Magyar Szó, 1973. június (30. évfolyam, 161-177. szám)

1973-06-14 / 161. szám

Csütörtök, 1973. június 11. MAGYAR SZÓ Berlinguer: A­z olasz kormány bukása a munkásosztály győzelme Az olasz kommunisták társadalmi reformokat várnak az új kormánytól Triesztből jelenti a Tanjug. Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fő­titkára, kedd este egy trieszti gyűlésen kijelentette: Giulio Andreotti jobbközép kormányának bukását az egyesült demokratikus erők, elsősorban a munkásosz­tály és a párt győzelmének kell tekinteni. A kor­mány bukása arról tanúskodik, hogy Olaszországban nem maradhat meg az a kormány, amely konokul és módszeresen szembehelyezkedik egy olyan fontos és erős párttal, amilyen a Kommunista Párt, lehetőséget adott a gazda­sági ellentmondások fokozó­dására, a belső bizonytalan­ság eluralkodására, az inflá­cióra és az áremelkedésre, elítélte továbbá az uralkodó kereszténydemokrata párt monopolista politikáját. A kereszténydemokraták — mint mondta — kisajátítják maguknak a jogot, hogy hol­mi demokratikus pártszövet­séget hozzanak létre, szaba­don választják meg szövet­ségeseiket, de eleve szembe­helyezkednek a Kommunis­ta Párttal. A Val d’Aosta tartomány­ban megtartott legutóbbi vá­lasztások eredménye azt mu­tatja, hogy a baloldaliak mindenütt egységre juthat­nak, s hogy az úgynevezett „vörös tartományok” — pél­dául Emilia Romagna és Umbria — többé nem jelen­tenek kivételt. Az új kormánynak társa­dalmi reformokat kell esz­közölnie és szembe kell he­lyezkednie az újfasizmus elő­retörésével, és tevékenyebben részt kell vállalnia az euró­pai biztonsági értekezlet elő­készületeiből. Berlinguer szerint Olasz­országnak olyan külpolitiká­ra van szüksége, amely nem amerikaellenes és nem szov­jetellenes, s amely tiszte­letben tartja a kis és el nem kötelezett országokat is, pél­dául a szocialista Jugoszlá­viát, az arab államokat és Berlinguer megvádolta a jobbközép kormányt, hogy az újonnan felszabadult or­szágokat. Elhalasztották Leone franciaországi látogatását Párizsból jelenti az AP. Az Elysée palotában kedd este közölték, hogy Giovanni Leone olasz köztársasági el­nök elhalasztotta június 25- ére tervezett hivatalos fran­ciaországi látogatását. A halasztás oka minden bizonnyal az Andreotti-kor­mány lemondása. Makariosz: Nem az or­szág kettéosztása, hanem a polgárok egyenrangúsága a megoldás Makariosz ciprusi köztársa­sági elnök kijelentette, hogy az utóbbi időben haladás tör­tént a görög és a török nép­közösség képviselőinek meg­­beszélésein az egymás közti viszony szabályozásáról. Hangsúlyozta, hogy a tárgya­lások útjában álló legfőbb akadály a helyi közigazgatási hatóságok megszervezése. Makariosz érsek úgy véli, hogy a közeljövőben remél­hető a viszonyok rendezése, ha meg tudnak állapodni az említett kérdésben. " Haj­landók vagyunk beleegyez­ni, hogy a ciprusi törökök százalékarányuk szerint ve­gyenek részt az ország poli­tikai életében és az államgé­pezetben.­­ A köztársasági elnök elmondta, hogy olyan megoldásra törekszik, amely nem osztja meg az országot, hanem hozzájárul, hogy az egységes államban minden állampolgár egyenjogúnak érezze magát. Denktas, a ciprusi török népközösség képviselője, szin­tén úgy nyilatkozott, hogy a görögökkel folytatott tárgya­lásokon kedvezőbb légkör ala­kult ki. Izraelnek végre kell hajtania a Biztonsági Tanács határozatát A szovjet küldött felszólalása a közel-keleti vitában Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. A Szovjetunió követeli, hogy a Biztonsági Tanács erélyesen szólítsa fel Izraelt a BT határozatainak betartására. A tanácsnak és állandó tagjainak végül is gyakorlati intézkedéseket kell tenniük, ahelyett,­­ hogy csak szorgalmaznák a válság rendezését. Jakov Malik szovjet ENSZ-küldött, a Biztonsági Tanács soros elnöke, kedd esti felszólalásában kemé­nyen elítélte Izraelt és tá­mogatóit. Főképp az keltett meglepetést, hogy Malik bí­rálta Washington közel-kele­ti politikáját, hiszen alig egy hét van hátra a Nixon— Brezsnyev találkozóig. A magas szintű tárgyaláso­kat egyébként nagy érdek­lődéssel várják a Biztonsági Tanácsban. Biztosra vehető ugyanis, hogy a két állam­férfi foglalkozik majd a kö­zel-keleti helyzettel, mint Malik mondta: a világ leg­veszélyesebb tűzfészkével. A Biztonsági Tanács, ép­pen Nixon és Brezsnyev kü­szöbönálló megbeszélései miatt, pénteken felfüggeszti a közel-keleti vitát, s való­színűleg csak júliusban, de minden bizonnyal Brezsnyev amerikai látogatása után folytatja. Malik elmondta még: a mostani közel-keleti vitát az arab országok javasolták. Ez is arról tanúskodik, hogy a világszervezet kereteiben igyekeznek békés megoldást találni. Izrael viszont nem hajlandó kiüríteni a meg­szállt területeket, s arrogáns politikájával akadályozza a közel-keleti válság békés rendezését. A szovjet küldött elmond­ta még, hogy a Szovjetunió támogatni fog minden építő jellegű kezdeményezést, haj­landó tárgyalni a válságról a Biztonsági Tanács állandó tagjaival és együttműködni Gunnar Jarringgal. Szeptemberben kiáltják ki Egyiptom és Líbia unióját Kairóiján eredményesnek tartják Szadat és Kadhafi megbeszéléseit Szadat egyiptomi és Kadhafi líbiai köztársasági elnökök háromnapos tripoli megbeszéléseit az egyip­tomi fővárosban igen eredményesnek és hasznosaknak ítélték meg mint újabb lépést a két ország uniójá­nak megteremtése felé, amelynek kikiáltását ez év szeptemberére irányozták elő. A legfontosabb mozzanat­nak Kairóban azt tartják, hogy a két államfő megálla­podott, hogy a jövő hónap­ban ismét összeülnek az unió végleges előkészítése ügyében. Ezt követően kerül majd sor szeptemberben az Arab Köztársaságok föderá­ciója keretében az unió ki­kiáltására, amely az arab egységnek és a megszállt te­rületek felszabadítási igényé­nek jelképe lesz. Ezt Szadat elnök is megerősítette, a lí­biai televíziónak adott in­terjújában. Tárgyalásaikon foglalkoz­tak az arab világ általános problémáival, különösen pe­dig a Perzsa-öbölben ural­kodó helyzettel, összegezték az egyiptomi diplomáciai of­fenzíva eredményeit, amely hivatalos körök véleménye szerint már felmutatja az el­ső kézzelfogható sikereket, végül pedig véleményt cse­réltek arról, hogyan lehet az arab kőolajat felhasználni a válság rendezéséért folyta­tott harcban. Hogy kinyilvá­nítsa álláspontját a kőolaj politikai felhasználásának kérdésében, Moammar El Kadhafi líbiai elnök az egyip­tomi államfő tripoli lámoga­­tásának második napján be­jelentette a Bunker Hunt ne­vű amerikai olajvállalat ál­lamosítását. kotlott el, s a nézeteltérése­ket minden igyekezet ellené­re mindmáig nem sikerült elsimítani. Előbb Al Szabah kuvaiti külügyminiszter pró­bált közbenjárni, majd Mah­múd Riad, az Arab Liga fő­titkára, végül pedig néhány tekintélyes libanoni politikai személyiség látogatott el Damaszkuszba, hogy egyen­gesse a megbékélés útját. A nézeteltéréseket Liba­nonnak a palesztinai ellen­állási mozgalommal szembe­ni álláspontja okozta. Szíria fenntartás nélkül támogatja a felszabadítási mozgalmat, s úgy vélekedik, hogy a li­banoni kormány keveset tett a palesztinaiakra vonatkozó egyezmény megvalósításáért, úgyhogy emiatt még mindig fennáll a fegyveres összeüt­közés veszélye. Amíg az egyezménynek nem szerez­nek érvényt, Szíria nem nyitja meg határait Libanon felé, s emiatt Libanont nagy gazdasági károsodás éri. Bejrúti politikai körök sze­rint a Szíriai-libanoni kap­csolatok nemhogy javulná­nak, hanem mindjobban el­mérgesednek. Abdel Halim Kadem­ szí­­riai miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerdán súlyosan megvádolta a liba­noni hatóságokat, mondván, hogy politikájuk Szíria és a Palesztinai ellenállási mozga­lom ellen irányul. — Nem törődhetünk bele — mondta —, hogy a palesz­tinai mozgalmat felszámol­ják. Ha kell, az általános közel-keleti háború kockáza­tát is vállalják. A külügyminiszter továb­bá elmondta, hogy Libanon­ban zaklatják és letartóztat­ják a szíriai állampolgárokat és a Szíria pártján álló liba­noniakat. A hatóságok sza­bad kezet adnak a Szíria ellen áskálódó szíriai politi­kai emigránsoknak, főképp a Muzulmán Testvérek ne­vű szervezet tagjainak. Szadat és Kadhafi Tripoliban újabb Szíriai vádak Libanon ellen Bejrútból jelenti a Tan­jug, Szíria és Libanon kapcso­latain a bizalmatlanság ural Európa nem haladhat előre francia-angol egyetértés nélkül a— állítja a francia pénzügyminiszter Londonból jelenti a Tan­jug. — A francia—brit érdek­­közösség az európai egység erősítésének egyik alapfelté­tele — hangsúlyozta Giscard d’Estaing francia pénzügy­­miniszter, aki Londonban a két ország üzleti együttmű­ködéséről tárgyal. — Európa mindaddig nem haladhat előre kellőképpen, amíg az Egyesült Királyság és Franciaország politikai te­vékenysége egymással párhu­zamos, de külön utakon ha­lad — mondotta a francia mi­niszter, ezzel kommentálva a briteknek az európai mone­táris politikára vonatkozó el­szigetelt álláspontját. Mint is­meretes, Párizs szeretné, ha Nagy-Britannia feladná ál­láspontját a font sterling le­begő árfolyamát illetően, és áttérne valutájának rögzített árfolyamára. D’Estaing a továbbiakban megállapította, hogy Francia­ország és Nagy-Britannia kö­zött az utóbbi években gyor­san növekszik az árucsere. Példaként megemlítette, hogy a Franciaországba irányuló brit kivitel 1969-ben 3,4 szá­zalékkal emelkedett, az idén pedig 5,6 százalékkal. Ugyan­ebben az időszakban növe­kedtek a brit tőkebefekteté­sek is Franciaországban. Mindezek eredményeként Franciaország Nagy-Britan­nia harmadik külkereskedel­mi partnere lett. Rato Dugonjic fogadta az osztrák honvédelmi minisztert Belgrádból jelenti a Tan­jug. Rato Dugonjić, a JSZSZK Elnökségének alelnöke, szer­dán fogadta Karl F. Lütgen­­dorfot, Ausztria honvédelmi miniszterét, aki az osztrák katonai küldöttség élén hiva­talos látogatásra érkezett ha­zánkban. Az ez alkalommal folytatott megbeszélésekben részt vett Miloš Sumonja ve­zérezredes, helyettes szövet­ségi honvédelmi titkár, dr. Alexander Otto, Ausztria belgrádi nagykövete, és N. Kolinsky dandártábornok, ka­tonai attasé is. Pompidou balesete Pompidou francia köz­­társasági elnököt kedden kishíján közlekedési bal­eset érte közép-franciaor­­szági nyaralója közelében. Az elnök a repülőtérre igyekezett, hogy Párizsba utazzon, amikor egy szem­be jövő személygépkocsi hirtelen áttért az út jobb oldalára. Pompidou sofőr­jének sikerült az utad, a pillanatban a kocsit az út­­széli rétre téríteni, s így elkerülték a szerencsét­lenséget. 3. oldal Készülődés Brezsnyev és Nixon találkozójára Pravda: A két rendszer versen­gése gazdasági űrre terelődik az Egyesült Államok áru­csere-forgalmának é A féke egy év alatt túlszárnyalta az 500 millió dollárt. A ke­reskedelem fellendülését nagymértékben előmozdí­totta az Occidental Petro­leum nevű amerikai céggel kötött szerződés, amely a következő két évtizedre 8 milliárd dolláros árucsere­forgalmat irányoz elő. A két országnak úgyszól­ván mérhetetlen gazdasági lehetőségei vannak — írja a Pravda. Mindkét ország fel­használja a nemzetközi munkamegoszlásból eredő előnyöket, és a két rendszer versengése gazdasági térre tevődik át. A szovjet pártlap végül megállapítja: az Egyesült Államok és a Szovjetunió ugyan más-más ideológiai álláspontot képvisel, de ez semmiképpen sem hátrál­tathatja a gazdasági együtt­működést. Az amerikai szenátus a fegyvercsökkentési egyezmény megkötéséért Az amerikai szenátus fel­szólította Nixon elnököt, ja­vasolja Leonyid Brezsnyev­­nek, az SZKP KB főtitkárá­nak a szovjet—amerikai fegyverzetcsökkentési egyez­mény megkötését. Az indítványt Hubert Humphrey demokrata sze­nátor terjesztette be, és a szenátus 95 szavazattal el­lenszavazat nélkül jóvá­hagyta. a. Pravda hírmagyarázata szerint a szovjet—amerikai gazdasági együttműködés in­dulása azt mutatja, hogy a két ország nagy lehetőségek előtt áll. A Szovjetunió és Megszületett az új meg­állapodás Vietnamról (Folytatás az 1. oldalról) rencia határozatainak szelle­mét. A tény, azonban, hogy ja­nuár óta napjainkig úgy­szólván semmi előrehaladás sem történt, hogy Thieu kormánya mindent megtesz a megállapodások alkalma­zásának megakadályozására, azt mutatja, hogy nem ele­gendő okmányokat aláírni, a legfontosabb feladat a ha­tározatok életbe léptetése. Kissingernek, aki nagyon sokat adott arra, hogy a kommünikét mielőbb aláír­ják és általában az egész amerikai diplomáciának most mindenképpen rá kell vennie Saigont a szerződé­sek tiszteletben tartására. Ha ugyanis még egyszer meg­történik, hogy a megállapo­dás csak holt betű marad, a vietnami békéhez fűződő remények kérdésessé válnak. Annál is inkább, mert a ja­nuári derűlátás és lelkese­dés a napokban már erősen megcsappant. Duško PEŠIC AZ NSZK kari felvételét az ü­tot­tte őszre dönt a Biztonsági Tanács Bonnból jelenti a Tanjug. A nyugatnémet kormány elhatározta, hogy a mai nap folyamán kérelemmel fordul­­ a Biztonsági Tanácshoz: ve­gye fel az Egyesült Nemzet I­­ek Szervezetébe. Hasonló­­ kérelmet nyújtott be kedden este a Német Demokratikus Köztársaság is. A második világháború befejeződése, a náci biroda­lom széthullása óta eltelt 28 év után, a két német állam most megteremtette az ENSZ-be való belépéshez szükséges feltételeket. Valószínű, hogy a Bizton­sági Tanács már az ősz ele­jén dönt a két Németország felvételéről. A Volskammer becikkelyezte a német­közi alapszerződést Berlinből jelenti az AP. Az NDK parlamentje, a Volkskammer, szerdán be­cikkelyezte a két német ál­lam közötti viszony szabá­lyozásáról kötött szerződést. A döntést egyhangúlag hoz­ták meg.

Next