Magyar Szó, 1975. április (32. évfolyam, 104-117. szám)
1975-04-16 / 104. szám
Szerda, 1975. április 00. MAGYAR SZÓ Mai kommutárs/fo ösztönzés az együttműködésnek Abdel Száleni Dzsallád őrnagy, a Líbiai Forradalmi Parancsnokság tagja, a kormány miniszterelnöke, ma háromnapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik, s ezzel viszonozza Dzemal Bijediének, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének tavaly márciusi látogatását. A Jugoszlávia és Líbia közötti kapcsolatokat a kölcsönös megértés és az el nem kötelezettség politikáján alapuló barátság jellemzi, amely szilárd alapot nyújt a gazdasági, a tudományos-műszaki és más téren folyó együttműködéshez. Dzsallád miniszterelnök ma kezdődő látogatása ezt a jó kapcsolatot hivatott még inkább elmélyíteni. Líbia nem tartozott a legtevékenyebb el nem kötelezett országok közé, a jövőben azonban — ezt a líbiai kormányfő mostani jugoszláviai látogatása is jelzi — tevékenyebben részt szeretne venni az el nem kötelezett országok nemzetközi akcióiban. Jugoszláviát Líbia az el nem kötelezettek csoportja tekintélyes és kiemelkedő tagjának tartja. A líbiai—jugoszláv tárgyalásokon — a program szerint — szó lesz az időszerű nemzetközi kérdésekről, főleg a közel-keleti problémáról. Véleményt cserélnek a válság megoldására vonatkozó javaslatokról. Líbiának ugyanis a közel-keleti krízis megoldásával kapcsolatos álláspontja valamelyest eltér az arab országokétól. A megbeszélések leghangsúlyosabb témája a bilaterális kapcsolatok kérdések A két ország együttműködésének ugyanis óriási lehetőségei vannak, és itt nemcsak az árucsere-forgalomra gondolunk, hanem a műszaki-tudományos együttműködésre is. A jugoszláviai munkaszervezetek 1964- től 760 millió dollár értékű munkát vállaltak Líbiában, és eddig több mint 300 millió dollár értékű munkát be is fejeztek. Az utóbbi időben a beruházási együttműködés is igen nagy fejlődésnek indult. Ezenkívül megbeszélések folytak — és valószínűleg a mostani líbai— jugoszláv tárgyalásokon is szó lesz — a vegyes líbiai—jugoszláv vállalatok alakításának lehetőségétől. Megállapíthatjuk, hogy Líbia szorgalmazza a Jugoszláviával való együttműködés bővítését, annál is inkább, mert a hazánkkal való külkereskedelmi mérlege negatív. Mivel Líbia hiányát érzi a korszerű technológiának és a szakembereknek, külön jelentőséget tulajdonít a tudományos-műszaki és káderképzési együttműködésnek. Jugoszláv részről eddig is igen nagy megértésre talált a baráti Líbia ilyen jellegű igénye. S. I. (Folytatás az L oldalról) benyomást tettek ránk a szovjet embereknek a gazdag, a tudomány és a kultúra fejlesztésében elért vívmányai. — Szovjetunióbeli tartózkodásunk alatt alkalmunk volt tárgyalni a Szovjetunió legfelelősebb vezetőivel. L. I. Brezsnyevel, az SZKP KB főtitkárával szívélyes légkörben folytattunk megbeszéléseket, s ez kifejezésre juttatta vezetőségeink törekvését, hogy állandóan fejlesszük kapcsolatainkat. Ez alkalommal foglalkoztunk a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekkel is. A Koszigin elvtárssal és más szovjet vezetőkkel folytatott megbeszélések során megvitattuk az összes közös érdekű kérdéseket. Közösen megállapítottuk, hogy széles körű együttműködésünk igen kedvező feltételeket teremt a még intenzívebb kapcsolatok kibontakozására a következő időszakban a kétoldalú együttműködés minden területén. Véleményt cseréltünk az időszerű nemzetközi helyzetről és ez alkalommal is nagyfokú nézethasonlóság, illetve nézetazonosság jutott kifejezésre. A politikai együttműködés kérdésein kívül megvitattuk gazdasági kapcsolataink távlatait is. Mint ismeretes, ez alkalommal három hosszú távlatú egyezményt kötöttünk, amelyek összértéke másfél milliárd dollár. Megállapodtunk abban is, hogy meggyorsítjuk az előkészületeket az 1976-tól 1980- ig szóló új árucsere-forgalmi szerződés megkötésére. A tárgyalások a kölcsönös tiszteletben tartás, a megértés és a barátság légkörében folytak. Megállapíthatom, hogy látogatásom egészében véve sikeres volt és hozzájárul országaink baráti kapcsolatainak és együttműködésének fejlesztéséhez és elmélyítéséhez a már ismert közösen elfogadott elvek alapján — fejezte be nyilatkozatát Džemal Bijeddé. A jugoszláv népek kezdettől fogva hősi harcot vívtak a felszabadulásért Közös közlemény Džemal Bijedić szovjetunióbeli látogatásáról Džemal Bijedic, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke, szovjetunióbeli látogatásával kapcsolatban tegnap jugoszláv—szovjet közös közleményt adtak ki. A közös közlemény szerint a jugoszláv—szovjet tárgyalások a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folytak. A tárgyaló felek megvitatták a két ország kapcsolatait és megkülönböztetett figyelmet szenteltek az együttműködés továbbfejlesztésének. Mindkét fél megelégedéssel állapította meg, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatai sikeresen fejlődnek, s a két ország együttműködése a szuverenitás, az egyenrangúság és a be nem avatkozás elvei alapján állandóan bővül és mind tartalmasabbá válik minden területen. A tárgyaló felek egyöntetűen rámutattak Tito elnök és Leonyid Brezsnyev találkozóinak a jelentőségére. A közös közlemény külön rámutat a jugoszláv—szovjet gazdasági együttműködés eredményességére. Mindkét fél megerősítette szándékát, hogy tartós alapokon tovább fejlessze a gazdasági együttműködést. A pártközi, a társadalmipolitikai, az államközi, a gazdasági, a művelődési és tudományos kapcsolatok terén szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy megvan minden feltétel a jugoszláv— szovjet együttműködés további bővítésére. A két küldöttség véleménycserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről is. Megelégedését fejezte ki, hogy a szocialista és el nem kötelezett országok békeszerető politikája és az összes békeszerető államok és haladó mozgalmak erőfeszítései révén folytatódik az enyhülés folyamata, valamint az államok békés koegzisztenciája elvének térhódítása. A tárgyaló felek hangsúlyozták, hogy mindkét ország minden erejével azon lesz, hogy a nemzetközi enyhülés folyamata állandóvá és egyetemessé váljon és kiterjedjen a világ minden részére, a nemzetközi kapcsolatok minden területére. A két ország kormányának elnöke megelégedéssel állapította meg, hogy találkozójukra a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulója előtt került sor. A fasizmus feletti győzelemhez Jugoszlávia és a Szovjetunió népei méltó hozzájárulást adtak. A Szovjetunió viselte a háború fő terhét és döntő szerepet játszott a fasizmus leverésében. A jugoszláv népek a JKP vezetésével az első napoktól kezdve hősi harcot vívtak nemzeti és társadalmi felszabadulásukért és tőlük telhetően mindent megtettek az általános győzelemért. A közlemény végül megállapítja: a két fél meggyőződését fejezte ki, hogy a véleménycsere hozzájárul a jugoszláv és a szovjet népek és kormány baráti kapcsolatainak és sokoldalú együttműködésének fejlődéséhez és elmélyítéséhez. A tárgyalások eredményesek voltak Egyiptomi színtér Háború a korrupció ellen Mahmud Szalem az új miniszterelnök — A nasszeri elvek nem vesztik érvényüket — Szadat szózata a nemzethez Kairóból jelenti a Tanjug. Anvar el Szadat egyiptomi elnök Mahmud Szalemot, az eddigi belügyminisztert bízta meg az új kormány összeállításával. A nemzethez intézett beszédében Szadat háborút hirdetett a korrupció ellen. Az egyiptomi elnök nyugodt hangnemben, de határozottan rámutatott az utóbbi időszak fogyatékosságaira, másrészt pedig kijelölte az új feladatokat. Hangsúlyozta, hogy a Gamal Abdel Nasszer által megfogalmazott elvek továbbra is érvényben maradnak. Az elnök szerint az ország új időszak kezdetén áll, amelyre összeállította az akcióprogramot, de nem közöl belőle részleteket. Megjegyezte azonban, hogy sokrétű változások előtt áll az ország. Szadat rámutatott, hogy a kormányváltozás nem egyszerű személycsere, hanem „új stílus” bevezetése. Az elnök szerint az eltelt időszaknak három fő gyengesége volt: a gazdaságpolitika sikertelensége, az államapparátus korrupciója és a nép alacsony életszínvonala. Válságban a junta Civilek a chilei kormányban Pinochet együttműködésre próbálja bírni a lakosságot Augusto Pinochet tábornok közzétette az új chilei katonai kormány összetételét. A kormányban hat polgári személy is helyet kapott. Lényeges változás történt az ország gazdasági irányításában: Jorge Callas mérnök ugyanis egyfajta szuperminiszterré vált — kilenc reszortot irányít. A junta ily módon igyekszik megszüntetni az ország rendkívül súlyos gazdasági válságát. Az új kormányban megmaradt a korábbi belügyminiszter, külügyminiszter és véderőminiszter. Chile, mint ismeretes, roppant súlyos gazdasági válságot él át, amelynek oka a katonai diktatúra. A katonai junta állítólag azért vett be civileket is a kormányba, hogy kísérletet tesgyen a lakossággal való együttműködésre. Kedvező légkörben (Folytatás az 1. oldalról) úgy tudja, a bérezés körül vannak bizonyos nehézségek. Ezt a kérdést egyébként a soron következő megbeszéléseken fogják majd megtárgyalni. — Ami pedig a közös befektetéseket illeti — folytatta Kmezsé —, egész sor vállalkozást említhetünk. Közösen kellene végeznünk például a kukorica feldolgozását, közös érdekeink vannak a petrolkémia területén és nem utolsósorban a cukorrépa-termesztés gépesítésében. Mi is, Magyarország is a cukortermelés növelését tűztük ki célul, s ez megköveteli a répatermesztés gépesítését. Mi úgy döntöttünk, hogy répakombájngyárat építünk. Szerintem ésszerű lenne ezt közös beruházással végezni. Még két konkrét kérdésre válaszolt delegációnk vezetője. Az egyik a földgázra vonatkozott. Szerinte az lenne a célszerű, hogy addig, amíg nem épül meg Magyarországon át a jugoszláv határig a földgázvezeték, a hazánknak szánt szovjet földgázt vegye át Magyarország, s ugyanabban a mennyiségben adjon gázt Vajdaságnak saját határ menti lelőhelyeiről. A másik kérdés az újvidéki Duna-híd építéséhez fűződik. A Ganz—MÁVAG budapesti gépgyár ugyanis eddig két hídkonstrukciót készített Vajdaság számára, s mindkettővel — mint Kmezié hangsúlyozta — nagyon elégedettek vagyunk. Ezért szeretnénk, ha a tervbe vett újvidéki Duna-híd megépítésében is részt vállalna a Ganz—MÁVAG. "Végül a fogadtatás és a tárgyalások légköréből szólva Nikola Kmezic elmondta, rendkívül szívélyes fogadtatásban volt része a vajdasági kormányküldöttségnek a magyar fővárosban, és a tárgyalások is a lehető legkedvezőbb légkörben folynak. Értesülésünk szerint ma Fock Jenő, a minisztertanács elnöke, és Orbán László művelődésügyi miniszter fogadja delegációnkat. CSORBA István Nincs nyugalom Bejrútban Ismét fellángoltak az ulcai harcok Három nap alatt kilencven halott • A biztonsági erők igyekeznek rendet teremteni Rövid szünet után Libanon fővárosában tegnap ismét kiújultak az összecsapások a palesztinok és a jobboldali falangisták között. Vasárnap dél, vagyis az utcai harcok kezdete óta 88 ember vesztette életét. A szidoni kikötőtől mindössze három kilométerre levő palesztinai menekülttábor közelében a keddre virradó éjjel lövöldözés hallatszott. A szidoni munkások tegnap sztrájkba léptek a palesztinok iránti rokonszenv jeléül, a hadsereg pedig lezárta a városba vezető utakat. A Szidontól mintegy 30 kilométerre fekvő Tir kikötővárosban is általános sztrájk volt. Szálih miniszterelnök közölte, hogy a biztonsági erők tegnap behatoltak Bejrútnak abba a negyedébe, amelyben utcai harcok folynak, hogy helyreállítsák a rendet és letartóztassák a zavargások előidézőit. A libanoni kormány két tagja — a Szocialista Párt képviselője — közölte, hogy lemond, ha a kormány nem fékezi meg a falangistákat. A kormány óvakodik a hadsereg bevetésétől A libanoni kormány igyekszik helyreállítani a rendet az országban, és erre a célra a rendőrségi és más biztonsági erőket használja fel, igyekszik azonban elkerülni a hadsereg mozgósítását, noha ezt már követelték tőle. Szolh miniszterelnök a hírek szerint hamarosan fontos döntéseket hoz. Libanonban a helyzet igen bonyolult, mivel a feszültség és a nyugtalanság kiterjedt az ország más részeire is. A kormány arra törekszik, hogy a felmerült nehézségek a palesztinai mozgalom és a jobboldali párt közötti összetűzés keretében maradjanak, mert ellenkező esetben polgárháború is kirobbanhat. Ennek érdekében számos erőfeszítés történik az arabközi kapcsolatok terén is, de még nem jártak eredménnyel. A palesztinai mozgalom követeli, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik a vérengzést előidézték. A jobboldali párt vezetői válaszukban hangsúlyozták, hogy egyetértenek a törvény alkalmazásával, de csak akkor, ha mindenkivel szemben alkalmazzák. Jóllehet, ez az álláspont igen, logikusnak tűnik, egy rendkívül veszélyes csapdát rejteget: azt jelenti, hogy a palesztinai mozgalom tagjait is meg kell büntetni, ez viszont igen messzeható politikai következményekkel járna. Az Arab Liga főtitkára közvetít Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára, tegnap reggel Bejrútban találkozott Rasid Szolh libanoni miniszterelnökkel és tárgyalt vele a falangisták és a palesztinok összecsapásairól. Riad kijelentette: reméli, hogy a helyzet nem rosszabbodik tovább. Az Arab Liga főtitkára tegnap találkozott több más magas rangú libanoni személyiséggel, valamint Jaszszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezérével. Waldheim javasolja Még három hónapot a sínai kéksisakosoknak BT-ülés a héten Kurt Waldheim, ENSZ-főtitkár a Biztonsági Tanács elé terjesztett jelentésében kérte, hogy hosszabbítsa meg a Sínai-félszigeten, az izraeli és az egyiptomi egységek között állomásozó ENSZ-csapatok megbízatását. A főtitkár hangsúlyozza, hogy az ENSZ-csapatok közel-keleti jelenléte a béke fenntartása szempontjából, valamint az igazságos és tartós béke felkutatására irányuló törekvések folytatása szempontjából is egyaránt jelentős. A Biztonsági Tanács még a héten összeül, hogy döntsön Waldheim kérelméről. " KAffliBALIZMUS A LE MONDE című párizsi napilap különtudósítónak, Patrice de Beernek a jelentéséből idézzük: — A zászlóalj minden katonája evett az elesett vörös khmérek teteméből — mondja a kapitány, akinek egysége most Phnom Penhtől egy kilométerre délkeletre, egy pagodában van harcállásban. A kapitány folytatja: — Én, a legénység, a tisztek, hozzátartozóik, férfiak, nők, gyermekek, valamennyien ettünk vörös khméreket. A szégyenteljes bukás elől az Egyesült Államokba menekült kambodzsai diktátor, Lan Nol zászlóaljparancsnoka és zsoldos katonái a hónapokon át tartó ostromgyűrűbe Kompong Szeila városba zártan váltak kannibálokká. Az egyik tiszt feleségének beszámolóját is idézi a tudósító: — Éhesek voltunk, megettünk minden föllelhetőt: füvet, fakérget, egeret, kígyót. Egyetlen patkány sem maradt a városban, ha megkaparintottuk egy vörös khmer holttestét, nyomban megettük. Kompong Szeilát fel kellett adniuk, és az elállatiasodott zászlóalj legénységét amerikai helikoptereken Phnom Penhbe szállították, a bábkormány utolsó erődjének a védelmére. A roszszul fizetett, fegyelmezetlen, szétzüllött egység katonáit az amerikai „tanácsadók” sem tudták megzabolázni. Egy héttel ezelőtt hátborzongató lakomát rendeztek, leütötték és megsütötték a gazdasági tisztet, mert a zsoldjukat csak ütközet után volt hajlandó kifizetni. Megették a szívét, máját, tüdejét, keze és lába izmait... Az Egyesült Államok nagykövetét Phnom Penhből amerikai tengerészgyalogosok védelme alatt röpítették sietve biztonságos helyre, a tengerparton várakozó hadihajóra. Manapság nem veszélytelen amerikai nagykövetnek lenni, különösen olyan tájakon, ahol Washington nagyhatalmi politikája és fegyveres beavatkozása a kőkorszakba, kannibalizmusba süllyeszt vissza régi civilizációjú, békés népeket. . (bor) 3. oldal