Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 148-160. szám)
1973-06-13 / 160. szám
Г Petőfi a miénk Megtartották Poroszlón a Petőfi-iskolák első találkozóját „ Jugoszláviában, ahol több kulturális egyesület, számos iskola és igen sok utca viseli a nagy költő, illetve a róla elnevezett szabadságharcos brigád nevét, a magyar nyelven, oktató tanintézetek a szó erejével, a vers parázsló füzével, a költői üzenet időt és teret legyűrő életességével, a párját ritkító és mindenképpen kivételes, személyes emberi-költői példa fáklyafényével hirdetik és tudatosítják Petőfi egyedülálló, emberi és költői nagyságát.” — hangzott el többek között dr. Dávid András Petőfi méltatásában, melyet vasárnap délelőtt a Petőfi Sándor és a Petőfi-brigád nevét viselő általános iskolák első találkozójának megnyitóján mondott. S a találkozó még egy bizonyítéka volt a fent említett tényeknek. Több mint száz vendég érkezett Doroszlóra a kórógyi Petőfi-zászlóalj, az újvidéki Petőfi Sándor, a hajdú járási Petőfi-bugád és a kulai Petőfi-brigád általános iskolákból. Jelen voltak a zombori község társadalmi-politikai szervezeteinek képviselői, a szivácizmas Játékok és a szomszédos sztapári általános iskola képviselői. A Petőfi-brigád volt harcosai közül megjelent Jantovits Rudolf, dr. Máriás József, Baki Ferenc és Mila, Balázs József, Takács István és Imre, Fehér István, Szalocsán Mihály, Farkas István, Banya József és Hengel Lajos. Hogy a tanulók jól ismerik szeretett, nagy költőnk munkásságát, bizonyította a doroszlói iskolában megnyílt kiállítás, ahol többek között számos Petőfi-versillusztráció került bemutatásra, amelyeket a részt vevő iskolák tanulói készítettek. Komoly felkészültségről tett tanúbizonyságot a vasárnap megrendezett vetélkedő is. A Jó Pajtás szervezésében került sor a Petőfi Sándor élete és költészete témájú vetélkedőre. A Petőfi-iskoláik csapatai, meglepő pontossággal válasszóltak a költő életével kapcsolatos kérdésekre, és szinte gondolkodás nélkül ismerték fel verseit. Legjobbnak a becsei iskola csapata bizonyult, megelőzte a csernyei és a vendéglátó doroszlói iskolát. A Petőfi-brigád útjával kapcsolatos vetélkedőt az újvidéki Gyermekrádió szerkesztősége készítette elő. Az érdekes verseny végén holtversenyben a doroszlói és a becsei iskola csapata állt az első helyen. Pótkérdéseket kellett feltenni, s a csapatkapitány ügyességének köszönve, a doroszlóiak szerezték meg az elsőbbséget.Második helyre a becseiek, harmadik helyre pedig az újvidékiek kerültek. Vasárnap este a találkozó részvevőinek nagy élményben volt részük, elbeszélgethettek a Petőfi-brigád volt harcosaival. A találkozó második napja ugyancsak bővelkedett élményekben. A Petőfi-iskolák tanulói Zomborba utaztak, ott fogadást rendeztek számukra a községi képviselő-testületben, utána pedig meglátogatták Milan Konjovic neves festőművészünk képtárát, a Városi Múzeumot és a Lomboled fagylaltgyárat. A találkozó részvevőinek kisebb csoportja ez alatt Bolmánra utazott, hogy megkoszorúzza az elesett harcosok emlékművét. A csoport útközben a batinai emlékműt is megtekintette. Az érdekes, élményekben gazdag találkozó hétfőn délután ért véget Doroszlón egy ünnepi műsorral, felléptek a Petőfi-iskolák tanulói és az Újvidéki Rádió színészei is. Sok élménnyel tértek haza Doroszlóról a Petőfi-iskolák tanulói. Új barátokat szereztek maguknak, új embereket és falvakat ismertek meg, s gyarapították tudásukat szeretett költőnkről és a Petőfi-brigádról. Kár, hogy a laskói Petőfi Sándor Általános Iskola nem vett részt a találkozón. A Petőfi-iskolák első sikeres találkozójára, alapozva javasolták, hogy ezentúl a Petőfi-brigád harcosainak nevét viselő általános iskolákat is vonják be, és minden évben más-más Petőfi-iskolában rendezzék meg a találkozót. Az idei találkozó sikeres megszervezése a Jó Pajtás, és az Újvidéki Gyermekrádió, a Zombori Községi Képviselő-Testület, a zombori gyermekgondozó tanács, a Művelődési Közösség, az Iskolafenntartó közösség és a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskola kollektívájának köszönhető. FRIEDRICH Anna Szerda, 1973. június 13. A János vitéz Zomban A zombori Testvériség- Egység Általános Iskola 3/3. osztálya holnap, csütörtökön délután öt órakor a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület nagytermében bemutatja Petőfi Sándor, János vitéz című költeménye alapján készült daljátékot. Az előadást Bezdán Margit tanítónő rendezte. cs Hat Vuk-díjas Csonoplyán A csonoplyai Testvériség- Egység Általános Iskolában a 62 nyolcadikos tanuló közül senki sem bukott meg. Hatan Vuk-díjat kaptak. Ezek: Zoran Božić, Slavica Berlekovic, Vera Janjeié, Mile Popovic, Nevenka Gateša, és Gordana Cvetic. A diákok június elsején búcsúztak el az iskolától. Sz. P. Aranyelv népzereltetése a cél A horvátországi anyanyelvápoló iskolák kiskőszegi szemléje A horvátországi iskolák anyanyelvápoló tagozatainak második szemléjét az idén Kiskőszegen tartották meg. A versenynek nagyobb sikere volt, mint a tavalyinak, amelyet Dárdán tartottak. Mintegy harminc helység kis diákjai mutatták be tudásukat. Csak olyan iskolák vettek részt,amelyeken fakultatívan tanítják a magyar nyelvet. A szemlét a Horvátországi Magyarok Szövetsége kezdeményezte. Olyan szórványvidékeken tanulják immár két-három éve a magyar nyelvet, ahol szinte teljesen elfelejtették. Ezeken a helyeken majdnem megtörtént a beolvadás. — A munka kezdetén, az ötvenes években — mondta Merki Ferenc, a HMSZ, a Horvátországi Magyarok Szövetségének elnöke — az a vélemény alakult ki ezen a vidéken, hogy felesleges és értelmetlen magyarul tanulni az általános iskolákban. Később bebizonyosodott, hogy a magyarul tanuló diák is megtanul annyit, mint mások. Kiderült az is, hogy nemcsak Baranyában és Eszék környékén élnek és beszélnek magyarul, tavaly — a magyar iskolákban és tagozatokon kívül — 500-an jártak anyanyelvápolásra, az idén pedig már 1000-ren. A szemlén jelen volt Adam Gruber köztársasági képviselő, Tröszt Sándor, a HMSZ titkára és mások. A kiskőszegi művelődési otthon mozitermében mintegy 400 főnyi közönség szurkolta végig a versenyt. Olyan helységek is képviseltették magukat, amelyekről eddig, az anyanyelvápolással kapcsolatban, még nem is hallottunk. Népdalok, szavalatok, népi táncok kerültek bemutatásra. Azokon a területeken, ahol a diákok már nagyon rosszul beszélik anyanyelvüket, főleg népdallal és tánccal igyekeznek megszerettetni velük a magyar szó és kultúra szépségeit. Azok az iskolák, amelyekben már két-három éve folyik a munka, versmondással léptek fel. A magyar vezetéknevű, de magyarul már alig tudó tanulók a jelek szerint, meg akarják tanulni a szép, helyes beszédet. Az általános iskolák kitesznek magukért. Kérdés azonban, hogy a nyolcadik után a tanulóknak van-e alkalmuk tovább tanulni a nyelvet, vagy akár hasonló versenyen részt venni. A Horvátországi Magyarok Szövetségének kezdeményezése elismerést érdemel. Az anyanyelvápolás terén kifejtett munkája már kezdi meghozni gyümölcsét. A szemlén felléptek: Pélmonostor, Dárda, Nagybodolya, Darázs, Bellye és Hercegszőlős (Baranyából), valamint Gorje Bazja, Trezen, Djankovác, Budakovác, Gradina, Velika Pisanica, Csakovác, Szentlászló, Virovitica, Rezovac, Marinci és Lacháza (Szlavóniából) képviselői. A szavalók versenyében a darázsi Pintér Katalin első, a szentlászlói Siklós Etelka második és a csakováci Dubac Etelka harmadik díjat nyert. A népdalénekeseknél első lett a hercegszőlősi Nagy Etelka, második a dárdai Djordje Mitrovic és harmadik a Velika Pisanica-i Bausz Irma. A legjobbak táskarádiót, fényképezőgépet, karórát és magnetofont nyertek. Ezenkívül minden részvevő könyv jutalomban részüll. Cs-ts Kupuszináról: Tizenheten tanulnak tovább Kupuszinán legtöbbször egy első osztályt nyitnak az általános iskolában. Ha véletlenül két első osztály indul, akkor is egy nyolcadik lesz belőle. Az idén is csak egy végző osztálya volt a József Attila Általános Iskolának, összesen 21 tanulóval, összehívta őket az Ifjúsági Szövetség helyi szervezetének vezetősége, hogy elbeszélgessen velük a továbbtanulási lehetőségekről. Kupuszinán mindig kevés továbbtanuló volt. Tíz évvel ezelőtt egy-két gyerek indult el közép-, vagy szakiskolába. Azóta a helyzet megváltozott. A 21 érettségizett diák közül 17-en szeretnék folytatni tanulmányaikat. Legtöbben a zombori Gimnázium magyar osztályába iratkoznának, a szabadkai magyar középiskolák közül pedig a vegyészeti, a gépészeti, az elektrotechnikai és a zenei középiskolát választották. Egy kislány fog technikus szeretne lenni. Szakközépiskolába a fiúk iratkoznának, hogy autómechanikusok, vízvezeték-szerelők stb. legyenek. Megkérdeztük a fiatalokat, hogy milyen pályaválasztási tanácsokat kaptak és kitől. Mindannyian csak az osztályfőnökükre hivatkoztak, aki az egész tanév alatt folytatott beszélgetést a gyerekekkel a pályaválasztásról. A többi tanár és a falu politikai vezetői nem adtak tanácsot ebben a fontos kérdésben. Mindamellett, hogy a gyerekek és a szülők egyedül maradtak a döntéshozatalban, mégis olyan eredmény született, amilyen még Kapuszinán nem volt. SILLING István DUNATÁJ A megjutalmazott tanulók Nem kell a kultúra a munkaszervezeteknek? A zombori Művelődési Közösség közgyűléséről Két sikertelen kísérlet után a múlt héten végre öszszegyűlt a zombori Művelődési Közösség közgyűlésének kétharmada, s megtarthatta idei második ülését. Božo Despotović, a Művelődési Közösség titkára ismertette a közösség ez évi munkatervét. Központjában a munkaszervezetekkel való együttműködés áll. Tervbe vették az amatőr művelődési egyesületek munkájának felélénkítését nemcsak a falvakban, hanem a munkaszervezetekben is. Zomborban szép hagyománya van a különféle kulturális rendezvényeknek és találkozóknak. Továbbra is szorgalmazni kell őket, hogy a rendezvények kellő közművelő és nevelő jelleget öltsenek. A Művelődési Közösség idei munkatervéből nem maradt ki az itt élő nemzetek és nemzetiségek kultúrájának ápolása sem. Bár széles körű takarékossági akciót indítottak, Zombor kiadói tevékenységét nem szabad elhanyagolni, azokat az alkotásokat kell előnyben részesíteni, melyeknek külön társadalmi és kulturális értékük van. Már régi cél, hogy a község több anyagi eszközt fordítson a művelődésre, s a szükségletek bebizonyították, hogy sürgősen kell intézkedni. A művelődési intézmények s a munkaszervezetek együttműködéséhez elengedhetetlen a modern munkaszervezés, amely új szakembereket igényel az intézményekben. Szakemberekre van szükség továbbá a falusi művelődési intézmények munkájának felélénkítéséhez, s az ifjúsággal való együttműködéshez is. Emiatt a termelő munkaszervezeteknek külön pénzalapot kell létesíteniük, amelyet művelődési célokra fordítanának. A munkatervet a közgyűlés tagjai egyhangúan elfogadták. Az idei pénzügyi terv azonban már heves vitát váltott ki. Az előzetes tervben ugyanis 50 ezer dinárt irányoztak elő egy tehergépkocsi megvételére a Népszínház részére. Mivel azonban a Népszínház társulata első lett a vajdasági hivatásos színházak szemléjén, a községi képviselő-testület tehergépkocsival ajándékozta meg őket. Az erre a célra előirányzott 50 ezer dinárt tehát másként kellett elosztani. Božo Despotovic azt ajánlotta, hogy 30 ezer dinárral jutalmazzák, meg a színház kollektíváját, ugyanis a sikerhez nemcsak a díjazott színészek, hanem az egész kollektíva hozzájárult. A díjnyertes előadás rendezője a szemlén nem kapott díjat, s mivel Sardou: Szókimondó asszonyság című vígjátékának sikeres színre vitele elsősorban neki köszönhető, háromezer dinár jutalmat ő is megérdemel. A fennmaradt 17 ezer dinárt pedig fordítják a kiadói tevékenységre — szólt Božo Despotovic ajánlata. Ez ellen Leposava Milenovic, a városi könyvtár, és Dušanka Trajkovic, a Városi Múzeum képviselője emelt szót. Mindketten a saját intézményük tevékenységére előirányzott pénzt kevesellték és sokallták a színháznak javasolt jutalmat. A közgyűlés többi tagja azon a véleményen volt, hogy mivel a színház már másodszor vívja ki magának a legjobb helyezést ezen a szemlén, megérdemli a jutalmat. A fentebb javasolt változásokkal elfogadták a Művelődési Közösség idei pénzügyi tervét. A pénzügyi tervvel kapcsolatban Nikola Petrović, a Népszínház igazgatója is szót kért. Elmondta, hogy az anyagi eszközök hiánya nem csak a színház,hanem minden zombori művelődési intézmény munkájában zavart okoz, s az alacsony személyi jövedelmek oda vezetnek, hogy a szakemberek más községben vállalnak állást, ha ott több fizetést kapnak. Külön kitért a munkaszervezetekkel való együttműködés problémájára, s feltette a kérdést, miért nem kell a kultúra a munkaszervezeteknek? — Véleményem szerint — mondta — értelmetlen a színház fennállása, ha a munkaszervezetek nem tekintik meg rendezvényeinket. Néha koldusként járom a vállalatokat, csoportos színházlátogatásra kérem fel a munkásokat. Sok esetben azonban a munkaszervezetek a színházjegyeken akarnak takarékoskodni. Más eset volt legutóbb a Dušan Staničkov Építővállalatban. A vállalat megvette a jegyeket, de nem találtak senkit, aki kiosztotta volna őket a munkásoknak. Tudomásom van róla, hogy néhány munkaszervezet cirkusz jegyeket vásárolt munkásainak az Apolló cirkusz vendégszereplésekor, viszont nem értékelik, hogy jelenleg Vajdaság legjobb előadása szerepel a színház műsorán! A közgyűlésen ajánlatot adtakegy gyermekszínház megalapítására, melyben a Népszínház színészei dolgoznának. Mi sem bizonyítja jobban ennek szükségességét, mint az időnként bemutatásra kerülő gyermekszíndarabok óriási sikere. A következő színházi idényben — ha az anyagiak engedik — több, számukra készített színdarabot láthatnak tehát a zombori és környékbeli gyermekek. ösztöndíjasok tárlata A múlt héten a zombori képzőművészeti ősz képtárában megnyílt a képzőművészet fejlesztésére előirányzott szerbiai alap ösztöndíjasainak kiállítása. Zovko Djak grafikus, Dušanka Jovic szobrász, Stevan Knežević grafikus, Vladimír Komad szobrász, Aleksandrina Paskutini grafikus, Milorad Tepavac szobrász és Milan Vidic szobrász munkái kerültek bemutatásra. A fiatal képzőművészek érdekes kiállítása e hó végéig lesz megtekinthető Zomborban. -Ci 7. oldal Több magyar fiatalnak kellene katonai pályát választania ■ Apatin is támogatja, hogy újvidéken magyar nyelvű katonai gimnázium nyíljon Apatinban a múlt héten megbeszélést tartott a Szocialista Szövetség községi választmányának általános honvédelmi egyeztető bizottsága. A jelenlevők egyhangúlag megállapították, hogy keveset tettek a katonai iskola népszerűsítése érdekében. Az apatini községből mintegy húsz középiskolát végzett diák jelentkezett az idén katonai akadémiára, kérdés azonban, hányat vesznek föl, mert nem mindenki jut át az alapos orvosi vizsgálaton. Megoldásra váró fontos feladat, javítani a katonai iskolába jelentkezők nemzetiségi arányán. Mint Vajdaságban általában, az apatini községben is kevés magyar fiatal választja ezt a pályát. A többi nemzetiségi sem képviselteti magát kellő arányban, és ezen mielőbb változtatni kell. Már az általános és középiskolákban népszerűsíteni kellene a honvédelmet, ismertetni a diákokkal a katonai középiskolák és akadémiák lényegét. Sokan ugyanis viszolyognak ettől a pályától, mert nincsenek tisztában a hivatás követelményeivel. Nem egy olyan esetre fölfigyeltek, hogy a katonai iskolát végzettek a kötelező szolgálati idő letöltése után polgári foglalkozás után néztek. Éppen ezért egy bizottságnak kell felülvizsgálnia, kik érdemlik meg, hogy kattonai pályára menjenek. Az apatini községből mindössze három diák iratkozhat a tartalékos tisztiiskolába. Jó a kapcsolat a katonai helyőrséggel, ezt a jövőben még inkább kamatoztatni kell a község iskoláiban. Időnként megbeszélést kell tartani a tanulókkal, szülőkkel és általában a fiatalokkal. Ez az egyik legjobb módja annak, hogy a jelöltek megismerjék a katonai iskolák jelentőségét. Módosításra szorul a katonai előképzés tanítása, jelenleg ugyanis túlságosan szűk keretek között folyik. Támogatták a javaslatot, hogy Újvidéken alakuljon magyar nyelvű katonai gimnázium, amely nagyban megkönnyítené a magyar tisztek képzését. Állást foglaltak amellett is, hogy jövőre a tartalékos tisztiiskolába a lehető három jelölt közül kettő magyar legyen. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az akadémiára is minél több magyar tanuló eljusson. ( Elsősorban talán azért nem , választják a katonai pályát, mert sokan úgy gondolják, hogy korlátozott lesz emberi szabadságuk. Pedig erről szó sincs. Az iskoláztatás teljesen ingyenes, a munkahely biztosítva van, ugyanolyan képzettséget szereznek a hallgatók, mint más tanintézetben. H. A. •