Magyar Szó, 1974. november (31. évfolyam, 301-315. szám)

1974-11-01 / 301. szám

2. oldal Győzelemre vinni a forradalmat Nem hátrál meg a perui hadsereg — Jobboldali áskálódás Buenos Airesből jelenti a Tanjug. — Vannak erők, amelyek szüntelenül támadják kor­mányunkat, mi több, nemzet­közi viszály kirobbantására törekednek — jelentette ki José Graham tábornok, a pe­rui forradalmi kormány egyik kulcsfontosságú sze­mélyisége. A tábornok utalá­sában nyilvánvalóan a Ve­lasco Alvarado kormánya el­leni jobboldali áskálódásra gondol. Graham a továbbiakban el­mondta, hogy a hadsereg mindaddig hatalmon­­ marad, amíg nem jönnek létre olyan polgári erők, amelyek foly­tatni tudják a perui forra­dalmat. A forradalmi kor­mány célja kimozdítani az országot a súlyos elmaradott­ságból és megszüntetni gaz­dasági függőségét. Alvarado elnök ezzel kapcsolatban a minap kijelentette,­ hogy mindaddig a katonaság ma­rad hatalmon, amíg nem biz­tosítja a forradalom győzel­mét. Az utóbbi napokban egye­sek álhíreket terjesztettek a Peruban uralkodó állapo­tokról, hogy megnehezítsék a forradalmi kormány hely­zetét. José Graham tábor­nok elmondta, hogy a fegy­veres erők egységesek és a nép szolgálatában maradnak, majd hozzátette: — Akad­nak olyan peruiak, akik eb­be nem akarnak belenyugod­ni, és szüntelenül támadják a forradalmi kormányt. — A katonaságnak kellett a tömegek élére állnia, hogy igazi­­forradalmat hajtsunk végre — mondta Graham tá­bornok, s rámutatott, hogy az előző kormányok port hin­tettek a­­nép szemébe, ami­kor a földreformról és a tár­sadalom más szerkezetbeli változásairól beszéltek. Nem hisznek a juntának Az AASZ leszavazta a santiagói indítványt • Nem tanulmányozzák a kubai beavatkozás „bizonyítékait” • Buenos Airesból jelenti a Tanjug: A chilei junta súlyos dip­lomáciai vereséget szenve­dett azzal, hogy az Amerikai Államok Szervezete nem fo­gadta el a kérését: a szerve­zet küldjön különbizottságot Santiagóba és a helyszínen tanulmányozza, „milyen mértékben avatkozik be Ku­ba más államok belügyei­­be”. A chilei rezsim az ANSZ washingtoni értekezletén ter­jesztette a részvevők elő ké­rését, s a szervezetnek csak öt tagállama helyeselte a különbizottság kinevezését. Az USA nem állt a junta javaslatát támogató Guate­mala, Uruguay, Brazília, Salvador és Bolívia mellé, mert már eleve nyilvánvaló volt, hogy az AÁSZ többi 8 tagállama ellenzi a Pino­­chet-rezsim kérését. A junta valódi szándéka kétségtelen volt: valamikép­pen be szerette volna bizo­nyítani, hogy Kuba „forra­dalmat exportál”, s ez ele­gendő ok lett volna arra, hogy a két Amerika orszá­gainak november 8-án Qui­­tóban kezdődő miniszteri ta­nácskozásán elvessék Vene­zuela, Kolumbia és Costa Rica javaslatát a kubai zár­lat feloldására. Hírügynökségi jelentések szerint a brazil kormány szóvivője kijelentette, hogy országa a quitói értekezle­ten a kubai zárlat feloldá­sát illetően tartózkodó ál­láspontra fog helyezkedni, „mert nem akar szembesze­gülni a többséggel”. Valószí­nű, hogy az USA is hason­lóan cselekszik, noha Wa­shington hangoztatja, hogy nem fog változtatni Kuba iránti politikáján. Nixon élet és halál között Elkéstek a műtéttel? Richard Nixon volt ame­rikai elnök már harmadik napja élet és halál között van. Mint ismeretes, Nixon lábán kedden visszérműtétet hajtottak végre, szerdán pe­dig háromórás gyomorvérzé­se volt. Állapotának súlyos­ságát tükrözik Roland Zieg­­lernek, Nixon szóvivőjének szavai, aki kijelentette: — Szerdán kis híján elbúcsúz­tunk Nixontól. A Long Beach-i kórház­ban, ahol a műtétet elvégez­ték, Nixon egészségi állapo­tára egy orvoscsoport ügyel­t éjjel-nappal. Vérnyomását és szívműködését szüntele­nül ellenőrzik. Ágya mellett van a volt elnök felesége és két lánya is. Az amerikai televízióban egyébként éles hangú bírá­latok hangzottak el a se­bészcsoport munkájáról. A sebészek a műtét során Ni­xon bal lábának vénájába műanyag gyűrűt helyeztek, hogy azzal akadályozzák meg a vérrög tovább haladá­sát a szív felé. New York-i orvosszakértők szerint a mű­téttel megkéstek, a vérrög felkerült a gyomor véredé­nyeibe, és ez idézte elő a bel­ső vérzést. A bírálatra válaszolva dr. John Langren, Nixon orvosa kijelentette, hogy a sebész­csoport a műtét előtti vizs­gálatok eredményeihez tar­totta magát, és a tévedés eshetősége kizárt. A Jugoszláv Sorsjáték 44. húzásának nyerőszámai Az alábbi szA- ezt az össz» Az alábbi azá &7t az Onsza­mokkal végző­ket nyerték mokka] végző «et nyerték dft so­rajegyek ___________________de »orajegyek 0 10.— 54654 1 000.— 34000 810.— 86514 1 000.— , 70130 810.— 113044 . 5 000.— 95 20.— 61 30.— 285 100.— 14381 800.— 1945 300.— 05791 1 000.— 9225 500.— 28411 600.— 66615 800.— 29371 800.— 74835 600.— 023561 5 030.— 384135 5 000.— 160461­­ 5 030.— 86 20.— 208481 150 000.— 96 30.— 340191 10 000.— 08916 800.— 92 40.— 39666 800.— 142 80.— 48916 600.— 38452 600.— 503776 5 000.— 66802 1 000.— 317 80,— 91022 800.— 437 60,— 057942 5 000.— 20727 600,— 331282­­ 5 000.— 28377 1 000.— 515212 10 000.— 044817 5 000.— 03 20,— 68 50,— 33 40,— 918 60.— 43 20,— 7438 200.—­­ 73 20,— 28728 800.— 30343 620,— 30988 600,— 34353 1 000.— 49298 600— 48133 650.— 9 10.— 209093 10 000.— 25329 1 010,— 489803 10 020,—­­ 64079 1 010,— 24 30,— 76029 610,— 42444 800 — 072389 10 010,— MAGYAR SZÓ Véget ért Kosta Narj mot­góliai látogatása A Jugoszláv Harcos Szö­vetség küldöttsége Kosta Nadj hadseregtábornoknak, a Harcos Szövetség elnöké­nek vezetésével befejezte egyhetes mongóliai látoga­tását. A küldöttség tagjai hang­súlyozzák, hogy a baráti or­szágban rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítették őket. A jugoszláv harcosok kül­döttségét fogadta Jumzsa­­gim­ Cedenbal, a Mongol Né­pi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Nagy Népi Hurál Elnökségé­nek elnöke, és "hosszabb ba­ráti beszélgetést folytatott tagjaival. Péntek, 1974. nov. 1. Skandinávia ajtajában (Emlékmozaik) P­r­ágában félig ke­­mény, a művész párizsi, kék ürült a repülőgép, korszakából való. Egy óra és tíz perc Érdeklődésünk ellenkező, múlva­ Koppenhágában le­ a nagykövet hazai dolgok szünk, tudatja a légikisasz­ iránt érdeklődik, én ván­a­­szony, és megsemmisíti tá­­ról. A vajdaságitól elsősor­­vosságérzetemet, ban az őszi vetést tudakoz­hasson ereszkedünk. A zal dán szigetország földjének Friss értesülése szerint a gondos mveltsége már jól dánok életszínvonala meg­látható. Az utakat, mezsgye haladta a svédekét. Érdekes, két mintha vonalzóval húz- amit a fél munkanapot do­- ták volna meg. A változó gozókról elmond. Szerinte a színű földsávok, amelyek dánok, különösen a nők nagy nálunk mindig pásztába, százaléka négy órát dolgo­­zatnak, Dániában gyakran zik, illetve ketten töltenek szabályos háromszög alakját be egy munkahelyet. Még öltik. Nem tudom, mit és érdekesebb, antit iskolarend miért vetnek háromszögű­­ szerükről mond. A kötelező parcellákban kilencosztályos általános is-Kissé fázom a vámtól, a kora után a fiatalok dolgoz­­nert a megengedett cigaret­­ta, keresve végzik el a kö­­tamennyiségnek a kötszeres s­zépiskolát, esti tanfolyamo­sé' viszem, de meg sem néz- i­kon. Még a módosabb szülő­nek. Önműködő ajtó nyílik és erre fogja gyermekét. Ko- és bebocsát a skandináv ál­­tán beíratják őket az élet lamegyüttes legdélibb orszá iskolájába. Ellenkező esetben gába, a szülők szerződést kötnek gyermekükkel: közjegyző —ök előtt kötelezik magukat a gyermekek, hogy visszafize- Nagykövetségünkön két tu­tik iskoláztatásuk költsége­­catnyi földit találok. Ügyes­­it. Ámulatom az arcomon bajos dolgaikat intézik a ülhetett, mert bizonyságul konzullal. Mintegy 2000 jó­ elmondta dán titkárnője­goszláv él Dániában: mun- esetét, nem mehet férjhez, mások, néhány orvos, mérnök amíg ki nem fizeti tartozá- és valahány vegyesházas, sát szüleinek. Még IS 000 ko Egy macedónnal beszélge- róna hátraléka van, és a ve­­lek.­­ Cementlapokat cipel, s legény is 11 000-rel adós oda ezzel a nagyon nehéz mun­­haza­­kával hetente 600 dán ko- дг ablakfalon sűrűn kite­­ronát keres, kintgettem a pompás, zöl­— Jó kereset ez — mond- melle pázsitra. Még nyílnak ja —, de havonta majd a rózsák, pedig a közeli t?n­­egyheli * fizetést kell adóba gerrel hűvös, erős szél sól fizetni. — Maga főz, mos, csöppeket kever az esőbe, takarít és havonta 1000 ko­ronát* tesz félre. Aligha­­y eszik annyi kenyeret, mint idehaza, mert a kenyér ára Huszonnégy óra szabad e négyszerese az itthoninak. Időm van. Sietek és gyalog De ki tudja, hiszen a hazai bejárom Koppenhága legmáz szokások béklyóit magunk­ galmosabb negyedét, a Rad­ical hordozzuk, a táplálkozó- hús pladsens, a terebélyes is. Később, a követség- is nehézkes, németes rém­ről ki jövet, nevetnem kel­­szánsz városháza terét és lett­ egy hentesbolt kirakó­- környékét. A Nygade üzlet fán át láttam egy néger dió- negyed három-négy egymás­hoz, amint egy fél sonkát­­a nyíló utca. Csak gyalog gyömöszölt aktatáskájába, forgalom engedélyezett. Itt A nagykövet szobájában tanyáznak a hippik. Kirí­­egy Konjovic-kép nézett nak a környezetből, szembe velem. Régebbi fest- koldusnak véltem, s csak közelről fedezem fel, hogy nem kéregető, hanem járdán ülő gitározó, szórakozó le­gény. Csöndesek, veszélyte­lenek a dán hippik, a ve­rekedés, erőszak, úgy mond­ják, ismeretlen errefelé. A hippik a társadalmi ne­­gáció sznobjai. Sajátos világ nőtt ki körülöttük. A Nyga­­dén külön boltok vannak öl­tözetfantáziájuk kiszolgálá­sára. Kábítószereket azon­ban nem árulnak nyilvá­nosan. Látható narkotikum vi­szont a trafikok kirakatá­ban virító pornográfia. Pá­rizs elbújhat Koppenhága mögött! A Politiken, a nagy libe­rális dán napilap szerkesz­tőségében hallom, hogy az erotikus kiadványok már túljutottak a klimaxon, az érdeklődés lanyhul irántuk. Az egyik újságosbódéban két vasutas forgatja a meztelen­ség-füzeteket. Kapoccsal vannak átfűzve, nehogy a gusztálásban kimerüljön a vásárlókedv. A pucérságok előtt elvonul egy házaspár, 4—5 éves kis­fiával. A szülők ügyet sem vetnek a kirakatra, a kisgye­rek­ megáll, egy Disney-ké­­pesfüzetet látott meg, az egyetlen nem erotikus nyom­tatványt. A rendőrség nem avatko­zik be, nem akar nevetsé­gessé válni a cenzúrázással, és szemet huny a szemér­metlen képek előtt. —O— A Thornvaldsen-múzeu­­mot Bundesboll építész az óegyiptomi templomok min­tájára tervezte a nagy dán szobrászművész ógörök szob­rainak. Thornvaldsen nagy volt a maga korában, a XIX. szá­zad fordulóján, amikorra szobrászok csak a terek de­korálásában élhették ki kép­zelőerejüket, lovasszobrokat emelhettek a királyoknak. Thornvaldsen ernyedten meg­kapaszkodott a klasszikusok­ban. Olyan tökéletesen utá­nozta Pheidiaszékat, hogy monumentalitása sem men­tesíti a kései epigonságtól. Ferenczy István az ő tanít­ványa volt, erről Pásztor­lány elnevezésű szobra ta­núskodik. Átugrom a közeli Glyp­­tothekába, ahol szerényebb festménytárt találok, mint reméltem, mégis boldog va­gyok a sok francia láttán: Picasso krinolinos spanyol nője, sok Gauguin, néhány finom kék Monet, a nyers Matisse és Braque rettenetes meztelen nője. A múzeum kupa fája alatt füvészkert van. Sudár pál­mák emelkednek az üvegte­tőig. Az északi ember nap­fény utáni sóvárgása állít­hatta délszaki növények mellé Rodin, Mairole és Car­­peaux szobrait. Nielsen dán szobrászt megőrzöm emlé­kezetemben. — Koppenhágától varrg 30 ki­lométerre van Roskilde. Kö­dös, zúzmarás tájon siklik a villanyvonat. A repülőgép­ből hajszálpontosnak látszó mezsgyék közelről is nagy r­endszeret­etről tanúskod­nak. Fugázott vörös és fehér téglaépületeket látok, és csak Helyenként előre nyár­­tott elemekből envit háza­kat. Alig látni embert, lé­­zengőt sehol. Lándzsaként szúr az ég­be a rosk­ildei koronázó­templom két tornya. Koro­názás után még temetkez­ni jár ide a legrégibb eu­rópai dinasztia. A sok ki­rálysír között Hamletet ke­resem. Helsingör egy ugrásnyira van innen, talán ott talál­kozhatnék Hamlet szellemé­vel. STEINITZ Tibor HALDOKLÓ VELENCE (4) A vegyipari kombinátok azonban nem­csak az emberek egészségére ártalmasak. A mérgező párák pusztítják a civilizációt is, így például a Szent Márk székesegy­ház tetején álló négy bizánci lovasszobor, amelyek még Nagy Sándor korában ké­szültek (i. e. 356—323.) szintén korunk ipa­rának esnek áldozatul. Bronztestüket ki­marták a gázok. Hogy megmentsék őket a teljes pusztulástól, az illetékesek leszedték őket a bazilika tetejéről és biztonságba helyezték a zárt helyiségbe. Úton-útfélen láthatók a pusztulás nyo­mai, akármerre fordulunk, mindenhol a műemlékek elporladása est gondba. A szennyezett tengervíz dagálya és a mér­gező gázokat tartalmazó levegő talán Ve­lencében a legveszélyesebb. A nedvesség és a vegyi anyagok évente a márvány­épületek hat százalékát, a freskók és más festmények öt százalékát, az építészeti re­mekműveknek pedig három százalékát te­szik tönkre. Az UNESCO bizottságának jelentése szerint pillanatnyilag 450 palo­tát, 200 templomot és 147 festészeti re­mekművet fenyegeti a biztos megsemmi­sülés veszélye. A veszélyeztetett műemlé­kek száma azonban évről évre rohamosan növekszik. Hogyan menthető meg Velence? A veszély elhárításának módját a mér­nökök és más szakemberek már régóta kidolgozták. E módszerek alkalmazásával a remekművek, amelyek évszázadokon át ellenálltak az időnek, további néhány száz évre az emberiség közkincse maradhatná­nak. Velence kitűnő kísérleti terep lenne a tudósok számára, s e kísérleteknek im­már csak egyetlen akadálya van: a pénz hiánya. Hogy hogyan lehet a lesüllyedt tenger­fenéket felemelni, azt már gyakorlatilag is kikísérletezték a parányi laguna-szige­­ten, Poveglián. Mintegy 900 méteres kör­zetben a szakemberek 70 üreget fúrtak tizenegy méter mélyen a talajba és nagy nyomás alatt cement, agyag és víz keve­rékét fecskendezték beléjük. A szigetecs­ke tíz centimétert emelkedett korábbi szintjéhez mérten, tehát éppen annyit, amennyit Velence az utóbbi negyed év­század alatt süllyedt. E kísérlet költségei 2,5 millió dinárnak megfelelő összeget tet­tek ki, s ezt az összeget egy magát meg­nevezni nem kívánó ember bocsátotta a tudósok rendelkezésére. A csekkszámlán így nevezte meg magát: „Valaki, aki na­gyon szereti ezt a várost, sokkal jobban,­­ mint a városi elöljáróság tagjai, akiknek hivatali kötelességük lenne megmenteni az emberi kultúrának ezt a felbecsülhetetlen értékű fellegvárát.” Valamivel körülményesebb volt a XV. században épült Santa Maria dei Miracoli templom megmentése. Az állandó hullám­zások és a dagály alaposan kikezdték a lombardiai márványból készült templom­­ falait, és az egész épületet megrongálták.­­ A restaurátorok egy egészen újszerű és­­ meglehetősen költséges mentési módszer­hez folyamodtak. Apró gumiszemcsékből álló keveréket préseltek a hasadékokba, majd ezt egy különleges műanyagburko­lattal szilárdították meg. A kísérlet jól bevált, s a kései középkor e nagyszerű , építészeti remekműve ismét „egészségesen”­­ várja a látogatókat. Ezt a műveletet a szakemberek csak ezen , az egy templomon hajtották végre, s kí­sérletük végén megállapították: az ilyen egyenkénti mentési művelet értelmetlen,­­ ha a teljes pusztulás voltaképpeni okát nem orvosolják. Ezzel kapcsolatban pedig a következőkre gondoltak: A talaj rétegeinek víztartalmát növelni kellene, hogy a talaj Velencében és kör­nyékén ne süllyedjen tovább. Egy víz­ellátó távvezeték, amely a vidéket füg­getlenné teszi az artézi kutaktól, már épü­lőfélben van. Ily módon szükségtelenné válik a part menti településeken kismé­retű kutakat ásni. (Folytatjuk)

Next