Magyar Szó, 1974. április (31. évfolyam, 104-118. szám)

1974-04-16 / 104. szám

Kedd, 1974. április 16. MAGYAR SZÓ lov­e tori a f okolás­ói orosi kormány irredento igényei ellen Belgrádból jelenti a Tan­­jug. A zaječari község fiataljai Heves ütközetek a Her­men nyugati oldalán Hétfőn délelőtt a Szíriai rádió megszakította rendes adását, és közölte hallgatói­val, hogy a Golan-fennsíkon lankadatlan hévvel folynak a harcok az izraeli és a Szí­riai csapatok között. A leghevesebb összecsapá­sok a hétfői nap folyamán a Hermon-hegység nyugati lej­tőin voltak, ahol az izraeliek harckocsikon és nehéztüzér­ségen kívül repülőgépeket is bevetettek. A Szíriai és az izraeli egységek megütköztek egymással a golani front más szakaszain is. Sapir nem hajlandó kormányt alakítani A lemondásban levő izrae­li kormány vasárnap öt és fél órán át tárgyalt a szíriai frontról. A kormány ülésén az izraeli vezérkar új főnö­kévé Gur tábornokot, az északi front parancsnokát ne­vezték ki. Kacir izraeli államfő hét­főn folytatta a tanácskozást a pártok vezetőivel az új koalíciós kormány megala­kításáról. Az UPI hírügy­nökség jelentése szerint egyes politikai körök kije­lentették, hogy Kacir elnök az ellenzéki és jobboldali Li­kud tömböt fogja megbízni az új kormány megalakítá­sával, ha a Meir vezette Munkáspárt két héten belül nem állít miniszterelnök-je­löltet. A Munkáspárt mapaji frakciójának küldöttsége va­sárnap megpróbálta rábírni Pinhas Sapir pénzügyminisz­tert, hogy jelöltesse magát a miniszterelnöki tisztségre. Sapic azonban vasárnap este a tévében mondott beszédé­ben elutasította az ajánlatot, és polgárai a következő táv­iratot küldték Tito elnök­nek: „Büszkék vagyunk hogy Te állsz népünk és pártunk, a szabad és függet­len Jugoszlávia élén, amely­be vetett hitünket semmifé­le fenyegetés nem törheti meg.” Jugoszlávia polgárai, dol­gozói, fiataljai, katonái, har­cosai, sportolói, kultúrmun­­kásai az olasz irredenta kö­vetelések ellen tiltakozó gyűlésekről számtalan ha­sonló tartalmú táviratot küld­tek Tito elnöknek. A tiltakozókhoz csatlako­zott a Zágrábban tanuló arab egyetemisták egyesületeinek bizottsága is. A Tito elnök­höz intézett táviratban teljes szolidaritásukról biztosítják Jugoszlávia népeit az olasz irredentizmussal szemben. Az ideiglenes külföldi mun­kavállaláson levő jugoszláv dolgozók is sok levelet és táviratot küldtek a Szövet­ségi Végrehajtó Tanácsnak, Tito elnöknek és a pártve­zetőségeknek, amelyben tiil­ta­koznak az olasz követelések miatt és készségüket fejezik ki, hogy megvédik hazánk minden talpalatnyi földjét. Az Athénban élő jugoszláv állampolgárok kijelentették, hogy az olasz területi köve­telések egész Európa békéjét veszélyeztetik. Tiltakoztak a zenicai Ma­­nojlo Popic Általános Iskola tanulói és tanárai, a dako­­vicai egészségügyi központ kommunistái, a belgrádi Janko Lišjak vállalat dolgo­zói, a spliti Elektrodalmacija kommunistái és még sokan mások. Tegnap tiltakozó gyűlést tartottak a gunarasi Pobeda Mezőgazdasági Birtok dolgo­zói és a környék lakosai is. A gyűlés részvevői táviratot küldtek Tito elvtársnak és a Szövetségi­­Végrehajtó Tanács­nak. Jugoszláv—tanzániai tárgyalások az időszerű nemzetközi problémákról Mihaj­lo Stevovic, a Szö­vetségi Külügyi Titkárság osztályvezetője, hétfőn meg­beszéléseket folytatott Mba­­gával, a tanzániai külügymi­nisztérium osztályvezetőjé­vel. Az eszmecserén jelen volt Kosin, hazánk ottani nagykövete is. Véleményt cseréltek az el nem kötelezett országok ko­ordinációs bizottsága nemrég megtartott tanácskozásának eredményeiről, amelyeket mindkét fél kedvezőnek ítélt meg. Hangsúlyozták az el nem kötelezett országok ál­landó tanácskozásainak és kö­zös akcióinak jelentőségét. Külön figyelmet szenteltek az ENSZ-közgyűlés mostani rendkívüli ülésszakának és az el nem kötelezett orszá­gok ezzel kapcsolatos tevé­kenységének. Megvitatták az afrikai helyzetet, rámutatva, hogy az afrikai országok mind egységesebben lépnek fel az imperializmus, a neo­­kolonializmus és a földrész déli részén tapasztalható el­nyomás ellen. Megállapítot­ták, hogy mind erősebb az ellenállás az Afrika déli ré­szében fennálló kolonialista és fajüldöző rezsimek ellen. Megvitatták Jugoszlávia és Tarabánia bilaterális kapcso­latait is, és megállapították, hogy kedvezően fejlődnek. Mindkét fél érdekelődést ta­núsított az iránt, hogy minél gyorsabban valósítsák meg a két ország gazdasági és ve­gyes bizottsága januári ülé­sének határozatait. Holnap kezdődik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kétnapos ülésezése A hírek szerint a Varsói Szerződés Politikai Tanács­kozó Testülete e hónap 17- étől 19-éig ülést tart a lengyel fővárosban. A hét szocialista ország csúcstalálkozójának napi­rendjét nem ismertették. A Politikai Tanácskozó Testü­let legutóbb 1972 januárjá­ban ülésezett Prágában. Élénk tanácskozások az ENSZ székhelyén (Folytatás az 1. oldalról) Minte hétfőn találkozott Henry Kissinger amerikai külügyminiszterrel is. Kissinger felszólalt az általános vitában Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap be­szédet mondott az ENSZ-köz­gyűlés rend­kívüli üléssza­kán, amelyet — mint isme­retes — a világ gazdasági problémái és az energiavál­ság megvitatása végett hív­tak össze. Tegnap este megkezdődött a Biztonsági Tanács rendkí­vüli ülése is, amelyet Liba­non kérésére a legújabb iz­raeli támadások miatt hív­tak össze. A nagyhatalmak képvise­lői közül az ENSZ-közgyű­­lés rendkívüli ülésszakán Kissinger amerikai külügy­miniszter utolsóként szólalt fel. Az amerikai külügyminisz­ter nem vett részt a Bizton­sági Tanács ülésén. Libanon még szombaton este kérte a Biztonsági Tanács rendkívü­li ülésének összehívását. Pa­naszában azzal vádolja Iz­raelt, hogy péntek este tá­madást hajtott végre dél-li­banoni falvak ellen, s ennek következtében két ember éle­tét vesztette. A Tel-Aviv-i kormány szerint ez a tám­a­dás megtorlás volt a Kirjat Smonah-i vérengzésért. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára, két alkalommal is, először a palesztinai kom­mandók Kirjat Smonah-i tá­madása, majd az izraeli meg­torlás után sajnálkozását és aggodalmát fejezte ki az ösz­szetűzések miatt. Diplomáciai körökből ere­dő hírek szerint Libanon kérni fogja a Biztonsági Ta­nácstól, hogy ítélje el Izraelt a hat libanoni falu elleni támadásért. Amerikai-kínai tanács­kozás New Yorkban Henry Kissinger amerikai külügyminiszter és Teng Hsziao-ping, a kínai kor­mány alelnöke, vasárnap es­te a Waldorf Astoria Szál­lodáiban teljes három órán át tárgyalt. Az amerikai szó­vivő kijelentette, hogy az amerikai külügyminiszternek és a kínai kormány alelnö­­kének tárgyalásai igen ba­ráti légkörben folytak le. Vé­leményt cseréltek az ameri­kai—kínai viszonyról, s meg­állapították, hogy az a ba­rátság szellemében, a Nixon elnök 1972. évi látogatása után kiadott sanghaji közle­mény és Kissinger három kínai látogatása alapján fej­lődik. A megbeszélésen je­len volt Csia Kuan-hua kí­nai külügyminiszter-helyet­tes és Josep Lisco, az ame­rikai külügyminisztérium tit­kára­­ is. Fahmi találkozott Gromikóval Iszmail Fahmi egyiptomi­­.és Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter vasárnap há­rom órán át tárgyalt egy­mással a szovjet ENSZ-kül­­döttség helyiségeiben. " A DIFK vizsgálatot követel a Loc Minh-i légitámadás ügyében A kambodzsai szabadságharcosok rakétázták a fővárost A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány kérte a nemzetközi ellenőrző bizott­ságtól, hogy indítson vizsgá­latot a saigoni légierő által Loc Ninh város ellen inté­zett légitámadás ügyében. A kormány képviselője — az AFP jelentése szerint — hangsúlyozta, hogy április 12-én saigoni vadászbombá­zók több hullámban támad­ták Loc Ninht, az ideiglenes forradalmi kormány székhe­lyét, valamint a város kör­nyéki településeket. A tám­a­dásokban tíz-egynéhány em­ber életét vesztette, illetve megsebesült. A saigoni katonai hatósá­gok cáfolták a forradalmi kormány állítását, s hangsú­lyozták, hogy az utóbbi há­rom napban a légierő való­ban hajtott végre támadáso­kat Loc Ninh térségében, de csak a felszabadító hadsereg támaszpontjait bombázta. Az AP jelentése szerint a kambodzsai felszabadító erők hétfőn reggel ismét nagyszabású támadást indí­tottak Phnom Penh ellen, s nagy veszteségeket okoztak a Lon Nol-hadsereg egységei­nek. A kormánycsapatok a légierő és a nehéztüzérség bevetésével védekeznek. A felkelők hétfőn reggel öt rakétát lőttek a városra, ebből kettő Lon Nol palotá­jának közvetlen közelében csapódott be, egy rakéta pe­dig az amerikai nagykövet­ség épülete közelében rob­bant fel. Phnom Penh-be megerősí­tették, hogy heves harcok folynak a városba vezető utak mentén is. A legsúlyo­sabb összecsapás a főváros­tól északra és északkeletre eső vidékeken volt. Folynak a harcok a stra­tégiai szempontból igen fon­tos 5. számú út mentén is, amely Udong városba vezet. Mint ismeretes, a város né­hány hete a szabadsághar­cosok kezén van. ­ (Folytatás az 1. oldalról) események hőséről, Tito el­nökről. Ezért jobban meg­értheti Tito elnök jelenlegi akcióját is. „Ugyanis, hogy megérthes­sük ezt az akciót” — írja Boffa — „szükséges ismerni azokat a jelentős történelmi eseményeket, amelyekben Tito mint népvezér és a kom­munisták vezetője részt vett. Tito mindenkor a legnehe­zebb és legsorsdöntőbb idők­ben is megtalálta a problé­mák megoldását. Ezért Tito a világ szemében pótolhatat­lan személyiség, a XX. szá­zad egyik legeredetibb veze­tője.” „A nemzetközi kommunis­ta mozgalom, a Tito vezette Jugoszláviának köszönhető­en új tapasztalatokkal és munkamódszerekkel gazdago­dott. Ily módon Jugoszlávia sokkal jelentősebb szerepet tölt be a világban, mint ahogy földrajzi nagyságából és gazdasági erejéből követ­kezne” — írja Boffa. Boffa külön hangsúlyozza Titónak azt az elhatározását, hogy miután a JKP titkára lett, hazatér az országba és osztja a nép sorsát, azaz kü­lönféle veszélyeknek és ül­dözéseknek tette ki magát. A népfelszabadító há­orúval kapcsolatban megállapítja, hogy a második világháború egy hosszú szakaszában gya­korlatilag a jugoszláv parti­zánok tartották a második frontot Európában. A népfelszabadító háború nemcsak szabadságharc volt, hanem szociális forradalom is, s ennek során rakták le az új szocialista társadalom és­­egy teljesen új állam alap­jait. Ennek a forradalomnak egyik alapköve lett az összes itteni nemzetek egyen­rangúsága. A siker legfonto­sabb feltétele a testvériség és az egység volt. „Ez volt a forradalom vezéreszméje, amelyet Tito­ mindig védel­mezett és most is védelmez. Éppen itt kezdődik a szocia­lizmusba vezető jugoszláv út” — írja az ismert kom­munista újságíró. A jugo­szláv forradalmat a második győzelmes európai szocialis­ta forradalomnak minősíti. Mint mondja, ennek a forra­dalomnak sajátos jellegzetes­ségei voltak, erről nem sza­bad elfeledkezni akkor sem, amikor Jugoszlávia és a Tá­jékoztató Iroda 1948. évi ösz­szetűzését vizsgáljuk. Ebben a sajnálatos ese­ményben Tito — aki nem­zeti hősként fejezte be a há­borút — rendkívül rátermett politikusként mutatkozott be. Ezúttal is olyan vezér volt, akit a határozottság és büsz­keség jellemez. Erről tett bi­zonyságot 1955-ben is, ami­kor­ Belgrádiban fogadta a szovjet küldöttséget. „Ez al­kalommal a két kormány, és két párt között aláírt nyilat­kozat a kommunista mozga­lom történelmének fontos dokumentuma. Ezt annak idején Togliatti is hangsú­lyozta. Ennek a nyilatkozat­nak manapság v is — mint ahogy a könyv egyes részei­ből kitűnik — egészen pon­tosan meghatározott jelentő­sége van, amely nemcsak az aláírókra korlátozódik”. Boffa a jugoszláv szocia­lista fejlődés történelmi út­ját magyarázva ezt írja: „A jugoszláv külpolitika két osz­lopa, az utóbbi 20 évben, az önigazgatás mint az ország szocialista fejlődésének fő iránya és az el nem kötele­zettség mint a katonai és po­litikai tömbökhöz való csat­lakozás elutasítása volt.” A jugoszláv el nem kötelezett­ség a világbéke érdekében folyó tevékenységet jelenti. A jugoszláv külpolitika két oszlopának vizsgálatakor meg kell emlékeznünk a jugoszláv szocializmus 1941. és 1948. évi tapasztalatairól. Az önigazgatású szocializ­mus című könyv elején áll Tito elnöknek Szarajevóban az önigazgatók kongresszu­sán mondott beszéde. „Ez abban az időben volt — ír­ja Boffa —, amikor a jugo­szláv gyakorlat kritikus pont­hoz ért, amikor gyülemlet­­tek a megoldásra váró prob­lémák.” Boffa érinti a jugoszláviai nemzetiségi viszonyokat is, és azt írja, hogy „a nemzeti ellentétek nemcsak elkerül­hetetlenek voltak, hanem bi­zonyos értelemben mestersé­gesek is, mert nem a viszo­nyok vn­ratlan megromlásá­ban gyökereztek, hanem a jugoszláviai nemzetek társa­dalmi problémáiban. Ezek a problémák nemzeti köntös­ben jelentkeztek.” Boffa a jugoszláv út jelleg­zetességének az önigazgatás védelmét és erősítését tekin­ti. Ahol nincs önigazgatás, megjelennek a bürokraták, a technokraták és az üzlet­emberek. Azok pedig ellen­ségei a munkásosztálynak, mert ki akarják sajátítani a munkások által megvalósí­tott többletmunkát. Az­ önigazgatás nagy tapasz­talattal rendelkezik, de még nem győzött véglegesen. Ép­pen ezért, mert a harc még mindig folyik, szükség van egy oly erőre, amely győze­lemre viszi az ügyet. Ez az erő — írja Boffa — nem le­het más, mint a Jugoszláv Kommunista Szövetség. Elju­tottunk tehát addig a pon­tig, amely megmagyarázza Tito elnöknek az utóbbi évek­ben kifejtett politikai aktivi­tását. Ezt találhatjuk meg beszédeiben, és interjúiban is. Boffa végül megállapítja, hogy az önigazgatás és az el nem kötelezett politika lesz a két alaptémája a JKSZ kü­szöbönálló kongresszusának is. Tito elnök beszédei és in­terjúi gyűjteményének vé­gén helyet kapott a JKSZ. X. kongresszusának platform­ja is. Tito beszédeinek gyűjteménye Olaszországban 3. oldal Új lehetőségek és követelmények A tartományi pártbizottság nemzetközi kapcsolatok bizottságán­ak bővített ülése­­ A vajdasági tartományi pártbizottság nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bi­zottsága Miloslav Gonja el­nökletével tegnap bővített ülést tartott. Az ülés mun­kájában többek között részt vettek Balla László és Isa Njegovan, a Szövetségi Kül­ügyi Titkárság funkcioná­riusai és más vajdasági szár­mazású szövetségi és köztár­sasági tisztségviselők, akik a nemzetközi kapcsolatok terén dolgoznak, valamint a tár­sadalmi-politikai szervezetek és intézmények, meg több vajdasági község képviselői. Az ülésen a társult munka alapszervezetei, a községek és a tartomány, valamint a Vajdasági KSZ nemzetközi tevékenységéről tárgyaltak. Az ülésre előkészített terje­delmes elemzés átfogó képet ad azokról a sokoldalú kap­csolatokról, amelyeket a tar­tomány, a községek és a tár­sult munka alapszervezetei tartanak fenn a külfölddel, elsősorban a szomszédos or­szágokkal, kezdve a gazda­sági együttműködéstől a kulturális és sportkapcsola­tokon át a szakértők cseré­jéig és az egyetemisták köl­csönös ösztöndíjazásáig, azaz külföldön, illetve nálunk va­ló tanulásáig. A tartomány egyre bővülő nemzetközi kapcsolatai, va­lamint az új alkotmány­­, amely nagyobb jogokkal, de kötelezettségekkel is ruházza fel a társult munka alapszer­vezeteit, a községeket és az egész tartományt az ország külpolitikája és nemzetközi gazdasági kapcsolatainak ki­alakításában és megvalósítá­sában — szükségessé teszik az eddigi tapasztalatok bírá­ló felmérését és a további teendők meghatározását. A külpolitika további társadal­masításában ugyanakkor nagy szükség van a VKSZ fokozottabb tevékenységére is. A több órás vita közép­pontjában a tartomány nem­zetközi gazdasági kapcsolatai álltak. Erről szólva hangsú­lyozták a jobb szervezettség, a távlati tervezés, a kap­csolatok korszerűbb formái — ipari kooperáció, vegyes vállalatok, tudományos és műszaki együttműködés stb. — fejlesztésének fontosságát. Többen rámutattak a fejlődő országokkal való még mindig igen szerény méretű együtt­működésünk előnyeire és fog­lalkoztak a kishatárforgalom problémáival. Igen érdekes volt a vita azon része, amely a szövet­ségi és a tartományi szervek, illetve a tartomány és a köz­ségek közötti kölcsönös tájé­koztatás és kommunikáció követelményeire mutatott rá a nemzetközi együttműkö­désben. Fontos helyet kapott még a vitában a nemzetközi politikai és gazdasági kap­csolatok terén dolgozók vagy erre a munkára előirányzott káderek szervezett szakmai felkészítésének és képesíté­sének kérdése. A konkrét javaslatokat és határozatokat tartalmazó elemzést —, amelyet a bi­zottság tagjai elfogadtak és a vita alapján kibővítettek — a tartományi pártbizottság elé terjesztik. (m) Szíria belgrádi nagykövetségének közleménye Szíria belgrádi nagykövet­ségének közleménye szerint Izrael súlyosan megsértette a hadifoglyokkal való bánás­módról szóló 1949. évi har­madik genfi konvenció ren­delkezéseit. A szíriai nagykövetség kü­lönféle forrásokból eredő je­lentésekre és a szemtanúk nyilatkozataira hivatkozva közölte, hogy az izraeliek a sebesült hadifoglyokat a kór­házból börtönbe szállították, mielőtt sebük begyógyult volna. Ezenkívül a hadifog­lyokat túlzsúfolt helyiségek­ben őrzik, és nem engedik meg nekik, hogy kimen­je­­nek a levegőre. A közlemény szerint megtiltották nekik még a helyi újságok oly­-"­sát is.

Next