Magyar Szó, 1973. április (30. évfolyam, 104-117. szám)
1973-04-16 / 104. szám
Hétfő, 1973. április 13. Vajdaság kommunistái erőteljesen síkraszálltak a levél valóra váltásáért Dušan Ilijević mérnöknek, az újvidéki képviselő-testület elnökének üdvözlő szavai után Marko PERICIN néphős, az X. Vajdasági Brigád egykori parancsnoka beszélt az egybegyűltekhez. Már 30 esztendeje annak, hogy azon az emlékezetes április 11-én, 1943-ban, így szemtől szemben álltunk egymással, brigádunk megalakítása napján. Most, hogy elnézem egykori harcostársaimat, látom, nagyon sok idő múlt el azóta, nem így néztek ki, mint most, délceg fiatalemberek voltak, büszkén feszítettek ütött-kopott partizán egyenruhájukban, és lobogott bennük a harci vágy. Tűzön-vízen is keresztülmentek a forradalom ügyéért. Most, harcos társaim, íme, ismét együtt vagyunk, ezúttal ünnepelünk. Harminc esztendeje annak, hogy elindultunk azon a dicsőségteljes úton, amely ma már a történelemé. S elmondhatom nektek, hogy ma, kettős ünnepünk van. Húzzátok ki magatokat, harcostársak, ma érdemrend kerül mindannyiunk mellére, a Néphős Érdemrendjét kapta meg az I. Vajdasági Brigád, Tito főparancsnok küldte. A téren végig zúgott a taps, az egykori harcosok vigyázzállásba vágják magukat, egy-egy szempárban könnycsepp jelenik meg. A Vuk Karadžić Általános Iskola pionírjai virággal köszöntik Periéin néphőst. Ezután Jovan Veselinov, a politikai nagygyűlés részvevőihez a következő szavakat intézte: — Meg kell mondanom, volt abban némi igazságtalanság, hogy a vajdasági partizánegységekből csak 1943. április 11-én alakult brigád. Ezt megérdemelték volna sokkal előbb, hiszen jól szervezett, harci készséggel és nagy tapasztalattal rendelkező csapattestek voltak. Egyébként, amikor ma, az I. Vajdasági Brigád megalakulásáról emlékezünk meg, egy másodpercre sem feledkezünk meg a többi vajdasági brigádról, amelyekben ott harcoltak Vajdaság összes népei és nemzetiségei. Azokban a harcokban kovácsolódott össze az a testvériség-egység, amely alapot adott a szocialista autonóm tartomány helyzetének helyes, megfelelő rendezésére. Az aktuális politikai kérdésekkel foglalkozva Veselinov elvtárs a Végrehajtó Iroda, és a Tito elnök leveléből eredő feladatok végrehajtásáról beszélt. A Tito elnöknek a Szerb Kommunista Szövetségről szóló kritikai helyzetfelmérése, mint tudjuk, teljes egészében vonatkozott a vajdasági helyzetre is. Az a tény, hogy a tartományi pártvezetőség csúcsa ezt a kritikai felmérést nem tekintette segítségnek, csak azt bizonyítja, képtelenek voltak arra, hogy megértsék, voltaképpen miről is van szó, mire utal az elemzés és a levél. Alkalmasint azonban nemcsak arról van szó, hogy képteleneknek bizonyultak a dolgok megértésére, hanem másról is. Ez a maroknyi csoport valójában nem tette magáévá a szóban forgó pártokmányok értékelését, más szóval, elutasította. A továbbiakban Veselinov rámutatott arra, hogy a káderpolitikai változások után rohamosan kezdett javulni a helyzet Vajdaságban, a kommunisták erőteljesen síkra munistáknak a demokrácia és szabad véleménynyilvánítás örve alatt polgárjogot nyert az anarcholiberalizmus is, olyannyira, hogy ez gyakrkorlatokká és életbölcseletükké vált. Onnan ered az is, hogy a pártot mindenképpen az élet mellékvágányaira akarták terelni. Azokon a vágányokon pedig természetszerűleg a párt tétlenségre volt kárhoztatva, a rozsda ette. A Kommunista Szövetségben fölengedtek a párt kötelékei, s ennek érezhető hatása volt az egész társadalomra is. A pártban becsvágyó, kispolgári életfelfogással telített egyének kerültek vezető pozíciókba, uszályhordozókkal vették körül magukat, s mindent megtettek annak érdekében, hogy a pártmunkásokból szófogadó tisztviselőket alakítsanak. Kezükre játszott igyekezetükben a csoportérdekeken alapuló káderpolitika. Rövid időn belül a pártfórumokból és a társadalmi-politikai testületekből eltűntek a munkások és háttérbe szorultak a forradalom harcosai, tekintet nélkül arra, hogy ilyen képességekkel rendelkeztek. A pártban és némely vezető testületekben a nacionalizmus és szeparatizmus erői fészkelődtek be. Magatartásukkal rombolták a testvériséget és egységet, összeszövetkeztek mindenkivel, aki egy húron pendült velük. A levél, Tito beszédei és más pártokmányok rámutattak arra, hogy mindez hová vezetett. Ugyanakkor azonban a fenti okmányokból az is kiderül, hogy mit kell csinálnunk, hogy javuljon a helyzet — mondotta Veselinov. Ezután Veselinov elvtárs Josip Broz Tito, a Jugoszláv Néphadsereg főparancsnoksága képviseletében átadta az I. Vajdasági Brigádnak adományozott Néphős Érdemrendet. Az érdemrendet Ivan Ban ezredes, a 8. újvidéki 18. proletár gyalogezred parancsnoka vette át. Ezzel véget ért az I. Vajdasági Brigád jubileumi ünnepsége. Sz. Jovan Ve: Josip Broz elnök képviseletében, Marko Peričin-Kamenjar kí séretében ellép az I. Vajdasági Brigád egykori harcosainak sorfala előtt Tito elnök levele Az I. Vajdasági Brigád megalakulásának 30. évfordulójára Josip Broz Tito Jugoszlávia marsallja levelet intézett a brigád egykori harcosaihoz, valamint a brigád hagyományait ápoló 18. újvidéki proletár gyalogezredhez. A brigád harcaival foglalkozva, Tito elnök rámutatott arra a tényre, hogy a brigádnak hadászati és harcászati tapasztalatai bekerültek népielszabadító háborúnk kincsestárába, s tartós jelentőségük van az új generációk nevelésében. A 18. proletár gyalogezred katonáihoz szólva Tito elnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy magatartásukban az egykori proletárharcosok erényeit követik. MAGYAR SZÓ Kedves Tito Elvtárs, nagy örömmel vettük tudomásul, hogy a Néphős Érdemrendjével tüntetted ki az I. Vajdasági Brigádot. Azon a helyen vettük át a legmagasabb kitüntetést, ahol valamikor véget ért az 1. Vajdasági Brigád harcos diadalútja. Azt az utat Te szabtad ki, a brigádot Te indítottad útnak. Még emlékezünk ama, a forradalom első napjaiból származó leveledre, amelyet Boško Palkovljevic-Pinki hozta Fruska gorába, s amelyből erőt és útmutatást nyertünk harcunkhoz. Folytatjuk a harcot azzal a szilárd elhatározással, hogy felelősségteljesen megvalósítjuk azokat a feladatokat, amelyek a Levélből következnek. szálltak a levél meghagyásainak valóra váltásáért. Ez kiderült a tartományi pártvezetőség 52. ülésén, s azóta is egyre több jel azt bizonyítja, hogy a Kommunista Szövetség a mellékvágányról átkerült a főútvonalra. Az általános politikai helyzetről szólva Veselinov rámutatott arra, hogy egyes kom Bővíteni leh A Pannónia Vásár megnyitása alkalmából szombaton délután ülést tartott Szabadkán a Magyar Kereskedelmi Kamara jugoszláv szakosztálya Tóth László és a jugoszláv Gazdasági Kamara magyarországi kishatárforgalmi bizottsága Kon István vezetésével. A két bizottság először ült tárgyalóasztal mellé teljes összetételben, és ezért a határ menti csereforgalommal kapcsolatos számos időszerű kérdést, tűzött napirendre. Tárgyaltak például a két ország közötti csereforgalom szaldójának kiegyenlítéséről, esetleg a határ menti áruforgalom útján a vásári kompenzációs egyezmények meg- s kötésének lehetőségéről, a tavalyi szerződések valóra váltásáról, valamint a határ menti árucsere-forgalom bővítéséről. Mindkét tárgyaló fél megállapította, hogy a kishatárforgalom csökkent, és tavaly az 1971. évi forgalomnak csak a 62,9 százalékát érte el. Az átlagos évi forgalom mindkét részről 10—12 millió dollár, ezzel szemben 1973-ban eddig csak egymillió dollár forgalmat bonyolítottak le. S ha ilyen tempóban haladnak az év végéig a tavalyi értékszintnek a 60 százalékát sem érik el. Megállapították továbbá, hogy a dollár devalvációja okozta a legnagyobb nehézséget, ezenkívül magyar részről megjegyezték, hogy a jugoszláv vállalatok most kevesebbet vásárolnak, mint korábban, holott a határ menti csereforgalomnak minden tekintetben kiegyensúlyozottnak kell lennie. (m.) a határ menti áruforgalmat Június elején lesz A Vajdasági íróegyesület közgyűlése A Vajdasági Íróegyesület vezetőségének határozata értelmében a tartományunkban élő írók is bekapcsolódnak a jugoszláv írók őszre tervezett kongresszusának előkészületeibe. A kongreszszus fő témája egyébként Az író, a könyv és a társadalom lesz. Az íróegyesület vezetőségének legutóbbi üléséről kiadott közleményből megtudtuk: továbbá azt is, hogy megkezdődtek az előkészületek az idei kanizsai írótábor megszervezésére, amelyet Petőfi születésének 150. évfordulója jegyében rendeznek meg. Az ülésen kijelölték annak a vajdasági íródelegációnak tagjait, amely rövidesen Kosovóba látogat, valamint határozatot hoztak arról, hogy a Vajdasági Íróegyesület rendes évi közgyűlését június elején tartják meg, amelyen foglalkoznak az egyesület statútumának és a tagfelvétel szabályzatának módosításával, majd pedig megválasztják az új vezetőséget. Az időszerű politikai történésekkel foglalkozva a Vajdasági Iróegyesület vezetősége egyebek között megállapította, hogy a vajdasági írók óriási többsége fenntartás nélkül támogatja Tito elnök és a Végrehajtó Iroda levelében lefektetett megállapításokat és a tartományi pártbizottság 52. ülésén született határozatokat. Az íróegyesület mindent meg fog tenni, hogy a kultúra területén a bírálat és az önbírálat szellemében felszámolja a nacionalista, liberalista, anarchista és más negatív jelenségeket. 3. oldal Április 18-án a JKSZ Elnökségének 40. ülése Április 18-án Belgrádban tartja meg 40. ülését a JKSZ Elnöksége. Ezen az ülésen két kérdéssel foglalkozik az elnökség: jelentést hallgat meg a JKSZ munkájáról a második és a negyedik választmányi ülés között eltelt időszakban, valamint elfogadja a 4. választmányi ülés ügyrendi szabályzatának javaslatát.