Magyar Szó, 1973. május (30. évfolyam, 132-147. szám)

1973-05-16 / 132. szám

Szerda, 1973. május 16. Elhalasztották a Skylab és az Ilpollo randevúját Megpróbálják kijavítani az űrlaboratóriumon keletkezett hibákat Állandó tudósítónk telex jelentése New York, május 16. A számítógépek megdöbbentő pontossággal jelez­ték az időpontot, amikor a földkörüli pályára küldött Skylab, a hatalmas űrlaboratórium meghibásodott. A zavar a vállalkozás második órájának végén történt, amikor a rakéta 16 000 kilométerre volt a Földtől. A zavar miatt öt nappal el­halasztották az Appolón uta­zó három űrhajós és a Sky­lab űrrandevúját. A haladé­kot annak reményében ad­ták, hogy az öt nap alatt si­kerül kiküszöbölni a hibát. A baj az, hogy az űrlabora­tórium négy napenergia­gyűjtő „vitorlája” közül csak kettőt sikerült kibocsátani, s emiatt feleannyi energiát termel, mint amennyire a teljes üzemeltetéshez szük­ség van. Houstonban bíznak benne, hogy a hátralevő öt napban sikerül javítani a helyzeten, legalábbis annyira, hogy a három űrhajós, Weitz, Con­rad és Kerwin küldetésének legalább egy hányadát tel­jesíteni tudja. Az űrlaborató­rium energiatartalékai ak­korák, hogy zavartalanul működtetni lehet a klíma­­berendezést, a tűzhelyet, a hűtőszekrényeket és a táv­közlési berendezést. Arra azonban már nem futná, hogy a vállalkozás tudomá­nyos részének is eleget te­hessenek A hír, persze, váratlanul — és kellemetlenül — érin­tette a houstoni irányító köz­pontot, bár a szakemberek munkájának és erőfeszítései­nek értékét senki sem von­ja kétségbe. Annál kevésbé, mert a közelmúltban hason­ló bajok érték a Sal­jut—2 jelzésű szovjet űrlaboratóriu­mot is. Úgy tűnik, a világ­űri technika és tudomány egy új, tisztázatlan feladat előtt áll, amelynek ismeret­len részleteire majd ezután kell fényt deríteni. Az irányító központban folytatják a munkát, habár reggel újabb zavarokról érte­sültek: az űrlaboratórium-­­­ban a hőmérséklet 40 fokra­­ emelkedett, és bizonyos fenn­­­akadást tapasztaltak az ellen­őrző rendszerben és a girosz­kóp működésében is. Amerikában egyébként­­ egyre csökken az érdeklődés­­ a világűri vállalkozások iránt, különösen amióta az infláció kikezdte az életszín­vonalat. A hétfői kilövést sokkal kevesebben nézték vé­gig, mint az Apolló-űrhajók rajtjait, hozzávetőleges becs­lés szerint nem egészen fél­millió ember. A szállodatu­lajdonosok panaszkodnak, hogy sok szobájuk üresen maradt. A kilövésnél nem voltak jelen magas beosztású állami személyiségek és hol­­lywoodi filmcsillagok sem. Ha a vállalkozás mégsem sikerül, valószínűleg a tarta­lékban álló Saturn–5 raké­tát indítják útnak, de ak­kor a költségek további két­százmillió dollárra ugranak. Érthető hát, hogy az űrkuta­tási központ illetékesei min­denáron — még kockázatok árán is — sikerre akarják­­ vinni a Skylab vállalkozást. J. GUSTINOIC 1 Hess „békeharcos", Churchill „háborús bűnös" — állítják az osztrák újfasiszták .Az osztrák újfasiszták Ru­dolf Hess náci háborús bű­nös szabadon bocsátását kö­vetelik. Hesst az 1946-ban megtartott nürnbergi tárgya­láson a nemzetközi bíróság mint Hitler első helyettesét életfogytiglani börtönre ítél­te. Büntetését Spandauban tölti, ő a fogház egyetlen lakója. A Hess szabadon bocsátá­sát követelő osztrák újfa­siszták hangoztatják, hogy a Harmadik Birodalom má­sodik legfontosabb embere valóban „igazi önzetlen bé­keharcos", „méltó a legma­gasabb kitüntetésre” és a civilizált emberiség szégye­ne, hogy harminckét esz­tendő óta fogva tartják”. Az osztrák újfasiszták továbbá azt állítják, hogy Churchill, Nagy-Britannia néhai mi­niszterelnöke háborús bű­nös, mert annak idején el­utasította Hess ajánlatát, hogy kössön békét Hitler­rel. MAGY­AR SZÓ A­ranyláz a tőzsdéken Ismét csökken a dollár értéke Chicagóból jelenti az UPI. Paul Volcker, az amerikai pénzügyminisztérium mone­táris ügyekkel foglalkozó tit­kár-helyettese kijelentette: nem aggódik az arany árá­nak emelkedése miatt. Volcker sajtónyilatkozatá­ban hangoztatta, hogy az áremelkedés csak megerő­síti az amerikai kormány meggyőződését, amely sze­rint a pénzpiacot nem lehet az aranyra alapozni. A to­vábbiakban hozzáfűzte, hogy az arany árának váratlan emelkedése aligha okozhatja a dollár leértékelését. Az aranyláz nemcsak Lon­donra és a többi nyugat-euró­pai tőzsdékre korlátozódik, hanem szinte az egész világ­ra kiterjedt. Egy uncia arany ára hét­főn Londonban először emel­kedett 100 dollár fölé. Ezt a szintet a keddi nap folyamán Frankfurttól Tokióig szinte valamennyi tőzsdén túllép­ték. Kedden már egy uncia arany Londonban is 106,5 dol­lárba került, Zürichben nem kevesebb mint 108, Frank­furtban pedig 107 dollárba. Az arany áremelkedése a Tá­vol-Keletre is kiterjedt, s Hongkongban kedden egy unciáért 103,5 dollárt kínál­tak. A helyzet ismerői szerint az arany árának változása a nemzetközi pénzügyi rend­szer válságának állandó kik­i­sérő jelensége. Ennek oka lényegében a dollár és a többi erős valuta, illetve az amerikai gazdaságnak a tö­b­bi fejlett ipari ország gaz­daságával való összeütközés Az arány árának emelke­désével csökken a dollárnak a többi nyugati valutákhoz viszonyított értéke. Ez külö­nösen a dollár és a nyugat­német márka, illetve a dollár és a font sterling viszonyá­ra vonatkozik. Frankfurtban kedden egy dollárért 2,77 márkát kínál­tak (hétfőn 2,79 márkát), Lon­donban pedig egy font ster­ling 2,56 dollárba került. Heath: a nemzetközi pénzrendszer sürgős reformjára van szükség Londonból jelenti a Reu­ter. Edward Heath angol mi­niszterelnök kijelentette, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer újjászervezését a legsürgősebben végre kell hajtani. A továbbiakban hoz­zátette, hogy a nyugat-euró­pai Közös Piac tagállamai a feladat megoldásában szoro­san együttműködnek az USA-val és a Nemzetközi Va­luta Alappal. A brit miniszterelnök re­ményét fejezte ki, hogy a ke­reskedelmi és vámtarifa­egyezmény (GATT) értelmé­ben hamarosan sorra kerülő többoldalú kereskedelmi meg­beszéléseken a nyugat-euró­pai közösség tagállamai egy­séges álláspontot fognak kép­viselni. A két nagyhatalom kapcsolatainak fejlesztése nem történhet más országok kárára­ ­ Juri Zsukov cikke a Pravdában a szovjet—am­erikai viszonyról „A Szovjetunió és az USA viszonyában bekövetkezett fontos változások elsőrendű nemzetközi jelentőségűek” — írja Jurij Zsukov a Prav­da keddi számában azzal kap­csolatban, hogy Leonyid Brezsnyev a jövő hónap kö­zepén Washingtonba látogat. A jelen pillanatban a két ország kapcsolatainak bőví­tésére reális lehetőségek van­nak — hangsúlyozza Zsu­kov, és elsősorban két do­logra emlékeztet: az atom­korszakban a szovjet—ame­rikai viszonynak nem lehet más alapja a békés koeg­­zisztencián kívül, és a két nagyhatalom kapcsolatainak fejlesztése nem történhet más országok rovására. A cikk, amely hosszasan ismerteti a­­szovjet—ameri­kai kapcsolatokat, főként Brezsnyev és Nixon tavaly májusi moszkvai találkozó­ját követően, hangsúlyozta, hogy e téren a lenini hoz­záállás érvényesül. „Most, miután a békeprogram vég­rehajtásában jelentős ered­mények születtek, olyan hely­zet alakult ki, amely lehe­tőséget ad újabb lépésekre a nemzetközi enyhülés út­ján, s ezzel egyidejűleg a szovjet—ameikai kapcsola­tok terén is” — írja Zsu­kov. A továbbiakban felhívja a figyelmet arra, hogy még mindig vannak befolyásos körök, amelyek nem mond­tak le az erőpolitikáról, s en­nek kapcsán említést tesz az amerikai légierő kambodzsai bomba­tám­a­dásairól,­­vala­mint a dél-vietnami és lao­szi békeszerződés többszöri megszegéséről. „A Szovjetunió álláspont­ja világos és szilárd” — ír­ja Zsukov, és hivatkozik az SZKP KB legutóbbi plénu­mának határozataira: szilárd ellenállást tanúsítani az ag­­resszorokkal szemben és épí­tő jellegű magatartást a nem­zetközi problémák iránt, meg­alkuvás nélküli ideológiai harcot folytatni, hogy nem­zetközi téren tovább fejlőd­jenek a kölcsönösen hasznos kapcsolatok. E tételek alátámasztása vé­gett a szovjet kommentátor mintegy ötven évre vissza­nyúl a múltba, és említést tesz Lenin külpolitikájáról, amelyről megállapítja, hogy hasonló elveken alapult. A Leninre való hivatkozás nyil­vánvalóan, belpolitikai szük­séglet, hogy megmagyaráz­hassák a szovjet vezetőség új külpolitikai irányvételét. Az Új távlatok című hír­­magyarázat írója a továb­biakban rámutat, hogy az utóbbi egy év alatt sokat elértek a szovjet—amerikai kapcsolatok elmélyítése te­rén, elsősorban a gazdasági, továbbá a tudományos,­­ mű­szaki és kulturális együtt­működés keretében. Melles­leg megemlíti, hogy Nixon kormánya még a múlt év októberében kereskedelmi megállapodást írt alá, amely­ben szó esik arról, hogy az USA külkereskedelmében a legkiváltságosabb nemzet stá­tusát a Szovjetuniónak is megadják, ez a tétel azon­ban még nem lépett életbe. A Pravda keddi cikke min­denképpen a Szovjetunió­nak az USA-val fennálló bi­laterális kapcsolatok fejlesz­tése iránti nagy érdeklődé­séről tanúskodik, s erre vo­natkozóan Zsukov hírmagya­rázó „újabb lépéseket” he­­lyez kilátásba. NATO-tanácskozás Ankarában ■ Ankarából jelenti az AFP. Joseph Luns, az Atlanti katonai szerződés főtitkára, Ankarába utazott. Ő elnö­köl a NATO paktum atom­­haderejével foglalkozó ked­di miniszteri értekezleten. A tanácskozáson az USA, Kanada, Nagy-Britannia, az NSZK, Hollandia, Olaszor­szág, Norvégia és Törökor­szág honvédelmi miniszterei vesznek részt. A libanoni válság súlyos veszélyt rejt magában — jelentette ki Szadat . Ellenzi­ az arab csúcsértekezlet összehívását Kairóból jelenti a Reuter. Szadat egyiptomi elnök figyelmeztette az arabokat, hogy a libanoni—palesztinai összeütközés súlyos ve­szélyt rejt magában, egyszersmind visszautasította az elgondolást, hogy hívjanak össze új arab csúcsérte­kezletet. Az egyiptomi nemzetgyűlés hétfő esti zárt ülésén Szadat többek között az alábbiakat mondta: " Súlyos veszélye­ket rejtenek magukban a li­banoni események. Lehet, hogy éppen erre az időre is tervezték őket, amikor az el­lenség érzi, hogy Egyiptom és Szíria elhatározták ma­gukat a konfrontációra. Az egyiptomi elnök úgy tartja, hogy a kétoldali meg­beszélések útján jobb ered­ményeket lehetne elérni, mint a csúcsértekez­leten, s ezért ellenzi a csúcstalálkozó össze­hívását. A továbbiakban el­mondta, hogy szerinte mi az oka a jelenlegi közel-keleti helyzetnek. — Washington és Tel Aviv arra törekszenek, hogy fenntartsák a tűzszüne­tet, Izrael átformálja az arab területeket, településeket épít rajtuk, és kész tények elé akar állítani bennünket — mondta. Az egyiptomi elnök végül közölte, hogy Egyiptom hét­­százmillió egyiptomi fontot (mintegy kétmilliárd dol­lárt) költ évente védelmi cé­lokra, s emiatt jócskán le­lassult a fejlődés üteme. Mindazonáltal nincs helye a­­ türelmetlenségnek és a hisz­tériának, ehelyett kitartónak és hidegvérűnek kell lenni. Nincsenek újabb inci­densek Libanonban Keddre virradóra és ked­den délelőtt nem történtek incidensek Libanonban a hadsereg és a palesztinaiak között. A kijárási tilalom to­vábbra is hatályban van Bej­rútban és a nagyobb városok­ban, és tilos a tüntetés és a gyülekezés. A tájékoztatás­ügyi minisztériumban közöl­ték, hogy az ost­romállapot mindaddig hatályban marad, amíg a nemzetgyűlés más­képpen nem dönt. Az ostrom­állapot — libanoni lapok hír­­magyarázata szerint — politi­kai szükséglet, ugyanis lehe­tőséget ad rá, hogy rendez­zék a palesztinaiak helyzetét. Frangie köztársasági elnök közvetlen és közvetett kap­csolatot tart fenn a palesz­tinai ellenállási mozgalom képviselőivel. Egy tekintélyes személyiségekből álló négyta­gú bizottság tanulmányozni kezdte annak lehetőségét, hogy a Viszály elsimítására a­­kairói egyezmény rendelke­zéseit alkalmazzák. Amin El Hafez miniszterelnök, aki a napokban benyújtotta le­mondását, közvetít Frangie köztársasági elnök és Jasz­­szer Arafat, a palesztinai mozgalom vezetője között. Hafez iszmail titkos párizsi küldetése Hafez Iszmail, az egyipto­mi elnök nemzetbiztonsági tanácsosa, a tervezettnél egy nappal korábban, kedden uta­zott el Párizsba. Küldetését továbbra is titokban tartják, csupán annyi szivárgott ki, hogy hétfőn az egyiptomi köz­társasági elnöktől átvette a Pompidou francia köztársasá­gi elnöknek szánt üzenetet. Feltételezhető azonban, hogy négynapos párizsi látogatása során elsősorban a közel-ke­leti válságról fog tanácskoz­ni, különös tekintettel arra, hogy a kérdést rövidesen a Biztonsági Tanács is napi­rendre tűzi. Dayan: Izrael továbbra is katonai megoldást keres Moshe Dayan izraeli had­ügyminiszter kijelentette: Iz­rael a jövőben is katonai megoldást keres a közel-ke­leti válságra. A brit televí­ziónak adott interjújában többek között elmondta, hogy Izrael nem szándékozik ki­vonni csapatait a megszállt arab területekről. 3. oldal A madridi ügyész követeli, adják ki az usztasákat Svédországnak A madridi kerületi bíró­ság ügyésze kedden köve­telte, adják ki Svédország­nak azt a hat usztasát, akik annak id­ején megszöktek svédországi börtönükből. A hat usztasát a svéd hatósá­gok tavaly szeptemberben engedték szabadon, miután három usztasa túszként fog­va tartotta egy svéd utas­szállító gép 16 utasát. Az ügyész nem követelte a há­rom légi kalóz kiadatását is. A svéd kormány Spanyol­­országtól mind a kilenc usz­tasa kiadatását kéri. Rober­to Reyes, az usztasák védő­ügyvédje­ a bíróság előtt az­zal érvelt, hogy védencei tettének politikai indítékai vannak. Folytatódnak a szovjet—kínai határtárgyalások Leonyid Iljicsev szovjet külügyminiszter-helyettes és Vaszilij Tolsztikov, a Szov­jetunió kínai nagykövete, Pe­kingbe utaztak. A szovjet— kínai határkérdések megol­dásáról folytatnak megbe­széléseket. Japán és az NDK felvették a diplomáciai kapcsolatot Japán és a Német Demok­ratikus Köztársaság meg­egyeztek, hogy felveszik a diplomáciai kapcsolatot. A japán külügyminisztérium keddi közleménye szerint a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről szóló egyezményt Japán részről Kim­a Niseki, az NDK részéről pedig Horst Bittner nagykövetek már alá is írták Moszkvában. LÁTOGASSA MEG A ♦ t A JUBILÁRIS 40. NEMZETKÖZI MEZŐGAZDASÁGI VÁSÁRON, Љ t ^ , ahol a legújabb növény- és állatvédelmi termékek kerülnek GALENIKA : bemutatásra STANDJÁT !

Next