Magyar Szó, 1975. május (32. évfolyam, 132-147. szám)
1975-05-16 / 132. szám
4. oldal Ma Gyáravatás Törökbecsén Nikola Kmezić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke üzembe helyezi az ország egyik legkorszerűbb cserépgyárát Nagy ünnepe van ma a törökbecsei Polet cserép- és épületkerámiai gyár mintegy 800 dolgozójának. Nikola Kmezić, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke az ország, a köztársaság, a tartomány és a község jeles személyiségeinek, továbbá a munkaszervezet üzletfeleinek jelenlétében a fasizmus felett aratott győzelem 30. és az önigazgatás bevezetésének 25. évfordulója alkalmából üzembe helyezi az évente 24 millió darab cserepet előállító korszerű gyárat, melyet 75 millió dináros költséggel saját anyagi erejéből és bankkölcsönökből épített a törökbecsei Polet. Az új gyár évi kapacitása 60 millió cserép lesz, és a kikindai mögött az ország második számú cserépgyárává válik. Az új gyár üzembe helyezése után az ország cserépszükségletének több mint a felét a három vajdasági, a kikindai, a törökbecsei és a kanizsai cserépgyár elégíti ki. Törökbecsén 1907-ben kezdték meg az agyagalapanyagú építőipari termékek, a tégla és a cserép gyári termelését. Azóta fokozatosan fejlődött az üzem. Tavaly például a törökbecsei gyárban 40 000 középszerű épület befedéséhez elegendő cserepet gyártottak, az agyagból készült habkavicsból-kerámzitból pedig, melyet egyedül csak itt gyártanak, ezer épületet lehet emelni, a tavaly tömör és üreges tégla évente 400 ház felépítéséhez elegendő. Ezenkívül nagy menynyiségű födémelem és kéményelem is készül. A Poletban már második éve megszűnt az idény jellegű termelés. Az anyagot hatalmas fedett csarnokokban tárolják, és télen fagypont alatt is zavartalan a termelés. Az új cserépgyár építésével párhuzamosan kiépült az üzemi gázvezeték is, és mihelyt a földgáz Törökbecséig ér, az olajról áttérnek erre a fűtőanyagra. A Polet dolgozói legjobban keresnek a községben. Tavaly 2555 dinár volt az átlagkeresetük, az idén az első negyedévijén már 2700 dinárra emelkedett. Nagy figyelmet fordítanak a dolgozók lakásproblémájának megoldására, és már több éve ií kérésén működik a napi ezer ételadagot előállító üzemi konyha. Az új gyárral a Poletban egyelőre lezártnak tekintik a cserépgyártó részleg fejlesztését, mert a becslések szerint a hazai gyárak 1980- ig tervezett kapacitása nemcsak hogy kielégíti majd a szükségleteket, hanem túl is haladja. A törökbecseiek most más irányban igyekeznek fejlődni. Szakelemzésekkel megállapították, hogy az ott bányászott agyagkiváló minőségű, és különösen alkalmas a kerámialapok gyártására. A gyár középtávú fejlesztési tervében évente 2 millió négyzetméter kerámialapot előállító gyár építése szerepel. A beruházás megvalósítását egy éven belül kezdik meg. Ez mintegy 335 millió dinárt vesz igénybe, az évi tiszta jövedelem pedig 80 millió dinár körül lesz, vagyis a tervek szerint négy év alatt megtérül a befektetett pénz. L. Gy. Ma este Moravicán Emlékezés Zsáki Józsefre A moravicai társadalmipolitikai szervezetek ma, pénteken este 6 órai kezdettel az Idős Kovács Gyula Általános Iskolában beszélgetést szerveznek, amelyen megemlékeznek Zsáki Józsefnek, a két évvel ezelőtt elhunyt munkásmozgalmi él harcosnak a munkásságáról, életútjáról. A Ki volt Zsáki József? elnevezésű beszélgetésre meghívták a moravicai munkásmozgalom még életben levő aktivistáit, közöttük Bézi Sándort, Doma Józsefet, Csik Ferencet, továbbá vendégként Szerencsés Józsefet, Predrag Vladisavljevicet, Kántor Oszkárt és a kiemelkedő munkásmozgalmi vezető özvegyét, Zsáki Arankát is. Az általános iskolában sorra kerülő beszélgetést holnap délelőtt 10 órakor koszorúzási ünnepség követi, a moravicai társadalmi-politikai szervezetek képviselői a vasútállomásnál levő református temetőben megkoszorúzzák Zsáki József sírját. T. L. IN MEMÓRIÁM Virág János Szerdán, május 14-én súlyos betegség után 69 éves korában váratlanul elhunyt Virág János, kiemelkedő topolyai közéleti munkás. A munkásmozgalomba a két világháború között kapcsolódott be. Részt vett a Kommunista Párt topolyai sejtjének munkájában. 1944-ben a Petőfi-brigád megalakításán tevékenykedett. Csapatparancsnok volt, s 16. vajdasági hadosztály 4. brigádjában. 1945 óta tagja a Kommunista Szövetségnek. A felszabadulás után aktív társadalmi-politikai közéleti munkás volt. Topolyán temetési bizottság alakult. Tagjai: Mércei János, a VDNSZSZ topolyai községi választmányának elnöke, Bátori Dávid, a Harcos Szövetség topolyai községi bizottságának alelnöke, Sípos István, a Szocialista Szövetség helyi választmányának és Füstös Ilona, a topolyai Új Otthon tagozatának elnöke, valamint Gombos János a topolyai nyugdíjasok egyesületének elnöke. Temetése ma délután fél ötkor lesz a topolyai Nyugati temetőben. MAGYAR SZrt Péntek, 1975. május 16. Mi történik a bankokban Az alapiló beleszólásának arányai Alkotmányos átalakulás a Szabadkai Hitelbankban A bankokban viszonylag lassan vett lendületet az önigazgatási átalakulás folyamata, a pénzintézeteket sokáig úgy emlegettük, mint a munkásosztálytól elidegenedett financiális hatalom központjait. Helyzetükkel, az átalakulás nehézségeivel többször foglalkoztak a felsőbb pártfórumok is. Nem érdektelen hát a kérdés: mi változott, mi változik a bankokban az alkotmányfüggelékek, illetve az alkotmány meghozatala óta. Vajon megtörtént-e már, amit Finánctőke című munkájában még Hilferding így fogalmazott meg: „A tőkés termelés legmagasabb fejlettségének ez az eredménye szükségszerű átmenet ahhoz, hogy a tőke visszaváltozzon a termelők tulajdonává, de már nem elszigetelt termelők magántulajdonává, hanem a társult termelők tulajdonának, közvetlen társadalmi tulajdonnak a formájában. Másrészt átmenet ahhoz, hogy az újratermelési folyamat valamennyi funkcióját, amelyek eddig összefonódtak a tőketulajdonnal, pusztán a társult termelők funkcióivá, társadalmi funkciókká változtassák.” Az idézethez nem kell magyarázatot fűzni. A Szabadkai Hitelbankban néztük meg, mi történt náluk, mit tettek annak érdekében, hogy a társult termelők döntően befolyásolhassák a bank politikáját, hogy a pénz felhasználására vonatkozó döntések során érvényesíthessék érdekeiket. Pavle Temanovic, a pártszervezet titkára és Szebennyi György igazgatóhelyettes adja meg kérdésünkre a választ. A pártszervezetnek 34 tagja van, az idén még nem vettek fel új tagot, büntetést nem foganatosítottak tavaly, 12 értekezletet tartottak, tehát havonta egyet, az idén az első négy hónapban már hét ülés volt, ebből arra lehetne következtetni, hogy intenzívebb a pártélet. A szervezet önkezdeményezésből ugyan nem foglalkozott az alkotmányos rendelkezések életre keltésével, a tartományi pártbizottságból kapott tézisek alapján azonban készítettek egy elemzést, meg is vitatták a végrehajtó bizottság és az alapszervezet együttes ülésén, amelyen részt vettek a társadalmi- politikai szervezetek képviselői is. A vitában többek között megállapították, hogy a Szabadkai Hitelbankban igen jelentős változások történtek az alkotmány életre keltése érdekében, rámutattak azonban arra is, hogy a jövőben még nagyobb lehetőséget kell szavatolni a társult munka érdekeinek érvényesítésére. Mi történt eddig? A változás mindenekelőtt a bank irányító, igazgató szerveinek összetételében, munkájában, hatáskörében észlelhető." A bank közgyűlésének munkájában részt vesznek az alapítók, az ő nevükön minden munkaszervezet, amelynek pénze van a bankban, bekapcsolódik a döntéshozatalba, a bank ügyviteli politikájának meghatározásába. Tehát megvan rá a lehetőség, hogy az érdekelt munkaszervezetek összeegyeztessék érdekeiket, s a megállapodásnak megfelelően használják a bankba helyezett pénzeszközeiket. A közgyűlés fogadja el az ügyviteli politikát, a zárszámadást is. Előbb az volt az elképzelés, hogy a vállalatokat, a társultmunka-alapszervezeteket a termelők fogják képviselni, végül azonban úgy alakult a helyzet, hogy kevés kapott itt helyet közülük, főképp a pénzügyi igazgatókat delegálták. Még inkább így van ez a végrehajtó bizottság és a hitelbizottság összetételével. A közgyűlés csak arról dönt, melyik munkaszervezet küldötteiből tevődjön össze a végrehajtó bizottság, de hogy kit delegálnak, munkást-e vagy igazgatót, az már az érdekelt vállalattól, önigazgatási szervétől, társadalmi-politikai szervezeteitől függ. A bank igazgatója funkciójánál fogva tagja a végrehajtó bizottságnak, a többi tizenhat tagot az alapítók delegálják. A végrehajtó bizottság fő feladata, hogy gondoskodjon a közgyűlés által elfogadott politika megvalósításáról. A hitelbizottság szinte hetente ülésezik, tagjai kizárólag az alapító küldötteiből kerülnek ki, s ebből arra lehet következtetni, hogy a banknak szinte semmi befolyása nincs arra, kinek adnak hitelt, és kinek utasítják el a kérelmét. A bank referense csak előkészíti a szükséges dokumentációt, megírja a kérelmező vállalat karakterisztikáját, bonitását, hogy a bizottság tagjai láthassák, mennyire indokolt a hitelkérelem, összhangban van-e a közgyűlés által elfogadott politikával stb. Az alapítók érdekei szerint A bank itt nem tudja saját érdekeit érvényesíten az alapítókkal szemben? Milyen saját érdekei lehetnek a banknak? — kérdezik. — A pénz, ami a bankban van, már nem anonim tőke, ami ilyen volt, azt megfelelő arányban elosztották az alapítók között. Tehát az sem történhet meg, hogy valamelyik referens, ki tudja, milyen érdekből, félrevezeti a bizottságot, hamis karakterisztikát készít egy vállalatról? A hitelbizottság tagjai rendszerint pénzügyi szakemberek, nem lehet őket félrevezetni, ismerik is a vállalatokat, hiszen azok nem egyszer, hanem évente több alkalommal is folyamodnak hitelért. Ebből arra lehet következtetni, hogy a banknak semmi beleszólása nincs a hitelek odaítélésébe. Ezt teljesen az alapítók küldötteiből álló bizottság dönti el. Megtörtént, hogy a referens javasolt egy hiteljóváhagyást, a bizottság pedig elvetette? Megtörtént ez is, e fordítottja is, vagyis a referens nem javasolta, a bizottság mégis jóváhagyta. Az elégedetlen munkaszervezet a végrehajtó bizottsághoz fellebbezhet. Ennyiből is látható, hogy olyan változások történtek, amilyeneket 4-5 évvel ezelőtt el sem képzeltünk volna. Legalábbis ami a dolog formai oldalát jelenti. Megteremtődtek a lehetőségek arra, hogy a társult munka érvényesítse érdekeit. De valóban érvényesíti, érvényesítheti? Maga a tény, hogy a közgyűlésben alig akad termelőmunkás, hogy a végrehajtó bizottságban és a hitelbizottságban is igazgatók és pénzügyi igazgatók ülnek, nem azt mutatja-e, hogy a bürokrácia még erősödik, vagyis hogy az új formákban most a bankok és a vállalatok bürokráciájának összefonódására is teremtettünk lehetőséget? Erre a kérdésre a következő írásban próbálunk válaszolni. BURÁNYI Nándor Nem végzi el a munkáját? Kevesebbet keres! A kikindai öntöde pártszervezetei minden hónapban ellenőrzik a terv és munkafeladatok teljesítését Frissen érkezett a hír: a kikindai öntöde pártszervezetei minden hónapban ellenőrzik a terv- és munkafeladatok teljesítését. Nemrég a szabadkai Gorenjei Severből kaptunk hasonló hírt. Az ottani kommunisták is újabban rendszeresen vizsgálják ki hogyan dolgozik. Egyre több vajdasági pártszervezet vezeti be a gyakorlatot, hogy ügyel a termelési, a terv- és munkafeladatok teljesítésére. Az alapvető politikai és pártfeladatok közé tartozik annak az ellenőrzése is, hogy ki-ki miként áll helyt a munkahelyén. Íme, hogy tekintenek erre a kérdésre az öntöde kommunistái. — Újabban minden hónapban megvizsgálja mind a négy pártszervezet, hogy teljesül-e a terv, elvégezzük-e a vállalt munkát — mondja Dura PAVLOV, az öntöde KSZ-választmányának elnöke. — A takarékossági akciótervünk megvalósítását is ma már havonként ellenőrizzük, holott azelőtt erre legfeljebb háromhavonként vagy félévenként került sor. Azonnal cselekszünk, ha valami baj van, nem várjuk meg a tervidőszak végét, hogy megállapítsuk a mulasztásokat. Hogy ebből az éberségből mennyi haszon származik, a következők is bizonyítják. A takarékossági terv előző havi teljesítését vizsgálva megállapították, hogy az öntöde egyik részlegében a selejt túllépte a megengedett határt. A kommunisták azonnal kivizsgálták a történteket, megállapították az egyéni felelősséget, s utasították a felelős gazdálkodási egységet, hogy járjon el. „ Aki több selejtet termelt”, mint amennyit a munkafolyamat megenged, az a személyi jövedelem elszámolásakor a változó résznek csak a felét kapja — magyarázza Đuro Pavlov. — Igen kellemetlen ■az ilyesmi, de el kell viselni... Az eredmény: a múlt hónapban 3 százalékkal csökkent a selejt, három hónap alatt pedig 5- tel. Pénzben kifejezve ez tetemes összeg, hiszen a selejt átlaga eléri a 13, sőt 17 százalékot is. Biztosra vesszük, hogy a szigorú ellenőrzéssel s a „levonással” az év végéig 7 százalékrafogjuk lefaragni a selejtet.- Nem történhet meg következmény nélkül, hogy valaki egyszerűen kimarad a munkáról, vagy egy gazdálkodási egység, netalán egy tmász nem teljesíti feladatát — hallottuk tovább a választmány elnökétől. — Aki nem végzi el a munkáját, kevesebbet keres. A főnökökre és igazgatókra is vonatkozik! S még egy figyelemre méltó újítást vezettek be az öntöde pártszervezetei. Bizottságokat létesítettek azzal a feladattal, hogy állandóan figyeljék az üzemanyagok, kenőanyagok és az áram-, illetve gázfogyasztás alakulását. A gyárnak van két ilyen szakbizottsága, de úgy találták, nem árt, ha a pártszervezeteknek is lesz, — így gyorsabban cselekedhetünk — mondta Đura Pavlov — ugyanis senkinek sem mindegy, hogy ezekből az anyagokból mennyit fogyasztunk. Ettől is függ a jövedelmünk. P-s ---WTTT ■ Változatok egy nem mindennapi fámára Az újvidéki kerületi bíróság folyó hó 7-én megerősítette az újvidéki községi bíróság tavaly hozott ítétetét, melynek értelmében Miladin Miljatovicot, a belügyi szervek újvidéki otthonának volt dolgozóját sikkasztás vádjával 10 havi, bűnsegédjét, Milan Ivanićot, a pirosi helyi közösség vezetőjét pedig félévi börtönbüntetéssel sújtották. Bűntettüket 1970 tavaszán követték el; akkoriban az egyébként érdemes dolgozó és jó néhányszor kitüntetett Miljatovic a rendőrségen a bűnügyi feljelentések felvételi osztályán dolgozott. Azokban a napokban egy milicista egy talált 9,5 LE Johnson csónakmotort adott át neki. Miljatovic azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy a motort senki sem iktatta be, feltárcsázta barátját, Ivanicot azzal az ajánlattal vegye meg tőle a Johnsont. Erről a mozzanatról különben a bíróságon Ivanic így vallott: — Miljatovic azt mondta, vigyem inkább én el a motort, mint bárki más közülük, hiszen úgyis arra a sorsra jut, így részben kártalanítva leszek. Ivanictól ugyanis azokban a napokban lopták el a csónakját. A Johnsont egyébként, mivel egyikük sem értett hozzá, megvizsgáltatták egy mesterrel. — Kifogástalan állapotban van — állapította ez meg, minek után Miljatoviétól Ivanic 7000 dinárértmegvette. . Az újvidéki községi bíróság perirataiban az alábbiakat olvastuk az adásvételről: — Miljatovic egy napon újból fölhívta barátját, most jöhetsz, elviheted a motort, jóformán üres a milíciaállomás! Ivanic baj nélkül kijutott a rendőrség épületéből a motorral, kerékpáron vitte, haza az újvidéki Kornelije Stankovic utcába s egy ideig, míg jobb helyet nem talált neki, elrejtette a ház körüli gazban. Közben a belügyi szervekhez jelentés érkezett Pancsováról Vera Stojkovictól: — Ellopták a csónakmotorunkat. A motor leírása egyezett Miljatovicék zsákmányával. Azonnal erélyes nyomozás indult az ügyben, hamarosan nyomára is jutottak az ellopott Johnsonnak. Miljatovic ekkor, 1970. augusztus 4-én, hogy mentse a menthetőt, behívatta Ivanicot, akivel egy okmányt szerkesztettek hirtelenjében. Az okmány szerint Miljatovic 1970. május 30-án, tehát a csónakmotor rendőrségre juttatásának napján átadott Ivanicnak egy 9,5 LE, 7020 dinárra felértékelt Johnson csónakmotort. Hamarosan letartóztatták mindkettőjüket! A bíróságon tagadtak. Miljkovic kijelentette: Mita Milic tudtával cselekedett! Mita Milic belügyi dolgozó volt, és Miljatovic vallomástételének a napján meghalt. Az utolsó szó jogán Miljatovic még elmondta, hogy: ,,A bíróság előtt ezúttal őszinte, becsületes ember áll”. Mike Eszter községi bíró tanácsa nem adott hitelt a szavának, mindkettőjüket elítélte, és mint már említettük, ítéletét a fellebviteli bíróság meg is erősítette. N. B. K.