Magyar Szó, 1974. március (31. évfolyam, 58-72. szám)
1974-03-01 / 58. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Péntek, 1974. március 1. Az új alkotmány a népakarat erőteljes kifejezője ÉLETBE LÉPETT AZ ELSŐ VAJDASÁGI ALKOTMÁNY (Folytatás az 1. oldalról) gadokat a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban a Szerb Szocialista Köztársaságban érvényesí■ak. II. Lehetetlenné válik az elidegenítés minden formája Az alkotmányjavaslat a társadalmi tulajdont a társult munka funkciójaként tünteti fel. Kiemeli, hogy a termelőeszközök és a társult munka más eszközei, a jövedelem, a természeti javak társadalmi tulajdont alkotnak, és ezekből senki sem kovácsolhat magának egyéni tőkét. A társadalmi tulajdonban levő eszközök nem használhatók fel mások többletmunkájának kisajátítására, sem pedig azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek ezt a kisajátítást lehetővé teszik. Ezáltal leszűkítjük azokat a jövedelemszerzési lehetőségeket, amelyeknek nem a munka az alapjuk. Ennek az elvnek a szavatolásáért az alkotmányjavaslat megannyi védelmi intézkedést tartalmaz, kezdve a társadalmijogi felügyelettől és ellenőrzéstől, amelynek jogával a társadalmi-politikai közösségek rendelkeznek, egészen az önigazgatási munkásellenőrzésig, az önigazgatási társadalmi jogvédőig és a társadalmi önvédelem más formáiig. A munkásosztály ebbéli helyzete a társult munka alapszervezeteiben lehetetlenné teszi a szocialista közösségünk anyagi és kulturális javainak megteremtőitől való elidegenítés minden formáját, ugyanakkor pedig a leghatásosabb harc a technokrata monopólium, a hatalom bürokratikus kisajátítása és más önigazgatásellenes tendenciák ellen. Abból az elvből kiindulva, hogy a társadalmi szolgáltatásokban dolgozók helyzete kiegyenlítődik a gazdaságban létrejött társult munkaalapszervezetekben dolgozók helyzetével, és figyelembe véve azt is, hogy a társadalmi szolgáltatásokban a jövedelem sajátos módon jön létre, az alkotmányjavaslat kimondja, hogy a dolgozók egyéni és közös érdekeik, valamint a társadalmi szolgáltatások érdekeinek kielégítéséért, az ezekben a szolgáltatásokban dolgozókkal közösen szabad munkacserét folytatnak vagy közvetlenül, vagy pedig az önigazgatási érdekközösségek révén. Az önigazgatási érdekközösségek a kölcsönös jogokról és kötelezettségekről önigazgatási megegyezéssel döntenek,ika alapszervezeteiben dolgozóknak, a helyi közösségeknek és más önigazgatási szervezeteknek, közösségeknek és társadalmi-politikai szervezeteknek a küldöttei révén. Az alkotmányjavaslat olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az állami és önigazgatási mechanizmus hatékonyságát, hangsúlyozva, hogy senki sem hivatkozhat az állam hatalmára azért, hogy megcsorbítsa az önigazgatási jogokat, továbbá, hogy az önigazgatással senki sem palástolhatja egyéni önkényét, bürokrata vagy technokrata magatartását. Az alkotmányjavaslat ezért pontosan megszabja a köztisztségviselőkfelelősségét, és megannyi állami és önigazgatási intézkedésről gondoskodik az önigazgatás védelmében. Röviden: az államapparátusnak a munkásosztály eszközének kell lennie, a szocialista társadalom önigazgatási céljait kell szolgálnia. Evégből hatékony és felelős állami igazgatást kell teremtenünk, amely a képviselőház társadalmi-politikai ellenőrzése alatt áll, és megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket a korszerű szocialista társadalom állít eléje. A politikai rendszer keretében külön figyelmet érdemelnek a következő kérdések, amelyek alapvető megoldást nyernek a szövetségi alkotmány függelékeiben, s ezekkel összhangban az új alkotmányos dokumentumokban is. E kérdések a következők: — a tartománynak a föderáció funkcióinak megvalósulásában és — a Szerb Szocialista Köztársaság dolgozói, nemzetei, és nemzetiségei közös érdekeinek kijelölésében és megvalósításában való részvételének módja. A föderációnak a JSZSZK Alkotmányában megállapított felfogásából kiindulva a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány mint a föderatív struktúra eleme a Szocialista Köztársaságokkal és Kosovó Szocialista Autonóm Tartományyal együtt részt vesz a föderáció funkcióinak megvalósításában. Ily módon a tartománynak eggyel több lehetősége nyílik arra, hogy sikeresen eleget tegyen a saját fejlődése iránti felelősségének, és vállalja a jugoszláv közösség erősítését célzó általános jugoszláv politika kijelölésében és megvalósításában a felelősség reá háruló részét Az alkotmány szavatolja a földművesek önigazgatását is Az alkotmányjavaslat azonos társadalmi-gazdasági helyzetet szavatol azoknak is, akik egyéni munkaeszközökkel mezőgazdasági, kisipari vagy más hasonló munkát végeznek. Számunkra, vajdaságiak számára különösen fontos azoknak a helyzete, akik egyéni munkaeszközökkel mezőgazdasági munkát végeznek. Az alkotmányjavaslat az elfogadott politikai dokumentumokkal összhangban szavatolja ezeknek a dolgozóknak is önigazgatási jogaikat és szocialista társadalmi-gazdasági viszonyainkban elfoglalt helyzetüket. Azt tudniillik, hogy önállóan döntenek munkájuk eredményéről, a kölcsönösség és szolidaritás elvének megtartásával megteremtik szociális biztonságukat, és élvezik az egész társadalmi munka eredményeit. Kifejezésre jut ugyanakkor az az elv is, hogy csak a korszerű, szocialista önigazgatási alapon megszervezett mezőgazdaság szavatolhatja Vajdaság és az egész ország gazdaságának szilárdságát. Éppen ezért az alkotmányjavaslat megannyi lehetőséget kínál a mezőgazdasági termelők önigazgatási alapon való társulására és arra, hogy a mezőgazdasági termelők szabadon és önkéntesen társítsák munkájukat és munkaeszközeiket a társadalmi eszközökkel működő társult munkával. Következetesen megvalósul a nemzetek és nemzetiségek egyenrangúsága, pontosabban ezek az egyenrangú nemzetiségi viszonyok az egyetemes társadalmi viszonyok szerves részévé válnak. Éppen ezért az alkotmányjavaslat kimondja: minden társadalmi-politikai közösség, társultmunka-alapszervezet és más önigazgatási szervezet és közösség funkciójának megfelelően megvalósítja a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenrangúságát. Teszi pedig ezt az önigazgatási döntéshozatal folyamatában a társult munka szervezetében, a politikai hatalom szférájában, a közoktatásban és közművelődésben, a társadalmi és közéletben általában. Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi viszonyok az egyetemes társadalmi struktúra összetevő részét alkotják, minden társadalmi tényező kötelességgel és felelősséggel tartozik következetes valóra váltásukért. Ez a sarkköve annak a politikának, amelyet tartományunkban, ebben a soknemzetiségű közösségben a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáért évek óta gyakorolunk. Teljes egyenlőség és szolidaritás a szocialista önigazgatási közösségekben . Az alkotmányjavaslat érvényre juttatja a forradalmi vívmányokat, a mai valóságot és a tartomány fejlődésének távlatait, az itt élő nemzetek és nemzetiségek közös és egyéni érdekeit, vagyis azt a jogukat, hogy tartós egységben éljenek, szocialista önigazgatási közösségünkben teljes egyenrangúságot és szolidaritást élvezve. A nemzetek és nemzetiségek egyenrangúságáról szólva külön hangsúlyozza az alkotmányjavaslat, hogy csakis a munkásosztály lehet a nemzeti érdekek egyetlen hiteles tolmácsolója, következésképp a nemzeti egyenrangúság élharcosa is. Az alkotmányjavaslatban a társadalmi-politikai rendszer alapját a küldöttrendszer alkotja, mint egyetemes elv, amely kiterjed a társadalmipolitikai közösségek képviseleti testületeire, az önigazgatási érdekközösségek közgyűlésére, valamint a politikai rendszer más szféráira is. Ezáltal új minőségű önigazgatási viszony jön létre az egész politikai rendszerben, ez pedig objektív eredménye és folytatása a társadalmi tulajdonon és a társadalmi önigazgatáson alapuló viszonyoknak. Ez az új viszony egyszersmind túlhaladása is a képviseleti demokráciának, amely korábbi rendszerünket jellemezte. A társadalmi-politikai rendszer az önigazgatási alapon társult munka szolgálatában áll az élet és az alkotás minden területén, és ez teszi lehetővé a képviseleti testületi rendszernek a küldöttrendszerre való alapozását. Ennek a rendszernek szavatolnia kell a politikai hatalom egységét, a dolgozók, a munkásosztály önigazgatását, minden társadalmi tényező szervezett részvételét a képviselő-testületek munkájában, éspedig a társult mim III. A Tartományi Képviselőhöz a társadalmi önigazgatás szerve A Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány alkotmányjavaslata megállapítja a tartomány funkcióit és szervezetét, a társadalmi-gazdasági és politikai berendezés egységes elveivel és a dolgozók helyzetével összhangban. E rendszerbeli kereteken belül a társadalmi önigazgatást és a politikai hatalmat a küldött-elv és a képviseleti testületi rendszer alapján szervezik meg. Az alkotmányjavaslat ezért is definiálja a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Képviselőházát úgy, mint a társadalmi önigazgatás szervét, mint a legfőbb hatalmi szervet a tartomány jogainak és kötelezettségeinek keretében. A tartomány alkotmányosan rögzített jogai és kötelezettségei alapján — melynek értelmében a dolgozók, a polgárok, a nemzetek és nemzetiségek megvalósítják szuverén jogaikat — jelölték ki a képviselőház funkcióit. A képviselőház az alkotmányozó és törvényhozó funkciók közvetlen hordozója, ő állapítja meg a tartomány fejlesztési politikája megvalósításának elveit és módozatait a társadalmi élet minden területén, és ezáltal valósul meg a politikai ellenőrzés funkciója a Végrehajtó Tanács és a tartományi igazgatási szervek tevékenysége fölött, melyet a tartomány mint a föderatív struktúra eleme és mint a Szerb SZK összetevő része betölt, továbbá tekintettel azokra a funkciókra, melyek által a tartomány dolgozói, nemzetei és nemzetiségei szélesebb érdekei megvalósulnak, valamint e dokumentumnak mint az egységes jugoszláv alkotmányosság részének a jellegére, javasoltuk ennek az okmánynak új és megfelelőbb elnevezését, amely így hangzik: Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmánya. A tartomány elnökségének társadalmipolitikai összehangoló szerepe lesz Az alkotmányjavaslat új intézményt is meghonosít a tartomány társadalmi-politikai rendszerében: a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Elnökségét. Ez a szerv, melynek összetételét és funkcióját közvetlenül az alkotmány szabja meg, biztosítja a politikai koordinációt a tartomány társadalmi-politikai rendszerének keretében. E célból az elnökség kezdeményezheti az általános politikai jelentőségű kérdések megvitatását a Vajdaság SZAT Képviselőházában és a többi politikai szervben. Az elnökség tevékenységének ki kell hatnia az egység s társadalmi-politikai rendszer egészének tevékenységére is, hogy elősegítse a tartománynak a szocialista köztársaságokkal és Kosovo SZAT-tal való együttműködésének fejlesztését, valamint hozzájáruljon a tartománynak, a föderáción belüli jogok és kötelezettségek megvalósításában való részvételéhez. Tekintettel azoknak a társadalmi viszonyoknak az összességére, melyeket a javasolt alkotmányos dokumentum rendez, továbbá tekintettel arra a helyzetre, teti egyenlőtlenségen alapuló régi osztályrendszert. A forradalom során létrejöttek és tovább fejlődtek a feltételek arra, hogy a Kommunista Párt vezette széles néptömegekből kinőtt hatalom szilárddá szerveződjék, és e folyamat által kialakuljon Vajdaság autonómiája mint szocialista forradalmunk vívmánya. Vajdaság Autonóm Tartomány ezáltal az egyenjogú nemzetek és nemzetiségek forradalomban létrejött testvéri közössége kiépítésének, közös életüknek és fejlődésüknek egyik alkotó tényezőjévé, az új Jugoszlávia föderatív berendezésének részévé vált. V. A Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány alkotmány javaslata erőteljes és hathatós eszköz a munkásosztály és minden dolgozó k. IV. Vajdaság autonómiája a forradalomban fogant tében a Kommunista Szövetség vezette munkásosztály döntő szerepének megvalósítására; szocialista közösségünk önigazgatás- fejlesztési politikájának kijelölésére és megvalósítására; a soknemzetiségű közösségünkben élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságának maradéktalanabb megvalósulására; a munka felszabadulására és az elidegenítés túlhaladására a társadalmi munkában és џт alkotásban, az önigazgatás gyorsabb fejlesztésére a társadalmi élet minden területén és e rendszer megvédésére, és a tartománynak a föderáció, illetve a köztársaság közös politikája kijelölésében és véghezvitelében való felelős részvételének biztosítására. Az önigazgatásért, az autonómia önigazgatása lényegéért folyó küzdelem és ezzel összhangban a javasolt alkotmányos megoldások hozzájárulnak annak a társadalmi tudatnak a megerősödéséhez, hogy a munkásosztály és minden dolgozó, a nemzetek és nemzetiségek tényleges történelmi érdekeiket csak az önigazgatáson, a társadalmi tulajdonon alapuló jugoszláv közösségben, a munkásosztály döntő szerepe és a nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúsága révén valósíthatják meg. Az alkotmány meghozatalát követően újabb küzdelem vár ránk, az önigazgatásnak mint társadalmunk átfogó rendszerének a megvalósításáért. Ezért erőfeszítéseinknek nem szabad lányulniuk. Ellenkezőleg, fokoznunk kell őket, mert a szocialista építés forradalmi útján nem lehet megtorpanás, ingadozás, fennakadás. Ezen az úton a munkásosztálynak, Vajdaság minden dolgozójának, nemzetének és nemzetiségének megvan a világos és megingathatatlan irányvétele, melyet a Tito elvtárs vezette Jugoszláv Kommunista Szövetség irányvonalában jelöltünk ki. Az elmondottakból kiindulva kérem ,a képviselőházat, fogadja el az alkotmányjavaslatot, és hirdesse ki Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány első Alkotmányát képviselő elvtársnők és elvtársak! A forradalmi hatalom Vajdaságban azoknak a nehéz harcoknak a folyamán alakult ki, melyet Vajdaság, Szerbia és Jugoszlávia valamennyi nemzetének és nemzetiségének munkásai, parasztjai és haladó emberei vívtak a Kommunista Párt vezetésével a megszállók és a hazai árulók ellen, egyidejűleg szétrombolva a munka kizsákmányolásán és a nem Sveta Kovacevic bevezetője után a tanácsok külön ülésen a beérkezett módosító indítványokkal együtt megvitatták és elfogadták az alkotmányt és a hatályba léptetéséről szóló alkotmánytörvényt. A Tartományi Tanács Djordje RADOSAVLJEVIC elnökletével megtartott ülésén a képviselők megjegyzés nélkül elfogadták az alkotmányjavaslat szövegének módosítására vonatkozó tizennégy, és az alkotmány hatályba léptetéséről szóló alkotmánytörvény kiegészítésére előterjesztett hat indítványt. Ezekre az utolsó pillanatokban bekövetkezett módosításokra a köztársasági és szövetségi szinten történt egyeztetések eredményeként került sor. A módosító indítványok túlnyomó többségükben nyelvi javításokra vonatkoznak, de van egy-két olyan is, amely árnyalati változásokat hoz az alkotmányos rendszer intézményeinek szervezeti felépítésében, hatáskörében. Az alkotmány javaslatáról szóló vitában három képviselő kért szót Svetko GRBIC kiemelte, hogy az első tartományi alkotmány szövegét elfogadtuk, de ezzel még nem fejeződött be a munka. Jelenpillanatban nem is tudjuk felmérni e dokumentum forradalmi jelentőségét. Annyi azonban máris kitűnik, hogy újabb lépés önigazgatási rendszerünk kiépítésében. Pavel FLORIJAN az" alkotmány nemzeti egyenjogúságra vonatkozó rendelkezéseiről elmondta, hogy e dokumentum eddig még nem tapasztalt részleteséggel taglalja ezt a problematikát. VARGA László elsősorban a nyilvános vita folyamán tapasztalt egyöntetű támogatásra mutatott rá, amely az alkotmányt lényegében a dolgozó nép dokumentumává avatta. A küldöttrendszerről szólva elmondta, ez lehetővé teszi a Tartományi Képviselőhöz leendő küldötteinek, hogy szorosabb kapcsolatot tartsanak a dolgozó tömegekkel. A külön ülések után délben a Képviselőház tagjai újra összegyűltek a rádió M-stúdiójában, ahol lezajlott az első tartományi alkotmány kihirdetése. Sveta Kovacevic előterjesztette az alkotmány kihirdetéséről szóló határozat tervezetét. Miután ezt a képviselők elfogadták, az elnök bejelentette, hogy az első tartományi alkotmány életbe lépett. A képviselők ezután elfogadták az alkotmány életbe léptetésé- re vonatkozó alkotmánytörvényt is. A továbbiakban Sveta Kovacevic javaslatot tett, hogy a Tartományi Képviselőház mondja ki, Tito elvtársat élete végéig meg kell erősíteni elnöki tisztségében. A jelenlevők az indítványt közfelkiáltással elfogadták. Az alkotmány ünnepélyes kihirdetése után a Tartományi Tanács és a Községek Tanácsa újra összeült, hogy külön ülésen megvitassa a napirendre tűzött törvény és más határozatok javaslatát A. A. HATÁROZAT Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmányának érvényesítésére szolgáló Alkotmánytörvény kihirdetéséről Kihirdetem a Vajdaság Szocialista Autonóm Tartomány Alkotmányának érvényesítésére szolgáló Alkotmánytörvényt, amelyet a Tartományi Tanács, Gazdasági Tanács, Oktatás- és Művelődésügyi Tanács, a Szociális Egészségügyi Tanács és a Községek Tanácsa fogadott el 1974. február 28-án megtartott ülésén.