Magyar Szó, 1974. február (31. évfolyam, 30-44. szám)
1974-02-01 / 30. szám
Péntek, 1974. február 1. MAGYAR SZÓ Az USA - tárgyalásokat a konfrontáció felé helyezi Nixon beterjesztette tíz pontból álló kül- és belpolitikai programját Washingtonból jelenti az AP. Nixon amerikai elnök szerdán este üzenetet intézett a nemzethez, és ebben felmérte az ország helyzetét. Az idei esztendőt a haladás évének mondta, majd ismertette a kormányzat bel- és külpolitikai programját. A program az alábbi tíz tételt tartalmazza: BÉKE: Az USA további intézkedéseket tesz a tartós világbéke érdekében, folytatja azt a politikát, amely a tárgyalásokat a konfrontáció fölé helyezi, és hozzájárul a közel-keleti tartós és igazságos béke kialakításához. VILÁGGAZDASÁG: A világ többi nemzetével együtt megállapítja azokat a kereteket, amelyek között a soron következő években az amerikaiak nagyobb mértékben járulnak hozzá a világkereskedelem és jólét fejlesztéséhez. ENERGIA: A kormányzat Útját állja az energiaválságnak, kidolgozza az önállósulás tervét, erre támaszkodva új teljesítőképességeket épít ki, hogy saját forrásaiból fedezhesse a nemzet szükségleteit, mégpedig elfogadható árakon, s figyelmet fordítva a környezetvédelemre. ÁRAK: A kormányzat a gazdasági élet visszaesése nélkül igyekszik megakadályozni a drágulást. EGÉSZSÉGÜGY: Kialakítják a betegségi biztosítás új rendszerét, amelyben minden amerikai hozzáférhető áron minőségi egészségvédelemben részesülhet. HELYI KÖZIGAZGATÁS: Megszüntetik a szövetségi ellenőrzést, és ezzel új szakaszt nyitnak az állami és helyi közigazgatási szervek fejlődésében. SZÁLLÍTÁS: Fokozzák a helyi közösségek arra való képességét, hogy maguk rendezzék szállítási problémáikét. KÖZOKTATÁS: Megreformálják a közoktatásnak nyújtott szövetségi támogatás rendszerét, annak érdekében, hogy azok részesüljenek segítségben, akik rászorulnak. A MAGÁNÉLETRE VALÓ JOG: Megállapítják és védik a magánéletre való jogot. SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS: Kidolgozzák a szociális gondoskodás új rendszerét. Újabb utakat foglaltak el a bolíviai parasztok Cochabamba környékén a katonaság visszaszorította a lázadókat A bolíviai szárazföldi hadsereg egységei és a vadászbombázók szerdán a Cochabamba környéki utakról viszszaszorították a fellázadt parasztok nagy csoportjait. A kormánycsapatok áttörték a Cochabamba várost körülvevő lázadók gyűrűjét is, a lázadást azonban ezzel nem törték le, mert a parasztok újabb utakat foglaltak el, és minden járókelőtől fejenként egydolláros „úthasználati díjat” szednek be. Elfoglalták a La Paz és az Oruro közötti főútvonalat is. Az ország nyugati részében a lázadók több utat szétromboltak. Mint ismeretes, a bolíviai parasztok az élelmiszerek drágulása miatt lázadtak fel A DR felhívása az USA-hoz és Saigonhoz Tran Binh, a DIFK pekingi ügyvivője, tegnap felszólította az Egyesült Államokat és a saigoni kormányza-tot, hogy tartsák tiszteletben a párizsi békeszerződés rendelkezéseit Az ügyvivő külföldi újságírók kérdéseire válaszolva többek között kijelentette: " A területi szuverenitás kérdése szent és sérthetetlen minden nép számára, amikor szomszédos országok területi és határkérdéseiről van szó. Vannak azonban igen bonyolult viszályok is, amelyeket a történelem hagyott örökül; ezeket kellő figyelemmel és türelemmel kell megvitatni. Nem oszlik fel az EOKA Az EOKA nevű illegális ciprusi szervezet szóvivője cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a szervezetet fel fogják oszlatni. Kijelentette, hogy az EOKA tagjai nem adják át fegyverüket a rendőrségnek, hanem tovább harcolnak Ciprus és Görögország egyesüléséért. A közelmúltban, miután Makariosz elnök szabadlábra helyezte az EOKA bebörtönzött tagjait, az a hír terjedt el, hogy az illegális szervezet megszünteti tevékenységét Előtérben a golani front kérdése (Folytatás az 1. oldalról) a végtelenségig elnapolja a többi kérdés rendezését. A tüntetők és a rendőrség összecsapása Tel Avivban Tel Avivból jelenti az AFP. A tüntetők és a rendőrség összecsapásaiban szerdán Tel Aviv utcáin 24 ember megsebesült — közöttük 12 rendőr. A Hatikiva nevű negyedben a fiatalok tüntetéssel tiltakoztak az élelmiszerek megdrágulása ellen. Erős rendőrosztagaik próbálták feloszlatni a tömeget, de a tüntetők 5 órán át ellenálltak: a fiatalok megtámadták a rendőröket, kőzáport zúdítottak a gépkocsikra, és felgyújtották a parkoló autókat. A rendőrségi közlemény szerint több tüntetőt őrizetbe vettek Felgyújtották a Shell egy benzintartályát Singapore-ból jelenti az AP. Négy egyelőre ismeretlen ember tegnap reggel felgyújtott egy benzintartályt a Shell kőolaj vállalat olajfinomítójában, a Singapore közelében levő Pulau Bukom szigeten. A támadók ezt követően hat embert foglyul ejtettek, ellopták a részvénytársaság egyik motorcsónakját, és elhagyták Singapore felségvizeit. A felségvizek határán túl egy singapore-i őrcsónak megállította őket. A merénylők közölték, hogy a Vörös Hadsereg nevű japán titkos terrorista szervezet tagjai, és felrobbantják a csónakjukat, ha nem engedik távozni őket. Lapzártakor a tárgyalások még folytak a merénylőkkel. Időközben a kőolafinomítóban eloltották a tüzet, amely jelentéktelen kárt okozott. Pompidou Szaúd-Arábiába látogat Bejrútból jelenti az AFP. Georges Pompidou francia köztársasági elnök az idén ellátogat Szaúd-Arábiába. Az Al Havades című lap szerint Pompidou látogatása attól függ, hogy Michel Jobert francia külügyminiszter szaúd-arábiai tárgyalásai sikerrel járnak-e. A francia külügyminiszter egyébként dzsiddai tartózkodása alatt megbeszéléseket folytatott Fejszál királlyal és a többi tekintélyes szaúdarábiai személyiséggel. Husszein Nagy-Britanniában Londonból jelenti az AFP. Husszein jordániai király tegnap több napos magánlátogatásra Romániából Nagy-Britanniába érkezett. Az uralkodót vasárnap Heath miniszterelnök is fogadja chequersi rezidenciájában. Valószínű, hogy Husszein király a brit kormány illetékeseivel a kereskedelem fejlesztéséről és fegyvervásárlásról fog tanácskozni. Az NDK miniszterelnöke Magyarországon Budapestről jelenti az AP. Horst Zindermann, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának elnöke tegnap hivatalos minőségben Magyarországra érkezett. Közvetlenül megérkezése után megkezdte tárgyalásait Fock Jenővel, a magyar kormány elnökével. A keletnémet és a magyar miniszterelnök a két ország együttműködéséről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről tárgyal. Igazságosan és demokratikusan kell rendezni az országok közti viszonyokat (Folytatás az 1. oldalról) Nagy változások folynak a nemzetközi gazdasági életben is. Az évek óta gyülemlő súlyos gazdasági ellentmondások, amelyek következtében egyre növekszik a különbség a fejlett és a fejletlen világ között, azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy nagy válság robban ki a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyokban. A mostani energiaválságot sem csupán a kőolajprobléma okozta; gyökerei sokkal mélyebbek. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi gazdasági viszonyok mai rendszere nem felel meg korunk feltételeinek és szükségleteinek, és gyökeres változásokat igényel. Egybe kell hangolni az el nem kötelezettek tevékenységét . Nagy jelentőséget tulajdonítunk az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának, amely majd a nemzetközi gazdasági helyzettel foglalkozik — mondta Tito elnök. — Az el nem kötelezett országoknak ki kell dolgozniuk a maguk álláspontját és indítványait, hogy előmozdíthassák a fejlődési, a pénzügyi és más gazdasági problémák rendezését. Az el nem kötelezett országokra az a nagy feladat hárul, hangsúlyozta elnökünk, hogy figyelemmel kísérjék a helyzetet, tanulmányozzák a napi eseményeket, s értékeléseik alapján — az algíri csúcsértekezlet határozatainak szellemében — további közös intézkedéseket tegyenek. Az algíri csúcsértekezlet után az el nem kötelezett országok figyelemreméltó tevékenységet fejtettek ki az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Afrikai Egységszervezetben, az Arab Ligában, ezenkívül fokozták bilaterális kontaktusaikat. Hathatos támogatásban részesítették az agresszió áldozatául esett arab országokat, amelyek az igazságos megoldásokért és a tartós közelkeleti békéért harcoltak. Az el nem kötelezett országoknak okvetlenül egybe kell hangolniuk tevékenységüket, hogy eredményesen teljesíthessék a rájuk váró nagy feladatokat, még szélesebb körben érvényesítsék az el nem kötelezettség politikáját, és fokozzák egymás közötti együttműködésüket és szolidaritásukat — mondta Tito. Elnökünk végül hangot adot meggyőződésének, hogy Jugoszlávia és Bangladesh ezentúl is sikeres együttműködést folytat majd a nemzetközi életben, s hogy Bangladesh rövidesen elfoglalhatja az őt megillető helyet az Egyesült Nemzetek Szervezetében, és vállalhatja a felelőség rá eső részét a béke védelmében és a nemzetközi együttműködés fejlesztésében. Mudzsibur Rahman és Tito elnök pohárköszöntője Daccából jelenti a Tanjug. Mudzsibur Rahman bangladeshi miniszterelnök szerdán este díszvacsorát adott Josip Broz Tito köztársasági elnök tiszteletére. A vacsorán részt vettek elnökünk kíséretének tagjai, több bangladeshi miniszter, a parlament és a kormányhivatalok magas beosztású tisztségviselői. A vacsorán Rahman miniszterelnök és Tito elnök pohárköszöntőt mondott. A bangladeshi kormányfő többek között elmondta, hogy hazájának népe mindenkor nagyra becsülte elnökünket. Noha Tito elnök már 1968- ban is járt az országban, mostani látogatása rendkívüli jelentőségű, mert ezúttal a szuverén és független Bangladesht kereste fel. A csaknem két évszázados gyarmati kizsákmányolás után elnyert függetlenség lehetővé tette, hogy Bangladesh népe hozzálásson a háborúban lerombolt ország újjáépítéséhez, és megkezdje az új, a kizsákmányolástól mentes társadalom építését. Mudzsibur Rahman köszönetet mondott azért az anyagi és erkölcsi támogatásért, amelyben Tito elnök és a jugoszláv kormány részesítette hazáját a felszabadító háborúban és a függetlenség kivívása után. A miniszterelnök megemlékezett arról is, hogy annak idején Tito elnök más államvezetőkkel együtt közbenjárt annak érdekében, hogy a pakisztáni hatóságok ne hajtsák végre fölötte a halálos ítéletet. Köszönetet mondott a baráti fogadtatásért is, amelyben Jugoszláviában részesült a közelmúltban. Válaszában Tito elnök többek között az alábbiakat mondta: — Jugoszlávia és Bangladesh barátsága és együttműködése az egyetértésben, valamint a függetlenség, az egyenjogúság és a nemzetközi együttműködés elveihez való ragaszkodáson alapul, összefűz bennünket az el nem kötelezettség politikája is, amelyért országaink következetesen síkraszállnak. Örömmel vettük, hogy Bangladesh teljes jogú tagként részt vett az el nem kötelezett országok algíri IV. csúcsértekezletén, amelyen ismét bizonyságot nyert, hogy az el nem kötelezettség eszméi és elvei megfelelnek egyre több ország lényegi érdekeinek, az emberiség legnagyobb részének. A továbbiakban elnökünk megállapította: — A bonyolult, sok bizonytalansággal terhes nemzetközi helyzet arra utalja az el nem kötelezett országokat, hogy minden békeszerető és haladó erővel vállvetve még tevékenyebben és egységesebben szorgalmazzák a legfontosabb nemzetközi kérdések haladéktalan rendezését és a válságok tűzfészkeinek elfojtását. Ez a feltétele a további enyhülésnek, valamint annak, hogy megszűnjön a rettegés és a bizonytalanság légköre, és erősödjék a népek és országok közti bizalom. Ezen megállás nélkül kell munkálkodni. Annál is inkább, mert sok nép a mai nap is szenved háborútól, durva beavatkozástól, külföldi uralomtól és kizsákmányolástól. Bangladeshi lapvélemények Valamennyi daccai lap részletesen tudósít Tito elnök látogatásáról. Az újságok közlik a két államfő pohárköszöntőjét, valamint Tito elnök és Rahman miniszterelnök szerda esti pohárköszöntőjét, és tájékoztatják olvasóikat Tito és Railman megbeszéléseiről. Az újságok hangsúlyozzák: Tito és Rahman egyetértett abban, hogy az el nem kötelezett országok saját nyersanyagforrásaik urai. Úgyszintén egyöntetűen megállapították, hogy fokozni kell az el nem kötelezett országok egységét az algíri csúcsértekezleten elfogadott gazdasági program végrehajtása végett. A Bangladesh Observer hangsúlyozza: „Sem Jugoszlávia, sem Bangladesh nem látja okát annak, hogy az el nem kötelezett országok következő csúcsértekezletét a tervezett időpontnál korábban hívják össze, egyetértenek azonban abban, hogy módot kell találni az algíri csúcsértekezlet határozatainak alkalmazására”. A lapok hangsúlyozák, hogy a tárgyalások során teljes nézetazonosság jutott kifejezésre a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi kérdésekről. Meggyőződésüket fejezik ki, hogy Jugoszlávia kész bővíteni gazdasági együttműködését Bangladeshsel. A Bangladesh Observer Tito elnök és az el nem kötelezettek mozgalma című cikkében ismerteti az el nem kötelezettség mozgalmi naik történetét és Tito elnök ezzel kapcsolatos szerepét. Többek között megállapítja, hogy Tito elnök vezetésével az el nem kötelezettség hatalmas erővé vált a világpolitikában, döntő szerepet játszott a hidegháború elfajulásának megakadályozásában, s utat nyit a nemzetközi feszültség csökkenése felé. Valamennyi nyersanyag és áru árát egyidejűleg kell szabályozni Irak álláspontja a kőolajtermelő és -fogyasztó országok javasolt értekezletével kapcsolatban Bagdadból jelenti a Tanjug. El Bakr iraki köztársasági elnök elküldte válaszát Nixon amerikai elnöknek azzal az indítvánnyal kapcsolatban, hogy hívják össze a kőolajtermelő és -fogyasztó országok értekezletét. Véleménye szerint az indítványnak az a célja, hogy az értekezleten a kőolajtermelő országokon kívül csak kevés számú fejlett iparú és gazdag ország vegyen részt. Irajk azt az álláspontot képviseli, hogy az energia exportálásának és árának kérdését minden ország részvételével kell megvizsgálni. Nem a kőolaj az egyetlen nyersanyag, amely befolyásol a a nemzetközi jólétet és az egyenletes fejlődést. Ugyanolyan fontos az atomenergia, a vas, a réz, a búza stb. Éppen ezért valamennyi nyersanyag és áru árát egyidejűleg kell szabályozni. Iraki vélemény szerint, a kőolaj értéke sokkal nagyobb, mint amekkora a mostani ára. A kőolaj árát azonban eddig a monopóliumok állapították meg, amelyek az egész olajipart kezükben tartották. Az utóbbi években más nyersanyagok és iparcikkek ára gyorsabb ütemben nőtt, mint a kőolajé. 1958 óta az arany ára 370 százalékkal, az élelmiszer ára 350 százalékkal, az építőanyag és a vas ára 300 százalékkal nőtt. El Bakr elnök szerint, ezeket a kérdéseket a világszervezet égisze alatt kellene megvitatni. Kína szabadon engedett néhány hadifoglyot Hongkongból jelenti a Reuter. A Kínai Népköztársaság tegnap szabadon bocsátott egy amerikai állampolgárt és 5 saigoni katonát azok közül, akiket a Paracel-szigetcsoportnál történt összecsapásban ejtett foglyul — közölte egy hongkongi funkcionárius. 3. oldal Argentína ragaszkodik az el nem kötelezettséghez Az ország külügyminisztere kormányunak álláspontjáról a legfontosabb külpolitikai kérdésekben Buenos Airesból jelenti a Tanjug. — Kissinger amerikai külügyminiszterrel folytatott legutóbbi tanácskozásom alkalmával meggyőződtem róla, hogy az Egyesült Államok új magatartást tanúsít Latin- Amerika iránt — jelentette ki Alberto Vignes argentin külügyminiszter a két Amerika küszöbönálló méxicói értekezlete kapcsán. A konferencián Kissinger 24 latinamerikai ország külügyminiszterével találkozik. Vignes lehetségesnek tartja, hogy a méxicói tanácskozáson Kuba kérdése is szóba kerül, noha hivatalosan nem tűzik napirendre. Az argentin kormány egyébként azt az álláspontot képviseli, hogy minden nemzet szabad akarata szerint rendezheti be társadalmi életét. A külügyminiszter elmondta: Argentína síkraszáll amellett, hogy mindenki tartsa tiszteletben a népek önrendelkezési jogát, az államok egyenrangúságát, és a be nem avatkozás elvét. Méltatta az el nem kötelezett országok nemzetközi szerepét, és kijelentette, hogy Argentína is ragaszkodik az el nem kötelezettséghez. Argentína a viszályok békés rendezésének híve. Támogatja az ENSZ határozatát, hogy az izraeli csapatok vonuljanak ki minden megszállt arab területről, Izrael pedig tartsa tisztedben a Palesztinai nép jogait