Magyar Szó, 1974. október (31. évfolyam, 285-299. szám)
1974-10-27 / 296. szám
Vasárnap, 1974. okt. 27. Néphatalom és küldöttrendszer Visszapillantás a képviseleti rendszer kialakulására — A közvetlentársadalmi önigazgatás eredménye: a küldöttrendszer Az elmúlt három évtized alatt a néphatalomtól a küldöttrendszerig vezető út nehéz, de céltudatos szakaszokon haladt át. Visszapillantva a hatalmi szervek demokratikus alakítására, sokkal inkább bebizonyosodik a helyes út megválasztása a szocializmus építésében. Ezeket az emlékeket idézve történelem alakul ki. 1944 decemberében a katonai parancsnokságot felváltva alakultak meg a mai kishegyesi községhez tartozó településeken az első néphatalmi szervek, a népfelszabadító bizottságok, 15—15 taggal Hatáskörük a népfelszabadító háború, a felszabadult területek újjáépítésének támogatására, az anyagi javak termelésére és az ellátásra terjedt ki. A párt erősítésével ezeket a bizottságokat a helyi néphatalmi szervek váltották fel. Tagjaik választott személyek voltak, s hatáskörük már kiterjedt a népjóléti és közügyek irányítására is. Átszervezésükkel e szerepet a helyi népbizottságok vették át, melyek később (1958- ban) képviselők által demokratizálták a közigazgatást. A társadalom fejlődésével az alkotmány szabta hatalmi felépítés is változott. A kommunális rendszer bevezetésével Kishegyesen a népbizottságnak 30 választott tagja volt, a megbízatás két évre szólt. A községi képviselők főleg közművesítési kérdésekben döntöttek, mivel a gazdaságot és a többi ágazatot felsőbb fórumok befolyásolták. Többek között a községi költségvetést is a járat szabta meg, azzal, hogy a községben valamennyi ágazatnak kinevezett tanácsa volt 5—10 taggal. Ezek a tanácsok később önigazgatási alapon működtek. A következő választások alkalmával a községi képviselők mandátumát négy évre hosszabbították, azzal, hogy a népbizottsági tagoknak felét két év után felváltották. 1967 fordulópontot jelent a képviseleti rendszerben. A községi képviselő-testület — a járások megszűnése után lebonyolított, viták eredményeként — maradt további státusában (a kommuna nem oszlott fel). Az áprilisi választások után a képviselő-testület két egyenrangú tanácsból áll 30—30 taggal. Egyik a munkaközösségek tanácsa, másik a községi tanács. Ahogy elnevezésük is mondja, egyiket a dolgozói közösségek, a másikat a polgárok választották. Ezek a tanácsok együttes üléseken foglalkoztak azokkal a kérdésekkel is, amelyek korábban a járáshoz tartoztak, úgyszólván minden községi ügy a hatáskörükbe tartozott. Mint ismeretes, az 1969— 1970-es választási megbízatás az új alkotmány kihirdetése miatt kivételesen öt évig tartott. A küldöttrendszer bevezetésével minden közügy széles körben kerül megvitatásra. A községben 93 küldöttségnek 1140 választott tagja van, a községi képviselő-testület három egyenrangú tanácsból áll. A munkaközösségek tanácsában 42, a helyi közösségek tanácsában 20, a társadalmi-politikai tanácsban 18 küldött tolmácsolja a küldöttségek véleményét. A községi képviselő-testület végrehajtó szerve a hét tagból álló községi végrehajtó tanács. A küldöttségek és a küldöttek tájékoztatását a képviselő-testület szakszolgálata, a polgárok tájékoztatását pedig a helyi sajtó végzi. Eddig a képviselőtestület és a végrehajtó tanács napirendjén szereplő minden jelentősebb kérdés a tanácsok döntése előtt megjelent a helyi sajtóban, így minden polgár idejében értesülhetett és véleményt nyilváníthatott róluk. A néphatalom ilyen irányú alkotmányos kiszélesítése a szocialista önigazgatás céljainak megvalósítását jelenti. Hogy ez milyen erőfeszítésekkel járt, arról az elmúlt, eseményekkel teli harminc esztendő tanúskodik. Mert egyidőben kellett az életfeltételeken javítani és társadalmi távlatokat biztosítani, úgymond puszta kézzel, de nagy akarattal. Közérdekű közlemény Emelkedett a gyermekpótlék összege Augusztus elsejétől visszamenőleg kifizetik A gyermekpótlékról hozott új tartományi törvény értelmében augusztus elsejétől emelkedett az egy gyermek után járó havi pótlék összege. Eszerint gyermekpótlékra jogosultak azok a munkaviszonyban levő személyek, akiknek családtagonkénti személyi jövedelme (ide tartozik a föld, ház, ipar stb. után megvalósított jövedelem is) nem haladja meg a 900 dinárt. A gyermekpótlék havi összege a következő: 660 dinár jövedelemig az eddigi 140 helyett 161, 600-tól 750-ig az eddigi 78 helyett 90, 750-től 900-ig az eddigi 62 helyett 71 dinár egy gyerek után. A szabadkai Betegségi Biztosítási Közösség topolyai fiókjához tartozó biztosítottaknak, amennyi-ben eddig nem kaptak gyermekpótlékot, az írásbeli kérvényhez a következő iratokat kell beszerezniük: bizonylatot az illetékes kataszteri hivatalitól, bizonylatot a községi 1 képviselő-testület jövede- lemügyi osztályától O—2 . űrlapon, továbbá bizonyla- tot a munkahelyen megvalósított múlt évi személyi jövedelemről (mindkét házastárs részére, ha munkaviszonyban vannak a D—1-es űrlapon, és szülei rési anyakönyvi kivonatot a gyermek részére. Amennyiben a gyermek betöltötte 15. életévét, igazolást kell mellékelni arról, hogy rendszeres tanuló. Hogyha a biztosított közös háztartásban és más családtagokkal is (szülők, nagyszülők, testvérek stb.), abban az esetben számukra is mellékelni kell a kataszteri hivatal bizonylatát. A szükséges iratokkal ellátott kérvényeket a vállalatban, vagy az intézet hetes számú irodájában kell átadni. Azoknak a személyeknek, akiknek a gyermekpótlékot már régebben folyósítják, nem kell külön kérnijük az összeg emelését. P. S. ! TOPOLYA ÉS KÖRNYÉKE Majd ezer fővel kevesebb Az első átfogó népszámlálást vidékünkön , 1860-ban végezték. A vármegye íratta össze „a választókerületben létező helységek népességét.” Azóta több népszámlálást tartottak és a felszabadulás óta is volt néhány népszámlálás. A két legutóbbi, az 1961-es és az 1971-es népszámlálás népességi mutatói szerint 1961-ben a topolyai községnek 44 466, tíz évvel később, 1971-ben pedig 43 480 lakosa volt. Amíg egyes szomszédos községekben a lakosság száma valamelyest növekedett, a topolyai kommunában 986 fővel csökkent. Képek és emlékek Az ünnepek alkalmából Topolyán a Munkásegyetem termében megnyílt a Munkásmozgalmi kiállítás, amelyen többek között megjelentek a Petőfi-brigád egykori harcosai is. A volt harcosok csoportokba verődve szemlélték a megsárgult gépeket és közben azokra a napokra emlékeztek, amikor valahol Szlavóniában puskával a kezükben meneteltek. Néztem az egykori harcosok remegő kezeit, hallgattam őket, amint" egy-egy elesett, vagy idők folyamán elhunyt társukról emlékeztek. Szemükben hol öröm, hol bánat ült. Hátuk a sok tehertől, gondtól, bajtól meggörnyedt. Látszott rajtuk, hogy testben már megtörtek, de szellemben még mindig frissek, vidámak. — Nézd a Jóskát! — kiáltotta az egyik — Alig ismertem rá ezen a képen. Felette is eljárt az idő. Szegény nem tudott eljönni erre a nagy találkozóra sem, ágynak esett. Mindnyájan elhallgattak, talán Jóskára gondoltak. Aztán másik kép felé mutattak. A reszkető kezek egyszerre lendültek a magasba. — Itt van Rudi! — hallatszott az örömkiáltás, amikor felismerték bajtársukat a képen. — Ő még ma is erős. Láttátok milyen fiatalosan sétált délután itt köztünk. Most is olyan mozgékony, vidám, mint annak idején. Most is olyan közvetlen, mint akkor kinn a fronton. Igazi bajtárs! A kezek reszketve, szinte félénken simogatták a képeket, mintha attól féltek volna, hogy érintésükre eltűnnek. Az egykori harcosok szemében különös fény villant egy-egy kép láttán. Akit felismertek, arról hosszasan elbeszélgettek. Hőstetteikről, bátorságukról keveset beszéltek, annál inkább a máról, arról, hogy ki mit csinál, hogy van. Helyettük a jelen és a képek mesélnek... Pislákoló fények /SZI KÖDÖS ESŐ PERMETEZ. Alig veszi észre az ember. A sötétben csak az arcával érzékeli a csapadékot, s néha a lábával, amikor meg-meg csúszik a síkos járdán. Alig megy valaki az utcán. A házak ugyanúgy magukba fordultak, mint az emberek.. Sok helyen világot sem gyájtanak, mert nincs mivel, csak a tűzhelyrőt fénye világít.. A faluszéli iskolában is alig pislákol a fény. Egyszerű mécses világítja meg a tantermet. Egy cipőkrémes dobozban szalonnadarab ég. Van ott petróleumlámpa is, de azt csak később gyújtják meg, amikor már többen öszszejönnek. A háború még alig fejeződött be. 1945-öt írtak. Kishegyesen ki ne ismerné ezt az iskolát? A faluszéli gyerekek jártak a Gazdászati iskolába. Mennyi palavessző kopott itt el míg megtanulták a betűvetést! Küszködés folyt azért a csöppnyi tudásért, amivel az ember megfoghatta a kapanyelet, vagy elmehetett szolgálni. A faluszéli fiatalok itt gyülekeztek minden este, hacsak lehettek. Nótázgattak, hallgatták a Petőfi-brigádból hazatért harcosok meséit, ami ebben a környezetben valóban mesének tetszett. Azután ismét felhangzott a nóta: „Harcok mezején, valahol [telőled távol, ott, ahol senki sem gyászol,ott halok meg én." Közel volt még akkor a háború, nem csoda, ha komolyan vették a nótát és szíviből énekeltek. Emlékeztek-e még ezekre az estékre újfalusi, Damjanich-utcai fiatalok, akkori fiatalok? Az egyik estén a jelenlevők közül valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene alakítani az ■ ifjúsági szervezetet, amelybe a környékbeli fiatalok tartoznának. Az elhatározást hamarosan tett követte. Az új tagok megkapták tagsági könyvecskéjüket, mintegy húsz fiú és öt-hat lány. — Jó lenne, ha szólnánk Józsi bácsinak — jutott eszébe valakinek. — Ugyan minek szólnánk? — Elhozhatná a harmonikáját. Ezentúl esténként felhangzott a muzsikaszó. Mind több fiatal jött össze. Nem csorán hát, hogy az ifjúsági szervezet tánciskolát szervezett. Persze, csak az idősebbek vettek részt, a kamaszok csak nézelődtek. Később divatba jött a faliújság, a tollforgatók nagy örömére. A Damjanich utcából négyen voltunk: Czékus Sándor, Német István, Tóth András meg én. Sokfélét dolgoztunk, többféle faliújságot szerkesztettünk, de mégis talán az első volt a legemlékezetesebb. A fél ív csomagolópapírra nagy , színes betűkkel csak ez került: Faliújság. A cikkeket azután tintával kellett beírni. Azóta majd ■ harminc év iselt el, írásos dokumentum, ha Volt is, már rétjén elkal- s lódott. Csak az emberek szívében maradt, meg valami az akkori időkből. MARONKA János A volt gazdászati iskola épülete 1960-ban Elhalasztották az első ülést Keddre összehívták a topolyai útközösség képviselőházának első ülését. Harmincperces várakozás után az ülést elnapolták, mivel az aláíró 36 munkaszervezet közül huszonkettő nem küldte el képviselőit. Az ülés napirendjén szerepelt a képviselő-testület szerveinek megválasztása, a statútum meghozatala, a végrehajtó bizottság megválasztása és az útalap tevékenységéről szóló jelentés. A községi képviselő-testület szakszolgálata és végrehajtó tanácsa elkészítette az ülés anyagát, melyet egy héttel előbb elküldött minden társultmunka-szervezetnek. Ennek ellenére, az ülésen nem jelentek meg a topolyai INOMAG, Zitokombinat, Petőfi, Proleter, November 29., Elektron, Vojvodina, Vendéglátóipari Vállalat, Vajdasági Bank, Usluga, Mezőgazdasági Állomás, és aVajdasági Biztosító Intézet képviselői. Vidékről a pacséri Joó Lajos, a moravicai Niva, valamint a Pobeda és Zobnatica Mezőgazdasági Birtok és a bajsai, zentagunarasi és pacséri földművesszövetkezet képviselői hiányoztak. Az ülésen nem jelentek még meg az oreškovići, kisbelgrádi,s zentagunarasi és a gunarasi "helyi közösség képviselői sem. Az ülést november elsején délelőtt kilenc órakor tartják meg. 3. oldal Októberi díjasok a Marcos Szövetség topolyai községi bizottsága A Harcos Szövetség topolyai községi bizottsága a község felszabadulásának 30. évfordulóján nagy elismerésben részesült: eddigi eredményes munkájáért októberi díjjal tüntették ki. A díj jelentőségét növeli az a tény, hogy éppen a 30. évfordulón kapták meg. A harcosok községi szervezete először 1967-ben kapott októberi díjat. Eddigi munkáját és tevékenységét mérlegelve meg kell állapítanunk, hogy ez a társadalmi-politikai szervezet igencsak rászolgált a szép elismerésre. A Harcos Szövetség községi bizottsága, valamint a szervezet tagjai tevékenységükkel kedvezően hatottak és hatnak a község társadalmi-politikai életére. Mindenből kiveszik részüket, támogatásuk mindenütt érezhető, ahol pozitív tevékenység folyik. Az eddigiek folyamán sokat tettek a nemzetek és nemzetiségek testvériségének egységének ápolásáért és továbbfejlesztéséért. A testvériségegység elvének ápolását átvitték a fiatalabb nemzedékekre is, ennek az elvnek a szellemében nevelik őket. A népfelszabadító bábom, a forradalom hagyományainak ápolását állandó feladatuknak tartják, együttműködnek az ifjúsági szervezettel, pionírokkal, felderítőkkel, sportszervezetekkel, a helyőrséggel. Ennek az együttműködésnek az eredményeként a fiatalok a forradalmi hagyományok ápolásának aktív részvevői lesznek. Együttes látogatást szerveznek a jelentősebb csaták színhelyére, közös megbeszéléseket tartanak stb. A községi bizottság tevékenységi tervében állandó helyet biztosít a fiatalokkal való együttműködésnek. Az elmúlt időszakban a községi bizottság és a helyi szervezetek képviselői időnként meglátogatták az elesett harcosok szüleit és hozzátartozóit. Gondoskodnak az elesett harcosok gyermekeiről, a lehetőségekhez mérten segítik őket. Az idén és jövőre véglegesen megoldódik a volt harcosok lakáskérdése. Ez pedig egy hosszú távú szociális politika eredménye. Állandó együttműködést teremtettek a szomszédos és távolabbi községek harcos szervezeteivel; véleményt cserélnek és látogatásokat szerveznek; állandó védnökei jó néhány sporttalálkozónak, rendezvénynek és akciónak. Csupán néhány sorban nehéz bemutatni ezt a társadalmi-politikai szervezetét, eredményeit és terveit. Mindenesetre az eredmények és a tevékenység magukért beszélnek.