Magyar Szó, 1975. augusztus (32. évfolyam, 224-239. szám)
1975-08-16 / 224. szám
M Mark O'Win&Hstcumk Megdöbbenés EGDÖBBENÉST KELTETT világszerte a hír, hogy Mudzsibur Rahman bangladesi köztársasági elnököt katonai puccsal megbuktatták s valószínűleg meg is ölték. A meglepetés annál nagyobb, mert Rahman a független Banglades egyik megalapítója volt, egyszersmind a 76 milliós nemzet bizalmát élvezte. Az államcsíny pillanatában Rahman államfő volt. Ez év februárja, az úgynevezett második forradalom kezdete előtt a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Mudzsibur Rahman harca azonban néhány évtizeddel korábban kezdődött. A pakisztáni hatóságok már 1948- ban letartóztatták, mert Kelet-Pakisztánban az, urdu mellett a bengáli nyelv hivatalos használatát követelte. Törekvésének eredményeképpen országos mozgalom indult Kelet-Pakisztánban. Alighogy szabadlábra került, folytatta a harcot, nagyobb jogokat követelt Kelet-Pakisztán számára, amelyet az islamabadi kormány gazdaságilag teljesen elhanyagolt. 1953-ban Mudzsibur Rahman a keleti országrész legnagyobb pártjának, az Awami Ligának a főtitkára lett. Ajub Khan tábornok rezsimje is üldözte Rahmant. A sorsdöntő pillanatok azonban 1970 decemberében érkeztek el, amikor az Awami Liga többséget szerzett a pakisztáni nemzetgyűlésben. Ahelyett, hogy Rahmant megbízták volna az új kormány megalakításával, Jahja Khan tábornok egyre csak halogatta a nemzetgyűlés összehívását. A két részből álló országban egyre fokozódott a politikai válság. Rahman felszólította hazája népét, hogy indítson harcot a teljes függetlenségért, illetve a Nyugat-Pakisztántól való elszakadásért. 1971. május 25-én letartóztatták és titkos tárgyaláson halálra ítélték. Elítéltetése viharos tiltakozást váltott ki Kelet-Pakisztánban. A pakisztáni katonai rezsim példátlan terrort vezetett be a keleti országrészben, s valóságos vérfürdőt rendezett. Akkoriban csúcsosodott ki az indiai—pakisztáni válság is, és 1971 decemberében, kitört a 14 napos háború. A pakisztáni haderő súlyos vereséget szenvedett Kelet- Pakisztánban, majd Banglades kikiáltotta függetlenségét. Miután Pakisztánban Zulfikar Ali Bhutto került hatalomra, Mudzsibur Rahmant szabadon bocsátották. Kinevezték a köztársaság első elnökévé, de hazatérése után a miniszterelnöki tisztséget vállalta. Kezdetben bízott a parlamenti demokráciában, a rendszerrel azonban sok párt visszaélt: nyíltan harcoltak a kormány ellen és szabotálták erőfeszítéseit. Bangladesben úrrá lett a politikai terror: a merénylők az Awami Liga funkcionáriusait és tagjait gyilkolták. Ez év elején Mudzsibur Rahman megszüntette a parlamenti rendszert, megtiltotta valamennyi politikai párt munkáját és egypártrendszert vezetett be. Erőfeszítéseiben elsősorban a tömegekre és az Awami Ligára támaszkodott. A súlyos gazdasági helyzet és az elhatalmasodó infláció azonban méltatlankodást váltott ki a köztisztviselők köreiben, akik korábban jobban éltek. Valószínűleg ezek az okok váltották ki a mostani drámai eseményeket, bár az is lehetséges, hogy külső tényezők is közrejátszottak bennük. (Tanjug) (Folytatás az 1. oldalról) Musztak Ahmed korábbi kereskedelmi miniszter, az újonnan kinevezett köztársasági elnök néhány órával később rádió útján felszólította a lakosságot, hogy teljesítse kötelességét és működjön együtt az új kormánnyal. A külországokat felkérte, hogy ismerjék el az új kormányt. Az államcsínyről egy katonatiszt név szerint Dalim őrnagy tájékoztatta a lakosságot. Daccában és más városokban tankok és páncélautók cirkálnak. Noha pillanatnyilag nyugodt a helyzet, nem lehet tudni, hogy az események milyen irányt vesznek. Ha beigazolódik, hogy Mudzsibur Rahmant megölték, a 75 milliós nemzet valamiféleképpen minden bizonnyal reagálni fog. Az államcsínyre akkor került sor, amikor — a közelmúltban foganatosított reformok eredményeképpen — végre javulni kezdett Banglades politikai és gazdasági helyzete. A legfontosabb eredménynek kétségkívül azt kell tekinteni, hogy a Rahman-kormány a népbizottságok közreműködésével az ország belső területein véget vetettek a baloldali és jobboldali szélsőségesek terrortevékenységének. A kormányzat Mudzsibur Rashman irányításával több szociális és gazdasági intézkedést tett. Kemény harcotindított a korrupció ellen, kivonta a forgalomból a nagy címletű bankjegyeket, a falvakban parasztszövetkezeteket és kommunákat hozott létre, s igyekezett csökkenteni a munkanélküliséget. A gazdasági intézkedések egyszersmind a társadalom szocialista átalakításának tervébe is beleilleszkedtek, Mudzsibur Rahman ugyanis szocializmust kívánt építeni. A konzervatív politikusok az el nem kötelezettség politikájával és az Indiával fenntartott jószomszédi kapcsolatokkal szemben is ellenállást tanúsítottak. Megölték Mudzsibur Rahmani BANGLADESH Szombat, 1975. aug. 16. MAGYAR SZG Közel-keleti hírek Még nincs megállapodás Egyiptom és Izrael között Kissinger nyilatkozata • Tartózkodók a palesztinok Washingtonból jelenti az UPI. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter, aki nem hivatalos értesülések szerint a jövő héten közel-keleti körútra indul, kijelentette, hogy még mindig nem alakult ki az egyiptomi—izraeli csapat szétválasztási megállapodás. — Ha az egyezmény amerikaiak jelenlétét is előirányozza, az Egyesült Államok csupán fegyvertelen polgári szakértőket küld a Sínaifélszigetre — mondta Kissinger. Meglepetést keltett azonban bejelentése, hogy a Fehér Ház, mielőtt szakértőket küldene a Közel-Keletre, a Kongresszus jóváhagyását fogja kérni. A Kongresszus valószínűleg megszavazza ezt, de bizonyára csak szeptember vége felé, úgyhogy az egyezmény késéssel lép hatályba. Bejrútból érkező hírszerint a palesztinai mozgalom kedvezőtlenül vélekedik a sínai csapatszétválasztási megállapodásra irányuló erőfeszítésekről. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet Központi Bizottsága csütörtökön összeült Damaszkusziban, hogy tanulmányozza a közel-keleti helyzetet. A palesztinok úgy tartják, hogy az újabb egyiptomi— izraeli megállapodás nem mozdítja elő a probléma lényegének, elsősorban a palesztinai kérdésnek a rendezését. Zaheir Mohszen, a végrehajtó bizottság tagja kijelentette: " A megállapodás súlyosan veszélyezteti az arab nemzetnek a cionizmus ellen folyó harcát. *1— Mint mondta, a megállapodás hosszabb időre tartósítja a mai helyzetet és semmivel sem szavatolja, hogy Izrael más arab területekről is kivonul. A palesztinai mozgalomhoz közel álló Al Moharer című bejrúti lap Abu Mahernak, az Al Fatah egyik tekintélyes vezetőjének a nyilatkozatát ismerteti. Maher szerint nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok szorgalmazza a részmegállapodást, hiszen mindenkor Izrael pártján állt. A többi palesztin mozgalom is erélyesen elítéli az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztási megállapodást. Ez többek között annak a következménye, hogy Rabin izraeli miniszterelnök a közelmúltban kijelentette: Izrael nem szándékozik hasonló megállapodást kötni Szíriával. Előkészületek a limai értekezletre Az izraeli politika kihívás a világ ellen A koordinációs bizottság állásfoglalása a közel-keleti válsággal kapcsolatban Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. Az el nem kötelezett országok limai külügyminiszteri értekezletének előkészületei során a közel-keleti probléma és a palesztinai kérdés központi témaként szerepel. Az el nem kötelezett országok koordinációs bizottsága, mely a limai külügyminiszteri értekezlet előkészítő bizottsága is egyben, az ENSZ székhelyén összegezte az el nem kötelezettek álláspontjait a közel-keleti kérdéskomplexummal kapcsolatban — a limai napirendi javaslat megindoklásaként. A koordinációs bizottság véleménye szerint, Izrael terjeszkedő politikája és a Palesztinai nép nemzeti jogainak elvitatása kihívás a világ közvéleménye ellen, továbbá, az ENSZ Alapokmánya és határozatai, valamint az emberi jogokról szóló nyilatkozat ellen, s fenyegeti a világ békéjét és biztonságát. Az el nem kötelezettek hangsúlyozzák, hogy az algériai csúcsértekezlet szilárd álláspontra helyezkedett ebben a kérdésben, ésIzraelt a megszállt területek sürgős és feltétel nélküli átadására szólította fel, továbbá a csúcsértekezleten „az arab országoknak segítséget ígértek, hogy megszállt területeiket akár minden eszközzel felszabadíthassák”. Az arab országok rabatt csúcsértekezlete után az ENSZ-Közgyűlés XXIX. rendes ülésszakán történelmi határozatokat hoztak a palesztinai kérdésben, amelyeket az USA-ban és más országokban, ahol a cionisták befolyása érezhető, egyoldalúakrnak neveznek. A Közgyűlés határozata értelmében a Palesztinai Felszabadítási Szervezet megfigyelő státust kapott az ENSZ-ben, a palesztinai népnek pedig elismerték az önrendelkezésre, nemzeti függetlenségre és szuverenitásra való jogát. A koordinációs bizottság márciusi miniszteri szintű havannai értekezletén erélyesen elítélték Izraelt engedetlensége miatt, az USA- nak pedig szemére vetették, hogy Tel Avivot a legkorszerűbb fegyverekkel látja el és „tudatosan arra törekszik, hogy Izraelt a kolonializmus és imperializmus támaszpontjává változtassa, a felszabadítási mozgalmak letörésére használja fel, a fejlődő országok békéje és biztonsága ellen irányuló fenyegetésre és természeti kincseik fosztogatására”. Az el nem kötelezettek megállapítják, hogy Izrael a nemzetközi porondon elszigetelődött az arab országok elleni agresszió és az arab területek megszállása miatt. Az új külügyminiszter képviseli Argentínát Angel Frederico Robledo új argentin külügyminiszter kijelentette, hogy ő vezeti országa küldöttségét az el nem kötelezett országok augusztus 25-étől 29-éig tartó limai értekezletén. Az értekezleten való részvételt a latinamerikai országok többsége, közöttük Kuba, Mexikó, Panama és Peru is megerősítette. Hivatalba lépése után az új argentin külügyminiszter hangsúlyozta, a limai tanácskozásnak olyan nagy jelentősége van, hogy szükségessé teszi a külügyminisztérium vezetőinek részvételét. Az argentin kormány egyébként hitet tett az el nem kötelzett politika folytatása mellett. A perui fővárosban sorra kerülő tanácskozáson először foglalkoznak majd kimerítően a latin-amerikai állapotokkal. A kulcsfontosságú kérdések között szerepel Panama kormányának szuverenitása a csatornaövezet fölött, továbbá a külföldi támaszpontok és a gyarmatok maradványainak felszámolása Latin-Amerikában. A fő hangsúly azonban a kontinens gazdasági problémáin lesz. Tanácskozás Georgetownban a gazdasági kérdésekről A Prensa Latina limai jelentése szerint Georgetownban, Guayana fővárosában ülésttart az el nem kötelezett országok koordinációs csoportja, amely a gazdasági együttműködés kérdéseivel foglalkozik. A négynapos ülésen a limai külügyminiszteri értekezletet érintő konkrét kérdések szerepelnek napirenden. A Koreai NDK kormányának nyilatkozata Che Guk Man, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság belgrádi nagykövete sajtóértekezleten kijelentette: a Koreai NDK reméli, hogy a limai értekezleten az el nem kötelezettek mozgalmának teljes jogú tagjává válik. " Ha ez így lesz, reméljük, hogy az el nem kötelezett országok támogatni fognak bennünket az ENSZ- közgyűlés ülésszakán is — mondta a Koreai NDK nagykövete. A KNDK kormánya köszönetet mondott mindazoknak az országoknak, közöttük Jugoszláviának, amelyek az ENSZ-ben indítványozták „a koreai tűzszünet tartós békévé változtatását és a két Korea önálló és békés egyesítése feltételeinek megteremtését”. A Koreai NDK kormánya nyilatkozatában — amelyet a nagykövet ismertetett sajtóértekezletén — ugyancsak üdvözli azt az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett javaslatot, hogy oszlassák fel a koreai ENSZ-erők parancsnokságát és vonják ki a Dél-Koreában állomásozó amerikai egységeket. Két volt portugál gyarmat kéri felvételét az ENSZ-be Az ENSZ-ből jelenti az UPI.A Zöldfoki-szigetek, valamint Sao Tomé és Príncipe Szigetek, valamikori portugál területek, jelenleg független államok, kérelemmel fordultak a világszervezethez, hogy vegye fel őket tagországai sorába. Kérelmükről a Biztonsági Tanács fog dönteni, illetve a Biztonsági Tanácsnak a tagállamok felvételével foglalkozó bizottsága, s ezt a Közgyűlés fogja véglegesíteni. Egész Olaszország szabadságon Róma, az örök város utcáin a napokban többen beszélnek franciául vagy angolul, mint olaszul. Az olaszok nyaralnak, nagyon kevesen tartózkodnak otthon. Csütörtökön egész Olaszország — a munkások, a tisztviselők és a többiek — tíznapos szabadságra mentek. Becslések szerint jelenleg legalább 30 millió olasz üdül a félsziget 8000 kilométer hosszú tengerpartjának valamelyik strandján. Nagyon sokan a tavakat és a hegyeket keresték fel, hogy hűsölhessenek ezekben a forró augusztusi napokban. Róma, Milánó, Nápoly, Torino, Firenze és a többi olasz nagyváros szinte teljesen elnéptelenedett. Az utcákon legtöbb a külföldi. Az országos szabadságolás egybeesik az augusztus közepi híres Ferragosta ünneppel, amely tíz napig is eltart. Az ünnepet mindenki ki akarja használni, hogy egy kicsit mentesüljön a mindennapi gondoktól. Péntektől kezdve a római üzletek több mint fele zárva tart. Az irodák is elnéptelenedtek. A fővárosban csak Giovanni Leone köztársasági elnök és Luigi Gui belügyminiszter tartózkodik az államférfiak közül. A hónap végén azonban újra felélénkülnek az olasz városok. A fővárosba viszszatérnek az állami és politikai vezetők, s újra felélénkül a politikai élet. Az olasz politikai és gazdasági helyzet egyébként elég nyomasztó és bizonytalan, ezért politikai szempontból az ősz is forrónak ígérkezik. 1. oldal Kissinger beavatkozással fenyegetőzik Portugáliában (Folytatás az 1. oldalról) az ideiglenes megállapodásra vonatkozó megbeszélések Egyiptommal „bizonytalanok, de komolyak”. Ha a megállapodást aláírják, akkor sikerül bizonyos áthidaló kompromisszumot elérni az izraeli és az egyiptomi követelések között — mondta Peres. Hozzátette, hogy Izrael az ideiglenes megállapodás aláírása után is erősíteni fogja biztonságát. Husszein holnap Szíriába érkezik Damaszkuszban hivatalosan közölték, hogy Husszein jordániai király vasárnap hivatalos látogatást tesz Szíriában. A Szíriai hírügynökség jelentése szerint a látogatás tovább erősíti a két ország közötti barátságot és testvériséget.