Magyar Szó, 1973. március (30. évfolyam, 58-72. szám)

1973-03-01 / 58. szám

4. odal Hozzájárulás az egészségü­gyi szolgáltatások díjához Jelentés az újvidéki munkásbiztosítottak közösségének üléséről Több mint háromnegyed millió biztosított egészség­­ügyi ellátásának gondja há­rul az újvidéki betegségi biz­tosítási közösség önigazgatá­si szerveire. Hogy mennyire sikerült megfelelniük válasz­tóik megbízásának, erre a teg­napi közgyűlés részvevői mutattak rá legjobban. A földművesbiztosítottak egészségügyi alapja — mint már hírül adtuk — 21,5 mil­lió, a munkásoké pedig 60,5 millió veszteséggel zárja az 1972-es évet. Az egészségügy tehát a biz­tosítottakkal karöltve egy kisebb kommuna társadalmi összjövedelmét elgazdálkod­­ta. Arról, hogy mi módon, na­gyon sok bíráló szó esett a munkásbiztosítottak közös­ségének tegnapi ülésén, de nem hiányzott az önbírálat sem. Legtöbb kritika mégis a társadalombiztosítóból szak­szolgálattá vedlett közössé­get érte, amely még egy-két hónappal ezelőtt a három­negyed évi elszámolás elem­zésekor azt jósolta az ön­­igazgatási szervek előtt, hogy az év végére az újvidéki kö­zösség egészségügyi alapjá­nak nem lesz vesztesége. Decemberben azonban ál­lítólag olyan horribilis ösz­­szegű számlák érkeztek az alap címére, amelyekre nem számítottak, és váratlanul felduzzasztották az egészség­­ügyi kiadásokat. Nem mentes a felelősségtől az önigazgatás sem. Feltehe­tő ugyanis, hogy ha a pénz­ügyi bizottság nagyobb fe­lelősséggel tesz eleget meg­bízatásának, már előbb is fel­figyel a mértéktelen fogyasz­tásra, és akkor meg is teszi az ellenintézkedéseket. Hol, melyik területen lép­ték túl az előirányzott kere­tet? Az egészségügyi szol­gáltatás együttvéve 37 szá­zalékkal többe került, mint az előző évben. A biztosítot­tak 63 százalékkal több táp­pénzt kaptak, és 65 százalék­kal több gyógyszert fogyasz­tottak, mint 1971-ben. A veszteség pótlására az önigazgatási testület ja­vaslatára felhasználják a tar­talékalapjukban levő 28 mil­liót, azonkívül a gyermek­nyaralási alap 7,6 milliós többletét, és még 15 millió­ra számítanak abból a pénz­ből, amelyet külön folyó­számlán a személyi jövede­lemből elkülönített járulék­ból a társadalmi könyvvitel­nél tartalékolnak. Ettől függetlenül, ha meg akarjuk őrizni az egészség­­védelem jelenlegi szintjét, a biztosítottak hozzájárulá­sát is be kell vezetni. A biz­tosítottak közössége indítvá­nyozza, hogy a jövőben az alábbi egészségügyi szolgál­tatásokért fizessünk bizo­nyos összeget:­­ 2 dinárt az első általá­nos és 5 dinárt a szakorvosi vizsgálatokért,­­ ha a be­teg saját kívánságára kér szakorvosi beutalót, abban az esetben 10 dinárt fizet. A 3 dinárt minden kiutalt gyógyszerért, kivéve, ha az orvosság eladási ára ennél alacsonyabb. 1 5 dinárt a mentő kihí­vásáért, ha a hívás indokolt, ha nem, akkor 50 dinárt kell fizetni. Hasonló arányban hozzá kell járulni a fogorvosi szol­gáltatásokhoz, továbbá fizet­ni kell majd a szemüvegért és az egyéb ortopédiai segéd­eszközökért. A javaslat ér­telmében a 15 éven aluli gyermekeknek nem kell fi­zetniük. A kezelési költség felét meg kell téríteni azoknak, akik alkoholmérgezéssel for­dulnak orvoshoz, és ugyan­­erre kötelezik a verekedés­ben megsérülteket is. A jövő­ben a közlekedési balesetek sérültjei is kötelesek lesz­nek bizonyos mértékben hoz­zájárulni a kezelés költségei­hez. Ez a javaslat hamarosan a biztosítottak elé kerül, és ha elfogadják, áprilistól kezdve alkalmazzák. Sz. G. Kzétmilliárd dinárt mozgósít az idén a Jugoszláv Berendezés­­kiviteli Hitelalap A Jugoszláv Berendezés­kiviteli Hitelalap — mint tegnapi (első) közgyűlésén közölték — az idén mintegy kétmilliárd dinárt fordít ju­goszláv berendezések külföl­di értékesítésének hitelellá­tására. Az összegnek csak­nem hatvan százalékát a fejlődő országokba irányuló berendezéskivitel és az ugyanott végzendő beruhá­zási munkák hitelezésére fordítja. Tavaly az alap 25 ország­ba irányuló kivitel hitel­­ellátásában vett részt. Az idén még néhány országra kiterjeszti tevékenységét. Közgyűlésének részvevői megállapították, hogy az alap biztonságos működésé­hez elengedhetetlen feltétel, hogy a kivitel serkentésére irányuló hatóeszközök és in­tézkedések tartósak legye­nek. Az vagy kisebb jogok, vagy magasabb járulék egészségvédelem pénzelésének két újabb változatát terjesztik a föld­műves­­biztosítottak elé A földművesbiztosítottak újvidéki közössége egészség­ügyi alapjának a zárszáma­dás alapján 21,5 millió dinár vesztesége van. Ezt a pénzt az idén valahonnan elő kell teremteni. A biztosítottak önigazga­tási szerve miután megtár­gyalta az egészségügyi alap zárszámadását, úgy határo­zott, hogy az alap pénzügyi helyzetét nyíltan a biztosí­tottak elé tárja. A veszteség megtérítésére két változatot javasol. Az első szerint a jövőben 18,5 százalékos járulékot fi­zetnek a kataszteri jövede­lem után (az eddigi 15 szá­zalék helyett) és 250 dinárt családtagonként a korábbi 100 dinár helyett. Ugyanak­kor megszüntetik azokat a társadalombiztosításból ere­dő jogokat, amelyeket a földművesek úgy látszik csak tavaly élvezhettek. Ezek kö­zé tartozik a kelengyepénz, a temetkezési segély és az útiköltség megtérítése. A második változat sze­rint ha megmaradnak az egészségügyi járulék pénze­lésének jelenlegi­­ arányai, a földműveseknek és család­tagjaiknak csupán arra lesz joguk, amit az egészségvé­delemről és a kötelező be­tegségi biztosításról szóló tartományi törvény előír. Ez pedig a múlt évi jogokhoz viszonyítva igen kevés. Sz. G. Sokba került a magán­vállalatokkal való együttműködés A belgrádi kereskedelem drága árat fizetett az úgy­nevezett magánvállalatok­kal való együttműködésért és üzleti kapcsolatokért. Az építőipari, vendéglátó­ipari és kisipari magán­­vállalatoktól még mintegy 40 millió, az áruközvetí­téssel foglalkozó magán­­vállalatoktól pedig mint­egy 50 millió dinár kö­vetelése van, s egyre ki­sebb a reménye, hogy be is tudja hajtani. Ezek miatt a Belgrádi Gazdasá­gi Kamara áruforgalmi ta­nácsának tagjai határozot­tan követelik a forgalma­zással foglalkozó magán­­vállalatok alapításának megtiltását. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1973. márc. 1. Válaszoljon a kormány: Miért késik a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervére vonatkozó egyezmény? A Szövetségi Képviselőhöz Népek Tanácsa agrárpolitikai bizottságának ülése Ivan KTJŠTRAK szövetsé­gi mezőgazdasági titkár re­ményét fejezte ki, hogy ha­marosan megkötik a mező­­gazdaság hosszú távú fej­lesztési tervére vonatkozó köztársasági­ és tartomány­­közi megállapodást. A Szö­vetségi Képviselőház Népek Tanácsa agrárpolitikai bi­zottságának tegnapi belgrádi ülésén elmondta, hogy a köz­társaságok és a tartományok általános kérdésekben meg­egyeztek, a konkrét kérdé­sekben azonban eltérnek az álláspontok, de közelebb ke­rültek egymáshoz. Bízni le­het abban, hogy az állam­elnökségnek nem kell majd egyeztetnie a nézeteket. A Népek Tanácsa agrár­­politikai bizottsága a derű­látó nyilatkozat ellenére le­véllel fordult a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöké­hez, amelyben választ kér a következő kérdésekre: med­dig jutottak a tárgyalások­kal a mezőgazdaság hosszú távú fejlesztési tervére vo­natkozó társadalmi megálla­podással kapcsolatban; mi­ért nem kötötték meg a köz­társaságok és a tartományok határidőn belül az egyez­ményt, végül pedig mikor készül el végre az ország zöldterve. A képviselők levelükben hivatkoznak a párthatároza­tokra, melyek értelmében a Szövetségi Végrehajtó Ta­nácsnak kellett kezdeményez­nie az említett megállapo­dást. Az idei évi gazdaság­­politikai határozatokban az áll, hogy február végéig alá­írják az egyezményt. A kormánytól a Népek Ta­nácsa következő ülésén szó­beli magyarázatot várnak. Ettől függően a tanács el­nökével egyetértésben esetleg mezőgazdasági vitát is kez­deményez az agrárpolitikai bizottság. A képviselők tegnap Da­­nilo KEKIG elnökletével megvitatták az SZVT-nek a gazdaság megszilárdításával kapcsolatos jelentését. Ked­vezőnek ítélték meg, s úgy­szintén az intézkedéseket is megfelelőnek tartják ahhoz, hogy a stabilizáció megva­lósuljon. Danilo Kekig adatokkal il­lusztrálta, hogy a mezőgaz­daság helyzete tavaly rom­lott: a szerződéses kötele­zettségek 48, a biztosítás 34 százalékkal volt nagyobb, mint 1971-ben. A rövid le­járatú hitelekre fizetett ka­matok összege 52 százalék­kal növekedett. Az elnök indítványára a bizottság ja­vasolta a kormánynak, hogy vizsgálja meg a mezőgaz­daság tehermentesítésének lehetőségét. A képviselők szerint ezt a gazdasági ágat esetleg mentesíteni lehet a kevésbé fejlett országrészek támogatását szolgáló járulék fizetése alól, továbbá csök­kenteni lehet a mezőgazda­­sági gépekre kivetett vámot. Radovan VLAJKOVIC, Mi- Ii­ia KOVACEVIC és Nikola DRAGIN sürgették a hitel­átváltást. Szerintük a rövid lejáratú hitelek egy részét minél előbb hosszú lejáratú forgótőke-hitelekké kell vál­toztatni. Az agrárpolitikai bizottság végül felhívta az SZVT fi­gyelmét, hogy megfelelő fel­tételeket teremtsen a tava­­­szi vetésű növények termesz­tésére. Ellenkező esetben megtörténhet, hogy a ter­melők kevesebb cukorrépát, napraforgót stb. vetnek, mint tavaly, és még nagyobb élel­miszerbehozatalra szorulunk. S. Z. Nehéz helyzetben a cukorgyárak . Semmiképpen sem le­het elfogadni vagy támogat­ni egy olyan politikát, amelynek az a következmé­nye, hogy az ország kény­telen igen magas áron cuk­rot vásárolni külföldön, ide­haza viszont alacsony szin­ten rögzítik ennek a fontos élelmezési cikknek az árát, ilyenformán elsorvasztják a termelést, veszteségbe sodor­ják a cukorgyárakat, holott van rá lehetőség, annyi ré­pát termesszünk és annyi cukrot gyártsunk, ami csak­nem teljes egészében kielé­gíti a szükségleteket.­­ Ezt hangsúlyozta a lehető leg­nagyobb nyomatékkal Bran­­ko JÖVETIG, a tartományi kormány alelnöke, miután a tartományi stabilizációs bi­zottság behatóan foglalko­zott a cukorgyárak jelenle­gi helyzetével és az idén előállt veszteségekkel. Vajdaságban hat cukor­gyár működik, kettőnek (Cservenka és Verbász) mi­nimális nyeresége van, négy pedig ráfizetéssel zárta a ta­valyi évet (Zrenjanin, Mit­rovica, Kovin és Zenta), veszteségük együttvéve 75 millió dinár. Helyzetük roppant nehéz, hiszen egy hónapon belül fedezetet kell találni a veszteségre, külön­ben csődeljárást alkalmaz­nak ellenük. A bizottság tegnapi ülésén szóba kerültek a gazdaság más ágazataiban előállt problémák is, amelyeket az elszámolási egyensúly arány­lag sikeres javítása ellenére sem lehetett még megoldani. Számolni kell például azzal, hogy a vasúton is nagy a veszteség, s nemsokára erre kell fedezetet találni. A tex­tiliparban most egyelőre nyugalom honol, de nemso­kára kiütköznek a bajok, mert az eddig alkalmazott megszilárdítási intézkedések nem szüntették meg a ne­hézségek valódi okait. A bankok képviselője a bizottság tegnapi ülésén in­dokoltan felvetette a kér­dést, milyen mércék szerint kell pénzzel ellátni a gaz­daságot, a bajba jutott szer­vezeteket. Mivel nincs elég anyagi eszköz minden vál­lalat támogatására, a ban­koknak két lehetőségük van: vagy elvonják a jól működő munkaszervezetek­től a pénzt, hogy mentsék a gyengébbeket, illetve azo­kat, amelyek nehézségekkel küszködnek, vagy pedig bi­zonyos fontossági sorrend­ben adnak támogatást. Az utóbbi esetében valamilyen elveket kellene lefektetni tartományi szinten, melyek alapján fel lehetne állítani a sorrendet. A bizottság további mun­kája során immár nem any­­nyira a fizetésképtelenségre és a veszteségek fedezésére összpontosítja figyelmét, mert ezen a téren a gazda­ság már nagyobbára meg­tette azt, amit tehetett. Ez­után a figyelem a termelési problémákra irányul, a tar­tós forgóeszközök előterem­tésének lehetőségeire, a fej­lesztési programok megvaló­sítására és a termelésben előállt nehézségek leküzdé­sére. S. 5. feladatai közé tartozik te­hát az említett szervezetek­kel való szorosabb kapcsolat megteremtése is. A vitában felszólalók támo­gatták a tavalyi munkáról szóló jelentést. Javasolták, hogy kisebb módosítással el­fogadásra készítsék elő a tartományi bizottság soron levő ülésére. G-1 Fokozódott a tevékenység a tarta­lékos tisztek szervezetében A tartalékos tisztek tarto­mányi bizottságának soron levő ülése előtt tegnap Új­vidéken 3 bizottság elnöksé­ge foglalkozott a tartalékos tisztek szervezeteinek tava­lyi munkájával. Sava SO­­GIC elnök beszámolójából kitűnt, hogy Tito elnök le­vele után megélénkült a te­vékenység a tartalékos tisz­tek szervezeteiben. Az el­múlt év utolsó hónapjaiban a községi, valamint a tarto­mányi szervekben tartott összejöveteleken több kér­dés szerepelt napirenden, mint a pártlevelet megelőző időszakban együttvéve. A tavalyi év folyamán a tartalékos tisztek szerveze­teiben folyó tevékenység nagyban hozzájárult a tar­talékosok eszmei-politikai, valamint katonai képzésé­nek elmélyítéséhez mind a háborús, mind a békebeli feladatok végzésében. A honvédelmi szervek, a munkaszervezetek, valamint a helyi közösségek a honvé­delmi elképzelések megvaló­sításába bevonták a tartalé­kos tisztek mintegy 15 szá­zalékát is. A polgárvédelmi tanfolyamokon a polgárok képzésében nagy számban vesznek részt a tartaléko­sok. Tartományunkban a ta­valyi év folyamán 26 köz­ségijén több mint harminc előadást szerveztek honvé­delmi témára. A társadalmi és egyéb szervezetekben a honvédel­mi tevékenységgel kapcso­latban főként a repülősszövet­ségben, a Népi Technikában, a rádióamatőrök szervezeté­ben, valamint az oktatási in­tézményekben tevékenykedő tartalékosok tűntek ki. Ha­bár a tartalékos tisztek szer­vezeteinek tavalyi tevékeny­sége egészében véve­ ered­ményesnek mondható, a te­vékenység foka községen­ként változik. A tartalékos tisztek szer­vezetének szoros a kapcso­lata a Kommunista Szövet­séggel, valamint a Harcos Szövetséggel, de nem mond­ható el ugyanez a Szocialis­ta Szövetség, a szakszerve­zet és az ifjúsági szervezet esetében. A következő évek / ---------------------­Szervezettségből elégtelen A vajdasági vegyipar nincs felkészülve a műanyagok feldylgozására Vajdaság gazdaságára igen, gyakran jellemző a felhábo­rító tehetetlenség, s ez most is kiütközik, amikor, a Tar­tományi Gazdasági Kamara Energetikai és Vegyipari Ta­nácsának tegnapi bővített ülésén a vajdasági vegyipar fejlesztésének és megszerve­zésének lehetőségeit kellett volna megvitatni. A felszóla­lók órákon át főként azzal foglalkoztak, hogyan kell a káderképzést, az iskolázta­tást az ipar szükségleteihez idomítani. Ez nem mellékes kérdés, de nyilvánvaló, hogy előbb a termelés, a fejlesz­tés problémáit, a nyersanyag­bázis kihasználását és megfe­lelő értékesítését kell elin­tézni. A vajúdás immár jó néhány éve tart, de az ügy egy tapodtat sem mozdult előre. A vajdasági kőolaj- és vegyipar nagy lehetőségek előtt áll, s erre támaszkodik a tartomány hosszú távra szóló fejlesztési terve is. A Naftagas nagy mennyiségű fűtőanyagot, kőolajszármazé­kot és földgázt adhat az ipar­nak akár energetikai célokra, akár pedig vegyi feldolgozás­ra. A pancsovai HIP immár nagyban építi petrolkémiai részlegét. Ez két-három év múlva nagy mennyiségű mű­anyagot és különféle vegyi anyagokat fog termelni, me­lyeket a feldogozó iparnak kell majd átvennie további feldolgozás céljából. Erre azonban a vajdasági vegyi üzemek nincsenek felkészül­ve, s minden jel arra vall, hogy nincs ínyükre a szoro­sabb együttműködés, külö­nösen az integráció. A szer­vezett ágazati fejlesztés azon­ban megköveteli az érdekek összeegyeztetését, az anyagi és az intellektuális erők ösz­szevonását és célszerű hasz­nosítását. Ennek érdekében tisztázni kell a már hosz­­szabb ideje fennálló vitás kérdéseket. Nem leh­et tudni például lesz-e Vajdaságban földgáz­zal vagy fűtőolajjal hajtott erőmű. Nemrég még nyitott volt a kérdés, adhat-e a Naf­tagas évente 600 000 tonna benzint a HIP-nek a műanya­gok termeléséhez, s mekkora lesz ennek az ára. Nem vi­lágos, hogyan fogja a sza­badkai Zorka teljesíteni azt a korábbi tervét, hogy neki is kapcsolódnia kell vala­milyen módon a petrolkémiá­hoz. Milyen tervei vannak a palánkai műanyag-feldolgozó­nak, az újvidéki Idol Vegy­ipari Gyárnak és a többi sok kicsi feldolgozónak, és ho­gyan tudják fejleszteni ter­melésüket a HIP-től kapha­tó nyersanyagok alapján. Mi­ért nem alakul valamilyen érdekközösség, ügyviteli szö­vetség Vajdaságban, amely­nek közreműködésével köny­nyebben meg lehetne oldani az összeegyeztetést és az anyagi erők összevonását. Ez csak néhány a már hosszú ideje meglevő prob­lémák közül, s a vegyipari tanácsnak tegnapi ülésén sem kaptunk megoldást rájuk. S. L.

Next