az USA a hátuk mögött tárgyal Kubával Washingtonból jelenti az AP. Az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni székhelyén állomásozó latin-amerikai diplomaták nem leplezik elégedetlenségüket amiatt, hogy az USA és Kuba közötti kapcsolatok szemmel láthatóan változnak az ő tudtuk nélkül, sőt a hátuk mögött. Általános vélemények szerint a négy karib-tengeri ország: Barbados, Guayana, Trinidad-Tobagó és Jamaica döntése a Kubával való diplomáciai kapcsolatok felújításáról súlyos csapást mért az Amerikai Államok Szervezetére. A diplomaták véleménye szerint Venezuelán kívül valószínűleg Argentína is módosítja Kubával kapcsolatos álláspontját, mindenekelőtt azért, mert „Brazília egyre hegemonisztikusabb politikát folytat a zöld kontinensen”. Ha pedig Venezuela és Argentína is felveszi a diplomáciai kapcsolatot Kubával, akkor az AASZ hivatalosan is bejelentheti kudarcát. Az Interpress hírügynökség kommentátora szerint a latin-amerikai országok különösen azért elégedetlenek, mert a kubai—amerikai tárgyalásokról csupán annyit tudnak, amennyi róluk az újságokban megjelent. Attól tartanak ugyanis, hogy megismétlődik a pekingi eset. Köztudomású ugyanis, hogy Nixon — mielőtt Kínába utazott — egyáltalán nem tanácskozott amerikai szövetségeseivel, noha egész Latin-Amerika éppen Washington sugalmazására nem volt hajlandó rendezni kapcsolatait Kínával. Az USA hivatalos képviselői hangsúlyozzák ugyan, hogy a jelenlegi tárgyalások kizárólag a légi kalózkodás kérdéseire szorítkoznak, a dél-amerikai diplomaták azonban ezt újabb megtévesztési próbálkozásnak minősítik. Függetlenül attól, hogy folytatódnak-e az amerikai— kubai tárgyalások, a latinamerikaiak számára már világos, hogy az úgynevezett Kissinger-féle módszerek bevezetése új szakasz kezdetét jelenti az USA külpolitikájában. Allende hazaérkezett Santiago de Chiléből jelenti az AP. Salvador Allende chilei elnök csütörtökön késő este kéthetes körút után — amelynek során ellátogatott Mexikóba, a világszervezet székhelyére, a Szovjetunióba és Kubába — hazaérkezett. Az elnököt a főváros repülőterétől az elnöki palotáig vezető úton tízezrek köszöntötték lelkesen. Általános sztrájk Uruguayban Santiago de Chiléből jelenti a Tanjug. Csütörtök óta teljesen megbénult az élet Uruguayban, mivel a Nemzeti Szakszervezeti mozgalom felszólítására mintegy 400 000 munkás általános sztrájkba lépett. A sztrájk immár második napja tart, s ez igen nagy nyugtalanságot kelt, mivel csupán egyik mozzanata az országban uralkodó helyzet kiéleződésének. Uruguayban egyébként rendkívüli állapot uralkodik. Juan Maria Bordaberry elnök már korábban rendkívüli felhatalmazásokat kért a parlamenttől, beleértve a hadiállapot kihirdetésének jogát is. Az ellenzéki pártok azzal vádolják, hogy erőszakpolitikát folytat. Perón csak januárban tér vissza Argentínába Buenos Airesből jelenti a Reuter. Juan Perón volt argentin elnök csütörtökön este közölte, hogy nem jelölteti magát a márciusi választásokon. Közvetlenül Paraguayba való elutazása előtt kijelentette: visszautasította az argentin Perón-párti mozgalom ajánlatát, hogy jelöltesse magát a választásokon. A perónista mozgalom egy képviselője közölte, hogy Perón valószínűleg ellátogat Romániába, Kínába és Mexikóba és csak január közepén tér vissza Argentínába. Peru szabadon engedte a lefoglalt amerikai hajót Limából jelenti az IPS. A perui hatóságok engedélyt adtak a lefoglalt Blue Meridian nevű amerikai halászhajó kapitányának, hogy elhagyja a perui felségvizek területét, miután a hajótulajdonos részvénytársaság kifizette a magas pénzbüntetést. Az amerikai halászhajót a 200 mérföld kiterjedésű perui felségvizeken foglalták le. Ez volt az első eset, hogy a perui hatóságok lefoglaltak egy amerikai hajót. Tavasz Leningrádban Leningrádban szokatlanul meleg időjárás uralkodik. A város parkjaiban és az utcákon sarjad a fa. A kertészek annyira nekibátorodtak, hogy a melegházakból a kertekbe ültetik ki a tulipánokat és a nárciszokat. Legutóbb tavaly és 1882- ben uralkodott ilyen meleg időjárás decemberben Leningrádban. Ш 11 SZUPERMPIOMOTA (7) Kisinger beismeri, hogy hisz a tragikum létében a történelemben. „Vegyük az olyan ember tragédiáját, aki őszintén törekszik, de sohasem éri el, amit akar. Van azonban ennél rosszabb eset is: annak az embernek a tragédiája, aki eléri, amit akar, de rájön, hogy ez semmit sem jelent számára.” Valószínű, hogy ez Nixon és Kissinger sorsa is. Pályafutásuk során mindenféle megpróbáltatásban volt részük.Gyakran győzedelmeskedtek, s a diadalok feledtették velük a szenvedéseket. Nixon és Kissinger együttműködése úgy kezdődött, hogy az elnök megbízta tanácsadóját, maga válogassa össze a szakértőket, akik segítségére lesznek a nemzetbiztonsági tanácsban. Kissinger irányítása alatt a tanács az Egyesült Államok külpolitikájának és katonai politikájának irányítója lett. Az ördög ügyvédje Az a hatalom, amelyet Kissinger szerzett a „mini State Department” létesítésével, nagy hasznára volt Nixon elnöknek, de bonyolultabbá tette a munkát nemcsak a kormány tagjai, hanem a külföldi miniszterelnökök és diplomaták számára is. A külföldi diplomaták jól tudták, hogy gyorsabban célt érnek, ha a külügyminisztérium helyett, Kissingerhez fordulnak. Ezért nagyon sokan kísértésbe estek, hogy megpróbálkozzanak ezzel a rövidebb úttal, ami sokszor kellemetlen helyzetbe hozta Kissingert és munkatársait. A Nemzetbiztonsági Tanács egyik funkcionáriusa a politikusok panaszára, hogy a döntések nagyon lassúak, ezt válaszolta: — Ez azért van, mert nincsen jól működő mechanizmusunk, amely végrehajtaná a döntéseket. Ezért kell a döntések végrehajtását a minisztériumoknak átengednünk. — Amikor megkérdezték tőle, hogyan lehetne ennek elejét venni, kissé ironikusan így felelt: — Nem másképpen, mint a minisztériumok megszüntetésével. Semmilyen részletmegoldás nem vezethet eredményhez. Kissinger váltig hangoztatja, hogy sem a külügyminiszteri, sem a hadügyminiszteri tisztséget nem tölti be, hiszen csak az elnök tanácsadója. A hatalom azonban, amely kezében összpontosul, vitathatatlan, akárcsak szellemi fölénye Nixon környezetének tagjai felett. Nagyon ritkán történik meg, hogy Kissinger valamilyen végleges elképzelést vagy javaslatot tesz egy politikai testület előtt. Ehelyet szókratészi módon kérdéseket tesz fel, vagyis megjátssza az ördög ügyvédjét. — Én semmit sem állítok — mondja gyakran —, nem ismertetek és nem védelmezek semmilyen álláspontot, hanem csupán kérdezek. — Kissinger nem ismerteti nézeteit még azokban az írásos jelentésekben sem, amelyeket az elnök elé terjeszt. — Az emberek gyakran egyfajta Rasputyinnak tartják Kissingert, aki állandóan Nixon háta mögött áll és a fülébe sugdos — mondta Marshall Green, az amerikai külügyminisztérium volt titkárhelyettese 1971-ben. — Ez azonban nem igaz. Kissinger csak a megfigyeléseit közli, vagy igyekszik másokkal elfogadtatni Nixon elgondolásait. Ilyenkor kikérdezi az embereket, hibákat keres érvelésükben, hogy támadhassa őket. De nem akarja mindenáron rákényszeríteni másokra saját nézeteit. Az elnökkel a kormány kollektív véleményét igyekszik ismertetni. Kissinger sem tévedhetetlen Kissinger ellenezte a vietnami háborút abból az elvből kiindulva, hogy az amerikai intervenció túl nagy kötelezettségek vállalását jelenti, s emiatt megbomlik a bizalom az USA iránt. Más részről azonban azt vallotta, hogy az amerikai csapatok hazarendelését össze kell egyeztetni a dél-vietnami hadsereg felkészítésével, hogy bizonyos számú amerikai katonának mindaddig Vietnamban kell maradnia, amíg szükség van rá. (Folytatjuk) Szombat, 1972. dec. 16. Truman állapota továbbra is válságos Kastzas Cityből jelenti a Reuter. Harry Truman, az USA volt elnöke, továbbra is igen válságos állapotban van — áll az orvosi konzílium közleményében A 88 éves Truman — akit kilenc nappal ezelőtt szállítottak kórházba — időnként eszméletre tér, de nem nyeri vissza beszélőképességét. Választások Dél-Koreában Szöulból jelenti az AP és a Reuter. Dél-Koreában pénteken választásokat tartottak. A szavazópolgárok, az úgynevezett nemzeti egyesülési konferencia 2359 tagját választották meg. Az alkotmány értelmében az új választási testületnek még karácsony előtt meg kell választania az az új államelnököt, mégpedig hat évre. A választások óriási többsége Park Chung elnök híve. A politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy ismét őt választják meg államfővé. Megadta magát a kanadai repülőgéprabló Montrealból jelenti a Reuter. Csütörtökön késő este, közvetlenül a New Foundland-i Wabush repülőtérről való felszállása után, egy ismeretlen férfi revolverrel a kezében arra kényszerítette a québeci légiforgalmi vállalat utasszállító gépének pilótáját, hogy térjen el útirányától. A merénylő azt parancsolta a pilótának, hogy Vancouver felé vegyen irányt. A repülőgép időközben Montrealban leszállt, hogy üzemanyagot vegyen fel. A géprabló itt megengedte, hogy az 55 utas közül, néhányan eltávozzanak. A merénylő egész idő alatt a stewardess fejéhez szorította revolverének csövét. A repülőgéprabló később valamennyi utast szabadon engedte, csupán a pilótát, segédpilótát és két stewardesst tartotta fogva. Ezt követően parancsot adott a felszállásra. A gép később ismét visszatért Montrealba. A késő éjjeli órákban azután a merénylő — a húszéves John Maxwell Standford — engedett az egyik stewardess rábeszélésének és megadta magát. Japán januárban nyitja meg pekingi nagykövetségét Tokióból jelenti a Reuter. A japán kormány közölte, hogy január 18-án megnyitja pekingi nagykövetségét. A közlemény szerint Tokió pénteken bezárta tajvani nagykövetségét. Japán első pekingi nagykövetét a jövő év elején nevezik ki.