Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 58-72. szám)
1973-03-01 / 58. szám
4. odal Hozzájárulás az egészségügyi szolgáltatások díjához Jelentés az újvidéki munkásbiztosítottak közösségének üléséről Több mint háromnegyed millió biztosított egészségügyi ellátásának gondja hárul az újvidéki betegségi biztosítási közösség önigazgatási szerveire. Hogy mennyire sikerült megfelelniük választóik megbízásának, erre a tegnapi közgyűlés részvevői mutattak rá legjobban. A földművesbiztosítottak egészségügyi alapja — mint már hírül adtuk — 21,5 millió, a munkásoké pedig 60,5 millió veszteséggel zárja az 1972-es évet. Az egészségügy tehát a biztosítottakkal karöltve egy kisebb kommuna társadalmi összjövedelmét elgazdálkodta. Arról, hogy mi módon, nagyon sok bíráló szó esett a munkásbiztosítottak közösségének tegnapi ülésén, de nem hiányzott az önbírálat sem. Legtöbb kritika mégis a társadalombiztosítóból szakszolgálattá vedlett közösséget érte, amely még egy-két hónappal ezelőtt a háromnegyed évi elszámolás elemzésekor azt jósolta az önigazgatási szervek előtt, hogy az év végére az újvidéki közösség egészségügyi alapjának nem lesz vesztesége. Decemberben azonban állítólag olyan horribilis öszszegű számlák érkeztek az alap címére, amelyekre nem számítottak, és váratlanul felduzzasztották az egészségügyi kiadásokat. Nem mentes a felelősségtől az önigazgatás sem. Feltehető ugyanis, hogy ha a pénzügyi bizottság nagyobb felelősséggel tesz eleget megbízatásának, már előbb is felfigyel a mértéktelen fogyasztásra, és akkor meg is teszi az ellenintézkedéseket. Hol, melyik területen lépték túl az előirányzott keretet? Az egészségügyi szolgáltatás együttvéve 37 százalékkal többe került, mint az előző évben. A biztosítottak 63 százalékkal több táppénzt kaptak, és 65 százalékkal több gyógyszert fogyasztottak, mint 1971-ben. A veszteség pótlására az önigazgatási testület javaslatára felhasználják a tartalékalapjukban levő 28 milliót, azonkívül a gyermeknyaralási alap 7,6 milliós többletét, és még 15 millióra számítanak abból a pénzből, amelyet külön folyószámlán a személyi jövedelemből elkülönített járulékból a társadalmi könyvvitelnél tartalékolnak. Ettől függetlenül, ha meg akarjuk őrizni az egészségvédelem jelenlegi szintjét, a biztosítottak hozzájárulását is be kell vezetni. A biztosítottak közössége indítványozza, hogy a jövőben az alábbi egészségügyi szolgáltatásokért fizessünk bizonyos összeget: 2 dinárt az első általános és 5 dinárt a szakorvosi vizsgálatokért, ha a beteg saját kívánságára kér szakorvosi beutalót, abban az esetben 10 dinárt fizet. A 3 dinárt minden kiutalt gyógyszerért, kivéve, ha az orvosság eladási ára ennél alacsonyabb. 1 5 dinárt a mentő kihívásáért, ha a hívás indokolt, ha nem, akkor 50 dinárt kell fizetni. Hasonló arányban hozzá kell járulni a fogorvosi szolgáltatásokhoz, továbbá fizetni kell majd a szemüvegért és az egyéb ortopédiai segédeszközökért. A javaslat értelmében a 15 éven aluli gyermekeknek nem kell fizetniük. A kezelési költség felét meg kell téríteni azoknak, akik alkoholmérgezéssel fordulnak orvoshoz, és ugyanerre kötelezik a verekedésben megsérülteket is. A jövőben a közlekedési balesetek sérültjei is kötelesek lesznek bizonyos mértékben hozzájárulni a kezelés költségeihez. Ez a javaslat hamarosan a biztosítottak elé kerül, és ha elfogadják, áprilistól kezdve alkalmazzák. Sz. G. Kzétmilliárd dinárt mozgósít az idén a Jugoszláv Berendezéskiviteli Hitelalap A Jugoszláv Berendezéskiviteli Hitelalap — mint tegnapi (első) közgyűlésén közölték — az idén mintegy kétmilliárd dinárt fordít jugoszláv berendezések külföldi értékesítésének hitelellátására. Az összegnek csaknem hatvan százalékát a fejlődő országokba irányuló berendezéskivitel és az ugyanott végzendő beruházási munkák hitelezésére fordítja. Tavaly az alap 25 országba irányuló kivitel hitelellátásában vett részt. Az idén még néhány országra kiterjeszti tevékenységét. Közgyűlésének részvevői megállapították, hogy az alap biztonságos működéséhez elengedhetetlen feltétel, hogy a kivitel serkentésére irányuló hatóeszközök és intézkedések tartósak legyenek. Az vagy kisebb jogok, vagy magasabb járulék egészségvédelem pénzelésének két újabb változatát terjesztik a földművesbiztosítottak elé A földművesbiztosítottak újvidéki közössége egészségügyi alapjának a zárszámadás alapján 21,5 millió dinár vesztesége van. Ezt a pénzt az idén valahonnan elő kell teremteni. A biztosítottak önigazgatási szerve miután megtárgyalta az egészségügyi alap zárszámadását, úgy határozott, hogy az alap pénzügyi helyzetét nyíltan a biztosítottak elé tárja. A veszteség megtérítésére két változatot javasol. Az első szerint a jövőben 18,5 százalékos járulékot fizetnek a kataszteri jövedelem után (az eddigi 15 százalék helyett) és 250 dinárt családtagonként a korábbi 100 dinár helyett. Ugyanakkor megszüntetik azokat a társadalombiztosításból eredő jogokat, amelyeket a földművesek úgy látszik csak tavaly élvezhettek. Ezek közé tartozik a kelengyepénz, a temetkezési segély és az útiköltség megtérítése. A második változat szerint ha megmaradnak az egészségügyi járulék pénzelésének jelenlegi arányai, a földműveseknek és családtagjaiknak csupán arra lesz joguk, amit az egészségvédelemről és a kötelező betegségi biztosításról szóló tartományi törvény előír. Ez pedig a múlt évi jogokhoz viszonyítva igen kevés. Sz. G. Sokba került a magánvállalatokkal való együttműködés A belgrádi kereskedelem drága árat fizetett az úgynevezett magánvállalatokkal való együttműködésért és üzleti kapcsolatokért. Az építőipari, vendéglátóipari és kisipari magánvállalatoktól még mintegy 40 millió, az áruközvetítéssel foglalkozó magánvállalatoktól pedig mintegy 50 millió dinár követelése van, s egyre kisebb a reménye, hogy be is tudja hajtani. Ezek miatt a Belgrádi Gazdasági Kamara áruforgalmi tanácsának tagjai határozottan követelik a forgalmazással foglalkozó magánvállalatok alapításának megtiltását. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1973. márc. 1. Válaszoljon a kormány: Miért késik a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervére vonatkozó egyezmény? A Szövetségi Képviselőhöz Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottságának ülése Ivan KTJŠTRAK szövetségi mezőgazdasági titkár reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkötik a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervére vonatkozó köztársasági és tartományközi megállapodást. A Szövetségi Képviselőház Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottságának tegnapi belgrádi ülésén elmondta, hogy a köztársaságok és a tartományok általános kérdésekben megegyeztek, a konkrét kérdésekben azonban eltérnek az álláspontok, de közelebb kerültek egymáshoz. Bízni lehet abban, hogy az államelnökségnek nem kell majd egyeztetnie a nézeteket. A Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottsága a derűlátó nyilatkozat ellenére levéllel fordult a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökéhez, amelyben választ kér a következő kérdésekre: meddig jutottak a tárgyalásokkal a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervére vonatkozó társadalmi megállapodással kapcsolatban; miért nem kötötték meg a köztársaságok és a tartományok határidőn belül az egyezményt, végül pedig mikor készül el végre az ország zöldterve. A képviselők levelükben hivatkoznak a párthatározatokra, melyek értelmében a Szövetségi Végrehajtó Tanácsnak kellett kezdeményeznie az említett megállapodást. Az idei évi gazdaságpolitikai határozatokban az áll, hogy február végéig aláírják az egyezményt. A kormánytól a Népek Tanácsa következő ülésén szóbeli magyarázatot várnak. Ettől függően a tanács elnökével egyetértésben esetleg mezőgazdasági vitát is kezdeményez az agrárpolitikai bizottság. A képviselők tegnap Danilo KEKIG elnökletével megvitatták az SZVT-nek a gazdaság megszilárdításával kapcsolatos jelentését. Kedvezőnek ítélték meg, s úgyszintén az intézkedéseket is megfelelőnek tartják ahhoz, hogy a stabilizáció megvalósuljon. Danilo Kekig adatokkal illusztrálta, hogy a mezőgazdaság helyzete tavaly romlott: a szerződéses kötelezettségek 48, a biztosítás 34 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A rövid lejáratú hitelekre fizetett kamatok összege 52 százalékkal növekedett. Az elnök indítványára a bizottság javasolta a kormánynak, hogy vizsgálja meg a mezőgazdaság tehermentesítésének lehetőségét. A képviselők szerint ezt a gazdasági ágat esetleg mentesíteni lehet a kevésbé fejlett országrészek támogatását szolgáló járulék fizetése alól, továbbá csökkenteni lehet a mezőgazdasági gépekre kivetett vámot. Radovan VLAJKOVIC, Mi- Iiia KOVACEVIC és Nikola DRAGIN sürgették a hitelátváltást. Szerintük a rövid lejáratú hitelek egy részét minél előbb hosszú lejáratú forgótőke-hitelekké kell változtatni. Az agrárpolitikai bizottság végül felhívta az SZVT figyelmét, hogy megfelelő feltételeket teremtsen a tavaszi vetésű növények termesztésére. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a termelők kevesebb cukorrépát, napraforgót stb. vetnek, mint tavaly, és még nagyobb élelmiszerbehozatalra szorulunk. S. Z. Nehéz helyzetben a cukorgyárak . Semmiképpen sem lehet elfogadni vagy támogatni egy olyan politikát, amelynek az a következménye, hogy az ország kénytelen igen magas áron cukrot vásárolni külföldön, idehaza viszont alacsony szinten rögzítik ennek a fontos élelmezési cikknek az árát, ilyenformán elsorvasztják a termelést, veszteségbe sodorják a cukorgyárakat, holott van rá lehetőség, annyi répát termesszünk és annyi cukrot gyártsunk, ami csaknem teljes egészében kielégíti a szükségleteket. Ezt hangsúlyozta a lehető legnagyobb nyomatékkal Branko JÖVETIG, a tartományi kormány alelnöke, miután a tartományi stabilizációs bizottság behatóan foglalkozott a cukorgyárak jelenlegi helyzetével és az idén előállt veszteségekkel. Vajdaságban hat cukorgyár működik, kettőnek (Cservenka és Verbász) minimális nyeresége van, négy pedig ráfizetéssel zárta a tavalyi évet (Zrenjanin, Mitrovica, Kovin és Zenta), veszteségük együttvéve 75 millió dinár. Helyzetük roppant nehéz, hiszen egy hónapon belül fedezetet kell találni a veszteségre, különben csődeljárást alkalmaznak ellenük. A bizottság tegnapi ülésén szóba kerültek a gazdaság más ágazataiban előállt problémák is, amelyeket az elszámolási egyensúly aránylag sikeres javítása ellenére sem lehetett még megoldani. Számolni kell például azzal, hogy a vasúton is nagy a veszteség, s nemsokára erre kell fedezetet találni. A textiliparban most egyelőre nyugalom honol, de nemsokára kiütköznek a bajok, mert az eddig alkalmazott megszilárdítási intézkedések nem szüntették meg a nehézségek valódi okait. A bankok képviselője a bizottság tegnapi ülésén indokoltan felvetette a kérdést, milyen mércék szerint kell pénzzel ellátni a gazdaságot, a bajba jutott szervezeteket. Mivel nincs elég anyagi eszköz minden vállalat támogatására, a bankoknak két lehetőségük van: vagy elvonják a jól működő munkaszervezetektől a pénzt, hogy mentsék a gyengébbeket, illetve azokat, amelyek nehézségekkel küszködnek, vagy pedig bizonyos fontossági sorrendben adnak támogatást. Az utóbbi esetében valamilyen elveket kellene lefektetni tartományi szinten, melyek alapján fel lehetne állítani a sorrendet. A bizottság további munkája során immár nem anynyira a fizetésképtelenségre és a veszteségek fedezésére összpontosítja figyelmét, mert ezen a téren a gazdaság már nagyobbára megtette azt, amit tehetett. Ezután a figyelem a termelési problémákra irányul, a tartós forgóeszközök előteremtésének lehetőségeire, a fejlesztési programok megvalósítására és a termelésben előállt nehézségek leküzdésére. S. 5. feladatai közé tartozik tehát az említett szervezetekkel való szorosabb kapcsolat megteremtése is. A vitában felszólalók támogatták a tavalyi munkáról szóló jelentést. Javasolták, hogy kisebb módosítással elfogadásra készítsék elő a tartományi bizottság soron levő ülésére. G-1 Fokozódott a tevékenység a tartalékos tisztek szervezetében A tartalékos tisztek tartományi bizottságának soron levő ülése előtt tegnap Újvidéken 3 bizottság elnöksége foglalkozott a tartalékos tisztek szervezeteinek tavalyi munkájával. Sava SOGIC elnök beszámolójából kitűnt, hogy Tito elnök levele után megélénkült a tevékenység a tartalékos tisztek szervezeteiben. Az elmúlt év utolsó hónapjaiban a községi, valamint a tartományi szervekben tartott összejöveteleken több kérdés szerepelt napirenden, mint a pártlevelet megelőző időszakban együttvéve. A tavalyi év folyamán a tartalékos tisztek szervezeteiben folyó tevékenység nagyban hozzájárult a tartalékosok eszmei-politikai, valamint katonai képzésének elmélyítéséhez mind a háborús, mind a békebeli feladatok végzésében. A honvédelmi szervek, a munkaszervezetek, valamint a helyi közösségek a honvédelmi elképzelések megvalósításába bevonták a tartalékos tisztek mintegy 15 százalékát is. A polgárvédelmi tanfolyamokon a polgárok képzésében nagy számban vesznek részt a tartalékosok. Tartományunkban a tavalyi év folyamán 26 községijén több mint harminc előadást szerveztek honvédelmi témára. A társadalmi és egyéb szervezetekben a honvédelmi tevékenységgel kapcsolatban főként a repülősszövetségben, a Népi Technikában, a rádióamatőrök szervezetében, valamint az oktatási intézményekben tevékenykedő tartalékosok tűntek ki. Habár a tartalékos tisztek szervezeteinek tavalyi tevékenysége egészében véve eredményesnek mondható, a tevékenység foka községenként változik. A tartalékos tisztek szervezetének szoros a kapcsolata a Kommunista Szövetséggel, valamint a Harcos Szövetséggel, de nem mondható el ugyanez a Szocialista Szövetség, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet esetében. A következő évek / ---------------------Szervezettségből elégtelen A vajdasági vegyipar nincs felkészülve a műanyagok feldylgozására Vajdaság gazdaságára igen, gyakran jellemző a felháborító tehetetlenség, s ez most is kiütközik, amikor, a Tartományi Gazdasági Kamara Energetikai és Vegyipari Tanácsának tegnapi bővített ülésén a vajdasági vegyipar fejlesztésének és megszervezésének lehetőségeit kellett volna megvitatni. A felszólalók órákon át főként azzal foglalkoztak, hogyan kell a káderképzést, az iskoláztatást az ipar szükségleteihez idomítani. Ez nem mellékes kérdés, de nyilvánvaló, hogy előbb a termelés, a fejlesztés problémáit, a nyersanyagbázis kihasználását és megfelelő értékesítését kell elintézni. A vajúdás immár jó néhány éve tart, de az ügy egy tapodtat sem mozdult előre. A vajdasági kőolaj- és vegyipar nagy lehetőségek előtt áll, s erre támaszkodik a tartomány hosszú távra szóló fejlesztési terve is. A Naftagas nagy mennyiségű fűtőanyagot, kőolajszármazékot és földgázt adhat az iparnak akár energetikai célokra, akár pedig vegyi feldolgozásra. A pancsovai HIP immár nagyban építi petrolkémiai részlegét. Ez két-három év múlva nagy mennyiségű műanyagot és különféle vegyi anyagokat fog termelni, melyeket a feldogozó iparnak kell majd átvennie további feldolgozás céljából. Erre azonban a vajdasági vegyi üzemek nincsenek felkészülve, s minden jel arra vall, hogy nincs ínyükre a szorosabb együttműködés, különösen az integráció. A szervezett ágazati fejlesztés azonban megköveteli az érdekek összeegyeztetését, az anyagi és az intellektuális erők öszszevonását és célszerű hasznosítását. Ennek érdekében tisztázni kell a már hoszszabb ideje fennálló vitás kérdéseket. Nem lehet tudni például lesz-e Vajdaságban földgázzal vagy fűtőolajjal hajtott erőmű. Nemrég még nyitott volt a kérdés, adhat-e a Naftagas évente 600 000 tonna benzint a HIP-nek a műanyagok termeléséhez, s mekkora lesz ennek az ára. Nem világos, hogyan fogja a szabadkai Zorka teljesíteni azt a korábbi tervét, hogy neki is kapcsolódnia kell valamilyen módon a petrolkémiához. Milyen tervei vannak a palánkai műanyag-feldolgozónak, az újvidéki Idol Vegyipari Gyárnak és a többi sok kicsi feldolgozónak, és hogyan tudják fejleszteni termelésüket a HIP-től kapható nyersanyagok alapján. Miért nem alakul valamilyen érdekközösség, ügyviteli szövetség Vajdaságban, amelynek közreműködésével könynyebben meg lehetne oldani az összeegyeztetést és az anyagi erők összevonását. Ez csak néhány a már hosszú ideje meglevő problémák közül, s a vegyipari tanácsnak tegnapi ülésén sem kaptunk megoldást rájuk. S. L.