Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 270-284. szám)

1974-10-01 / 270. szám

Kedd, 1974. október 1. MAGYAR SZÓ Mai kommentárunk Partitól ősz SPINOLA TÁBORNOK lemondása bármennyire tű­nik is izgalmas és Portugália további jövőjére nézve sors­döntő eseménynek, nem számít teljes meglepetésnek. Az április 25-i forradalom győzelme óta nem egy ízben tör­tént nyílt vagy a közvélemény előtt ügyesen elkendőzött erőpróba a hosszú évtizedes fasiszta uralmat megbukta a Fegyveres Erők Mozgalma és a kolonialista jobboldalon nevelkedett, de az idők változásait és realitásait, valamint a gyarmati háború önemésztő kilátástalanságát felismerő tábornok-elnök között. A baloldali és haladó erők által támogatott fiatal ka­tonatisztek kezdettől fogva úgy érezték, hogy noha sike­rült szétzúzniuk a régi rezsim csúcsait, feloszlatniuk a hírhedt és sötét titkosrendőrséget és elindítaniuk a de­kolonizáció folyamatát, a portugál kapitalizmus és lati­­fundizmus struktúrája úgyszólván érintetlen, s az új fel­tételekben is támasza maradt azoknak a jobboldali és re­akciós erőknek, amelyek nem békéltek meg a változá­sokkal, még kevésbé voltak hajlandók lemondani pozíci­óikról és előjogaikról. Éppen ezért a Fegyveres Erők Moz­galma igyekezett a gyorsabb és radikálisabb társadalmi és gazdasági reformok és a gyarmati politika maradvá­nyai teljesebb felszámolásának irányában hatni. Ugyanakkor Spinola tábornok­­, akit a Fegyveres Erők Mozgalma az áprilisi fordulat után nem forradalmi magatartása, sem túlságosan haladó eszméi miatt állított az ország élére, hanem azért, mert népszerűségével és ta­pasztalatával a legmegfelelőbb „egyensúlyembernek” ígér­kezett a szélsőbaloldal és az extrém jobboldal közötti sok­színű politikai skálán — a hadsereg vezérkara konzerva­tív szárnyára, a befolyásos hazai és külföldi tőkés körök­re támaszkodva igyekezett megzabolázni és fokozatosan visszaszorítani a forradalmi tiszteket, akiknek elképze­léseit túl merésznek, túlságosan radikálisnak vélte. A ha­talom szálait egyre jobban saját kezébe szerette volna összpontosítani, a gaulle-izmus egy portugál változatát megvalósítani. Spinola tábornok és a Fegyveres Erők Mozgalma, il­letve az ideiglenes kormány között jelentős nézeteltéré­sek voltak a dekolonizáció ütemét illetően is. A népszerű tábornok ugyan már Salazar idejében felemelte szavát a gyarm­ati háború folytatásának esztelensége miatt, az „af­rikai területek” függetlenítését azonban egy sokkal las­súbb, Portugália érdekei szempontjából fájdalommente­­sebb folyamatként képzelte el, amelynek végén a formá­lisan önállósult gyarmatok politikailag és gazdaságilag is az „anyaországtól” függő helyzetben maradtak volna. AZ ELSŐ csendes erőpróbára, a tábornok és a fegy­veres erők között még júniusban került sor, amikor Spi­nola az első ideiglenes kormány miniszterelnökével, Pal­ma de Carlosszal összejátszva próbálta meg kibillenteni a szocialistákat és a kommunistákat a hatalom tengelyé­ből. Ez a kísérlet azonban kudarccal végződött, a jobb­oldal visszakozásra kényszerült és a kormány irányítását közvetlenül a Fegyveres Erők Koordinációs Bizottságá­nak elnöke, Vasco Goncalves tábornok vette át. Ekkor kezdődött meg az államapparátus gyorsabb megtisztítása a volt rezsim híveitől, s az addig akadozó tárgyalások Bissau-Guinea és Mozambik függetlenítéséről is egyszer­re simán folytatódtak. Spinola tábornok bejelentése, hogy személyesen kíván­t tárgyalni Angola jövőjéről, volt az első, nyilvánosan is kinyilvánított jele annak, hogy az elnök elégedetlen Soa­res külügyminiszter afrikai tárgyalásainak eredményei­vel, amelyek a Fegyveres Erők Mozgalmának teljes tá­mogatását élvezték. Az újabb válság és a szakadás elke­rülhetetlenségének közeledtére utalt Spinola tábornok mi­napi felhívása a „csendes többséghez” is, hogy állja út­ját a „szélsőséges törekvéseknek”. A jobboldal vérszemet kapott és szervezkedni kezdett. A szombat délutánra meg­hirdetett „rokonszenv-tüntetés” Spinola tábornok mellett voltaképpen nem volt más, mint nyílt puccskísérlet a szo­cialistákat és a kommunistákat is felölelő nemzeti egy­ségkormány megdöntésére, a Fegyveres Erők Mozgalmá­nak diszkreditálására és Spinola egyeduralmának beve­zetésére. Vasco Goncalves tábornok­­kormánya azonban betil­totta a „csendes többség” nagyon is hangosnak és veszé­lyesnek ígérkező tüntetését, amelyre az egész országból útnak indultak a megbuktatott fasiszta rendszer felfegy­verzett hívei. A lisszaboni munkások, diákok, a kommu­nista és a szocialista párt hívei barikádokat emeltek a fővárosba vezető utakon, a katonaság pedig körülzárta az elnöki palotát, ahol úgyszólván az egész víkend alatt ülésezett az Államtanács, az Ideiglenes Kormány és a Fegyveres Erők Koordinációs Bizottsága. Ennek a kemény politikai harcnak a részletei egyelőre ismeretlenek, a végeredmény azonban már ismeretes: Spi­nola tábornok tegnap déli rádióbeszédében benyújtotta lemondását. Az új ideiglenes köztársasági elnök Costa Gomez, a hadsereg „kemény kezű embere”, vezérkari fő­nöke lett, aki fcdđig a katalizátor szerepét játszotta a for­radalmi tisztek és a konzervatív tábornok között, akinek különben hosszú éves bajtársa és jó barátja. A második nagy erőpróba a portugál demokratikus baloldal és a Spinola tábornokban bízó és megkapaszkodó reakció között a haladó erők teljes győzelmével végző­dött. Természetesen ezzel az áprilisi forradalom sorsa még nem dőlt el véglegesen. A reményteli portugál ta­vaszt hosszan tartó, bizonytalan ősz válthatja fel. (me) Kissinger körutat tesz a Közel-Keleten Washingtoni hivatalos köz­lemény szerint Henry Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter október 9-étől 13-áig kör­utat tesz a Közel-Keleten, ellátogatva Egyiptomba, Szí­riába, Jordániába és Izraelbe. Bejrúti hír szerint Jasszer Arafat, a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezet vezetője kijelentette: Csak abban az esetben hajlandó zárt tanács­kozást tartani Kissingerrel, ha az USA elismeri szerve­zetét. Az An Nahar című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában Arafat hangsúlyozta: azért nem hajlandó találkozni sem Kissingerrel, sem valamely más amerikai funkcionárius­sal, mert ez inkább az USA- nak kedvezne mint a Palesz­tinai frontnak. — Ha érint­kezésbe­ kívánnék lépni az amerikaiakkal akkor ezt Asszad és Szadat elnök vagy a Szovjetunió közreműködé­sével teszem — mondta. Nixon nem él Ford elnök kegyelmével A Time című újság sze­rint Nixon volt amerikai elnök lemond arról a meg­kegyelmezésről, amelyben Ford elnök részesítette a Watergate-botránnyal kap­csolatban felmerült esetle­ges vádat illetően. Nixon egy két héttel ez­előtt Ford elnökkel folyta­tott telefonbeszélgetése so­rán utasította vissza a megkegyelmezést — írja a lap. A Newsweek című új­ság idézi Nixon lányának szavait, aki szerint, ami­kor apja szeptember 8-án értesült a megkegyelme­­zésről, kijelentette: „ez volt életem legmegalázóbb napja”. Koszigin üzenete az új egyiptomi kormányfőnek Kairói közlemény szerint Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Abdel Aziz Hegazihoz, az új egyiptomi miniszterelnökhöz intézett üzenetében meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország hagyományos jó kapcsolatai tovább fognak fejlődni, mind a közel-keleti, mind pedig az általános világbéke érdeké­ben. Több mint 170 millió dolláros áruforgalom Birovljev befejezte budapesti tárgyalásait Milorad Birovljev, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, a szövetségi tervhiva­tal elnöke befejezte tárgyalá­sait Lázár Györggyel, a ma­gyar kormány alelnökével,­ a tervhivatal elnökével és hét­főn elutazott Budapestről. A tárgyalások során pozitívan értékelték a jugoszláv—ma­gyar gazdasági kapcsolatok fejlődését, rámutatva a gaz­dasági együttműködés továb­bi lehetőségeire. Hangsúlyoz­ták, hogy a két ország köz­gazdászainak a jövőben e lehetőségek kiaknázására kell összpontosítaniuk figyelmü­ket. Milorad Birovljev és Lá­zár György kölcsönösen tá­jékoztatták egymást a két ország gazdaságának 1975- öt követő fejlődési irányel­veiről, s az alapvető fejlő­dési irányelvek figyelembevé­telével rámutattak az együtt­működés azon területeire amely mindkét fél számára hasznos lehet. Egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban a tervhivatalok­nak a kínálkozó lehetőségek hasznosítása végett fokozni­uk kell kapcsolataikat. A megbeszélések során ki­fejezésre jutott derűlátó jós­latok szerint az idei árucse­re-forgalom értéke meghalad­ja a­­ tervezett 170 millió dolláros szintet. A magyar és jugoszláv közgazdászok java­solják, hogy a jövőben ter­melési szakosítással és koope­rációs együttműködéssel fo­kozzák gazdasági kapcsolatu­kat. Különösen hasznot haj­tó a kooperációs együttmű­ködés a cellulóz- és műtrá­gyatermelés, valamint a kő­­olajvezeték építése terén. Értékelések szerint reális le­­hetőségek vannak a kooperá­ciós együttműködés bővíté­sére a gépipar és az elektro­nika területén is. Külön hang­súlyozták az építőipari vál­lalatok közötti­­együttműkö­dés jelentőségét és az ezen a téren kínálkozó lehetősé­geket. Kiaknázatlan lehetőségek közé tartozik továbbá a ju­goszláv vállalatok részvétele a , Magyarországon gyártott nyersanyagok feldolgozásá­ban, valamint a harmadik piacon való közös fellépés. A két ország ezenkívül foko­zott erőfeszítéseket tesz a vendégforgalom fellendítésé­re. Ez utóbbival kapcsolat­ban megvannak a reális fel­tételek mindkét fél részéről. Jugoszláv küldöttség utazott Dél-Vietnam felszabadított területére Dr. Ivo Margannak, a Szocialista­ Szövetség Szö­vetségi Választmánya elnök­ségi tagjának vezetésével a Dél-Vietnami Nemzeti Fel­­szabadítási Front meghívá­sára tegnap elutazott Dél- Vietnam felszabadított terü­­­letére az indokínai népeket segélyező jugoszláv koordi­nációs bizottság küldöttsége. A küldöttségtől a repülő­téren Aleksandar Bakočević, a Szocialista Szövetség Szö­vetségi Választmánya nem­zetközi kapcsolatok bizott­ságának elnöke és több más személyiség vett búcsút. Je­len volt még a dél-vietnami nagykövetség ügyvivője, és a VDK jugoszláviai nagykö­vete. Ez a jugoszláv társadalmi­­politikai szervezetek első küldöttsége, amely a felsza­badított dél-vietnami terü­letre látogat. Maximálják a földbirtokot Etiópiában A katonai kormány elkobozza a jogtalanul szerzett vagyont Etiópia fővárosában min­den békés és csendes. A ta­xisofőrök nem lázadoznak a benzin árának emelkedése miatt. S az egyetemi hallga­tók sem tüntetnek, a munká­sok sem sztrájkolnak. E szél csendet, amely valószínűleg huzamosabb ideig fog tar­tani, az etióp katonai ható­ságok arra használják fel, hogy számos törvényerejű rendeletet készítsenek az ál­lami és vagyonjogi helyzet megváltoztatására. Jóllehet az intézkedéseket csak az új alkotmány elfo­gadása után ismertetik, azok a rendelkezések, amelyekkel kapcsolatban teljes az egyet­értés, többé-kevésbé már is­meretesek, így például már most biztosra vehető, hogy az egyházat különválasztják az államtól, az alkotmány te­hát egyenjogúságot szavatol minden etnikai és vallási cso­portnak. Ez kivételes jelen­tőségű, különösen a moha­­­medán közösség számára, amelynek tagjait — annak ellenére, hogy az ország la­kosságának több mint a fe­lét képviselik — mindeddig másodrangú polgároknak te­­kintették. A­­legnagyobb horderejű, legjelentősebb változások a bir­tokrendszert érintik. A földbirtok nagyságának felső határát pontosan meg fog­ják határozni. Semmissé nyil­vánítják­ az öröklött feudális jogokat, ami azt jelenti, hogy számos nagy kiterjedésű föld­birtok az állam tulajdonába kerül. A katonai tanács egyelőre még nem határozott arról, hogy mit kezdjen e nagy kiterjedésű földbirto­kokkal, szétossza-e a föld nélküli parasztok között vagy mezőgazdasági, birtoko­kat létesítsen belőlük. E kér­désre­ mindeddig azért nem született válasz, mert nem tudni, hogy a jelenlegi kö­rülmények között miképpen növelhető, legeredményeseb­ben a mezőgazdasági terme­lés, márpedig az éhínség súj­totta Etiópia számára ez a sorsdöntő. Valószínűnek tartják, hogy elkobozzák mindazoknak a vagyonát, akik a korábbi kor­mányzatot képviselték, és megvesztegetéssel jutottak busás jövedelemhez. Az etióp katonai hatósá­gok a közoktatás gyökeres megreformálását jelentették be. Körülbelül négymillió is­kolaköteles gyerek nem jár iskolába, és a lakosság több mint 90 százaléka teljesen írástudatlan. Noha az újsá­gok arról cikkeznek, hogy a tanítókat és az egyetemi hall­gatókat két évre az írástu­datlanok tanítására küldik vidékre, erről­­ mindeddig nem adtak ki törvényszerű rendeletet. Egyébként az egyetemi fiatalság vidékre irányításának forradalmi je­lentőséget tulajdonítanak, mi­vel úgyszólván az írástudat­lanság leküzdése megelőzi a nemzet politikai és demokra­tikus felemelkedését. Ausztriát aggasztja a Közös Piac­­ válsága Ausztria nagy érdeklődés­sel, és látható izgalommal kö­veti az Európai Közös Piac mezőgazdasági téren történő eseményeit, de reméli, hogy mégsem következik be az úgynevezett zöld piac szét­hullása. E téren a komoly megrázkódtatások ,­­ ugyanis osztrák szakértők szerint Ausztriára­­ nézve többszörö­sen kedvezőtlen következ­ményekkel járnának. Ausztriának globális keres­kedelmi szerződése van a Kö­zös Piaccal. Ennek értelmé­ben az osztrák külkereskede­lem 38,9 százalékát a Közös Piactól importált mezőgazda­­sági termékek képezik, az oda irányuló kivitel pedig 67 százalékát. A Közös Piac zöld piacá­nak komolyabb válsága nagy csapást jelentene Ausztria kivitelére. Egyébként is az osztrák mezőgazdasági ter­mékek kivitele már tavaly 400 millió schilling értékben csökkent, és attól tartanak, hogy tovább csökken, külö­nösen a szarvasmarha-kivi­tel. Megbeszélések a jugoszláv és a kínai egyetemek együtt­működéséről Živan Berisavljević szö­vetségi külügyi titkárhelyet­tes tegnap fogadta a pekingi egyetem küldöttségét, amely Go Zun-linnek, a Pekingi Egyetem Forradalmi Bizott­sága elnökhelyettesének ve­zetésével a Belgrádi Egyetem vendégeként­ hazánkban tar­tózkodik. Ez alkalommal megbeszé­léseket folytattak a jugo­szláv és kínai egyetemek együttműködéséről, valamint a két ország tudományos­műszaki és kulturális együtt­működéséről. 3. oldal Befejeződtek a szovjet —magyar tárgyalások Moszkvában tegnap befe­jeződtek a szovjet—magyar tárgyalások az SZKP és az MSZMP kapcsolatainak to­vábbi megszilárdításáról, és a két ország eredményes együttműködésének tovább­fejlesztéséről. A tárgyalásokban szovjet részről részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, Nikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke és Alekszej Koszigin szovjet miniszter­elnök. A magyar küldöttsé­get Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. Jaroszewicz hivatalos látogatáson Ausztriában Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök hétfőn négy­napos hivatalos látogatásra Ausztriába utazott, hogy meg­beszéléseket folytasson a két ország gazdasági együttműkö­désének fejlesztéséről és ki­­szélesítéséről. A lengyel sajtó Jarosze­wicz látogatásával kapcsola­tos tegnapi cikkeiben arról ír, hogy Ausztria és Lengyel­ország gazdasági kapcsolata a lengyel árura érvényes kor­látozások miatt továbbra sem kielégítő. Jóllehet az utóbbi három évben a két ország árucsere-forgalma megkétsze­reződött, még mindig nem érte el az 1937. évi szintet. Pszichikai nyomást gyakorolnak a szlovén kisebbségre Az Osztrák Kommunista Párt a karintiai népszámlálás ellen Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága szerint a terve­zett karintiai népszámlálás célja pszichikai nyomást gya­korolni a szlovén nemzeti­ségre, hogy ne vallják ma­gukat szlovénnek, s hogy minél több községben bebi­zonyítsák: területén nem él­nek­ nemzetiségek. Az Osztrák Kommunista Párt miután tudomásul vet­te, hogy a szlovén kisebbség a beharangozott népszámlá­lás válaszaként visszahívta kormánybizottsági küldötteit akik legmagasabb szinten képviselték a nemzetiséget, központi bizottsága révén bejelentette: „A Kommunis­ta Párt szerint a kisebbsé­geknek nemcsak egyenlősé­get, hanem nemzetiségi lé­tük védelmét is biztosítani kell. A népszámlálás céljai félreérthetetlen ellentétben állnak a kisebbség­védelem­mel. Szlovén és horvát nem­zetiségű polgártársaink szá­mára ez a „sajátos” népszám­lálás nem biztosít semmit, csak az­­ államszerződés 7. szakaszának szükségszerű és teljes érvényesítésével ren­deződhet helyzetük.” Időközben a karintiai szlo­vén szervezetek szövetsége és a Karintiai Szlovének Né­pi Tanácsa felhívással for­dult minden szlovén tanács­taghoz és szervezeti megbí­zotthoz, hogy vegyen részt az október 6-ára tervezett (klagenfurti) népszámlálás el­leni tiltakozó gyűlésen. „Nem engedhetünk meg egy ilyen népszámlálást, sem egy új népszavazást” — áll a felhívásban.

Next