Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 209-223. szám)
1975-08-01 / 209. szám
4. oldal felszólalások az európai biztonsági értekezleten Leonyid Brezsnyev: Nincsenek győztesek és legyőzöttek Felszólalása elején az SZKP KB főtitkára reményét fejezte ki, hogy a csúcsértekezlet után előrehaladás történik katonai téren és az enyhülésben. Rámutatott, hogy erre lehetőség mutatkozik a közép-európai haderőcsökkentésről folyó tárgyalásokon. Ezzel kapcsolatban leszögezte: Tiszteletben kell tartani valamennyi ország érdekeit, s ezért a közép-európai haderőcsökkentésnek nem szabad veszélyt jelentenie egyetlen ország számára sem. Beszédének legnagyobb részét az enyhülési folyamatnak szentelte megállapítván, hogy a konferencia végeredményeképpen a nemzetközi enyhülés konkrét anyagi tartalommal telítődik. A helsinki csúcsértekezletnek az enyhülési folyamat kulcs jellegű láncszemének kell lennie. Brezsnyev szerint az értekezlet valamennyi részt vevő ország közös sikere, és nemcsak Európára nézve hasznos. Itt nincsenek győztesek és legyőzöttek, sem pedig harácsolók és vesztesek — a csúcsértekezlet az értelem győzelme. A konferenciával a Kelet és a Nyugat minden országa, a kapitalista és a szocialista országok, a semleges, kis és nagy országok egyaránt nyertek. A helsinki gyülekezet másrészt hasznos politikai iskola is volt a részvevők számára, s ez különösen korunkban fontos, amikor a pusztítás és rombolás hihetetlen erejű eszközei léteznek. A Szovjetunió igen elégedett az értekezlet eredményeivel. A dokumentumokban bizonyára kompromiszszumok is vannak, ez azonban elkerülhetetlen. Ma ez az, amire maximálisan lehetőség volt, de holnap már ebből az alapból kiindulva kell törekedni az új célok felé. Végül nyomatékkal kiemelte: A Szovjetunió józanul ítéli meg a helyzetet és a különféle politikai erők dinamikáját, de meg van győződve arról, hogy a nemzetközi enyhülésnek vannak távlatai. Az értekezlet révén a hetente újabb lendületet kap. Török tiltakozás Süleyman Demirel török miniszterelnök a török küldöttség tagjaival együtt Makariosz ciprusi elnök beszéde alatt tiltakozása jeléül eltávozott a csúcsértekezlet délelőtti üléséről. MAGYAR SZÓ Valéry Giscard d’Estaing: Az enyhülés nem mentes a konfliktusoktól Az európai csúcsértekezlet legfőbb célja az európai biztonság megteremtése. A francia államfő szerint a csúcsértekezlet záróokmánya nem békeszerződés, hanem megegyezés a béke érdekében. Kedvezően értékelte az Európában az utóbbi években lezajló politikai folyamatokat, amelyeknek pozitív mivoltát a helsinki csúcsértekezlet is bizonyítja. Franciaország a biztonságot részben az államok közötti feszültség enyhülésétől és az államok közötti együttműködés fejlődésétől várja. A francia államfő jelentősnek minősítette a záródokumentumot, ez azonban — véleménye szerint — magában véve még nem biztosítja a békét. Egyes területeken a záróokmány „nem érte el azt a célt, amit óhajtottunk”. Igen jelentősnek nyilvánította továbbá, hogy sor került a csúcskonferenciára, s az államfők véleménycseréjére. Hangsúlyozta azonban, hogy az enyhülés nem mentes a konfliktusoktól, és vannak sebezhető pontjai is. Az egyik ilyen gondot a berlini probléma okozza, ami Európára nézve politikai jelentőségű, s bár az európai csúcsértekezletnek a berlini probléma nem közvetlen témája, az eszmecsere dokumentumai erre a kérdésre is vonatkoznak. A francia elnök végül kifejezte Franciaország készségét, hogy hozzájáruljon a záródokumentumban foglalt alapelvek és célok megvalósításához, ezzel egyidejűleg pedig — mint mondta — további erőfeszítéseket tesz saját függetlenségének megszilárdítására. Kijelentette hogy Franciaországnak továbbra is fenntartásai vannak azokkal az egyezményekkel szemben, amelyek célja Európát kívülről ellenőrzött területté változtatni. Gustav Husák: A politikai és területi realitások szentesítése Csehszlovákia véleménye szerint a helsinki csúcsértekezlet jelentősége különösen abban van, hogy a meglevő területi és politikai realitások elismerése alapján meghatározza és megszilárdítja az európai államok közötti kapcsolatok alapelvét. Európában pozitív változások történtek, amelyek — Husák szerint — jelentős mértékben a Szovjetunió és az USA kapcsolataiból erednek. A továbbiakban meggyőződését fejezte ki, hogy ennek a nemcsak európai, hanemtágabb értelemben vett nemzetközi folyamatoknak az eredményei az összes európai állam, a kis és nagy, a szocialista és nem szocialista országok hasznára válnak. A megszilárdítás külön tényezőjeként említette a szocialista országok együttműködését, s ennek kapcsán rámutatott a Szovjetunió békepolitikájának szerepére. Végül megállapította:, A helsinki értekezlet eredményei kedvező feltételeket teremtenek Európában a békés koegzisztencia és együttműködés elvein alapuló kapcsolatok kölcsönösen hasznos fejlődésére. Közös feladat ezeknek az elveknek az életbe léptetése. Gomes elnapolta beszédét Costa. Gomes portugál elnök elhalasztotta a program szerint tegnapra előirányzott felszólalását, mivel még nem érkezett meg Helsinkibe. Ido napja Helsinkiben (Folytatás az 1. oldalról) világ egyetlen országa sem érezheti magát biztonságban, amíg a világ, bármelyik részén válságok, viszályok vannak. Az energiaválságra és a világ gazdasági problémáira célozva azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet és a gazdasági fejlődés is egybefűzi a föld valamennyi országát, közösséget teremt fejlettek és fejletlenek között. Az európai kérdések ilyen nemzetközi vonatkozásainak előtérbe hozásával Tito elnök a Finlandia nagytermébe, az európai közvélemény érdeklődésének gyújtópontjában állította az el nem kötelezettség politikájának más alkalmakkal már hangsúlyozott elveit. Először is azt, hogy a helsinki várakozások csak akkor válhatnak valóra, ha felölelik a világ valamennyi részét, a legfontosabb nemzetközi problémákat, s ha megoldásukban minden ország egyenrangúan kiveszi részét. Továbbá azt, hogy a feszültség felengedése gyorsan elakad, a kedvező folyamatok válságba kerülnek, ha a hetente a tömbök közötti megegyezésre szorítkozik, ahelyett, hogy mindinkább a népek közötti megegyezés formáját öltené a függetlenség és egyenrangúság alapján. Együvé tartozás az egymásra utaltság A felszólalások kisorsolása hozta magával, hogy ma azoknak az országoknak a képviselői szólaltak fel, amelyek népei a legtöbbet szénvedték a második világháború alatt: a Szovjetunió, Jugoszlávia, Lengyelország, Franciaország stb. Ezeknek a képviselőknek a szájából őszintén hangzott a nyilatkozat, hogy országaik és Európai népei békét akarnak. E tekintetben nem teremtett semmilyen különbséget az a puszta tény, hogy Európa melyik részéhez tartoznak. Brezsnyev ezt úgy fejezte ki, hogy közös erőfeszítésekkel Európát olyan kontinensé kell alakítani, amely többé nem ismeri a katonai öszszeütközéseket. Giscard d’Estaing pedig úgy, hogy az értekezlet központi kérdése, hogy az európaiak képesek lesznek-e egymás között megteremteni a nagyobb biztonság feltételeit. Közös témája a felszólalásoknak az európai népek együvé tartozásának, egymásrautaltságának hangsúlyozása is. Mint Kádár János megfogalmazta: annak a magyar népnek a képviseletében jött, amely 1100 éve él a Duna és a Tisza között, Európa szívében, amelynek tehát múltja és jövője egybefűződik a többi népével. Ugyancsak közös téma a konferencia jelentőségének méltatása is. Giscard d’Estaing tett egy összehasonlítást a bécsi kongresszussal, hogy érzékeltesse mennyire megváltozott a helyzet Európában. Képletesen ezt a változást azzal érzékeltette, hogy elmondta: a bécsi kongresszuson zárt körben, Talleyrand kis asztalnál döntöttek, miközben a kongreszszus táncolt. Azt emelték ki, hogy a helsinki értekezlet kifejezi annak elismerését is, hogy Európa biztonsága magában foglalja az eltérések elismerését és megbecsülését is, s összegezi a feszültség megenyhítésének tíz esztendejét. A részvevők arra törekednek, hogy az ünnepélyes légkörtől távol tartsák a problémákat. Két probléma meg is éreztette hatását itt a Finlandiában, méghozzá nem is a felszólalásokon. Az egyik a portugál kérdés: Gomes portugál köztársasági elnöknek ma délelőtt kellett volna beszélnie, de az elnöklő Tito elnök bejelentette, hogy a portugál államfő nem érkezett meg (értesüléseink szerint holnap jön). Ezért a délelőtti ülés Kádár János felszólalásával zárult. Kádárnak a terv szerint délután, Tito után kellett volna beszélni. Még jobban éreztette hatását itt a Finlandiában egy másik európai kérdés, a ciprusi válság. Makariosz felszólalásában elmondta, hogy az értekezlet egy részvevője, Törökország inváziót hajtott végre Ciprus ellen, megszállta a sziget jelentékeny részét, menekültté tette a görög lakosság 40 százalékát, ami ellentétben áll a konferencia szellemével. Demirel délután szintén kitért a ciprusi kérdésre. Az újságírók körében azonban nagyobb szenzációt keltett, hogy a török küldöttség kivonult, mihelyet Makariosz beszélni kezdett, s hogy ez a tüntetés minél feltűnőbb legyen, Demirel a sajtótermen át vonult ki az épületből. Valószínűleg ennek a szenzációnak az ellensúlyozására az ülés végén Karamanlisz görög miniszterelnök is végigvonult az újságírók sorfala között. BÁLINT István Kádár János: Az enyhülés politikája mellett A délelőtti vita utolsó felszólalójaként Kádár János, az MSZMP KB első titkára felhívta a figyelmet arra, hogy az Európában felgyülemlett fegyverkészlet konfliktus esetén mérhetetlen pusztítással fenyegeti az összes európai népeket. Szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy folytatódik a nemzetközi enyhülés, a békés koegzisztencia és az együttműködés folyamata, s kifejezte hazája készségét, hogy következetesen életbe léptesse mindazokat a dokumentumokat, amelyeket a csúcsértekezlet elfogad., Magyarország üdvözli mindazokat az akciókat, amelyek a további enyhülésre irányulnak. Külön említést tett az általános leszerelésre vonatkozó erőfeszítésekről és támogatta a nemzetközi leszerelési értekezlet kapcsán elhangzott szovjet javaslatot. Magyarország úgyszintén üdvözli a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását, valamint a stratégiai atomfegyverkezés korlátozásáról szóló szovjet— amerikai tárgyalásokat. Kádár külön figyelmet szentelt az európai gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésének. Véleménye szerint a különböző társadalmi berendezésű országok gazdasági kapcsolatainak bővítése szilárd alapot, teremt politikai kapcsolataik fejlesztésére is. E csúcsértekezletre — mint mondta — a nemzetközi enyhülés ellenfelei ellen harcolva jöttünk. Erre kétségtelenül a jövőben is szükség lesz. Végül egyetértését fejezte ki azzal, hogy 1977-ben megtartják az európai államok képviselőinek új konferenciáját, amelyen felmérik, hogyan valósulnak meg e csúcsértekezlet határozatai, továbbá új célokat tűznek ki. Edward Gierek: Megnyílnak a tényleges béke távlatai A helsinki történelmi jelentőségű gyülekezet egy háború utáni időszak befejezését jelzi és azt, hogy az európai népek előtt a tényleges béke távlatai nyílnak. ,A jelenlegi európai valóságra a különböző társadalmi berendezésű államok, a szocialista és kapitalista országok békés koegzisztenciája jellemző. Az európai béke — állapította meg Gierek — az európai országoknak a kontinens politikai és területi realitásán nyugvó szuverén jogain és érdekein alapul, s e tekintetben igen jelentős valamennyi európai ország határainak és területi egészének a sérthetetlensége. A szilárd béke feltétele a területi igényekről való lemondás, ami a múltban a háborúk előidézője volt. Gierek külön kitért Lengyelország és a két német állam kapcsolataira, s ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok új modellje az egész kontinens biztonságához jelentős mértékben hozzájárul. Az európai biztonsági konferencia — mint mondta — a hetente eredménye, s ehhez a folyamathoz valamenynyi ország hozzájárult, különösképpen pedig a Szovjetunió és az USA közös akciói, amelyek igen jelentős tényezői voltak az építő jellegű együttműködés megteremtésének és a konfliktushelyzetek meghiúsításának. __ _____ Péntek, 1975. aug. 1. Makariosz érsek: A hódító nem élvezheti agressziójának gyümölcseit A ciprusi elnök erélyesen elítélte Törökországot a független és szuverénü Ciprus elleni agresszió és a szigetország egy részének megszállása miatt, s hangsúlyozta, hogy Törökország továbbra is folytatja agresszióját és megszegi azokat az alapelveket, amelyek mellett a csúcsértekezlet összes részvevői félreérthetetlenül kiálltak. A török kormány egyszersmind, nem veszi figyelembe az ENSZ-Közgyűlés és a Biztonsági Tanács Ciprusról szóló határozatait, sőt szándékot sem mutat e dokumentumok alkalmazására. A továbbiakban Makariosz üdvözölte a ciprusi görög és török népközösség képviselői közötti tárgyalások harmadik szakaszának megkezdését. Hangsúlyozta azonban, hogy véleménye szerint a török fél nem jó szándékkal ül a tárgyalóasztalhoz, mivel Ankarában kitartóan hangoztatják, hogy a ciprusi probléma már megoldódott. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a ciprusi probléma meg nem oldása komolyan veszélybe hozhatja a mediterrán térség békéjét, amely szorosan összefügg az egész kontinens biztonságával és békéjével. Helsinki a világsajtóban Európa és a világ nagy napja BBCS. Az egész osztrák sajtó tegnap előkelő helyen közli a hírt Tito elnök és Kreisky osztrák kancellár szerdai helsinki találkozójáról. A lapok és a televízió külön rámutatnak a jugoszláv elnök nyilatkozatára, amely szerint Jugoszlávia és Ausztria kapcsolatai javultak, de még inkább javulniuk kell. Az Arbeiter Zeitung, az uralmon levő Szocialista Párt lapja szerint, Kreisky kancellár a Tito elnökkel folytatott megbeszélései után kijelentette: Jugoszlávia és Ausztria kapcsolatai most úgy fejlődnek, ahogyan két szomszédos ország kapcsolatainak fejlődniük kell. — Tito igen világosan mérlegeli az arányokat, nekünk pedig kötelezettségeink vannak, amelyeket teljesítenünk kell — mondta, s hozzáfűzte: — A jugoszláv és az osztrák külügyminiszter az ősszel New Yorkban az ENSZ-közgyűlés idején tanácskozásra ül majd össze. SZÓFIA, Todor Zsivkov és Josip Broz Tito elvtárs megbeszélései címmel valamennyi bolgár lap címoldalán hozza a két elnök szerdai helsinki találkozójáról szóló tudósítást, valamint a találkozóról készült fényképet. A tudósítás többek között közli, hogy Tito és Zsivkov megállapodtak a jugoszláv—bolgár együttműködés további bővítésére és elmélyítésére irányuló intézkedésekben, s hangsúlyozza: A tárgyalások nyílt és baráti légkörben folytak. A bolgár lapok úgyszintén tudósítanak Tito elnök és Leonyid Brezsnyev szerdai találkozójáról is. MOSZKVA. Valamenynyi moszkvai lap, a rádió és a televízió hangsúlyozza, hogy az európai csúcsértekezlet jól kezdődött, s bizonyára jól is fog befejeződni. A Pravda szerdai számában, a többi moszkvai lap pedig tegnapi számában címoldalon közölte Tito elnök és Brezsnyev főtitkár találkozójának, valamint Brezsnyev Forddal, d’Estaing-nel, Honeckerrel, Gierekkel és más államférfiakkal folytatott megbeszéléseinek a hírét. A lapok megállapítják, hogy az államférfiak e megbeszélései jól kiegészítik a Finlandia-palotában folyó kollektív munkát. BUDAPEST. — A magyar közvélemény helsinki csúcsértekezlet iránti nagy érdeklődése kifejezésre jut a sajtóban, a rádióban és a televízióban is, amelyek ezt az eseményt már korábban is történelmi jelentőségűnek minősítették. A lapok tudósítanak az összes részletekről, s a szerdai felszólalók beszédeiből is kimerítő változatokat közölnek. • Az újságok előkelő helyen közlik Tito és Brezsnyev találkozójának hírét, hangsúlyozzák, hogy Tito és Brezsznyev meleg és baráti légkörben véleményt cserélt az európai csúcsértekezlet munkájáról, valamint a két párt és állam együttműködésének további fejlesztéséről. VARSÓ: — „Eljött Európa és a világ nagy napja” — írják a tegnapi lengyel lapok. Hozzáteszik: Helsinkiben az európai kontinens történetének új szakasza nyílik. A sajtó leszögezi, hogy a csúcsértekezleten a béke erői jutnak kifejezésre, az együttműködés, a biztonság és a bizalom szakasza kezdődik, ami az európai haderő kölcsönös csökkentése nélkül nem válhat valóra. A lengyel lapok külön foglalkoznak a jugoszláv küldöttség tevékenységével. Hangsúlyozzák, hogy Tito elnök a csúcsértekezlet vendéglátója mellett igen megtisztelő helyet kapott. Tudósítanak arról is, hogy Gierek találkozott Tito elnökkel.