Magyar Szó, 1974. november (31. évfolyam, 301-315. szám)
1974-11-01 / 301. szám
2. oldal Győzelemre vinni a forradalmat Nem hátrál meg a perui hadsereg — Jobboldali áskálódás Buenos Airesből jelenti a Tanjug. — Vannak erők, amelyek szüntelenül támadják kormányunkat, mi több, nemzetközi viszály kirobbantására törekednek — jelentette ki José Graham tábornok, a perui forradalmi kormány egyik kulcsfontosságú személyisége. A tábornok utalásában nyilvánvalóan a Velasco Alvarado kormánya elleni jobboldali áskálódásra gondol. Graham a továbbiakban elmondta, hogy a hadsereg mindaddig hatalmon marad, amíg nem jönnek létre olyan polgári erők, amelyek folytatni tudják a perui forradalmat. A forradalmi kormány célja kimozdítani az országot a súlyos elmaradottságból és megszüntetni gazdasági függőségét. Alvarado elnök ezzel kapcsolatban a minap kijelentette, hogy mindaddig a katonaság marad hatalmon, amíg nem biztosítja a forradalom győzelmét. Az utóbbi napokban egyesek álhíreket terjesztettek a Peruban uralkodó állapotokról, hogy megnehezítsék a forradalmi kormány helyzetét. José Graham tábornok elmondta, hogy a fegyveres erők egységesek és a nép szolgálatában maradnak, majd hozzátette: — Akadnak olyan peruiak, akik ebbe nem akarnak belenyugodni, és szüntelenül támadják a forradalmi kormányt. — A katonaságnak kellett a tömegek élére állnia, hogy igaziforradalmat hajtsunk végre — mondta Graham tábornok, s rámutatott, hogy az előző kormányok port hintettek anép szemébe, amikor a földreformról és a társadalom más szerkezetbeli változásairól beszéltek. Nem hisznek a juntának Az AASZ leszavazta a santiagói indítványt • Nem tanulmányozzák a kubai beavatkozás „bizonyítékait” • Buenos Airesból jelenti a Tanjug: A chilei junta súlyos diplomáciai vereséget szenvedett azzal, hogy az Amerikai Államok Szervezete nem fogadta el a kérését: a szervezet küldjön különbizottságot Santiagóba és a helyszínen tanulmányozza, „milyen mértékben avatkozik be Kuba más államok belügyeibe”. A chilei rezsim az ANSZ washingtoni értekezletén terjesztette a részvevők elő kérését, s a szervezetnek csak öt tagállama helyeselte a különbizottság kinevezését. Az USA nem állt a junta javaslatát támogató Guatemala, Uruguay, Brazília, Salvador és Bolívia mellé, mert már eleve nyilvánvaló volt, hogy az AÁSZ többi 8 tagállama ellenzi a Pinochet-rezsim kérését. A junta valódi szándéka kétségtelen volt: valamiképpen be szerette volna bizonyítani, hogy Kuba „forradalmat exportál”, s ez elegendő ok lett volna arra, hogy a két Amerika országainak november 8-án Quitóban kezdődő miniszteri tanácskozásán elvessék Venezuela, Kolumbia és Costa Rica javaslatát a kubai zárlat feloldására. Hírügynökségi jelentések szerint a brazil kormány szóvivője kijelentette, hogy országa a quitói értekezleten a kubai zárlat feloldását illetően tartózkodó álláspontra fog helyezkedni, „mert nem akar szembeszegülni a többséggel”. Valószínű, hogy az USA is hasonlóan cselekszik, noha Washington hangoztatja, hogy nem fog változtatni Kuba iránti politikáján. Nixon élet és halál között Elkéstek a műtéttel? Richard Nixon volt amerikai elnök már harmadik napja élet és halál között van. Mint ismeretes, Nixon lábán kedden visszérműtétet hajtottak végre, szerdán pedig háromórás gyomorvérzése volt. Állapotának súlyosságát tükrözik Roland Zieglernek, Nixon szóvivőjének szavai, aki kijelentette: — Szerdán kis híján elbúcsúztunk Nixontól. A Long Beach-i kórházban, ahol a műtétet elvégezték, Nixon egészségi állapotára egy orvoscsoport ügyelt éjjel-nappal. Vérnyomását és szívműködését szüntelenül ellenőrzik. Ágya mellett van a volt elnök felesége és két lánya is. Az amerikai televízióban egyébként éles hangú bírálatok hangzottak el a sebészcsoport munkájáról. A sebészek a műtét során Nixon bal lábának vénájába műanyag gyűrűt helyeztek, hogy azzal akadályozzák meg a vérrög tovább haladását a szív felé. New York-i orvosszakértők szerint a műtéttel megkéstek, a vérrög felkerült a gyomor véredényeibe, és ez idézte elő a belső vérzést. A bírálatra válaszolva dr. John Langren, Nixon orvosa kijelentette, hogy a sebészcsoport a műtét előtti vizsgálatok eredményeihez tartotta magát, és a tévedés eshetősége kizárt. A Jugoszláv Sorsjáték 44. húzásának nyerőszámai Az alábbi szA- ezt az össz» Az alábbi azá &7t az Onszamokkal végzőket nyerték mokka] végző «et nyerték dft sorajegyek ___________________de »orajegyek 0 10.— 54654 1 000.— 34000 810.— 86514 1 000.— , 70130 810.— 113044 . 5 000.— 95 20.— 61 30.— 285 100.— 14381 800.— 1945 300.— 05791 1 000.— 9225 500.— 28411 600.— 66615 800.— 29371 800.— 74835 600.— 023561 5 030.— 384135 5 000.— 160461 5 030.— 86 20.— 208481 150 000.— 96 30.— 340191 10 000.— 08916 800.— 92 40.— 39666 800.— 142 80.— 48916 600.— 38452 600.— 503776 5 000.— 66802 1 000.— 317 80,— 91022 800.— 437 60,— 057942 5 000.— 20727 600,— 331282 5 000.— 28377 1 000.— 515212 10 000.— 044817 5 000.— 03 20,— 68 50,— 33 40,— 918 60.— 43 20,— 7438 200.— 73 20,— 28728 800.— 30343 620,— 30988 600,— 34353 1 000.— 49298 600— 48133 650.— 9 10.— 209093 10 000.— 25329 1 010,— 489803 10 020,— 64079 1 010,— 24 30,— 76029 610,— 42444 800 — 072389 10 010,— MAGYAR SZÓ Véget ért Kosta Narj motgóliai látogatása A Jugoszláv Harcos Szövetség küldöttsége Kosta Nadj hadseregtábornoknak, a Harcos Szövetség elnökének vezetésével befejezte egyhetes mongóliai látogatását. A küldöttség tagjai hangsúlyozzák, hogy a baráti országban rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették őket. A jugoszláv harcosok küldöttségét fogadta Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnöke, és "hosszabb baráti beszélgetést folytatott tagjaival. Péntek, 1974. nov. 1. Skandinávia ajtajában (Emlékmozaik) Prágában félig kemény, a művész párizsi, kék ürült a repülőgép, korszakából való. Egy óra és tíz perc Érdeklődésünk ellenkező, múlva Koppenhágában le a nagykövet hazai dolgok szünk, tudatja a légikisasz iránt érdeklődik, én vánaszony, és megsemmisíti táról. A vajdaságitól elsősorvosságérzetemet, ban az őszi vetést tudakozhasson ereszkedünk. A zal dán szigetország földjének Friss értesülése szerint a gondos mveltsége már jól dánok életszínvonala meglátható. Az utakat, mezsgye haladta a svédekét. Érdekes, két mintha vonalzóval húz- amit a fél munkanapot do- ták volna meg. A változó gozókról elmond. Szerinte a színű földsávok, amelyek dánok, különösen a nők nagy nálunk mindig pásztába, százaléka négy órát dolgozatnak, Dániában gyakran zik, illetve ketten töltenek szabályos háromszög alakját be egy munkahelyet. Még öltik. Nem tudom, mit és érdekesebb, antit iskolarend miért vetnek háromszögű szerükről mond. A kötelező parcellákban kilencosztályos általános is-Kissé fázom a vámtól, a kora után a fiatalok dolgoznert a megengedett cigaretta, keresve végzik el a kötamennyiségnek a kötszeres szépiskolát, esti tanfolyamosé' viszem, de meg sem néz- ikon. Még a módosabb szülőnek. Önműködő ajtó nyílik és erre fogja gyermekét. Ko- és bebocsát a skandináv áltán beíratják őket az élet lamegyüttes legdélibb orszá iskolájába. Ellenkező esetben gába, a szülők szerződést kötnek gyermekükkel: közjegyző —ök előtt kötelezik magukat a gyermekek, hogy visszafize- Nagykövetségünkön két tutik iskoláztatásuk költségecatnyi földit találok. Ügyesit. Ámulatom az arcomon bajos dolgaikat intézik a ülhetett, mert bizonyságul konzullal. Mintegy 2000 jó elmondta dán titkárnőjegoszláv él Dániában: mun- esetét, nem mehet férjhez, mások, néhány orvos, mérnök amíg ki nem fizeti tartozá- és valahány vegyesházas, sát szüleinek. Még IS 000 ko Egy macedónnal beszélge- róna hátraléka van, és a velek. Cementlapokat cipel, s legény is 11 000-rel adós oda ezzel a nagyon nehéz munhazakával hetente 600 dán ko- дг ablakfalon sűrűn kiteronát keres, kintgettem a pompás, zöl— Jó kereset ez — mond- melle pázsitra. Még nyílnak ja —, de havonta majd a rózsák, pedig a közeli t?negyheli * fizetést kell adóba gerrel hűvös, erős szél sól fizetni. — Maga főz, mos, csöppeket kever az esőbe, takarít és havonta 1000 koronát* tesz félre. Alighay eszik annyi kenyeret, mint idehaza, mert a kenyér ára Huszonnégy óra szabad e négyszerese az itthoninak. Időm van. Sietek és gyalog De ki tudja, hiszen a hazai bejárom Koppenhága legmáz szokások béklyóit magunk galmosabb negyedét, a Radical hordozzuk, a táplálkozó- hús pladsens, a terebélyes is. Később, a követség- is nehézkes, németes rémről ki jövet, nevetnem kelszánsz városháza terét és lett egy hentesbolt kirakó- környékét. A Nygade üzlet fán át láttam egy néger dió- negyed három-négy egymáshoz, amint egy fél sonkáta nyíló utca. Csak gyalog gyömöszölt aktatáskájába, forgalom engedélyezett. Itt A nagykövet szobájában tanyáznak a hippik. Kiríegy Konjovic-kép nézett nak a környezetből, szembe velem. Régebbi fest- koldusnak véltem, s csak közelről fedezem fel, hogy nem kéregető, hanem járdán ülő gitározó, szórakozó legény. Csöndesek, veszélytelenek a dán hippik, a verekedés, erőszak, úgy mondják, ismeretlen errefelé. A hippik a társadalmi negáció sznobjai. Sajátos világ nőtt ki körülöttük. A Nygadén külön boltok vannak öltözetfantáziájuk kiszolgálására. Kábítószereket azonban nem árulnak nyilvánosan. Látható narkotikum viszont a trafikok kirakatában virító pornográfia. Párizs elbújhat Koppenhága mögött! A Politiken, a nagy liberális dán napilap szerkesztőségében hallom, hogy az erotikus kiadványok már túljutottak a klimaxon, az érdeklődés lanyhul irántuk. Az egyik újságosbódéban két vasutas forgatja a meztelenség-füzeteket. Kapoccsal vannak átfűzve, nehogy a gusztálásban kimerüljön a vásárlókedv. A pucérságok előtt elvonul egy házaspár, 4—5 éves kisfiával. A szülők ügyet sem vetnek a kirakatra, a kisgyerek megáll, egy Disney-képesfüzetet látott meg, az egyetlen nem erotikus nyomtatványt. A rendőrség nem avatkozik be, nem akar nevetségessé válni a cenzúrázással, és szemet huny a szemérmetlen képek előtt. —O— A Thornvaldsen-múzeumot Bundesboll építész az óegyiptomi templomok mintájára tervezte a nagy dán szobrászművész ógörök szobrainak. Thornvaldsen nagy volt a maga korában, a XIX. század fordulóján, amikorra szobrászok csak a terek dekorálásában élhették ki képzelőerejüket, lovasszobrokat emelhettek a királyoknak. Thornvaldsen ernyedten megkapaszkodott a klasszikusokban. Olyan tökéletesen utánozta Pheidiaszékat, hogy monumentalitása sem mentesíti a kései epigonságtól. Ferenczy István az ő tanítványa volt, erről Pásztorlány elnevezésű szobra tanúskodik. Átugrom a közeli Glyptothekába, ahol szerényebb festménytárt találok, mint reméltem, mégis boldog vagyok a sok francia láttán: Picasso krinolinos spanyol nője, sok Gauguin, néhány finom kék Monet, a nyers Matisse és Braque rettenetes meztelen nője. A múzeum kupa fája alatt füvészkert van. Sudár pálmák emelkednek az üvegtetőig. Az északi ember napfény utáni sóvárgása állíthatta délszaki növények mellé Rodin, Mairole és Carpeaux szobrait. Nielsen dán szobrászt megőrzöm emlékezetemben. — Koppenhágától varrg 30 kilométerre van Roskilde. Ködös, zúzmarás tájon siklik a villanyvonat. A repülőgépből hajszálpontosnak látszó mezsgyék közelről is nagy rendszeretetről tanúskodnak. Fugázott vörös és fehér téglaépületeket látok, és csak Helyenként előre nyártott elemekből envit házakat. Alig látni embert, lézengőt sehol. Lándzsaként szúr az égbe a roskildei koronázótemplom két tornya. Koronázás után még temetkezni jár ide a legrégibb európai dinasztia. A sok királysír között Hamletet keresem. Helsingör egy ugrásnyira van innen, talán ott találkozhatnék Hamlet szellemével. STEINITZ Tibor HALDOKLÓ VELENCE (4) A vegyipari kombinátok azonban nemcsak az emberek egészségére ártalmasak. A mérgező párák pusztítják a civilizációt is, így például a Szent Márk székesegyház tetején álló négy bizánci lovasszobor, amelyek még Nagy Sándor korában készültek (i. e. 356—323.) szintén korunk iparának esnek áldozatul. Bronztestüket kimarták a gázok. Hogy megmentsék őket a teljes pusztulástól, az illetékesek leszedték őket a bazilika tetejéről és biztonságba helyezték a zárt helyiségbe. Úton-útfélen láthatók a pusztulás nyomai, akármerre fordulunk, mindenhol a műemlékek elporladása est gondba. A szennyezett tengervíz dagálya és a mérgező gázokat tartalmazó levegő talán Velencében a legveszélyesebb. A nedvesség és a vegyi anyagok évente a márványépületek hat százalékát, a freskók és más festmények öt százalékát, az építészeti remekműveknek pedig három százalékát teszik tönkre. Az UNESCO bizottságának jelentése szerint pillanatnyilag 450 palotát, 200 templomot és 147 festészeti remekművet fenyegeti a biztos megsemmisülés veszélye. A veszélyeztetett műemlékek száma azonban évről évre rohamosan növekszik. Hogyan menthető meg Velence? A veszély elhárításának módját a mérnökök és más szakemberek már régóta kidolgozták. E módszerek alkalmazásával a remekművek, amelyek évszázadokon át ellenálltak az időnek, további néhány száz évre az emberiség közkincse maradhatnának. Velence kitűnő kísérleti terep lenne a tudósok számára, s e kísérleteknek immár csak egyetlen akadálya van: a pénz hiánya. Hogy hogyan lehet a lesüllyedt tengerfenéket felemelni, azt már gyakorlatilag is kikísérletezték a parányi laguna-szigeten, Poveglián. Mintegy 900 méteres körzetben a szakemberek 70 üreget fúrtak tizenegy méter mélyen a talajba és nagy nyomás alatt cement, agyag és víz keverékét fecskendezték beléjük. A szigetecske tíz centimétert emelkedett korábbi szintjéhez mérten, tehát éppen annyit, amennyit Velence az utóbbi negyed évszázad alatt süllyedt. E kísérlet költségei 2,5 millió dinárnak megfelelő összeget tettek ki, s ezt az összeget egy magát megnevezni nem kívánó ember bocsátotta a tudósok rendelkezésére. A csekkszámlán így nevezte meg magát: „Valaki, aki nagyon szereti ezt a várost, sokkal jobban, mint a városi elöljáróság tagjai, akiknek hivatali kötelességük lenne megmenteni az emberi kultúrának ezt a felbecsülhetetlen értékű fellegvárát.” Valamivel körülményesebb volt a XV. században épült Santa Maria dei Miracoli templom megmentése. Az állandó hullámzások és a dagály alaposan kikezdték a lombardiai márványból készült templom falait, és az egész épületet megrongálták. A restaurátorok egy egészen újszerű és meglehetősen költséges mentési módszerhez folyamodtak. Apró gumiszemcsékből álló keveréket préseltek a hasadékokba, majd ezt egy különleges műanyagburkolattal szilárdították meg. A kísérlet jól bevált, s a kései középkor e nagyszerű , építészeti remekműve ismét „egészségesen” várja a látogatókat. Ezt a műveletet a szakemberek csak ezen , az egy templomon hajtották végre, s kísérletük végén megállapították: az ilyen egyenkénti mentési művelet értelmetlen, ha a teljes pusztulás voltaképpeni okát nem orvosolják. Ezzel kapcsolatban pedig a következőkre gondoltak: A talaj rétegeinek víztartalmát növelni kellene, hogy a talaj Velencében és környékén ne süllyedjen tovább. Egy vízellátó távvezeték, amely a vidéket függetlenné teszi az artézi kutaktól, már épülőfélben van. Ily módon szükségtelenné válik a part menti településeken kisméretű kutakat ásni. (Folytatjuk)