Magyar Szó, 1973. november (30. évfolyam, 301-315. szám)
1973-11-08 / 308. szám
Csütörtök, 1973. nov. 8. Közel-keleti hírek Izraeli pergőtűz két libanoni falu ellen Találat ért több lakóházat és egy templomot is Szaidóból jelenti az AFP. Az izraeli nehéztüzérség kedden éjjel fél tizenegytől szerda hajnali két óráig pergőtűzzel árasztotta el Rasaja és Fakar dél-libanoni falvakat. A gránátok lakóházakra estek, továbbá az egyik falu templomára is, ahová az emberek egy része menekült. Néhány napalmgránát súlyos sebesüléseket okozott. Szerdán délelőtt helyi időszámítás szerint 9 órakor az izraeli tüzérség lőtte Kubel falut is. Husszein befejezte villámkörútját Husszein jordániai király szerdán kora reggel hazautazott Damaszkuszból, és befejezte váratlan, mindöszsze 24 órás villámkörútját, amelynek során ellátogatott Szaúd-Arábiába, Abu Dabiba, Kuvaitba és végül Damaszkuszba. Husszein király tárgyalásairól nem adtak ki hivatalos közleményt, csupán annyit mondtak, hogy a megbeszélések a közel-keleti helyzetre vonatkoztak. Feltételezhető, hogy a tárgyalások kapcsolatban voltak Kissinger amerikai külügyminiszter körútjával. Az amerikai külügyminiszter eddig Rabatban és Tuniszban járt, a keddi és a szerdai napot Kairóban töltötte, csütörtökön pedig Ammanba utazik. A jordániai uralkodó a szerdára virradó éjszakán három és fél órán át Hafez el Asszad szíriai elnökkel tanácskozott. Zajat Heath-szel tárgyalt Mohammed Hasszán El Zajat, Anvar el Szadat egyiptomi elnök különmegbízottja, szerdán Londonban tárgyalt Edward Heath brit miniszterelnökkel a közel-keleti helyzetről, és átadta neki Szadat elnök üzenetét. A tárgyalásokban részt vett Alec Douglas-Home brit külügyminiszter. Zarat kedden este érkezett Londonba Párizsból, ahol Pompidou elnökkel folytatott megbeszéléseket. Pompidou elnöknek is továbbította Szadat elnök üzenetét. A Vöröskereszt felhívása a szemben álló felekhez A Vöröskereszt Szervezet Nemzetközi Bizottsága felkérte a közel-keleti hadban álló feleket, hogy maradéktalanul alkalmazzák a hadifoglyokról szóló genfi konvenciót, és tegyék lehetővé a nemzetközi bizottság számára, hogy zavartalanul eleget tegyen küldetésének. A Vöröskereszt bizottsága felkérte a szíriai, egyiptomi és izraeli kormányt, adjon lehetőséget, hogy hazatelepítsék az Izraelben foglyul ejtett 440 egyiptomi katonát, és az egyiptomban foglyul ejtett 45 izraeli katonát. Ezenkívül felkérte az izraeli kormányt, hogy szavatolja a Sínai-félszigeten és a Szuezi-csatorna övezetében megsebesült civilek és katonák — mintegy 1500 ember hazaszállítását. A Vöröskereszt bizottságának tagjai a megszállt területre készülnek, hogy a helyszínen állapítsák meg, milyen bánásmódban részesül a lakosság. Alain Modoux, a Vöröskereszt Szervezet Nemzetközi Bizottságának szóvivője, közölte, hogy Nikóziában a Vöröskereszt két repülőgépe áll készen a sebesült hadifoglyok elszállítására. Japán az USA és a Szovjetunió közbenjárását kéri A japán kormány az Egyesült Államok és a Szovjetunió közbenjárását kéri a közel-keleti válságban, hogy ne történjen fennakadás az ország kőolajellátásában. Az erre vonatkozó jegyzékét a japán nagykövetek rövidesen továbbítják a washingtoni és a moszkvai kormányhoz. A kormány fölveti a kérdést Kissinger amerikai külügyminiszter november 14-i és 15-i tokiói látogatása alkalmával is. A külügyminisztérium, valamint a kereskedelmi és az iparügyi minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy Japán csak úgy biztosíthatja az arab országokból való egyenletes kőolajimportot, hogy haladéktalanul rendezik a közel-keleti válságot. Arabpárti magatartásáról a kormány úgy kívánt tanúságot tenni, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Szervezet közvetítésével hárommillió svájci frankot utalt át Egyiptomnak a háború sebesültjeinek megsegítésére. MAGYAR SZÓ 44 Az Európai Közös Piac állásfoglalásának visszhangja Új szakasz a nyugat-európai külpolitikában Egyiptom megelégedéssel fogadta az Európai Közös Piac kilenc tagállamának nyilatkozatát, amely felszólítja Izraelt az összes megszállt arab területek kiürítésére. Az egyiptomi kormány szóvivője szerint a Közös Piac e döntésével külpolitikájának új szakaszát nyitotta meg, s azzal kecsegtet, hogy jelentős szerepet von -e a megoldás keresésében. A kairói Al Akhbar is megállapítja, hogy Nyugat- Európa helyes álláspontra helyezkedett a közel-keleti válság megoldása iránt. A Közös Piac nyilatkozata arra mutat, hogy a tagállamok tisztán látják a közelkeleti béke alapjait. Egyszersmind erélyesen elítélték Izrael terjeszkedő, agresszív politikáját. Algírban is kedvező vélemény alakult ki a Közös Piac nyilatkozatáról. Illetékes körök azonban megállapítják: Nyugat-Európának nem kell megelégednie csupán a szavakkal, hanem konkrétan is hozzá kell járulnia a közel-keleti válság megszüntetéséhez. Az Arab Liga nyugat-németországi képviselője a Közös Piac „első építőjellegű intézkedésének” minősítette a nyilatkozatot, amely a béke megteremtésére irányul. A nyugatnémet újságok meglehetősen bíráló hangnemben foglalkoznak a nyilatkozattal. A Frankfurter Rundschau megállapítja, hogy a nyilatkozatban feltüntetett követelések életbe léptetése semmilyen tekintetben sem szavatolná Izrael biztonságát. Szadat megbeszélése Kissingerrel (Folytatás az 1. oldalról) A nagyhatalmak „békecsomagja”, amelynek egyik változatát Kissinger is ismerteti az egyiptomi államférfiakkal folyó megbeszéléseiben —, nem hivatalos értesülések szerint — a következő megoldásokat tartalmazza: a Sínai-félsziget és a Golán-fennsík fegyvermentes övezet lesz, természetesen Egyiptom, illetve Szíria szuverenitása alatt. Jeruzsálem izraeli ellenőrzés alatt marad, a rendkívül fontos Sarm-El Sejket az ENSZ- csapatok „szállják meg”, Gáza övezete és a Jordán folyó nyugati partja , Izrael javára végzett bizonyos határkiigazításokkal palesztinai terület lesz, amelynek lakossága később dönt arról, hogy Egyiptomhoz vagy Jordániához csatlakozik-e. A javaslatok előterjesztői szerint mindezt fél éven belül valóra lehetne váltani, vagyis az ENSZ közel-keleti békefenntartó erőinek megbízatása alatt kivitelezhető. Természetesen mindez szép és egyszerű így, papíron, nagy kérdés azonban, hogy miként kerülhet sor mindennek a megvalósítására, amikor tudjuk, hogy például Izraelben — a legújabb hírek szerint — háborús kormány megalakítását követelik valamennyi párt és politikai csoport képviselőiből, valószínűleg azzal a céllal, hogy megszilárdítsák a nemzet egységét és harckészségét, amely meglehetősen megrendült az októberi háború miatt. Az októberi háború ugyanis nagy veszteségeket okozott Izraelnek, nemcsak 1 katonai téren — hisz a megsemmisített fegyverek könynyen pótolhatók a kiapadhatatlan amerikai segélyből —, hanem emberekben is, ami már pótolhatatlan és igen nagy elégedetlenséget keltett. Ez a manőver egyébként próbálkozás lehet Kissinger küldetésének aláaknázására is, amely nem minden tekintetben felel meg Tel Avivnak. Talán csak a szfinx tudja A frontokról érkező hírek sem bátorítóak. A harctereken a feszültség egyre növekszik, egyre gyakoribbak az összecsapások, úgyhogy a tűzszünet óta tegnap először folyt súlyosabb izraeli—szíriai légi csata. Hogy a fronton uralkodó helyzet, nincs éppen teljes összhangban a diplomaták óhajaival, bizonyítja a kairói tájékoztatásügyi hivatal bejelentése is, amely szerint az újságírók a továbbiakig nem látogathatnak el a felszabadított sínai területre , holott sok ilyen kirándulás volt az utóbbi időben. Kissinger kairói látogatásának mai programjáról még csak annyit, hogy a Szadat elnökkel folytatott több órás megbeszélések után Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter ebédet adott vendége tiszteletére a Tahrir klubban. A jelen pillanatban talán egyedül a szfinx tudja, mi történik az elkövetkező napokban a Közel-Keleten. ^ MENDREI Ernő 3. oldal Kedvező lehetőségek a jugoszláv—bolgár együttműködés elmélyítésére • Közös közlemény Miloš Minic bulgáriai látogatásáról Miloš Minic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, szövetségi külügyi titkár, és Petar Mladenov bolgár külügyminiszter Szófiában kimerítővéleménycserét folytatott a kétoldali kapcsolatok kérdéseiről, valamint az időszerű nemzetközi helyzetről. Külön foglalkoztak a Jugoszlávia és Bulgária közötti kapcsolatok fejlődésének jövőjével, valamint azokkal a kérdésekkel, amelyeknek a megoldása előmozdítaná a sokoldalú együttműködés további fejlődését. A hivatalos közlemény a fentieket hangsúlyozza Milos Minic bulgáriai látogatásával kapcsolatban. A két miniszter megállapította, hogy a két ország viszonyában jelentős előrehaladás történt, és mindkét fél erőfeszítéseinek eredményeként különféle szinteken számos találkozót tartottak az együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hivatalos közlemény elsősorban Josip Broz Titónak, a JSZSZK és a JKSZ elnökének Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, a bolgár államtanács elnökével, valamint Stane Dolancnak, a JKSZ Elnöksége Végrehajtó Irodája titkárának Todor Zsivkovval folytatott megbeszéléseire helyezi a hangsúlyt. A jugoszláv és a bolgár külügyminiszter tárgyalásai során megállapította, hogy kedvező feltételek és lehetőségek vannak a két szomszédos szocialista ország sokoldalú együttműködésének fejlesztésére és elmélyítésére, ami a jelenlegi nemzetközi helyzetben hasznos és szükséges. A két ország gazdasági kapcsolatai sikeresen fejlődnek, s lehetőségek vannak az együttműködés további bővítésére. Kedvezően ítélték meg a jugoszláv—bolgár gazdasági vegyes bizottság munkáját és készségüket fejezték ki, hogy hoszszú lejáratú szerződést kössenek a gazdasági együttműködés bővítéséről. A hivatalos közlemény megállapítja, hogy eredmények születtek a kulturális együttműködés terén is. A két külügyminiszter ismertette kormányának álláspontját a JSZSZK és a Bolgár NK közötti nyílt kérdésekről és készségét fejezte ki, hogy igyekeznek meggyorsítani e kérdések kölcsönösen elfogadható megoldását. Megállapították, hogy a két ország közti jószomszédi kapcsolatok és tartós együttműködés magában foglalja a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egyenrangúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elvének, továbbá a belső szocialista fejlődés sajátosságainak tiszteletben tartását. Leszögezték, hogy az utóbbi időben a nemzetközi kapcsolatok terén kedvező változások történtek, bővült a nemzetközi együttműködés, s ebben a feszültség csökkenése és a tárgyalások jelentős szerepet töltöttek be. Egyszersmind azonban továbbra is nagy veszélyek fenyegetik a világbékét és a nemzetközi biztonságot, mert még mindig megvannak a megoldatlan válságok gócai a Közel-Keleten és másutt, s mert a nemzetközi imperializmus fokozza nyomását a népek szabadságáért, függetlenségéért és szuverenitásáért folyó harca. A két fél továbbra is az enyhülés folyamatának megszilárdítására, a nemzetközi válságok megszüntetésére törekszik. A közlemény hangsúlyozza: a tárgyaló felek kedvezően ítélték meg az el nem kötelezettség politikájának jelentőségét, és az el nem kötelezett országoknak a békéért és a sokoldalú nemzetközi együttműködés fejlesztéséért folyó harchoz való hozzájárulását. Rámutatottak az el nem kötelezett országok algíri csúcsértekezletének nagy nemzetközi jelentőségére. Jugoszlávia és Bulgária erélyesen elítélték Izrael agresszióját, megállapították, hogy a legsürgősebb intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy Izrael tiszteletben tartsa és végrehajtsa a Biztonsági Tanács határozatait. A közel-keleti válság megoldása, mint megállapították, kizárólag a megszólít arab területek teljes kiürítésén és a palesztinai nép törvényes jogainak érvényesítésén alapulhat. A két fél megállapítása szerint a chilei események a nemzetközi imperializmus és a reakció széles körű agresszív terveinek részét képezik, és erélyesen elítélik Chile törvényes kormányának megbuktatását, Allende elnök meggyilkolását, s követelik a Chilében tomboló féktelen terror sürgős megszüntetését, Corvalánnak, a Chilei EP főtitkárának, valamint a többi letartóztatott hazafinak a szabadlábra helyezését. A két ország hangsúlyozza a vietnami nép szabadságharcának jelentőségét és feltétel nélkül támogatja a küzdelmet. A két külügyminiszter végül meggyőződését fejezte ki, hogy találkozójuk és tárgyalásaik hozzájárulnak Jugoszlávia és Bulgária baráti jószomszédi kapcsolatainak továbbfejlesztéséhez. Miloš Minic meghívta Petar Mladenovot, hogy látogasson Jugoszláviába. Mladenov örömmel elfogadta a meghívást. Kevesebb búzát és vajat termelnek az Európai Közös Piac tagjai A minisztertanács illetékes bizottsága a mező- 4 gazdaságnak adott segély csökkentését javasolja A Közös Piac minisztertanácsának illetékes bizottsága indítványt terjesztett elő a mezőgazdaság állami támogatásának csökkentéséről. A javaslat értelmében a mezőgazdaságnak évente négymilliárd dollárral kevesebb segélyt nyújtanak. Pierre Lardinois, a Közös Piac mezőgazdasági felelőse, kijelentette, hogy a gazdasági tömörülés mezőgazdasági politikája lényegében nem változik, csak a végrehajtás fogyatékosságait kívánják kiküszöbölni. A bizottság szerint csökkenteni kell a kenyérgabona termelését. E célból a bizottság javasolja a kenyérgabona árának rögzítését és a takarmány árának növelését. Elsősorban a kukorica és az árpa árának felemelésére van szükség. Mivel a világpiacon minden mennyiségben eladható a denaturált búza, a bizottság javasolja, ne támogassák tovább a termesztését. A felsorolt módosításokkal évi 500 millió dolláros megtakarítást remélnek elérni. A bizottság szorgalmazza a tejtermelés növelését és a vajkészítés csökkentését. A túlméretezett vajtartalékok terhelték eddig a legnagyobb mértékben a közösség költségvetését. A javaslat értelmében nemcsak az árakat változtatják meg, hanem meghatározzák az évente termelhető mennyiséget is. Ettől az intézkedéstől mintegy 400 millió dolláros megtakarítást várnak. A megfigyelők szerint azonban a javaslatok valójában megalkuvást jelentenek. Franciaország ugyanis erélyesen ellenzi a mezőgazdasági politika lényeges megváltoztatását. A Német Szövetségi Köztársaság és Anglia viszont kitartóan követeli e politika teljes megváltoztatását, e etért a jelenlegi állapot terhét ők viselik. A fenti módosítások tehát csak a helyzet enyhítését érhetik el. A GATT-tárgyalások keretében fog kiderülni, hogy Nyugat-Európa milyen álláspontra helyezkedika mezőgazdaságának védelmét szolgáló intézkedések megszüntetését követelő Amerikával szemben. fa olajháború új fejleményei (Folytatás az 1. oldalról) szintén felszólította a norvégokat, hogy legalább egy villanyégővel kevesebbet égessenek otthon. A kormány elvárja a lakosságtól, hogy eleget tesznek a felszólításnak, s nem lesz kénytelen rendeletekkel korlátozni az üzemanyag-fogyasztást. A nyugat-európai energiaválság következtében jövőre valószínűleg megdrágul a légi közlekedés a világ túlnyomó részén. Ezzel kapcsolatban a légiforgalmi vállalatok nemzetközi szövetsége decemberben rendkívüli értekezletet tart. Reza Pahlavi iráni sah — más hír szerint — kedd esti beszédében figyelmeztette a nyugati országokat, hogy az olajtermelő országok soha többé nem engedik kizsákmányolni magukat. A saigoni légierő bombázta Lok Nhint Több bombát dobtak a felszabadított terület közigazgatási központjának piacára A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormánynak a katonai vegyesbizottságban részt vevő küldöttsége útján tájékoztatta a nyugati hírszolgálati irodák saigoni tudósítóját, hogy a rezsim repülőgépei szerdán bombázták Lok Nhin városát, Dél- Vietnam felszabadított területeinek közigazgatási központját, amely mintegy száz kilométerre északra fekszik Saigontól. Hír szerint a saigoni gépek több bombát szórtak a városi piacra, amely abban az időpontban igen forgalmas volt. Az áldozatok számát nem közölték. A saigoni katonai parancsnokságon azt állítják, hogy a felszabadító erők az utóbbi napokban több helyen is támadásba lendültek és három saigoni támaszpontot elfoglaltak. A parancsnokság közleménye szerint az „északvietnami kommunisták” fokozzák harci tevékenységüket a kambodzsai—vietnami határon, és nagy mennyiségű hadianyagot szállítanak Dél-Vietnam felszabadított területeire. Saigonban hivatalos helyen is megerősítették a hírt, hogy a rezsim légi hadereje bombázta Lok Nhint. A támadásban több mint 50 repülőgép vett részt. A katonai parancsnokság szóvivője szerint a légitámadással torolták meg azt, hogy a kommunisták az utóbbi napokban többször is megszegték a tűzszüneti megállapodást.