Magyar Szó, 1973. január (30. évfolyam, 14-29. szám)

1973-01-16 / 14. szám

Kedđ, 1973. január 11­. MAGYAR SZÓ Ferrongö Lafin-Amerike Eilende: a tasiszta Santiagóból jelenti a Tan­jug: — Chilében nem lesz sem­miféle diktatúra, legkevésbé engedjük meg a fasiszta hor­dáik önkényuralmát. A mi célunk a szocialista társada­lom kiépítése, az alkotmány é­s a törvények megsértése nélkül — jelentette ki Al­­lende elnök a jobboldali saj­tó legújabb rágalomhadj­ára­téval kapcsolatban. Az államfő szerint a jobb­oldal kampányának az a cél­ja, hogy elégedetlenséget és zűrzavart keltsen a lakosság körében az általános parla­menti választások előtt, amelyeken az ellenzéki erők szeretnének ismét hatalomra kerülni. öt ellenzéki párt kiált­ványt tett közzé, amely sze­rint Allende kormánya „vég­leg megbukott”, és felszólítja a chileieket, hogy tanúsítsa­nak „energikus ellenállást”, Allende népi egységfrontjá­val szemben. Az ellenzék minden esz­közzel arra törekszik, hogy a március 4-ére kitűzött par­lamenti választások előtt a bizonytalanság légkörét te­remtse meg az országban. Chile új alkotmányt kap Limából jelenti a Prensa Latina. Chile rövidesen új alkot­mányt kap, amely összhang­ban lesz az országban vég­bemenő szocialista változá­sokkal — jelentette be Jorge Tapia igazságügy-miniszter. Nem ismertette, hogy a szo­cialista alkotmány előkészí­tésében meddig jutottak el, s hogy tervezetét mikor ter­jesztik a parlament elé. A kereszténydemokrata és a jobboldali ellenzék, amely a parlamentben többségben van, a legerélyesebben el­lenzi az alkotmány módosí­tását. Az argentin gerillák fogva tartanak egy börtönorvost Buenos Airesból jelenti az IPS. Argetin gerilláik, az úgy­nevezett fel­szabadítási erők tagjai továbbra is fogva tartják Hugo Norberto d’Aquila orvost, a központi börtön­kórház pszichiáterét. Megfigyelők köreiben felté­telezik, hogy a gerillák tőle akarnak első kézből adato­kat kapni arról, hogyan kí­nozzák a rendőrök a politi­kai elítélteiket és az elfogott kommandókat. A katonai rezsim erélyes intézkedéseket tett a gerilla­mozgalom ellen, de tagadja az ügyvédiek vádjait, hogy a foglyokat bántalmazzák és kínozzák. Venezuela felújítja kapcsolatát Kubával Méxicóból jelenti a Tan­­jug. Venezuelai lapok értesülé­sei szerint Raphael Caldera kormánya még az idén fel­újítja a kapcsolatokat Fidel Castro kormányával. Erre vonatkozó döntését valószí­nűleg februárban kezdődő dél-amerikai körútja után jelenti be Caldera elnök. Bírságot fizetett Perunak egy­ amerikai halászhajó Tegnap a perui hatóságok szabadon bocsátották a má­sodik amerikai tonhalászha­­jót is, amelyet az utóbbi na­pokban perui felségvizeken elfogtak. A hajó kapitánya előbb megfizette a kirótt bír­ságot. A haditengerészet még tíz­egynéhány kaliforniai halász­hajó után kutat Peru felség­vizein — jelenti a Prensa Latina. Rálőttek Somozára? Managuában a cáfolatok ellenére is tovább kering a hír arról, hogy merényletet követtek el Anastasio Somo­za tábornok, a hadsereg fő­­parancsnoka, az ország első számú embere ellen. A tábornok már 48 órája nem jelent meg nyilvános helyen. A híresztelés szerint a nemzeti gárda egyik tagja többször is rálőtt. Nyilvánvaló, hogy Nicara­guában — a managuai ka­tasztrofális földrengést köve­tően — súlyos politikai vál­ság van kialakulóban. Chile nem lesz bandák martaléka A chilei elnök erélyes kirohanása a jobboldal aknamunkája ellen A Velence környéki munkások tiltakoznak a gázálarc ellen A Velence környéki Porto Marger iparvidék munkásai ellenszegültek az egészségügyi hatóságok elő­írásának, (amelyről már írtunk), hogy minden munkahelyen kötelező a védőálarc viselése. Ez az intézkedés 50 000 munkást érint. A kikötőt környező kőolajfinomítók a megen­gedettnél nagyobb mérték­ben szennyezik a levegőt — áll a rendelkezés in­doklásában. A szakszervezet szerint a légszennyeződés kérdé­sét az ipar megfelelő vá­rosrendezési és egészség­ügyi tervezésével kell meg­oldani. A Porto Marger iparvidék tervszerűtlenül fejlődött, s ma már ve­szélyezteti Velence műem­lékeit is. A víz és a leve­gő szennyezettsége a fő oka annak, hogy még min­dig nem hozták meg a Velence védelméről és helyreállításáról szóló tör­vényt, amely lehetővé ten­né az e célra a világ min­den részéről összegyűjtött pénz felhasználását. Átmenő osztályzatot kapott a jugoszláv turizmus A nyugat-berliniek véleménye egyes országok idegenforgalmáról Bonn, január Egy nyugat-berlini köz­véleménykutató intézet an­kétet szervezett arról, hogy tavaly nyáron mely orszá­gokban érezték magukat a legjobban a nyugat-berli­niek. Az 1200 turista részvételével lefolytatott ankét eredménye, kedvező Jugoszláviára nézve. A tavaly nálunk nyaralt nyugat-berliniek legtöbbet az autóbuszsofőrök nyaktörő vezetésére panaszkodtak. A nyugat-berlini Tagesspiegel, közölve az ankét eredményét, azt írja, hogy ez a panasz csak a nyaralási idényre vo­­­­natkozik. Volt panasz szállo­dáink tisztaságára is, de a kapott „átlagon felüli” minő­sítés nem is olyan rossz, ha figyelembe vesszük, hogy három negatív osztályzatot lehetett adni. A nyugat-ber­liniek elégedettek voltak a jugoszláviai vendéglátóipari és más szolgáltatással. Sőt, példaként állították a többi ország elé. Az ankétot szervező inté­zet és az eredményeit meg­jelentető lap az NSZK-ban is tekintélynek örvend — te­hát hinni kell neki. Az an­kétot a Jugoszláviában, Spa­nyolországban, Tunéziában, Romániában és Bulgáriában nyaraló turisták között szer­vezték. A kérdések különfé­lék voltak, a legfontosabbak az élelmezésre, a fürdőhe­lyekre, a szállodai szolgálta­tásokra, a tisztaságra általá­ban, a zajra, a helyfoglalás­ra és az ígéretek megtartá­sára vonatkoztak. Legtöbben az éjszakai al­vást zavaró zajra panaszkod­tak, e tekintetben a legtöbb kifogás a románok és a spa­nyolok ellen volt. A Teneri­­fén (Spanyolország) nyaralók 80 százaléka egy közeli épí­tőhely zaja miatt nem tudott aludni. Tenerifé és Ibiz spa­nyol fürdőhelyek tisztaság tekintetében a legrosszabb minősítést kapták. A románok és a bolgárok — az ankét szerint — még mindig az utolsó helyen áll­nak a szállodai szolgáltatások szempontjából. Sok panasz volt a román és a bolgár légi­járatokra: nagy a zaj a gé­pekben, túlzsúfoltak, nincs helyfoglalás stb. Bulgáriában barátságtalan a vendéglátó­ipari személyzet, a kelleténél többet számol fel, és az ét­termek tisztasága sem kifo­gástalan, de a véleménynyil­vánítók 82 százaléka dicsérte fürdőhelyeik tisztaságát. A spanyol nyaralóhelyekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a szennyvíz sok helyütt ellenőrizetlenül folyik le, és bűze elárasztja a környéket. Kifogásolják, hogy az újabb spanyol fürdőhelyeken nincs zuhanyozó, nyilvános W. C., és az éles köveket sem távolították el a partról. Mal­lorcán a medencék tenger­vize piszkos, viszont a ven­déglátás szívélyes. Legtöbb a panasz a tunéziai nyaralóhe­lyekre, amelyeket az utóbbi időben mind többen látogat­nak. A fürdőhelyek, étter­mek, W. C.-k — az ankét szerint — reménytelenül ala­csony színvonalúak. Az ágy­neműt ritkán cserélik, a bor­ravaló viszont elmaradhatat­lan, összegezve az ankét ered­ményét: a fenti országokéval történt összehasonlításakor a jugoszláviai turizmus átmenő osztályzatot kapott a nyugat­berliniektől. S.­OBRADOVIC Az MSZMP küldöttsége hazánkban Tegnap Belgrádba érke­zett a Magyar Szocialista Munkáspárt tanulmányi kül­döttsége, amelyet Nagy Ti­bor, az MSZMP KB osztály­főnök-helyettese vezet. A küldöttség jugoszláviai tartózkodása alatt tanulmá­nyozza a JKSZ káderpoliti­káját a párt- és állami szer­vekben. A belgrádi vasútállomáson a küldöttséget Slavko Filipi, a JKSZ Elnöksége fejleszté­si bizottságának főnöke kö­szöntötte. Jelen volt Tóth Elek belgrádi magyar nagy­követ is. Merényletek az olasz újfasiszták ellen Rómában és Milánóban tegnap hajnalban bombák robbantak szélsőjobboldali és újfasiszta szervezetek tag­jainak találkozóhelyén. A rendőrség véleménye szerint a merényletet baloldali cso­portok hajtották végre, til­takozásul az újfasiszták e héten kezdődő római kong­resszusa miatt. Tiltakozások a vietnami háború miatt Elhidegül az amerikai- nyugatnémet viszony is Frankfurtban százezer dollár kárt okoztak a tüntetők Bonnból jelenti a Tanjug. Helmut Schmidt, a nyugat­német kormány véderőminisz­tere, a Szociáldemokrata Párt alelnöke vasárnapi nyi­latkozatában erélyesen elítél­te az amerikai kormány viet­nami politikáját. A miniszter azt mondta, hogy a vietna­mi háború folytatása az USA nyugat-európai szövetségesei­nek elidegenüléséhez vezet­het. Ezzel a nyilatkozattal az NSZK is csatlakozott ahhoz a világméretű tiltakozáshoz, amely megbélyegzi az ame­rikaiak vietnami politikáját. Egy másik hír szerint Frankfurtban szombaton es­te heves tüntetések voltak a vietnami háború ellen. A tüntetők beverték az ameri­kai, a spanyol és az izraeli légiforgalmi vállalatok kép­viseleteinek ablakait. A kárt mintegy 100 000 dollárra be­csülik. Amszterdamban megszállták az amerikai konzulátust Amszterdamban az ameri­kaiak vietnami agressziója ellen tüntetők egy kisebb csoportja behatolt az USA konzulátusának épületébe. A tüntetők előzőleg „Nixon háborús bűnös!”, „Nixon, azonnal írd alá a békeszer­ződést!”, stb. feliratokkal ragasztották tele a konzulá­tus épületének falait. A rendőrségnek különö­sebb nehézség nélkül sikerült kiűznie a tüntetőket a kon­zulátusról. Valamennyiüket kihallgatásra vitték a rendőr­főkapitányságra. Mike Mansfield, az ameri­kai demokrata szenátorok vezetője aggódik amiatt, hogy Nguyen Van Thieu, a saigoni rezsim elnöke ismét megtorpedózhatja a Párizs­ban kialakuló megállapodást. A CBS tévéhálózatnak adott interjújában Mansfield kijelentette: nem látja okát, miért kellett ismét Saigonba menni, hogy véleményt kér­jenek Thieutól. Nem sokkal korábban a Fehér Ház szó­vivője hivatalosan közölte, hogy Alexander Haig tábor­nok, Nixon elnök különmeg­­bízottja Saigonba látogat. Az­ amerikai kongresszus­ban az utóbbi időben foko­zódik a méltatlankodás a vietnami háború folytatása miatt. Demokrata és repub­likánus szenátorok is hangoz­tatják, hogy Thieu megtorpe­dózta Kissinger és Le Duc Tho múlt októberi megálla­podását is. A kudarc után, mint isme­retes, a kongresszusi képvi­selők szorgalmazni kezdték, hogy vonják meg a háború pénzelését, ha január 20-áig nem jön létre a békeszerző­dés. Azon a napon kezdődik ugyanis Nixon elnök máso­dik megbízatása. Nixon tömeges tünteté­sekre számíthat Nixon elnök, ha tavaszra ellátogat a Német Szövetsé­gi Köztársaságba, tömeges Amerika-ellenes tüntetésekre számíthat — jelentette ki az úgynevezett Országos Viet­nami Bizottság képviselője Bonnban. A hatóságok közölték, hogy vasárnap mintegy 20 000 ember tüntetett Nyugat-Né­­metországban Észak-Vietnam bombázása ellen. Bad Bramstadtban Walter Scheel Liberális Pártjának ifjúsági tagozata vasárnap határozatban felszólította a bonni kormányt, hogy vizs­gálja felül az NSZK szövet­ségét az Egyesült Államok­kal a NATO kereteiben. Nixon amerikai elnök (középen) megbeszélést folytatott Key Biscayne szigetén két tanácsosával, Henry Kissingerrel (jobbról) és Alexander Haig tábornokkal Megegyezés a vietnami békéről? (Folytatás az 1. oldalról) hogy Haig tábornok — a­ki ezúttal tizedszer utazik Sai­gonba — mikor tér vissza Washingtonba. Csak annyit közölt, hogy a Fehér Ház küldötte Phnom Penh-be, Vientiane-ba és Bangkokba is ellátogat. Megszüntették a Vietnami DK elleni légitámadásokat? Az AP hírügynökség sai­goni jelentése szerint úgy látszik, hogy Nixon elnök el­rendelte a VUK bémi ók­ásá­nak megszüntetését a pári­zsi béketárgyalások kritikus szakasza alatt. Saigoni kor­mánykörökben Nixon lépé­sét „a jóakarat bizonyítéká­nak” minősítik a vietnami konfliktus rendezése érdeké­ben. Hivatalos amerikai körök­ben azonban egyelőre nem hajlandók nyilatkozni arról, hogy tényleg sor kerül-e a légitámadások szünetelteté­sére, vagy legalábbis a VDK feletti berepülések számának csökkentésére. Egy másik saigoni jelentés szerint a B–52-es amerikai légierődök hétfőn is bom­bázták Észak-Vietnam déli övezetét, részletesebb jelen­tést azonban nem tettek köz­zé a tegnapi amerikai akci­ókról. Az UPI hírügynökség tu­dósítója szerint vasárnap éjszaka a Da Nang-i légi támaszpontot rakétatámadás érte. Négy amerikai szállító­gép és több harckocsi meg­rongálódott. Romba dőlt né­hány épület is, a támasz­pont területén. Az emberál­­dozatokról nem közöltek semmit. Nagy-Britanniának még mindig van fennhatósága Ausztrália felett­ ­ múlt utolsó maradványainak felszámolását követeli Ausztrália főügyésze Lionel Murphy szenátor, Ausztrália ügyésze fel fogja szólítani Nagy-Britanniát, hogy mondjon le az Ausztrá­lia fölötti joggyakorlás ma­radékáról. — Elképzelhetet­len mondja Murphy —, hogy a mai nap is, 73 évvel az­után, hogy Ausztrália tagja lett a brit Nemzetközösség­nek, Nagy-Britanniának még mindig vannak törvényhozá­si, végrehajtási és jogi meg­hatalmazásai Ausztrália fö­lött. A megbeszélések január vé£én kezdődnek. Gyújtó­pontjukban a brit korona­tanács, II. Erzsébet királynő különleges tanácskozó testü­lete lesz, amely még Auszt­rália legfelsőbb bíróságának a döntéseit is semmisnek nyilváníthatja. Gough Whitlam ausztrál miniszterelnök nem vállalta a tagságot a koronatanács­ban. Ausztrália londoni képvi­selői hangoztatják, hogy ha­zájuk továbbra is elismeri a királynőt alkotmányos ál­lamfőnek, mert Ausztrália nem akar megszakítani min­den kapcsolatot Nagy-Britan­niával 3. oldal

Next