Magyar Szó, 1973. szeptember (30. évfolyam, 240-254. szám)

1973-09-11 / 250. szám

Kedd, 1973. szept. 11, A Helioenergetika Föld saját energiasorsainak felhasználásával járó energiafogyasztás rohamos növekedése bolygónkat előbb-utóbb túlmelegedés veszélye fenyegeti. A fűtőanyagok egyre nagyobb mennyiségben való elégetése mind rohamosabban szennyezi környezetünket is. Vannak bizonyos nehézségek az atomenergetika fejlesztésében is. Mindezt figyelembe véve a Nap sugárzása valóban egyre csábítóbb energiaforrássá válik, a napenergiát felhasználó helioenergetika pedig egyre fontosabb szerepet kap. A földi helienergetika fejlődését egyelőre még elvi nehézségek és gazdasági okok is fékezik. A napenergia felhasználását gyakorlatilag az utóbbi két évtized folyamán egyre jobban tökéletesített fotoelektromos elemek tették lehetővé, amelyek a Napról érkező energiát közvetlenül alakítják át villamos árammá. Felhasználásuk főleg ott biztat előnyökkel, ahol nehézségbe ütközik a központi energiaellátás, tehát a nehezen elérhető hegyi, sivatagos vagy félsivatagos vidékeken. Ilyen vidékek főleg a Szovjetunióban és a saját energiatartalékokkal nem rendelkező fejlődő országokban vannak. A Szovjetunióban főleg a Fekete-tenger partvidékén, továbbá Jerevánban és Ashabad közelében kísérleteztek az utóbbi évek folyamán fotoelektromos generátortípusokkal. Ezekben a napsugárzást egy optikai rendszerrel a tízszeresére koncentrálják és úgy ejtik a körülbelül egy négyzetméteres napelemcsoportra. A készülék üzemi feszültsége 27 volt, teljesítménye 500 watt. Magától értetődik, hogy a tükörberendezést automatika mozgatja, úgy, hogy az összesűrített napenergia mindig a napelemcsoportra essen. Európában hasonló berendezésekkel a Pireneusokban kísérleteznek. Szovjet technikusok a Kara-Kum sivatagban világviszonylatban egyedülálló öntözőkomplexumot szereltek fel, amelynek teljes energiaszükségletét a Nap fedezi. Ugyanitt a napsugarak segítségével vizet is desztillálnak. A va gyűjtőtartályba folyik. A talajvíz a Kara-Kum sivatagban jóval sósabb a tengervíznél. Ezért a napenergiával üzemeltetett szivattyúkkal felszínre hozott sós vizet ferdén elhelyezett üveglapokkal fedett betonkádakból álló sótlanítókba vezetik. Az üvegben áthaladó napsugarak felmelegítik a vizet, amely elpárolog, majd az üveglapokon lecsapódik, és a ferde felületen lecsurogberendezés négyzetméterenként naponta 5 liter desztillált vizet ad, a 600 négyzetméteres ,sótlanító berendezés napi termelése tehát 3 köbméter desztillált víz. Ebbe azután megfelelő mennyiségű sós vizet kevernek, hogy ivóvizet kapjanak belőle. Naptelepeket hétköznapi célokra is alkalmaznak. Cigarettatárca nagyságú napelem-teleppel rádió működtethető, és kisebb akkumulátorok is feltölthetők vele. A napenergiát fűtésre és hűtésre közvetlenül lehet felhasználni. Déli vidékeken naptűzhelyeket kísérleteznek ki. Ezeknek legfontosabb része az 1,2 méter átmérőjű parabola tükör. Fókuszában olyan magas a hőmérséklet, hogy az odahelyezett fa azonnal meggyullad. Az új rendszerű tűzhely teljesítménye egyenértékű egy 600—800 wattos villanyfőzőével. Sikerrel biztatnak azok a kísérletek is, amelyek a napenergia helyiségek légkondicinálására és élelmiszerek hűtésére való felhasználására irányulnak. Van már olyan hűtőszekrény, amelyben a hűtéshez a napsugarak energiáját használják fel a Peltier-hatás alkalmazásával. Ezek a hűtőszekrények még a közép-ázsiai forró vidékeken is beváltak. Ashabad közelében kísérleti lakóházat építettek, amelynek légkondicionálását automatikusan működő helioenergetikus berendezés végzi. Érdekes kutatások folynak a magas hőmérséklet heliotechnikai alkalmazásával is. A precíziós gyűjtőtükrökkel végzett napenergiás hevítés abszolút steril, és például kivételesen tiszta tűzálló anyagok előállítását is lehetővé teszi. Hasonló elv alapján a Szovjetunióban több kisebb fémolvasztó-kemencék is működnek. Mi a bionika? A bionika új tudományág, amelynek célja és feladata, hogy a mérnöki tudományokat a biológiával és orvostudománnyal összekapcsolja. A bionika fogalma, az amerikai Air Force kutatóprogramjához kapcsolódva, elsőízben 1958-ban merült fel Az azóta elmúlt 15 év folyamán a bionika világszerte számos szimpózium témája volt. Az első ilyen szimpóziumot 1960-ban tartották Daytonban (Ohio). A törekvések oda irányulnak, hogy a technika vizsgálati és leírási módszereit biológiai rendszerekre is alkalmazzák, és az így nyert ismereteket technikai feladatok megállapításakor és megtodásakor felhasználják, ami minden tekintetben sok előnyt jelent. Különösen tanulságosnak ígérkezik a technikai és biológiai rendszerek teljesítményeinek összehasonlítása. Példaként említjük, hogy a bionika feladatkörébe tartozik a halak és delfinek hanghullámok segítségével való tájékozóképességének tanulmányozása, és a nyert eredmények alkalmazása a helymeghatározó berendezések tökéletesítésére; repülőgépek alakjának tökéletesítése a halak, delfinek és bálnák alakjának és mozgásának tanulmányozása alapján; a gépek alakjának, működésének és teljesítőképességének egybehangolása az emberi szervezettel stb. Ma már világszerte sok tudományos intézet kizárólag bionikai problémák felvetésével és megoldásával foglalkozik. Por alakú melasz A cukorgyártás melléktermékeként visszamaradó melasz nagyon értékes állati tápanyag: nemcsak tápláló, hanem ízletesebbé is teszi a takarmányt, és több táplálék és víz fogyasztására serkenti az állatokat. Sok vitamint és ásványi sókat is tartalmaz. Növeli a besilózott takarmány tartósságát, csak az a hátránya, hogy nehezen kezelhető, ragadós, rosszul lehet keverni a takarmánnyal és egy része mindig beragad a keverőedénybe. Dél-afrikai kutatóknak újabban sikerült a melaszt porrá alakítani. A melaszt e célból először vegyi anyagokkal kezelik, majd nagy méretű hengeres kamrába permetezik. A rendkívül apró melaszcseppecskék a kamrában áramló nagy nyomású forró levegő hatására megszáradnak és porszemecskék alakjában a tartály fenekén halmozódnak fel. A melaszport légmentesen csomagolják. A melaszpor könnyen kezelhető és jól keverhető a takarmánnyal. A híradástechnikai berendezések, készülékek huzalozása aprólékos, nagy figyelmet igénylő munka. A korszerű gyárakban azonban egyre inkább kimegy a divatból a kapcsolási rajzok használata és „élőszóval” közük a szerelőszalagon dolgozó munkásokkal, hogy melyik színű huzalt, milyen hosszúságban, melyik csatlakozási pontba kell forrasztaniuk, így a munkásoknak ittha kell levenni a szemét a munkadarabról. A szerelést útmutatót komputer dolgozza ki, a kinyomtatott adatokat a mérnökök ellenőrzik, esetleg kijavítják, majd felolvasva magnószalagon rögzítik. Mivel ez a munkamód is sok hibára adott alkalmat, a Bell laboratóriumok kutatói kikapcsolták az emberi közreműködést a munkát irányító hangszalag létrehozásakor. A hangszalagot kazettás magnetofonnal játssza a munkás a futószalag mellett. Lábkapcsolóval indítja el, állíthatja meg, játszhatja vissza a huzalozási instrukciót. A Western Electric gyárában ezen a módon készítik a crossbar telefonközpontok kapcsolóegységeit. MAGYAR SZÓ • ÉLET - TUDOMÁNY - TECHNIKA • ÉLET - TUDOMÁNY - TECHNIKA • Félelmetes méretű csontmaradványokból állítják össze az őslénytan szakemberei a hajdani Saurusok különféle fajainak vázszerkezetét. E kihalt őshüllők nyomai minden földrészen megtalálhatók, összehasonlítható vizsgálatuk adta a többi között azt a földtörténeti adatot is, hogy Dél-Amerika és Afrika 150 millió évvel ezelőtt még bizonyosan egyetlen földrész voltak. A Szovjetunió európai és ázsiai részén a 345— 275 millió évvel ezelőtti időszakból olyan kétéltűek és hüllők maradványai találhatók, amelyekből kitűnik, hogy ez a két földrész úgy ütközött egymásba, hogy széleken irtózatos erővel torlódtak fel a kőzetek, és így keletkezett az Ural gyűrt hegysége. Ilyen vizsgálatok a leletek segítségével mind pontosabb képet kapnak a kontinenstáblák mozgásáról a történelem előtti korokban. 17. oldal Vita a C-vitamin körül sedik. Pauling szerint a C-vitaminnak olyan adagja, amely sokszorosan több a skorbut megelőzésére eddig szükségesnek tartottnál, jelentősen növeli a szervezet ellenálló-képességét a náthával, megfázással szemben. Bejelentése után milliók és milliók kezdték meg a korábban ajánlottnál sokszorta nagyobb napi aszkorbinsavadagok szedését, és bár hiteles orvosi kísérletek nem igazolták egyértelműen Pauling feltevését, egyes kísérletek már azt is megállapítani vélték, hogy a nagy adag C-vitamin védelmet nyújt a koszorúérbetegség ellen is. Ezzel egyidőben emelték fel szavukat Pauling javaslata ellen jeles orvosok, akik úgy vélték, hogy nagy adag C-vitamin rendszeres szedésének nincsen értelme, sőt, különböző ártalmas következményekkel is járhat. Legújabban Man-Li Yew, a texasi egyetem biokémiai intézetének jeles kutatója azzal a megállapítással lepte meg a közvéleményt, hogy az eddigi orvosi tankönyvekben javasolt napi C-vitamin-adag alapjaiban téves, mert a szervezetnek százszorta többre van szüksége. Man-Li Yew ezt tengeri malacokkal végzett kísérletei alapján állítja. Óriási számú kísérleteket végzett velük: különböző mennyiségben adott nekik C-vitamint, és megfigyelte az állatok életfolyamatait, betegségeik lefolyását,felgyógyulásukat operációk után stb. Minden esetben azt tapasztalta, hogy a C-vitaminnal kezelt állatok gyorsabban nőnek és erőteljesebbek, mint azok, amelyek nem kaptak C-vitamint, továbbá, hogy a gyógyulások és a regenerációs folyamatok annál gyorsabbak, minél nagyobb C-vitamin-adagot kaptak az állatok. Kísérleteivel kapcsolatban csak az a bökkenő, hogy az állatkísérletek eredményeit nem lehet egyszerűen átvinni az emberekre is, hiszen nem bizonyítható, hogy a tengeri malacok súlyukhoz arányítva ugyanannyi vitaminra van szükségük, mint az embereknek. A kísérleteket a C-vitaminnal éppen ezért még jó ideig kell folytatni, hogy valóban gyakorlatilag is használható eredmények születhessenek. A vitavihar, amelyet Linius Pauling, a kétszeres Nobel-díjas amerikai tudós kavart fel, csaknem két évvel ezelőtt a C-vitamin körül, tovább gyűrűzik és éle- Kaleidoszkóp A francia Jurában a Clairvaux-tó partján végzett ásatások során i. e. 3000—2500- ból származó nyolc, kitűnő állapotban megmaradt ház került napvilágra. Két méterrel a víz tükre alatt, 2—3 méterrel az iszap alatt a parton is akadt belőlük. Nem cölöpépítmények ezek, hanem olyan házacskák, amelyeknek az alapjai közvetlenül a talajon nyugszanak. Feltételezik, hogy lakóik azért hagyták el őket, mert a tó vizének szintje emelkedett. A teljesen tölgyfából épült házak belseje tiszta volt és csaknem valamennyiben tűzhely maradványaira bukkantak. A házak közötti keskeny körökben sok kőszerszámot és állati csontot találtak. A csontokból megállapították, hogy a telep lakosai ismerték a sertés- és marhatenyésztést, és kutyát is tartottak. Az Egészségügyi Világ saszvezet (WHO) jelenti, hogy a malária legyőzésére indított világméretű küzdelem egyre inkább meghozza eredményét: számos országban teljesen megszűnt ez a betegség, más országokban pedig jelentősen csökkent a malária okozta halálesetek száma. A közép-amerikai országokban például az utóbbi 13 év folyamán 30—40 százalékal csökkent a halandóság, s ugyanabban az időszakban a malária okozta halálesetek száma 70—100 százalékkal csökkent. A malária hasonló viszonyulása tapasztalható a különböző ázsiai országokban is. A krokodilok kihalásának megakadályozására nemzetközi összefogás alakult. A legutóbbi felmérés szerint ugyanis a 21 krokodilfajtából tizenötöt már a kipusztulás fenyeget. Japán kutatók újabban öszszegyűjtik a krokodiltojásokat, kikeltetik őket keltetőszekrényekben, hogy a fiatal állatokat kellő védelemben részesíthessék. —O— A gyakorlati természetvédelemben most fordul elő első ízben, hogy egy egye■dülálló természeti kincset nem pusztítanak el, hogy helyén műszaki berendezés épülhessen, hanem máshová telepítenek. Svájcban, a Zürich mellett elterülő Klotener Ried nevű lápos területen a légi kikötő kifutóját kell megépíteni, a láp tehát pusztulásra van ítélve. Az építési szakemberek, a természetvédelmi szervek és a műszaki főiskola érdekelt ,intézete közös megegyezéssel elhatározták, hogy áthelyezik a lápot. Az áttelepítés 700 000 svájci frankba kerül. —O— A legújabb paleomágneses mérésből arra lehet következtetni, hogy az „olasz csizma”, a Földközi-tengerbe nyúló félsziget az óramutató járásával ellentétes irányban 55 foknyit fordult el a nem túlságosan régi földtörténeti időben. A Pádua környékén talált vulkanikus kőzetek elemzése szerint az elfordulás valamikor az eocén és miocén földtörténeti korszak közt, vagyis 45—25 millió évvel ezelőtt mentvégbe. Ha a kutatók következtetései helyesek, akkor ez annyit jelent, hogy az olasz csizma 20 millió év alatt 800 kilométernyit utazott. Az évi elmozdulás értéke 4 centiméter — ez megfelel a tektonikus táblák általánosan elfogadott vándorlási sebességének. —O— Egyes svéd városokban olyan elektronikus berendezés megalkotásán dolgoznak, amely vigyázna a magányosan lakó idős emberre. Ha az idős vagy rokkant ember nyolc órán át nem használja sem a bejárati ajtót, sem a hűtőszekrényt, sem a mellékhelységeket, az automata bekapcsolja a riasztócsengőt. ■ A riasztó jelzés a tűzoltóköz ■ pontba vagy a közegészségügyi központba is továbbítható. Kirunában és Jönköpingben már jövőre be akarják kapcsolni ebbe az „őrzőrendszerbe” azokat az egyedül élő, idős vagy rokkant személyeket, akik ezt kíván-t ják.