Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-223. szám)

1975-08-01 / 209. szám

4. oldal f­elszólalások az európai biztonsági értekezleten Leonyid Brezsnyev: Nincsenek győztesek és legyőzöttek Felszólalása elején az SZKP KB főtitkára­­ remé­nyét fejezte ki, hogy a csúcs­értekezlet után előrehaladás történik katonai téren és az enyhülésben. Rámutatott, hogy erre lehetőség mutat­kozik a közép-európai had­erőcsökkentésről folyó tár­gyalásokon. Ezzel kapcsolat­ban leszögezte: Tiszteletben kell tartani valamennyi or­szág érdekeit, s ezért a kö­zép-európai haderőcsökken­tésnek nem szabad veszélyt jelentenie egyetlen ország számára sem. Beszédének legnagyobb ré­szét az enyhülési folyamat­nak szentelte megállapítván, hogy a konferencia végered­ményeképpen a nemzetközi enyhülés konkrét anyagi tar­talommal telítődik. A helsin­ki csúcsértekezletnek az eny­hülési folyamat kulcs jelle­gű láncszemének kell lennie. Brezsnyev szerint az érte­kezlet valamennyi részt vevő ország közös sikere, és nem­csak Európára nézve hasz­nos. Itt nincsenek győzte­sek és legyőzöttek, sem pe­dig harácsolók és vesztesek — a csúcsértekezlet az ér­telem győzelme. A konferen­ciával a Kelet és a Nyugat minden országa, a kapitalis­ta és a szocialista országok, a semleges, kis és nagy or­szágok egyaránt nyertek. A helsinki gyülekezet más­részt hasznos politikai isko­la is volt a részvevők szá­mára, s ez különösen ko­runkban fontos, amikor a pusztítás és rombolás hihe­tetlen erejű eszközei létez­nek. A Szovj­etunió igen elége­dett az értekezlet eredmé­nyeivel. A dokumentumok­ban bizonyára kompromisz­­szumok is vannak, ez azon­ban elkerülhetetlen. Ma ez az, amire maximálisan lehe­tőség volt, de holnap már ebből az alapból kiindulva­­ kell törekedni az új célok felé. Végül nyomatékkal kiemel­te: A Szovjetunió józanul ítéli meg a helyzetet és a kü­lönféle politikai erők dina­mikáját, de meg van győződ­ve arról, hogy a nemzetközi enyhülésnek vannak távla­tai. Az értekezlet révén a hetente újabb lendületet kap. Török tiltakozás Süleyman Demirel török miniszterelnök a török kül­döttség tagjaival együtt Makariosz ciprusi elnök be­széde alatt tiltakozása je­léül eltávozott a csúcsérte­kezlet délelőtti üléséről. MAGYAR SZÓ Valéry Giscard d’Estaing: Az enyhülés nem mentes a konfliktusoktól Az európai csúcsértekezlet legfőbb célja az európai biz­tonság megteremtése. A fran­cia államfő szerint a csúcs­­értekezlet záróokmánya nem békeszerződés, hanem m­eg­­egyezés a béke érdekében. Kedvezően értékelte az Európában az utóbbi évek­ben lezajló politikai folya­matokat, amelyeknek pozi­tív mivoltát a helsinki csúcs­értekezlet is bizonyítja. Fran­ciaország a biztonságot rész­ben az államok közötti fe­szültség enyhülésétől és az államok közötti együttműkö­dés fejlődésétől várja. A francia államfő jelentős­nek minősítette a záródoku­mentumot, ez azonban — véleménye szerint — magá­ban véve még nem biztosít­ja a békét. Egyes területe­ken a záróokmány „nem ér­te el azt a célt, amit óhaj­tottunk”. Igen jelentősnek nyilvání­­totta továbbá, hogy sor ke­rült a csúcskonferenciára, s az államfők véleménycse­réjére. Hangsúlyozta azon­ban, hogy az enyhülés nem mentes a konfliktusoktól, és vannak sebezhető pontjai is. Az egyik ilyen gondot a ber­lini probléma okozza, ami Európára nézve politikai je­lentőségű, s bár az európai csúcsértekezletnek a berlini probléma nem közvetlen té­mája, az eszmecsere doku­mentumai erre a kérdésre is vonatkoznak. A francia elnök végül ki­fejezte Franciaország készsé­gét, hogy hozzájáruljon a záródokumentumban foglalt alapelvek és célok megvaló­sításához, ezzel egyidejűleg pedig — mint mondta — to­vábbi erőfeszítéseket tesz sa­ját függetlenségének megszi­lárdítására. Kijelentette hogy Franciaországnak to­vábbra is fenntartásai van­nak azokkal az egyezmények­kel szemben, amelyek célja Európát kívülről ellenőrzött területté változtatni. Gustav Husák: A politikai és területi realitások szentesítése Csehszlovákia véleménye szerint a helsinki csúcsér­tekezlet jelentősége különö­sen abban van, hogy a meglevő területi és politikai realitások elismerése alap­ján meghatározza és megszi­lárdítja az európai államok közötti kapcsolatok alapel­vét. Európában pozitív vál­tozások történtek, amelyek — Husák szerint — jelen­tős mértékben a Szovjet­unió és az USA kapcsolatai­ból erednek. A továbbiakban meggyőző­dését fejezte ki, hogy ennek a nemcsak európai,­ hanem­­tágabb értelemben vett nem­zetközi folyamatoknak az eredményei az összes euró­pai állam, a kis és nagy, a szocialista és nem szocialis­ta országok hasznára vál­nak. A megszilárdítás külön tényezőjeként említette a szocialista országok együtt­működését, s ennek kapcsán rámutatott a Szovjetunió bé­kepolitikájának szerepére. Végül megállapította:, A helsinki értekezlet eredmé­nyei kedvező feltételeket te­remtenek Európában a bé­kés koegzisztencia és együtt­működés elvein alapuló kap­csolatok kölcsönösen hasz­nos fejlődésére. Közös fel­adat ezeknek az elveknek az életbe léptetése. Gomes elnapolta beszédét Costa. Gomes portugál el­nök elhalasztotta a prog­ram szerint tegnapra elő­irányzott felszólalását, mi­vel még nem érkezett meg Helsinkibe. Ido napja Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról) világ egyetlen országa sem érezheti magát biztonság­ban, amíg a világ, bármelyik részén válságok, viszályok vannak. Az energiaválságra és a világ gazdasági problé­máira célozva azt is hangsú­lyozta, hogy a gazdasági helyzet és a gazdasági fej­lődés is egybefűzi a föld va­lamennyi országát, közössé­get teremt fejlettek és fej­­­letlenek között. Az európai kérdések ilyen nemzetközi vonatkozásainak előtérbe hozásával Tito el­nök a Finlandia nagytermé­be, az európai közvélemény érdeklődésének gyújtópont­jában állította az el nem kö­telezettség politikájának más alkalmakkal már hang­súlyozott elveit. Először is azt, hogy a helsinki várako­zások csak akkor válhatnak valóra, ha felölelik a világ valamennyi részét, a legfon­tosabb nemzetközi problé­mákat, s ha megoldásukban minden ország egyenrangú­an kiveszi részét. Továbbá azt, hogy a feszültség felen­g­edése gyorsan elakad, a kedvező folyamatok válság­ba kerülnek, ha a hetente a tömbök közötti megegyezés­re szorítkozik, ahelyett, hogy mindinkább a népek közötti megegyezés formá­ját öltené a függetlenség és egyenrangúság alapján. Együvé tartozás az egymásra utaltság A felszólalások kisorsolása hozta magával,­ hogy ma azoknak az országoknak a képviselői szólaltak fel, ame­lyek népei a legtöbbet szén­vedték a második világhábo­rú alatt: a Szovjetunió, Ju­goszlávia, Lengyelország, Franciaország stb. Ezeknek a képviselőknek a szájából őszintén hangzott a nyilat­kozat, hogy országaik és Eu­rópai népei békét akarnak. E tekintetben nem teremtett semmilyen különbséget az a puszta tény, hogy Európa melyik részéhez tartoznak. Brezsnyev ezt úgy fejezte ki, hogy közös erőfeszítések­kel Európát olyan kontinen­sé kell alakítani, amely töb­bé nem ismeri a katonai ösz­szeütközéseket. Giscard d’Es­taing pedig úgy, hogy az ér­tekezlet központi kérdése, hogy az európaiak képesek lesznek-e egymás között megteremteni a nagyobb biz­tonság feltételeit. Közös témája a felszólalá­soknak az európai népek együvé tartozásának, egy­másrautaltságának hangsú­lyozása is. Mint Kádár Já­nos megfogalmazta: annak a magyar népnek a képvise­letében jött, amely 1100 éve él a Duna és a Tisza között, Európa szívében, amelynek tehát múltja és jövője egy­befűződik a többi népével. Ugyancsak közös téma a konferencia jelentőségének méltatása is. Giscard d’Es­taing tett egy összehasonlí­tást a bécsi kongresszussal, hogy érzékeltesse mennyire megváltozott a helyzet Euró­pában. Képletesen ezt a vál­tozást azzal érzékeltette, hogy elmondta: a bécsi kong­resszuson zárt körben, Talleyrand kis asztalnál dön­töttek, miközben a kongresz­szus táncolt. Azt emelték ki, hogy a helsinki értekezlet ki­fejezi annak elismerését is, hogy Európa biztonsága ma­gában foglalja az eltérések elismerését és megbecsülését is, s összegezi a feszültség megenyhítésének tíz eszten­dejét. A részvevők arra töreked­nek, hogy az ünnepélyes lég­körtől távol tartsák a prob­lémákat. Két probléma meg is éreztette hatását itt a Finlandiában, méghozzá nem is a felszólalásokon. Az egyik a portugál kérdés: Go­mes portugál köztársasági elnöknek ma délelőtt kellett volna beszélnie, de az elnök­lő Tito elnök bejelentette, hogy a portugál államfő nem érkezett meg (értesülé­seink szerint holnap jön). Ezért a délelőtti ülés Kádár János felszólalásával zárult. Kádárnak a terv szerint dél­után, Tito után kellett volna beszélni. Még jobban éreztette hatá­sát itt a Finlandiában egy másik európai kérdés, a cip­rusi válság. Makariosz fel­szólalásában elmondta, hogy az értekezlet egy részvevője, Törökország inváziót hajtott végre Ciprus ellen, megszáll­ta a sziget jelentékeny ré­szét, menekültté tette a gö­rög lakosság 40 százalékát, ami ellentétben áll a kon­ferencia szellemével. Demirel délután szintén kitért a ciprusi kérdésre. Az újságírók körében azonban nagyobb szenzációt keltett, hogy a török küldöttség ki­vonult, mihelyet Makariosz beszélni kezdett, s hogy ez a tüntetés minél feltűnőbb le­gyen, Demirel a sajtótermen át vonult ki az épületből. Va­lószínűleg ennek a szenzáció­nak az ellensúlyozására az ülés végén Karamanlisz gö­rög miniszterelnök is végig­vonult az újságírók sorfala között. BÁLINT István Kádár János: Az enyhülés politikája mellett­­ A délelőtti vita utolsó fel­szólalójaként Kádár János, az MSZMP KB első titkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy az Európában felgyülemlett fegyverkészlet konfliktus esetén mérhetetlen pusztí­tással fenyegeti az összes európai népeket. Szilárd meggyőződését fe­jezte ki, hogy folytatódik a nemzetközi enyhülés, a bé­kés koegzisztencia és az együttműködés folyamata, s kifejezte hazája készségét, hogy következetesen életbe léptesse mindazokat a doku­mentumokat, amelyeket a csúcsértekezlet elfogad., Magyarország üdvözli mindazokat az akciókat, ame­lyek a további enyhülésre irányulnak. Külön említést tett az általános leszerelés­re vonatkozó erőfeszítések­ről és támogatta a nemzet­közi leszerelési értekezlet kapcsán elhangzott szovjet javaslatot. Magyarország úgyszintén üdvözli a szov­jet—amerikai kapcsolatok javulását, valamint a stra­tégiai atomfegyverkezés kor­látozásáról szóló szovjet— amerikai tárgyalásokat. Kádár külön figyelmet szentelt az európai gazdasá­gi és kereskedelmi együtt­működés fejlesztésének. Vé­leménye szerint a különböző társadalmi berendezésű or­szágok gazdasági kapcsola­tainak bővítése szilárd ala­pot, teremt politikai kapcso­lataik fejlesztésére is. E csúcsértekezletre — mint mondta — a nemzetkö­zi enyhülés ellenfelei ellen harcolva jöttünk. Erre két­ségtelenül a jövőben is szük­ség lesz. Végül egyetértését fejezte ki azzal, hogy 1977-ben meg­tartják az európai­ államok képviselőinek új konferen­ciáját, amelyen felmérik, hogyan valósulnak meg e csúcsértekezlet határozatai, továbbá új célokat tűznek ki. Edward Gierek: Megnyílnak a tényleges béke távlatai A helsinki történelmi je­lentőségű gyülekezet egy há­ború utáni időszak befejezé­sét jelzi és azt, hogy az eu­rópai népek előtt a tényle­ges béke távlatai nyílnak. ,A jelenlegi európai valóságra a különböző társadalmi be­rendezésű államok, a szo­cialista és kapitalista orszá­gok békés koegzisztenciája jellemző. Az európai béke — álla­pította meg Gierek — az európai országoknak a kon­tinens politikai és területi realitásán nyugvó szuverén jogain és érdekein alapul, s e tekintetben igen jelentős valamennyi európai ország határainak és területi egé­szének a sérthetetlensége. A szilárd béke feltétele a területi igényekről való lemondás, ami a múltban a háborúk előidézője volt. Gierek külön kitért Len­gyelország és a két német állam kapcsolataira, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok új mo­dellje az egész kontinens biztonságához jelentős mér­tékben hozzájárul. Az európai biztonsági kon­ferencia — mint mondta — a hetente eredménye, s eh­hez a folyamathoz valameny­nyi ország hozzájárult, kü­lönösképpen pedig a Szov­jetunió és az USA közös akciói, amelyek igen jelen­tős tényezői voltak az építő jellegű együttműködés meg­teremtésének és a konflik­­tushelyzetek meghiúsításá­nak. __ _____ Péntek, 1975. aug. 1. Makariosz érsek: A hódító nem élvezheti agressziójának gyümölcseit A ciprusi elnök erélyesen elítélte Törökországot a füg­getlen és szuverénü­­ Ciprus elleni agresszió és a sziget­­ország egy részének megszál­lása miatt, s hangsúlyozta, hogy Törökország továbbra is folytatja agresszióját és megszegi azokat az alapelve­ket, amelyek mellett a csúcs­értekezlet összes részvevői félreérthetetlenül kiálltak. A török kormány egyszer­smind, nem veszi figyelembe az ENSZ-Közgyűlés és a Biztonsági Tanács Ciprusról szóló határozatait, sőt szán­dékot sem mutat e dokumen­tumok alkalmazására. A továbbiakban Makari­osz üdvözölte a ciprusi gö­rög és­ török­ népközösség képviselői közötti tárgyalá­sok harmadik szakaszának megkezdését. Hangsúlyozta azonban, hogy véleménye szerint a török fél nem jó szándékkal ül a tárgyaló­­asztalhoz, mivel Ankarában kitartóan hangoztatják, hogy a ciprusi probléma már meg­oldódott. Végül felhívta a figyel­met arra, hogy a ciprusi probléma meg nem oldása komolyan veszélybe hozhat­ja a mediterrán térség béké­jét, amely szorosan össze­függ az egész kontinens biz­tonságával és békéjével. Helsinki a világsajtóban Európa és a világ nagy napja BBCS.­­ Az egész oszt­rák sajtó tegnap előkelő he­lyen közli a hírt Tito elnök és Kreisky osztrák kancellár szerdai helsinki találkozójá­ról. A lapok és a televízió külön rámutatnak a jugo­szláv elnök nyilatkozatára, amely szerint Jugoszlávia és Ausztria kapcsolatai javul­tak, de még inkább javul­niuk kell. Az Arbeiter Zeitung, az uralmon levő Szocialista Párt lapja szerint, Kreisky kancellár a Tito elnökkel folytatott megbeszélései után kijelentette: Jugoszlávia és Ausztria kapcsolatai most úgy fejlődnek, ahogyan két szomszédos ország kapcsola­­­tainak fejlődniük kell. — Tito igen világosan mérlege­li az arányokat, nekünk pe­dig kötelezettségeink van­nak, amelyeket teljesítenünk kell — mondta, s hozzáfűz­te: — A jugoszláv és az osztrák külügyminiszter az ősszel New Yorkban az ENSZ-közgyűlés idején ta­nácskozásra ül majd össze. SZÓFIA,­­ Todor Zsivkov és Josip Broz Tito el­vtárs megbeszélései címmel vala­mennyi bolgár lap címolda­lán hozza a két elnök szer­dai helsinki találkozójáról szóló tudósítást, valamint a találkozóról készült fényké­pet. A tudósítás többek kö­zött közli, hogy Tito és Zsiv­kov megállapodtak a jugo­szláv—bolgár együttműködés további bővítésére és elmé­lyítésére irányuló intézkedé­sekben, s hangsúlyozza: A tárgyalások nyílt és baráti légkör­ben folytak. A bolgár lapok úgyszintén tudósítanak Tito elnök és Leonyid Brezsnyev szerdai találkozójáról is. MOSZKVA.­­ Valameny­­nyi moszkvai lap, a rádió és a televízió hangsúlyozza, hogy az európai csúcsérte­kezlet jól kezdődött, s bizo­nyára jól is fog befejeződni. A Pravda szerdai számá­ban, a többi moszkvai lap pedig tegnapi számában cím­oldalon közölte Tito elnök és Brezsnyev főtitkár találko­zójának, valamint Brezsnyev Forddal, d’Estaing-nel, Ho­­neckerrel, Gierekkel és más államférfiakkal folytatott megbeszéléseinek a hírét. A lapok megállapítják, hogy az államférfiak e meg­beszélései jól kiegészítik a Finlandia-palotában folyó kollektív munkát. BUDAPEST. — A magyar közvélemény helsinki csúcs­­értekezlet iránti nagy érdek­lődése kifejezésre jut a saj­tóban, a rádióban és a tele­vízióban is, amelyek ezt az eseményt már korábban is történelmi jelentőségűnek minősítették. A lapok tudó­sítanak az összes részletek­ről, s a szerdai felszólalók beszédeiből is kimerítő vál­tozatokat közölnek. • Az újságok előkelő helyen közlik Tito és Brezsnyev ta­lálkozójának hírét, hangsú­lyozzák, hogy Tito és Brezsz­nyev meleg és baráti lég­körben véleményt cserélt az európai csúcsértekezlet munkájáról, valamint a két párt és állam együttműkö­désének további fejlesztésé­ről. VARSÓ: — „Eljött Európa és a világ nagy napja” — ír­ják a tegnapi lengyel lapok. Hozzáteszik: Helsinkiben az európai kontinens történeté­nek új szakasza nyílik. A sajtó leszögezi, hogy a csúcsértekezleten a béke erői jutnak kifejezésre, az együtt­működés, a biztonság és a bi­zalom szakasza kezdődik, ami az európai haderő köl­csönös csökkentése nélkül nem válhat valóra. A lengyel lapok külön fog­lalkoznak a jugoszláv kül­döttség tevékenységével. Hangsúlyozzák, hogy Tito elnök a csúcsértekezlet ven­déglátója mellett igen meg­tisztelő helyet kapott. Tudó­sítanak arról is, hogy Gierek találkozott Tito elnökkel.

Next