Magyar Szó, 1975. július (32. évfolyam, 193-208. szám)

1975-07-16 / 193. szám

Szerda, 1975. július 16. BREZSNYEV: A fegyvergyártás radikális csökkentéséért küzdünk Moszkvából jelenti a TASZSZ. „Mi a jövőben is nemcsak a fegyverkezési verseny beszüntetéséért fogunk har­colni, amely az újabb fegy­verek tökéletesítésével a néptömegek megsemmisíté­sével fenyeget, hanem a fegyvergyártás radikális csökkentéséért is, mert ez minden nép és ország ér­deke” — ezt az üzenetet intézte Leonyid Brezsnyev, a Szovjet Kommunista Párt központi bizottságának fő­titkára a nemzetközi tudo­mányos szimpózium rész­vevőihez. A tudósok szerepe a leszerelési harcban című nemzetközi szimpózium teg­nap kezdődött meg Moszk­vában. Brezsnyev üzenetében hangsúlyozza, hogy mind­annyiunkra nagy köteles­ségként hárul a népek kö­zötti együttműködésért és békéért folytatott harcban való kitartás, hogy a kato­nai célokra költött óriási összegeket békés célokra lehessen felhasználni. Megöltek egy rendőrt Madridban Madridból jelenti az UPI. A madridi rendőrség kö­zölte, hogy ismeretlen sze­mélyek automata fegyver­ből tüzet nyitottak egy rend­őrre, aki az Iberia nevű spanyol légitársaság épülete előtt tartózkodott. A rend­őr belehalt sérüléseibe. A támadók egy, az épület előtt elhaladó személygépko­csiból lőttek. Később kide­rült, hogy a gépkocsi lopott volt, s nemsokára elhagya­tottan rá is akadtak. A spanyol hírügynökség jelentése szerint néhány sze­mélyt letartóztattak, mert fennáll a gyanú, hogy kö­zük van a gyilkossághoz. Egyébként a spanyol hírügy­nökség jelentése hozzáteszi, hogy „a merénylet indítékai mindeddig ismeretlenek”. Lehetséges-e a békés forradalom Argentínában? Átszervezik a perónista mozgalmat Az országban még tart a nyugtalanság — Több helyen újabb sztrájkok kezdődtek — Követelik a gazdasági miniszter leváltását Buenos Airesből jelenti a Tanjug. Isabel Perón, argentínai elnök elrendelte a hatal­mon levő perónista mozgalom gyökeres átszervezését, hogy megakadályozza a helyzet további rosszabbodá­sát az országban. Hétfőn este ülést tartott a Jusztici­­alista Párt nemzeti tanácsa, s az ország helyzetével foglalkozott. Szintén hétfőn este felújí­tották a CGT szakszervezeti mozgalom vezetői közötti megbeszéléseket. Argentínában azonban to­vábbra sincs sok remény a nyugalomra. Az ország egyes vidékein a munkások újra sztrájkba léptek. A sztrájko­lók elégedetlenek a kormány gazdasági politikája miatt és követelik Rodrigo gazdasági miniszter lemondását. Az ellenzék is rendezi so­rait. A Föderális Párt nem­zeti igazgatósága hétfőn este ülést tartott. A La Prensa című újság írja, hogy meg kellene alakítani egy konzer­vatív pártot, amely magába tömörítené az argentínai jobboldalt. Mindez arra utal, hogy Argentínában a jobbol­dali erők is felemelték fejü­ket. Bizonyos politikai erők ja­vaslattal álltak elő, hogy ala­kítsanak koalíciós kormányt. A radikálisok kifejezik kész­ségüket, hogy belépnek a ko­alíciós kormányba, hogyha a neb­rói helyzet ezt tőlük megköveteli. A Polgári Radi­kális Unió egyébként a leg­erősebb argentin párt a pe­rónista mozgalom után. A kommunisták egy polgá­ri, katonai demokratikus ko­alíció megalakítását javasol­ják. A következő napok igen sok bizonytalanságot rejte­gettek magukban. Magában a perónista mozgalomban is olyan nagyok az ellentétek, hogy a tagok az összeütkö­zés határán állnak. Ha túl­mennek ezen a határon, fel­bonthatják az egész perónis­ta mozgalmat. A válság nem kizárólago­san politikai. Inkább társa­dalmi és gazdasági. Argentína gazdasága válsá­gos helyzetben van. Ezt ma­ga a kormány is bevallotta. A szakszervezetek szerint az országban gazdasági háború folyik. Éppen ezzel magyarázható, hogy a helyzet azzal sem ja­vult, hogy új kormányt ala­kítottak, amelyben megma­radt Rodrigo volt gazdasági miniszter is, aki ellen az egész nemzet lázadozik. A CGT azt állítja, hogy Rodri­go­­visszaél hatalmával és megkísérli denacionalizálni a gazdaságot. Megölték La Plata polgármesterét Ismeretlen fegyveres sze­mélyek hétfőn este megölték Rodolfo Cartier La Plata-i polgármestert. A rendőrségi jelentés szerint a támadást Buenos Aires külvárosában hajtották végre. A merénylőknek sikerült megszökniük. Ezzel a gyilkossággal a po­litikai merényletek áldozatai­nak száma ebben az évben 282-re emelkedett. Válságos a gazdasági helyzet Argentína egy újabb nyug­talan hét elé néz. Az ország­ban nyugtalanság uralkodik, mivel Isabel Perón elnök nem teljesítette a nép kéré­sét, hogy gyökeres változta­tásokat eszközöljenek a kor­mány politikájában. Egyes nagyobb munkaszervezetek újra beszüntették a munkát. A szakszervezetek, a munka­adók és több politikai párt a legerélyesebben fenyegetőzik. Argentínára nagy megpró­báltatások várnak. Az argen­tin valóság előrevetíti a de­mokratizálódás szükségessé­gét, amelyet békés forrada­lomnak neveznek. Az űrkutatás kronológiája Az űrrepülések történeté­nek legfontosabb dátumai. 1957. október 4. — Föld kö­rüli pályájára lőtték az első Szputnyikot. 1958. január 31. — Az ame­rikaiak fellőtték első műboly­gójukat, az Explorer 1-et. 1961. április 12. — A Vosz­­tok—1 szovjet űrhajó fedél­zetén a világűrbe emelkedett az első ember, Jurij Gagarin. 1962. február 20. — John Glenn amerikai űrhajós ke­rülte meg a Földet. 1963. június 16. — A Vosz­­tok—6 űrhajó fedélzetén Va­lentina Tyereskova, mint a világ első űrhajósnője 48- szor kerülte meg Földünket a világűrben. 1965. március 18. — Alek­­szej Leonov szovjet koszmo­­nauta űrhajóját elhagyva elő­ször tett világűri sétát. 1966. február 3. — A Luna —9 szovjet űrszonda simán leereszkedett a Hold felszíné­re, és fényképfelvételeket küldött Földünk kísérőjének felületéről. 1967. január 27. — Három amerikai űrhajós elégett a kilövőállomáson a rakéta te­tején elhelyezett Apollo-űr­­kabinban. Az első holdrepü­lésre készülődve rutin jelle­gű gyakorlatokat végeztek. 1967. április 23. — Életét vesztette Vladimir Komarov, ő volt az első ember, aki az előirányzott világűri felada­tokat elvégezve leszálláskor szerencsétlenül járt. Űrkabin­ja ugyanis a Föld felszínére zuhant. 1967. október 18. — A Vé­nusz—4 szovjet űrlaboratóri­um simán leereszkedett nap­rendszerünk ugyanilyen ne­vű bolygóján, és tudományos adatokat küldött Földünkre. 1968. december 21. — Az Apollo—8 háromtagú legény­sége először repülte körül a Holdat. 1969. július 20. — Az Apol­lo—11 űrhajó, fedélzetén há­rom amerikai űrhajóssal Hold körüli pályára állt. Neil Armstrong és Edwin Aldrin volt az első két ember, akik leereszkedtek a Holdra. 1969. november 12. — Az Apollo—12 űrhajóval másod­ízben érkeztek emberek a Holdra. Charles Conrad, va­lamint Alain Bean 31­ órát töltöttek Földünk kísérőjén, s körülbelül 50 kilogramm holdkőzetet hoztak magukkal a Földre. 1971. június 6. — A Szojuz —11 összekapcsolódott a Föld körül keringő orbitális állo­mással, de a Földre érés után mindhárom szovjet koszmonautát holtan találták űrhajójukban a légnyomást szabályozó berendezés meghi­básodása miatt. 1973. május 25. — A Föld körül keringő Skylab űrlabo­ratóriumban három am­erikai asztronauta 28 napot töltött. 1973. július 28. — A Sky­lab—2 űrlaboratóriumban há­rom asztronauta 59 napig tar­tózkodik a világűrben. 1973. november 11. — A Skylab—3, fedélzetén három űrhajóssal 85 napig keringett a Föld körül. Ezt a rekordot még máig sem döntötték meg. 1975. június 23. — Két szovjet űrhajós megdönti a harmincnapos szovjet világ­űri tartózkodás rekordját. Klimuk és Szevasztjanov még mindig a Szaljut–4 űr­laboratóriumban tartózkod­nak. MAGYAR SZÓ (Folytatás az 1. oldalról) ben áll egy másik Szojuz-tí­­pusú szovjet rakéta, vala­mint legénysége, Filipcsenko és Rukavizsnikov űrhajósok. A tartalékrakéta a legénység­gel együtt akkor indul útnak, ha a Szojuz—19 repülésével kapcsolatban vagy pedig az Apollo amerikai űrhajóval kapcsolatban előre nem lát­ható nehézségek merülnek fel. A­­ szakértők ugyanis szá­moltak az effajta nehézségek­kel, mivel júliusban Floridá­ban igen gyakoriak a viha­rok, amelyek megakadályoz­hatják az Apollo fellövését. Az amerikai űrhajó számára öt lehetőség van, hogy útnak induljon, öt napon át min­dennap egyszer az említett időpontban. Ha öt nap alatt nem sikerül az Apollót fel­lőni, akkor a Szojuz—19 visszatér a Földre és útnak indítják a tartalék Szojuzt. A Szovjetunióban egyébként mégis két tartalék legénysé­get képeztek ki minden lehe­tőségre számítva. Brezsnyev jókívánságai Moszkvából jelenti a TASZSZ. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB első titkára sze­rencsés repülést és a feladat sikeres elvégzését kívánta a szovjet—amerikai közös űr­vállalkozás szovjet és ame­rikai részvevőinek. A szovjet vezetők reményü­ket fejezik ki, hogy a közös űrvállalkozás sikeres lesz és feltárja majd a további együttműködés lehetőségeit. Az amerikaiak minden eshetőségre felkészültek Cape Canaveralból jelenti a Tanjug. A Florida térségében dü­höngő viharok komoly prob­lémát jelentenek a közös szovjet—amerikai űrvállalko­zással kapcsolatban. Az Apol­lo fülkéjét azonban, akár­csak a Szojuz fülkéjét is, igen jól elszigetelték a vil­lámcsapásoktól, úgyhogy elvben semmilyen vihar sem akadályozhatja meg ki­lövésüket. Ennek ellenére felmerül a kérdés, mi lesz akkor, ha a kilövés nyomán, vagyis a két űrhajó csatlakozása után történik valamilyen súlyos hiba? Mit tesznek, ha a ne­hézség akkor következik be, amikor egy szovjet űrhajós az Apollo fülkéjében lesz, két amerikai űrhajós pedig a Szojuz fülkéjében? Ki ven­né a kezébe a dolgok irányí­tását, abban a helyzetben,­ha mind az öt élet kockán fo­rogna? A vállalkozás részvevői semmit sem bíztak a vélet­lenre. A szovjet és az ame­rikai szakértők közösen meg­vitatták mi a teendő, ha elő­re nem látható helyzet áll be. Váratlan meghibásodás esetén az alapvető elv a két legénység és a két ellenőr­ző központ további szoros együttműködése. A gondosan előkészített vállalkozás keretében több száz oldalas utasítást dolgoz­tak ki, ami részletesen is­merteti, hogy a legénységek­nek mit kell tenniük a tör­ténelmi jelentőségű találkozó előtt, alatt és után. Ezenkí­vül a szakértőt a sürgős be­avatkozás 41 esetét irányoz­ták elő. Az előre nem látható ese­mények bekövetkeztével kap­csolatban a teendőkről min­denképpen a két űrhajó pa­rancsnoka — Stafford és Leo­nov — valamint Glynn Lunney, a Houstoni Űrkuta­tási Központ és Konsztantin Busujev, a Bajkonuri Űrku­tatási Központ igazgatója dönt. Ha a baj akkor történik, amikor a két űrhajó már egyesült, Staffordnak és Leo­novnak közösen kell megfe­lelő megoldást találniuk. Ab­ban az esetben, ha csak az egyik űrhajóval merül fel nehézség, a szükséges intéz­­kedésekről az illető űrhajó repülésének igazgatója hatá­roz. Ha a válságos helyzet ak­kor áll be, amikor a két le­génység tagjai látogatást tesznek egymásnál, annak az űrhajónak a földi ellenőr­ző központja lép közbe, amelynél valami nehézség merül fel. A gondosan előkészített és részletesen kidolgozott utasí­tások egyedül azt nem enge­dik meg, hogy a két ellen­őrző központ igazgatója ne értsen egyet a foganatosban­dó intézkedések tekinteté­ben. Szükség esetén egyébként az Apollo mind az öt űrha­jóst visszahozhatja a Földre, a Szojuz azonban már nem, mert túlságosan kicsi ehhez. •__ - -- - -_ A Szojuz elindult A Szojuz—19 a kilövés pil­lanatában A Szojuz—Apc&ISO vállalkozás hősei A Szojuz hajóparancsnoka Alekszej LEONOV. Jókedvű, szellemes embernek ismerik. Több festményt készített vi­lágűrben tett útjáról. Ő volt az első ember a világtörté­nelemben, aki kilépett a vi­lágűrbe. 1965 márciusában a Voszhod—2 jelzésű űrha­jóról rugaszkodott el a koz­moszba — csupán egy vé­kony kötél rögzítette az űr­hajóhoz. Valerij KUBASZOV az el­ső űrhegesztő. 1969 októberé­ben ő hajtotta végre az el­ső hegesztő-munkálatokat a világűrben. Többi űrhajós társától eltérően — akik tisztek — ő civil. A moszkvai Aeronautikai Intézetben mérnöki oklevelet szerzett, majd később doktori címet. Számos tudományos munka szerzője, Leonov és Kubaszov nős, két-két gyermek apja. Mind­ketten a Szovjetunió érde­mes hősei. Thomas STAFORD is ve­terán űrhajós, eddig három vállalkozásban vett részt. Ő az Apollo parancsnoka. Részt vett a Gemini—6 történeln­i jelentőségű vállalkozásában, amelynek során ez az űrha­jó 1965-ben egyesült a Ge­mini—7 jelzésűvel. Fél év múlva, 1966 júniusában a Gemini—9 parancsnokaként járt a világűrben, majd 1969- ben ő irányította az Apollo— 10 vállalkozást. Vance BRAND néhai ten­gerészgyalogos az Apollo­­ fül­­kéjének pilótája. Eddig két ízben volt tagja a tartalék legénységeknek.. Ezt megelő­zően próbapilótaként repült sugárhajtású gépeken. Donald SLAYTON a leg­idősebb a Szojuz—­Apollo­ vállalkozás részvevői közül. Részt kellett volna vennie 1959-ben a Mercury—Atlas vállalkozásban, de az utolsó pillanatban az orvosok szív­­rendelenességet találtak ná­la, s így nem repülhetett. Át­vezényelték a NASA igaz­gatóságába, majd 1972 már­ciusában az orvosok ismét engedélyezték neki a repü­lést. 3. oldal A parlament elé lépett az új libanoni kormány Rasid Karame, libanoni miniszterelnök a kormánya politikájáról szóló terjedel­mes beszámoló után felszó­lította a parlamentet, hogy szavazzon bizalmat kormá­nyának. Karame beszámolójában külön hangsúlyozta, hogy Li­banon támogatja a Palesz­tinai nép harcát. Tájékoz­tatta a képviselőket a Bej­­rútban lezajlott nem­régi vé­res összecsapásokról, s kö­zölte, hogy a kormány intéz­kedéseket tesz a több millió fontos anyagi кфг kiküszö­bölésére. — Libanon az arab világ­rész és arab testvéreivel osztozik a jóban és rosszban — mondta, majd hozzátette, hogy Libanon kész együtt­működni a világ valamennyi országával. Végül meggyő­ződését fejezte ki, hogy a palesztínaiak megértéssel, vi­seltetnek a Libanonban uralkodó helyzet irántt, s tiszteletben fogják tartani a libanoni törvényeket. Detente a világűrben Persze, hogy a Földön kezdődött az oldódás, de immár másfélszáz kilomé­terre a fejünk fölött űrta­lálkával folytatódik az enyhülés. Nemrég elképzelhetetlen volt, hogy a kozmoszt ost­romló két nagyhatalom űr­uralmi hajszájában feltár­ta volna egymás előtt hét­pecsétes hadititokként őr­zött műszaki találmányait és megoldásait. A titkokat megleső, vagy akár csak ez­zel gyanúsított egyén né­hány évvel ezelőtt aligha­nem villanyszékben fejez­te volna be földi pályafu­tását. A Szojuz és az Apollo űrhajók egybekapcsolása az égi régiókban magas­röptű gondolatokra készteti a földi lakost, aki már lát­ni véli, hogy a „vezető ha­talmak” a jövőben az atomtölteteket hordó raké­táikhoz is — mielőtt vég­leg atomizálnák őket — közös üzemeltető személy­zetet süllyesztenek a föld alatti betonsilókba. • Az egész világ szeme láttára és örömére a szov­jet és amerikai űrhajósok barátságos kézfogással pe­csételik meg a békés földi hajnalt ígérő röptüket. Most, aratás idején, kép­szerűen az eszme szárba szökkenését, beérését sze­retnénk az éterben is, és hisszük, hogy nemsokára a világmindenség ellen ro­hamozó két hatalom mel­lett valamennyi kis és nagy nép egyaránt ülőhelyet kap a jövőben felrepülő űrállo­másokban. (bor)

Next