Magyar Szó, 1974. július (31. évfolyam, 193-208. szám)
1974-07-16 / 193. szám
1. oldal Hétfőn Újvidéken járt az Egyiptomi Arab Szocialista Unió Jugoszláviában tartózkodó tanulmányi küldöttsége, s a VKSZ Tartományi Bizottságában beszélgetést folytatott Zvekiéné Miskolci Máriával, a Végrehajtó Bizottság tagjával, Jan Srbovannal, a Tartományi Gazdasági Kamara elnökével és több más vezetővel a mezőgazdaság és a szövetkezeti mozgalom kérdéseiről. A küldöttség tiszteletére Dusán Alimpié, a VKSZ TB elnöke ebédet adott. Az egyiptomi vendégek megtekintették a Duna—Tisza—Duna vállalatot és az Újvidéki Mezőgazdasági Birtokot MAGYAR SZÓ Kedd, 1974. július 16. Legyőzhető a fehérvérűség (5.) Roham az ütőereken át — A rák kezelésére három gyógymód létezik. Gyógyítható műtéti beavatkozással, sugárkezeléssel és gyógyszerekkel. — A két évvel ezelőtt alkalmazott módszerek és a gyógyszeres kezelés ma már a fehérvérűség klasszikus gyógymódjának számít — mondta dr. Pierre Marice professzor, a genfi egyetemi klinika onckológiai intézetének igazgatója látogatásunkkor. — Kollégámmal, dr. Medenicával együtt az eredményesebb gyógyszerhatás új módját alkalmazzuk. A vér gyors elemzése Mi a lényege az új gyógyszeres kezelésnek? Maurice professzor erre azzal válaszolt, hogy bevezetett bennünket egy laboratóriumba, ahol néhány csinos laboránsnő tevékenykedett. Egyik sem volt több 25 évesnél. Előttük mikroszkóp állt, kémcsövek, pipetták stb. valamint a vérvizsgálathoz szükséges miniatűr centrifuga. Ebben a laboratóriumba® végezzük el a vér gyors elemzését, hogy megállapítsuk, milyen hatás várható az egyes gyógyszerek bevitele után. Erre az elemzésre a gyógyszerbeadás új módszerében feltétlenül szükség van. A vér laboratóriumi gyors vizsgálata tehát szorosan hozzátartozik a kezeléshez. A tumor helyének megállapítása — Ugyancsak kötődik munkánkhoz az is, hogy a lehető legpontosabban állapítsuk meg a daganat helyét, mert annak megfelelően adagoljuk be a gyógyszereket az ütőerekbe. E módszert perifériás infiltrációnak nevezzük. Az infiltráció (beszűrődés) orvosi értelemben olyan folyamat, amelynek során valamilyen folyadék vagy más anyag beszűrődik, benyomul a szövetrésekbe vagy a sejtekbe. Ez esetben a gyógyszerek a rákos szövetbe. A laboratóriumból utunk egy betegszobába vezetett. — Ezt a páciensünket rendkívül súlyos állapotban hozták be. Daganat volt a légcsövében. Lélegezni alig bírt tőle, mert elzárta a felső légutakat. — Gyors beavatkozásra volt szükség, hogy megmenthessük az életét. Az elővizsgálatokat is gyorsan kellett elvégezni. — Ugyancsak gyorsan elintéztük a beteg táj ütőereinek fényképezését is, a szuperszelektív arteriográfiát, ami azért szükséges, hogy pontosan tudjuk a vérerek elágazását a tumor körül. — És természetesen röntgenképet készítettünk a daganat helyéről és nagyságáról, hogy a támadást megindíthassuk — mondta Maurice professzor. Látogatásunkkor éppen folyamatban volt a daganat gyógyszerekkel való bombázása. A nehezen lélegző beteg mellett néhány laboránsnő szorgoskodott. A nyak ütőerén keresztül adagolták a szükséges gyógyszereket, hogy azon át a legrövidebb úton, közvetlenül jussanak el a légcsőben levő daganathoz. A közvetlen támadás előnyei Mi az előnye ennek a közvetlen támadásnak, illetve úgy is mondhatnánk, a tumor direkt úton való gyógyszeres megrohamozásának. Maurice professzor a következő magyarázatot adta: — Minden gyógyszernek megvan a maga hatóideje. Ez lehet hosszabb, rövidebb. A leghatásosabb daganatellenes szereknél ez igen kis ideig tart csak. Alig egy-két percig, egyeseknél pedig csupán néhány másodpercig. Érthető ebből, hogy ilyen gyógyszerekkel csak úgy érhető el siker, ha még a hatóidejük alatt, tehát a legrövidebb úton, a leggyorsabban eljutnak a daganat helyére. És ez a legrövidebb út mindig az ütőereken keresztül vezet azokon az ütőereken át, amelyek a daganat felé vezetik a vért. Ezenkívül azért is az ütőerek a legmegfelelőbbek a daganat gyógyszerekkel való gyors elárasztására, mert a daganatoknak nagyon gazdag az érhálózatuk. A tumorban körülbelül 150-szer sűrűbb az érhálózat, mint az egészséges szövetekben. S végül ezek a szerek ily módon nem hatnak károsan egyéb szervekre, ami előfordulhat a klasszikus módon történő injekciózás esetében, mivel a gyógyszer az egész testben szétoszlik. A májrák esetében le a következő szobában dr. Rajko Medenica fogadott bennünket betege mellett. — Páciensemnek májrákja van — mondta. — Neki is az ütőérén át adagoljuk a gyógyszert. Ez esetben a máj ütőerébe adjuk be a szükséges szereket. A májrák esetében is jobb eredményeket érünk el ezzel a módszerrel. Sajos egyelőre — ez esetben — nem beszélhetünk a beteg teljes gyógyulásáról, csupán a rákos folyamat sikeres lecsendesítéséről, és ez mégiscsak az élet meghosszabbítását jelenti. (Folytatjuk) A vidlt tanácsos a küldöttek A politikai végrehajtó szervnek, a kormánynak a szerepéről igen sok szó esett az alkotmányok előkészítése közben. Ez nem is csoda, hisz a feladat kivételesen nehéz volt. A végrehajtó tanácsnak olyan modelljét kellett kidolgozni, amely egy ú s részt biztosítja a küldöttek testületének, a képviselőháznak a politikai túlsúlyát, ugyanakkor elég hatékony lesz a törvények és más előírások végrehajtásában. Az alkotmányok tervezetei ezt a célt a kormány egy egészen új, az alkotmányjogban eddig ismeretlen modelljével kívánták elérni. A tervezetekről folytatott közvita azonban kidomborította a már meglevő dilemmákat, s így alkotmányaink újra politikai végrehajtó szervként határozzák meg a kormányt, amely szervezeti felépítését és hatáskörét tekintve többé nem veszélyezteti a képviselőház politikai túlsúlyát. Igaz, az alkotmányok körvonalazzák a végrehajtó tanácsok helyzetét és feladatait, de a küldött és általában a képviselőház iránti új viszony megköveteli e kapcsolat részkérdéseinek alapos szabályozását is. Főleg a küldöttrendszer elveinek alkalmazása teszi szükségessé, ha nemcsak a köztársasági és a tartományi, hanem a JSZSZK Képviselőháza is új törvényeket hozzanak végrehajtó tanácsaik szervezeti felépítéséről, feladatairól és munkamódszereiről. Így például a JSZSZK és a Tartományi Képviselőház küldöttei a napokban vitatjákmeg a végrehajtó tanácsaikról szóló új törvények tervezetét. A Vajdasági Végrehajtó Tanácsról szóló törvény tervezete kimondja, ez a dokumentum szabályozza majd nemcsak a szervezeti felépítéssel kapcsolatos kérdéseket, hanem e szerv viszonyulását az önigazgatási közösségekhez és a képviselőház iránti felelősségét is. Ezenkívül, az új törvény szabja meg majd, hogyan vesznek részt a tartományi végrehajtó tanács s annak szervei a köztársaságok és a tartományok közötti nézetegyeztetésben s a szövetségi gazdasági és más előírások kidolgozásában. A szövetségi végrehajtó tanács munkáját szabályozó új törvény szintén foglalkozik majd ezekkel a kérdésekkel. Nos, a két új törvény tervezetei, pont az egyetértésen alapuló döntés gyakorlati megvalósítása szempontjából érdemelnek különleges figyelmet. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a szövetségi és a köztársasági, illetve tartományi végrehajtó tanácsok igen fontos szerepet játszanak a nézetegyeztetésben. Hogy a küldöttek figyelmét elsősorban a szövetségi végrehajtó tanácsban folyó nézetegyeztetést szabályozó rendelkezések kötik majd le a legjobban, az kivehető volt, már a múlt hónap végén lezajlott bizottsági üléseken. Itt a vitázók a képviselőház ügyrendi szabályzatának előtervezetéről szólva kifejtették, még a hatékonyság érdekében sem lehet megengedni, hogy a nézetegyeztetés kizárólag a végrehajtó tanácsban és annak testületeiben bonyolódjon le. Amilyen káros lenne, ha a JSZSZK Képviselőházának küldöttei beavatkoznának a Szövetségi Végrehajtó Tanács mindennapi munkájába, az is megengedhetetlen, hogy a köztársaságok és tartományok tanácsának küldöttei egyszerű szavazógépezetté váljanak, amelynek az a feladata, hogy szentesítse a végrehajtó tanácsban és annak bizottságaiban elért egyezségeket, szögezték le a felszólalók. A Tartományi Végrehajtó Tanácsról szóló törvény tervezete kimondja ugyan, hogy ez a szerv a közös érdekű kérdésekben együttműködik a köztársasági és a szövetségi végrehajtó tanácsokkal, de úgy tetszik nem szabályozza elég szabatosan azt, ami a legfontosabb. A küldöttek elé kerülő szövegből nem derül ki világosan, milyen felhatalmazással vesznek részt a végrehajtó tanács tagjai, vagy az általa kinevezett testületek a köztársaságok és tartományok közötti nézetegyeztetésben. Persze ez nem helyrehozhatatlan hiba, és túlzás volna megkövetelni, hogy egy törvénytervezet már első változatában se hagyjon semmi kívánnivalót maga után. A végrehajtó tanács és tartományi képviselőház küldötteinek a köztársaságok és tartományok közötti nézetegyeztetéssel kapcsolatban kialakuló viszonyát a tervezetben nem lehetett részletesebben szabályozni. A nálunk alkalmazott megoldásoknak ugyanis összhangban kell állniuk a nézetegyeztetésben való részvétel szövetségi szinten megalkotott szabályaival. Ezek pedig csak a Szövetségi Végrehajtó Tanácsra vonatkozó törvényben, illetve a JSZSZK Képviselőházának ügyrendi szabályzatában kapnak konkrét megfogalmazást. Mindenesetre tartományi szinten is érvényes a követelmény, hogy a képviselőház nem válhat szavazógépezetté. Meg kell találni a módját, hogy a küldöttek tényleges hatáskörrel részt vehessenek a köztársaságok és a tartományok közötti nézetegyeztetés folyamatában. Ágoston András Megállás nélkül Molnár Pál korán nősült, még a katonaság előtt. Traktorosként vonult be a hadseregbe. Míg katonaidejét töltötte, felesége a zombori textilgyárban talált magának munkát. Kupuszináról nagyon kevesen járnak be Apatinba vagy Zomborba dolgozni. A falu ugyan a két város között fekszik, de ezek a munkaerő szempontjából szinte semmi vonzóerőt nem gyakorolnak rá. Fél napig kerestünk a faluban egy olyan családot, amelyik a földművelést, a kertészkedést fölcserélte a gyári munkával. Azt mondták, voltak ilyenek, de azok nem álltak meg Zomborban vagy Apatinban, hanem külföldre mentek. A megmaradt nagyon kevesek között Molnár Pál is csak félig gyári munkás: minden délután, ahogy hazaér Zomborból, siet ki a földre. Ez már tíz éve így tart. Ahogy leszerelt, nem kapott azonnal munkát a szövetkezetben: fölváltotta feleségét a textilgyárban. Közben örököltek öt hold földet. Ha mindjárt a kezdet kezdetén lett volna földjük, a gyár tájára se mentek volna. Mint ahogy mások se mentek oda ebből a faluból, ha annyi földjük volt, hogy megélhettek belőle. Molnár Páléknak egy szerény, régimódi kis házuk van. Most építik bele a fürdőszobát. A házigazda épp azzal van elfoglalva. — Még szombat délután se pihennek? — Csak harminchárom éves vagyok — mosolyog — ráérek még pihenni. Mi még nem nagyon kóstoltuk meg, milyen íze van a pihenésnek. Tíz esztendeje minden szabadságomat munkával töltöm. Dolgozik a feleségem is: az ő nyakában van az öt hold föld, a kislány, a jószág. Ezenkívül néha még piacozik is. — Az idén még csak egyszer voltam piacon — mondja a felesége. — Két hétig egyfolytában ott rostokolni, piszkos szálláson aludni, nem valami irigylésre méltó. — Miért volt oda olyan sokáig. — Egy kosár áruval nem érdemes elindulni Zágrábba. Ha meg már így is, úgy is fizetni kell a szállításért, legalább fölpakolunk rendesen. Igaz innen, Kupuszinától Zágrábig olcsóbban elviszi a vonat a portékát, mint a zágrábi vasútállomástól a piacig a teherautós. A privát fuvarosok úgy megkopasztják az embert, hogy aztán csak nézhet. — Ki hoz több pénzt a házhoz: a textilmunkás férj, vagy a kertész-földműves feleség? — A föld többet jövedelmez — válaszol Molnár Pál —, persze a földművelésbe én is belesegítek. — Meddig van a gyárban? — Négykor kelek, nyáron motorral, télen sínbusszal járok be Zomborba. Délután 3-kor már itthon vagyok. Reggel indulás előtt mindig megbeszéljük a feleségemmel, hogy délután melyik parcellában találom meg. És ahogy megérkezek a gyárból, máris sietek ki hozzá. És aztán ameddig látunk, hajtjuk a munkát. Megállás nélkül. Leginkább nyolcra érünk haza, a feleségem akkor fog a főzéshez. — Agyonra keresik magukat. — Ne higgye. Ha csak az én fizetésemre lennénk utalva, talán sohase vehetnénk magunkra egy darab ruhát. Jó ha az néha élelemre elég. Tíz év alatt a múlt havi keresetem volt eddig a legnagyobb: 1800 dinár. — De most már van földjük, miért nem hagyja ott a gyárat? — Azt semmi pénzért sem hagynám ott. — Ugyan, miért? — Elsősorban azért, mert azt a tíz évemet nem szeretném elveszteni egy meggondolatlan lépéssel. De ennél fontosabb, hogy látom a két tó között a különbséget. A gyár között és a föld között. A föld jelenleg hiába hoz több pénzt a konyhára, mint én, ha a gyárban biztonságban érzi magát az ember. Látom, hova jutottak a szüleim, még meg se öregedtek, megbetegedtek. A föld nem nyújt az embernek semmi biztonságot, öreg s beteg korára kenyeret se. — Így viszont, ahogy maguk csinálják... — Szeretnénk magunkat minél előbb utolérni. — Az mit jelent? — Például amit most is csinálunk: fürdőszobát, szebb házat, mert ezt az öreg házat is szeretnénk átalakítani és mindent, ami az ember életét jobbá és könnyebbé teszi. Ezt mi csakis munkával érhetjük el. — A kislányuk hol van? — Most épp a tengeren, őt küldtük el helyettünk is pihenni. . . , NÉMETH István Molnár Pál