Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 270-284. szám)
1974-10-01 / 270. szám
Kedd, 1974. október 1. MAGYAR SZÓ Mai kommentárunk Partitól ősz SPINOLA TÁBORNOK lemondása bármennyire tűnik is izgalmas és Portugália további jövőjére nézve sorsdöntő eseménynek, nem számít teljes meglepetésnek. Az április 25-i forradalom győzelme óta nem egy ízben történt nyílt vagy a közvélemény előtt ügyesen elkendőzött erőpróba a hosszú évtizedes fasiszta uralmat megbukta a Fegyveres Erők Mozgalma és a kolonialista jobboldalon nevelkedett, de az idők változásait és realitásait, valamint a gyarmati háború önemésztő kilátástalanságát felismerő tábornok-elnök között. A baloldali és haladó erők által támogatott fiatal katonatisztek kezdettől fogva úgy érezték, hogy noha sikerült szétzúzniuk a régi rezsim csúcsait, feloszlatniuk a hírhedt és sötét titkosrendőrséget és elindítaniuk a dekolonizáció folyamatát, a portugál kapitalizmus és latifundizmus struktúrája úgyszólván érintetlen, s az új feltételekben is támasza maradt azoknak a jobboldali és reakciós erőknek, amelyek nem békéltek meg a változásokkal, még kevésbé voltak hajlandók lemondani pozícióikról és előjogaikról. Éppen ezért a Fegyveres Erők Mozgalma igyekezett a gyorsabb és radikálisabb társadalmi és gazdasági reformok és a gyarmati politika maradványai teljesebb felszámolásának irányában hatni. Ugyanakkor Spinola tábornok, akit a Fegyveres Erők Mozgalma az áprilisi fordulat után nem forradalmi magatartása, sem túlságosan haladó eszméi miatt állított az ország élére, hanem azért, mert népszerűségével és tapasztalatával a legmegfelelőbb „egyensúlyembernek” ígérkezett a szélsőbaloldal és az extrém jobboldal közötti sokszínű politikai skálán — a hadsereg vezérkara konzervatív szárnyára, a befolyásos hazai és külföldi tőkés körökre támaszkodva igyekezett megzabolázni és fokozatosan visszaszorítani a forradalmi tiszteket, akiknek elképzeléseit túl merésznek, túlságosan radikálisnak vélte. A hatalom szálait egyre jobban saját kezébe szerette volna összpontosítani, a gaulle-izmus egy portugál változatát megvalósítani. Spinola tábornok és a Fegyveres Erők Mozgalma, illetve az ideiglenes kormány között jelentős nézeteltérések voltak a dekolonizáció ütemét illetően is. A népszerű tábornok ugyan már Salazar idejében felemelte szavát a gyarmati háború folytatásának esztelensége miatt, az „afrikai területek” függetlenítését azonban egy sokkal lassúbb, Portugália érdekei szempontjából fájdalommentesebb folyamatként képzelte el, amelynek végén a formálisan önállósult gyarmatok politikailag és gazdaságilag is az „anyaországtól” függő helyzetben maradtak volna. AZ ELSŐ csendes erőpróbára, a tábornok és a fegyveres erők között még júniusban került sor, amikor Spinola az első ideiglenes kormány miniszterelnökével, Palma de Carlosszal összejátszva próbálta meg kibillenteni a szocialistákat és a kommunistákat a hatalom tengelyéből. Ez a kísérlet azonban kudarccal végződött, a jobboldal visszakozásra kényszerült és a kormány irányítását közvetlenül a Fegyveres Erők Koordinációs Bizottságának elnöke, Vasco Goncalves tábornok vette át. Ekkor kezdődött meg az államapparátus gyorsabb megtisztítása a volt rezsim híveitől, s az addig akadozó tárgyalások Bissau-Guinea és Mozambik függetlenítéséről is egyszerre simán folytatódtak. Spinola tábornok bejelentése, hogy személyesen kívánt tárgyalni Angola jövőjéről, volt az első, nyilvánosan is kinyilvánított jele annak, hogy az elnök elégedetlen Soares külügyminiszter afrikai tárgyalásainak eredményeivel, amelyek a Fegyveres Erők Mozgalmának teljes támogatását élvezték. Az újabb válság és a szakadás elkerülhetetlenségének közeledtére utalt Spinola tábornok minapi felhívása a „csendes többséghez” is, hogy állja útját a „szélsőséges törekvéseknek”. A jobboldal vérszemet kapott és szervezkedni kezdett. A szombat délutánra meghirdetett „rokonszenv-tüntetés” Spinola tábornok mellett voltaképpen nem volt más, mint nyílt puccskísérlet a szocialistákat és a kommunistákat is felölelő nemzeti egységkormány megdöntésére, a Fegyveres Erők Mozgalmának diszkreditálására és Spinola egyeduralmának bevezetésére. Vasco Goncalves tábornokkormánya azonban betiltotta a „csendes többség” nagyon is hangosnak és veszélyesnek ígérkező tüntetését, amelyre az egész országból útnak indultak a megbuktatott fasiszta rendszer felfegyverzett hívei. A lisszaboni munkások, diákok, a kommunista és a szocialista párt hívei barikádokat emeltek a fővárosba vezető utakon, a katonaság pedig körülzárta az elnöki palotát, ahol úgyszólván az egész víkend alatt ülésezett az Államtanács, az Ideiglenes Kormány és a Fegyveres Erők Koordinációs Bizottsága. Ennek a kemény politikai harcnak a részletei egyelőre ismeretlenek, a végeredmény azonban már ismeretes: Spinola tábornok tegnap déli rádióbeszédében benyújtotta lemondását. Az új ideiglenes köztársasági elnök Costa Gomez, a hadsereg „kemény kezű embere”, vezérkari főnöke lett, aki fcdđig a katalizátor szerepét játszotta a forradalmi tisztek és a konzervatív tábornok között, akinek különben hosszú éves bajtársa és jó barátja. A második nagy erőpróba a portugál demokratikus baloldal és a Spinola tábornokban bízó és megkapaszkodó reakció között a haladó erők teljes győzelmével végződött. Természetesen ezzel az áprilisi forradalom sorsa még nem dőlt el véglegesen. A reményteli portugál tavaszt hosszan tartó, bizonytalan ősz válthatja fel. (me) Kissinger körutat tesz a Közel-Keleten Washingtoni hivatalos közlemény szerint Henry Kissinger amerikai külügyminiszter október 9-étől 13-áig körutat tesz a Közel-Keleten, ellátogatva Egyiptomba, Szíriába, Jordániába és Izraelbe. Bejrúti hír szerint Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője kijelentette: Csak abban az esetben hajlandó zárt tanácskozást tartani Kissingerrel, ha az USA elismeri szervezetét. Az An Nahar című bejrúti lapnak adott nyilatkozatában Arafat hangsúlyozta: azért nem hajlandó találkozni sem Kissingerrel, sem valamely más amerikai funkcionáriussal, mert ez inkább az USA- nak kedvezne mint a Palesztinai frontnak. — Ha érintkezésbe kívánnék lépni az amerikaiakkal akkor ezt Asszad és Szadat elnök vagy a Szovjetunió közreműködésével teszem — mondta. Nixon nem él Ford elnök kegyelmével A Time című újság szerint Nixon volt amerikai elnök lemond arról a megkegyelmezésről, amelyben Ford elnök részesítette a Watergate-botránnyal kapcsolatban felmerült esetleges vádat illetően. Nixon egy két héttel ezelőtt Ford elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során utasította vissza a megkegyelmezést — írja a lap. A Newsweek című újság idézi Nixon lányának szavait, aki szerint, amikor apja szeptember 8-án értesült a megkegyelmezésről, kijelentette: „ez volt életem legmegalázóbb napja”. Koszigin üzenete az új egyiptomi kormányfőnek Kairói közlemény szerint Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök Abdel Aziz Hegazihoz, az új egyiptomi miniszterelnökhöz intézett üzenetében meggyőződését fejezte ki, hogy a két ország hagyományos jó kapcsolatai tovább fognak fejlődni, mind a közel-keleti, mind pedig az általános világbéke érdekében. Több mint 170 millió dolláros áruforgalom Birovljev befejezte budapesti tárgyalásait Milorad Birovljev, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a szövetségi tervhivatal elnöke befejezte tárgyalásait Lázár Györggyel, a magyar kormány alelnökével, a tervhivatal elnökével és hétfőn elutazott Budapestről. A tárgyalások során pozitívan értékelték a jugoszláv—magyar gazdasági kapcsolatok fejlődését, rámutatva a gazdasági együttműködés további lehetőségeire. Hangsúlyozták, hogy a két ország közgazdászainak a jövőben e lehetőségek kiaknázására kell összpontosítaniuk figyelmüket. Milorad Birovljev és Lázár György kölcsönösen tájékoztatták egymást a két ország gazdaságának 1975- öt követő fejlődési irányelveiről, s az alapvető fejlődési irányelvek figyelembevételével rámutattak az együttműködés azon területeire amely mindkét fél számára hasznos lehet. Egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban a tervhivataloknak a kínálkozó lehetőségek hasznosítása végett fokozniuk kell kapcsolataikat. A megbeszélések során kifejezésre jutott derűlátó jóslatok szerint az idei árucsere-forgalom értéke meghaladja a tervezett 170 millió dolláros szintet. A magyar és jugoszláv közgazdászok javasolják, hogy a jövőben termelési szakosítással és kooperációs együttműködéssel fokozzák gazdasági kapcsolatukat. Különösen hasznot hajtó a kooperációs együttműködés a cellulóz- és műtrágyatermelés, valamint a kőolajvezeték építése terén. Értékelések szerint reális lehetőségek vannak a kooperációs együttműködés bővítésére a gépipar és az elektronika területén is. Külön hangsúlyozták az építőipari vállalatok közöttiegyüttműködés jelentőségét és az ezen a téren kínálkozó lehetőségeket. Kiaknázatlan lehetőségek közé tartozik továbbá a jugoszláv vállalatok részvétele a , Magyarországon gyártott nyersanyagok feldolgozásában, valamint a harmadik piacon való közös fellépés. A két ország ezenkívül fokozott erőfeszítéseket tesz a vendégforgalom fellendítésére. Ez utóbbival kapcsolatban megvannak a reális feltételek mindkét fél részéről. Jugoszláv küldöttség utazott Dél-Vietnam felszabadított területére Dr. Ivo Margannak, a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmánya elnökségi tagjának vezetésével a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front meghívására tegnap elutazott Dél- Vietnam felszabadított területére az indokínai népeket segélyező jugoszláv koordinációs bizottság küldöttsége. A küldöttségtől a repülőtéren Aleksandar Bakočević, a Szocialista Szövetség Szövetségi Választmánya nemzetközi kapcsolatok bizottságának elnöke és több más személyiség vett búcsút. Jelen volt még a dél-vietnami nagykövetség ügyvivője, és a VDK jugoszláviai nagykövete. Ez a jugoszláv társadalmipolitikai szervezetek első küldöttsége, amely a felszabadított dél-vietnami területre látogat. Maximálják a földbirtokot Etiópiában A katonai kormány elkobozza a jogtalanul szerzett vagyont Etiópia fővárosában minden békés és csendes. A taxisofőrök nem lázadoznak a benzin árának emelkedése miatt. S az egyetemi hallgatók sem tüntetnek, a munkások sem sztrájkolnak. E szél csendet, amely valószínűleg huzamosabb ideig fog tartani, az etióp katonai hatóságok arra használják fel, hogy számos törvényerejű rendeletet készítsenek az állami és vagyonjogi helyzet megváltoztatására. Jóllehet az intézkedéseket csak az új alkotmány elfogadása után ismertetik, azok a rendelkezések, amelyekkel kapcsolatban teljes az egyetértés, többé-kevésbé már ismeretesek, így például már most biztosra vehető, hogy az egyházat különválasztják az államtól, az alkotmány tehát egyenjogúságot szavatol minden etnikai és vallási csoportnak. Ez kivételes jelentőségű, különösen a mohamedán közösség számára, amelynek tagjait — annak ellenére, hogy az ország lakosságának több mint a felét képviselik — mindeddig másodrangú polgároknak tekintették. Alegnagyobb horderejű, legjelentősebb változások a birtokrendszert érintik. A földbirtok nagyságának felső határát pontosan meg fogják határozni. Semmissé nyilvánítják az öröklött feudális jogokat, ami azt jelenti, hogy számos nagy kiterjedésű földbirtok az állam tulajdonába kerül. A katonai tanács egyelőre még nem határozott arról, hogy mit kezdjen e nagy kiterjedésű földbirtokokkal, szétossza-e a föld nélküli parasztok között vagy mezőgazdasági, birtokokat létesítsen belőlük. E kérdésre mindeddig azért nem született válasz, mert nem tudni, hogy a jelenlegi körülmények között miképpen növelhető, legeredményesebben a mezőgazdasági termelés, márpedig az éhínség sújtotta Etiópia számára ez a sorsdöntő. Valószínűnek tartják, hogy elkobozzák mindazoknak a vagyonát, akik a korábbi kormányzatot képviselték, és megvesztegetéssel jutottak busás jövedelemhez. Az etióp katonai hatóságok a közoktatás gyökeres megreformálását jelentették be. Körülbelül négymillió iskolaköteles gyerek nem jár iskolába, és a lakosság több mint 90 százaléka teljesen írástudatlan. Noha az újságok arról cikkeznek, hogy a tanítókat és az egyetemi hallgatókat két évre az írástudatlanok tanítására küldik vidékre, erről mindeddig nem adtak ki törvényszerű rendeletet. Egyébként az egyetemi fiatalság vidékre irányításának forradalmi jelentőséget tulajdonítanak, mivel úgyszólván az írástudatlanság leküzdése megelőzi a nemzet politikai és demokratikus felemelkedését. Ausztriát aggasztja a Közös Piac válsága Ausztria nagy érdeklődéssel, és látható izgalommal követi az Európai Közös Piac mezőgazdasági téren történő eseményeit, de reméli, hogy mégsem következik be az úgynevezett zöld piac széthullása. E téren a komoly megrázkódtatások , ugyanis osztrák szakértők szerint Ausztriára nézve többszörösen kedvezőtlen következményekkel járnának. Ausztriának globális kereskedelmi szerződése van a Közös Piaccal. Ennek értelmében az osztrák külkereskedelem 38,9 százalékát a Közös Piactól importált mezőgazdasági termékek képezik, az oda irányuló kivitel pedig 67 százalékát. A Közös Piac zöld piacának komolyabb válsága nagy csapást jelentene Ausztria kivitelére. Egyébként is az osztrák mezőgazdasági termékek kivitele már tavaly 400 millió schilling értékben csökkent, és attól tartanak, hogy tovább csökken, különösen a szarvasmarha-kivitel. Megbeszélések a jugoszláv és a kínai egyetemek együttműködéséről Živan Berisavljević szövetségi külügyi titkárhelyettes tegnap fogadta a pekingi egyetem küldöttségét, amely Go Zun-linnek, a Pekingi Egyetem Forradalmi Bizottsága elnökhelyettesének vezetésével a Belgrádi Egyetem vendégeként hazánkban tartózkodik. Ez alkalommal megbeszéléseket folytattak a jugoszláv és kínai egyetemek együttműködéséről, valamint a két ország tudományosműszaki és kulturális együttműködéséről. 3. oldal Befejeződtek a szovjet —magyar tárgyalások Moszkvában tegnap befejeződtek a szovjet—magyar tárgyalások az SZKP és az MSZMP kapcsolatainak további megszilárdításáról, és a két ország eredményes együttműködésének továbbfejlesztéséről. A tárgyalásokban szovjet részről részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. A magyar küldöttséget Kádár János, az MSZMP KB első titkára vezette. Jaroszewicz hivatalos látogatáson Ausztriában Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök hétfőn négynapos hivatalos látogatásra Ausztriába utazott, hogy megbeszéléseket folytasson a két ország gazdasági együttműködésének fejlesztéséről és kiszélesítéséről. A lengyel sajtó Jaroszewicz látogatásával kapcsolatos tegnapi cikkeiben arról ír, hogy Ausztria és Lengyelország gazdasági kapcsolata a lengyel árura érvényes korlátozások miatt továbbra sem kielégítő. Jóllehet az utóbbi három évben a két ország árucsere-forgalma megkétszereződött, még mindig nem érte el az 1937. évi szintet. Pszichikai nyomást gyakorolnak a szlovén kisebbségre Az Osztrák Kommunista Párt a karintiai népszámlálás ellen Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottságának titkársága szerint a tervezett karintiai népszámlálás célja pszichikai nyomást gyakorolni a szlovén nemzetiségre, hogy ne vallják magukat szlovénnek, s hogy minél több községben bebizonyítsák: területén nem élnek nemzetiségek. Az Osztrák Kommunista Párt miután tudomásul vette, hogy a szlovén kisebbség a beharangozott népszámlálás válaszaként visszahívta kormánybizottsági küldötteit akik legmagasabb szinten képviselték a nemzetiséget, központi bizottsága révén bejelentette: „A Kommunista Párt szerint a kisebbségeknek nemcsak egyenlőséget, hanem nemzetiségi létük védelmét is biztosítani kell. A népszámlálás céljai félreérthetetlen ellentétben állnak a kisebbségvédelemmel. Szlovén és horvát nemzetiségű polgártársaink számára ez a „sajátos” népszámlálás nem biztosít semmit, csak az államszerződés 7. szakaszának szükségszerű és teljes érvényesítésével rendeződhet helyzetük.” Időközben a karintiai szlovén szervezetek szövetsége és a Karintiai Szlovének Népi Tanácsa felhívással fordult minden szlovén tanácstaghoz és szervezeti megbízotthoz, hogy vegyen részt az október 6-ára tervezett (klagenfurti) népszámlálás elleni tiltakozó gyűlésen. „Nem engedhetünk meg egy ilyen népszámlálást, sem egy új népszavazást” — áll a felhívásban.