Magyar Szó, 1975. szeptember (32. évfolyam, 240-254. szám)
1975-09-01 / 240. szám
2. oldal Portugál helyzet : Mi bírják a kormányt Szocialisták, szociáldemokraták és egy kommunista is a kabinetben?-----Az Antunes-csoport Goncalves teljes eltávolítását követeli . Találgatások a FEM pénteki közgyűlése előtt Lisszabonból jelenti a Tanjug. A Fegyveres Erők Mozgalmának péntekre bejelentett közgyűlésére várva Lisszabonban különféle szinteken megbeszélések folynak a várható kormányváltozásról. Egyelőre nem tudni, hogy Aseveda altengernagy, az új miniszterelnök mekkora változtatásokat eszközölt a kabinetben. Némelyek feltételezik, hogy a miniszterek sorában csak két személycsere történik, mások azt bizonygatják, hogy a kormányban helyet kapnak a pártok képviselői, a FÉM három fő irányzatának képviselői pedig elnökhelyettesi tisztséget fognak betölteni. Megfigyelőkszerint feltételezhető, hogy az Aseveđakormányban nem lesz helye Costa Martins munkaügyi miniszternek és Correia Jesuino tájékoztatásügyi miniszternek, akit a szocialisták és Antunes őrnagy hívei úgyszólván naponta támadnak. A napokban azt rebesgették, hogy az új kormányban három szocialista, két szociáldemokrata és egy kommunista miniszter kap helyet. Ami a Fegyveres Erők Mozgalmán belüli erőviszonyokat illeti, sok minden függ attól, hogy milyen álláspontra helyezkednek Antunes hívei. A csoport, mint ismeretes, nyilvánosan szembehelyezkedett a köztársasági elnök utóbbi döntéseivel, s különösen Goncalves tábornok, eddigi miniszterelnök vezérkari főnökké való kinevezését ellenezte. Arra hivatkozva, hogy a hadsereg nyolcvan százalékát képviselik, az Antunes-pártiak azt követelik, hogy Goncalves tábornokot teljesen távolítsák el a döntéshozatalból. A Goncalves-párti irányzat és a szárazföldi hadműveleti parancsnoksághoz tartozó tisztek álláspontja nem ismeretes, aminthogy az sem világos, hogy milyenek az egymás közti kapcsolataik. A helyzet különösen azután bonyolódott, hogy de Carvalho tábornok, a szárazföldi hadműveleti parancsnokság parancsnoka nyilvánosan szembefordult Goncalves tábornokkal. Néhány nap a megállapodásig Kissinger ingajáratban Alexandria és Jeruzsálem között Henry Kissinger amerikai külügyminiszter tegnap Alexandriában hangot adott reményének, hogy Egyiptom és Izrael a napokban aláírja az új sínai csapatszétválasztási megállapodást. Az amerikai diplomácia főnöke Szadat egyiptomi elnök jelenlétében rövid sajtókonferenciát tartott. Az egyiptomi elnök kijelentette: reméli, hogy az egyezményt a közeljövőben megkötik. Mint mondta, a halogatást nem az egyiptomi fél fogja okozni. Az elnök közölte az újságírókkal, hogy az amerikai szakértők jelenléte többé nem probléma. Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy hány egyiptomi katona fog állomásozni a Szuezi-csatorna keleti partján. Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy többé nincs egyetlen áthidalhatatlan probléma sem, ellenben meg kell vitatni néhány technikai jellegű, de rendkívül bonyolult részletet. Hozzáfűzte még, hogy szombat éjszaka Alexandriában és vasárnap reggel Jeruzsálemben rendkívül kedvező légkörben folytak a tárgyalások, s reméli, hogy a nap folyamán további előrehaladás történik. Kilátásba helyezte, hogy ma — a korábbi tervektől eltérően — nem utazik Jordániába, hanem ehelyett Jeruzsálembe látogat, majd onnan visszatér Alexandriába. Palesztin kommandók akciója Felső-Galileában Damaszkuszból jelenti a Reuter. A Palesztina Nemzeti Felszabadítási Frontja nevű szervezet közölte, hogy néhány kommandója Felső- Galileában már tizenegy órája fogva tart több izraeli túszt. „A harcok még mindig folynak” — közölték a szervezet vezetőségében. A kommandók egy izraeli táborban felrobbantottak néhány épületet, többek között a tiszti klubot ,és egy szállodát. Az izraeli katonai szóvivő cáfolta, hogy a kommandóknak túszaik vannak. Nincs engedmény a Meslai rezsimnek Az Afrikai Nemzeti Tanács (ANC) semmiféle engedményt nem ad a rhodesdai konmánynak az alkotmányozó értekezletre vonatkozólag, s továbbra is erélyesen követeli, hogy a kormányzat ismerje el a száműzetésben levő ANC-vezérek mentelmi jogát. Edson Sithole, az Afrikai Nemzeti Tanács tájékoztatásügyi titkára kijelentette: Ian Smith rhodesiai miniszterelnöknek szavatolnia kell a mozgalom vezetőinek mentelmi jogát, vagy pedig folytatnia kell az alkotmányozó értekezletre vonatkozó tárgyalásokat a Victoria-vízesés melletti hídon. Az együttműködés és a szolidaritás terve (Folytatás az 1. oldalról) fejezik ki a dél-afrikai helyzet miatt, amely súlyosan veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Fenyegeti a békét a közelkeleti válság és a palesztinai kérdés is. Az el nem kötelezettek erélyesen követelik, hogy szerezzenek érvényt az ENSZ-határozatoknak, amelyek kimondják, hogy Izraelnek ki kell ürítenie a megszállt arab területeket, és el kell ismernie a palesztin nép nemzeti jogait. Az el nem kötelezettek követelik azt is, hogy alkalmazzák a Ciprussal kapcsolatos ENSZ-határozatokat, amelyeknek értelmében tiszteletben kell tartani a Ciprusi Köztársaság szuverenitását, területi integritását és el nem kötelezettségét, s halogatás nélkül ki kell vonni területéről minden idegen csapatot. A limai értekezlet záródokumentuma rendkívül fontos álláspontokat tartalmaz a latin-amerikai országok politikai és gazdasági emancipációjával kapcsolatban. A külügyminiszterek szolidaritást vállaltak a latin-amerikai népekkel, amelyek harcolnak az imperializmus gazdasági és politikai igája ellen,valamint azért, hogy végérvényesen felszámolják a kolonializmust. Fontos helyet kapott a limai programban a nemzetközi béke és biztonság erősítésével, az el nem kötelezett országok kölcsönös szolidaritásával és segítségnyújtásával kapcsolatos stratégia is. Hála az el nem kötelezett és a többi haladó és békeszerető ország egységének, pozitív változások történtek a világszervezeten belüli erőviszonyokban. Az el nem kötelezettek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete tovább erősödjék. A program politikai részében megállapítják a jövő augusztusban Colombóban sorra kerülő ötödik csúcsértekezlet előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A gazdasági részben leszögezik, hogy az el nem kötelezett országok értékelései és határozatai helytállóaknak bizonyultak, s alapként szolgálnak az új nemzetközi gazdasági rend kialakítására vonatkozó tárgyalásokhoz. Egybehangzó értékelés szerint, a limai értekezlet egyik legnagyobb eredménye az, hogy kimunkálták az el nem kötelezett és más fejlődő országok együttműködésének, szolidaritásának és cselekvőkészségének fejlesztését szolgáló akció tervét. MAGYAR SZÓ Hétfő, 1975. szept. 1. Ma kezdődik a VII. rendkívüli ENSZ- közgyűlés Az ENSZ-ből jelenti a Tanjug. Ma kezdődik New Yorkban az ENSZ-közgyűlés VII. rendkívüli ülésszaka, mintegy folytatásaként a VI. rendkívüli közgyűlésnek, amely egy évvel ezelőtt történelmi jelentőségű nyilatkozatot hagyott jóvá az új nemzetközi gazdasági rend kialakításával kapcsolatban. A mostani ülésszak részvevőit az a kívánság vezérli, hogy higgadt hangnemben és lehetőleg konfrontálódás nélkül folytassák a fejlett és a fejlődőben levő országok dialógusát. A császárságtól a forradalomig (3.) Összeomlik a feudális rendszer Ellenőrzés alá vonják a gyáripart • Megszüntetik a feudalizmust a mezőgazdaságban A Tanjug tudósítójának levele Addisz Abeba, augusztus Az etióp katonai hatóságok, mint ismeretes, saját népének irtásával vádolták meg a korábbi közigazgatást, a Wolo tartománybeli, tragikus eseményeket pedig az emberiség szégyenfoltjának nevezték. A bűnösség és a felelősség kérdését tehát semmiképpen sem lehetett megkerülni, annál kevésbé, mert a korábbi kormányzat nemcsak az éhínséget tagadta, hanem a járványos betegségeket is. 1971-ben, az etiópiai hatóságok az Egészségügyi Világszervezetnek csak néhány ezer feketehimlőmegbetegedést jelentettek be, holott a szervezetnél dolgozó dr. Šušterić jugoszláv orvos megállapította, hogy a betegek száma elérte a 80 000 et. A rákövetkező esztendőben csupán Sidamo tartományban 5000 ember betegedett meg kolerában, de erről a világ tudomást sem szerzett. Etiópia népe évszázadokon át szenvedett éhségtől, vagy ragályoktól, és senki sem jegyezte fel, hányan haltak meg és hányan maradtak életben. Az idő múlásával a nép megtanulta, hogy el kell viselnie a megpróbáltatásokat, s az éhínséget, a járványokat elkerülhetetlen sorscsapásnak tartotta. A fiatal etióp katonatisztek most igyekeznek meggyőzni a népet, hogy írásképpen is lehet élni. Ennek érdekében sok-sok intézkedést is tesznek, éspedig olyanokat, amelyek szocialista jelleggel bírnak. A politikai életben az egypártrendszert választották, a gyáriparban a kormányzat ellenőrzése alá vonták az országos jelentőségű ágakat, a mezőgazdaságban megszüntették a nagybirtokosi rendszert, s elhatározták, hogy a szegény parasztoknak földet adnak. Az iparban kulcsfontosságúnak nyilvánították a cementgyárakat, a vegyipart, a mezőgazdasági gépgyárakat és szerszámgépgyárakat. Az építőipar, a textilipar, a közlekedés és a kereskedelem magánkézben maradhat mindaddig, amíg nem fordul szembe a közérdekekkel. Munkásbizottságok Forradalmi újításokat vezettek be az iparban is. A gyárakat az állam által kinevezett igazgatóval együttműködésben munkásbizottságok fogják igazgatni. E bizottságokat a munkások választják saját soraikból. A tulajdonosokat kártalanítani fogják, s miután kiegyenlítik adó- és egyéb kötelezettségekkel. A vállalati jövedelemből bizonyos hányadot a társadalom- és nyugdíjbiztosítási alapba helyeznek. Ennek köszönhetőleg a beteg és idős munkásoknak többé nem kell rettegniük a jövőtől. A legfontosabb azonban a földreform, amely közvetlen vagy közvetett formában az etióp nép kilenctized részét érinti. A rádió által sugárzott rendelettel bejelentették, hogy ezentúl minden megművelhető földterület a nép kollektív tulajdona lesz, és hogy Etiópiában egyszer s mindenkorra véget vetnek a feudalizmusnak. A katonai hatóságok megtiltották, hogy a mezőgazdasági birtokokon bérmunkásokat foglalkoztassanak, egyszersmind megsemmisítettek minden földdel kapcsolatos adásvételi szerződést. „Sem magánszemélynek, sem ügyviteli vagy más szervezetnek többé nem lehet 10 hektárnál több földje magántulajdonban” — mondja az ideiglenes katonai tanács közleménye. Ennyi földet kaphatnak a föld nélküli parasztok és a hajdani birtokosok, azzal a feltétellel, hogy maguk fogják megművelni. Kapnak földet a mezőgazdasági szövetkezetek is, éspedig ott, ahol ápolják a közös tulajdon tradícióját. Törölték az adósságokat A szóban forgó rendelettel eltöröltek minden feudális adósságot és hasonló kötelezettséget. E rendelkezés különösképpen azért jelentős, mert éhínség idején számtalanszor előfordult, hogy a feudális urak egyegy zsák búzáért vásárolták meg a nyomorgó parasztok földjét. A földreformra vonatkozó közlemény mindössze két hónappal azután következett, hogy a katonai kormányzat államosította a bankokat, a biztosítóintézeteket és a zálogházakat. S ezen intézkedéseivel végrérvényesen a szocializmus mellett foglalt állást. A katonai mozgalom, miután ismertette szándékait és célkitűzéseit, szemben találta magát első ellenségeivel is. A forradalomra ellenforradalom volt a válasz. Az erdőségekbe menekült nagybirtokosok között ott voltak a Biru fivérek is, akik apjuktól 908 840 hektár földet örököltek. Közben mintegy 9 millió nincstelen paraszt a földreformmal megígért tíz hektárnyi földről álmodozik. A katonai hatóságok ötletesen vetettek véget a hűbérurak útonállói tevékenységének: közkegyelemben részesítették mindazokat, akik a császári időkben az erdőségekben kerestek menedéket. Ezek többnyire szegény parasztok voltak, akik nem tudtak fizetni a hűbéruraknak. A napokban vettük hírét, hogy a Biró fivérek végre hurokra kerültek. Feltételezhető, hogy elfogásukat éppen a tőlük és miattuk elmenekült szegény parasztok tették lehetővé. Dusán MIKLIA Angolai helyzet Portugália szembeszáll az agresszióval Az angolai főbiztos megerősítette a dél-afrikai támadás hírét . Az ellenség száz kilométerre behatolt Angolába Az angolai portugál főbizottság szombaton közvetett módon megerősítette a hírt, hogy Angola területére idegen csapatok léptek. Mint mondta, az ország déli vidékein történő súlyos incidensek nemzetközi bonyodalmakat vonhatnak maguk után. — Portugália megteszi a lehetséges intézkedéseket, hogy helyreállítsa a rendet a szóban forgó térségben — jelentette ki a főbiztos. Nyilatkozatában egyébként nem dél-afrikai, hanem csak külföldi csapatokat említett. Hailanda, az MPLA alakulatainak parancsnoka, aki szemtanúja volt a déli országhatárnál történő agreszsziónak, azonban szombaton kijelentette, hogy a dél-afrikai egységek augusztusban több ízben is angolai területre léptek. Akcióikat Kalueque és Ruacana térségében hajtották végre. Augusztus 22-én a legkorszerűbb fegyverekkel felszerelt dél-afrikai alakulatok az MPLA egységeinek hadállásait ostromolták, augusztus 26-án pedig — helikopterek és harckocsik bevetésével — Namacunde városát. Egy napra rá még két várost megostromoltak, miután már 110 kilométerre behatoltak Angola területére. Az MPLA egységei kénytelenek voltak meghátrálni a túlerőben levő ellenség előtt. A VÁMPÍROK ÖSSZEESKÜVÉSE A CHILEI JUNTA HADAT ÜZENT SAJÁT NÉPÉNEK (Z±) Beszélgettem a rendőrökkel is, elmondták, hogy felső parancsra tartóztatták le férjemet, és hogy a légi haderő egyik kaszárnyájába vitték. Sikerült eljutnom Andreas Pachecóhoz, a légierő harmadik csoportjának parancsnokához. Ő azt állította, hogy nem tudja, hol van Hernan. — Itt, nálunk nincs. Biztosan otthon van... — Én a felesége vagyok és mondom, hogy nincs otthon. Pacheco gúnyosan elmosolyodott. — Akkor biztosan elfogták a szélsőbaloldaliak. — Miért tartanák ők fogva? — Hogy megvédjék, asszonyom. Jól tudjuk, hogy a férje fontos személyiség a szélsőbaloldaliak és a kommunisták körében. Kiszolgáltatva a gonosztevők kénye-kedvének Így tartott ez néhány napig. A rendőrök azt mondták, hogy Hernant átadták a légierőnek, Pacheco őrnagy viszont tagadta. A kaszárnyában azt mondták, hogy ott sincs. Podlebho ügyész azt hajtogatta, hogy semmit sem tud. Végül az őrnagy szólalt meg: — Asszonyom, az Ön férje felelős a Z-tervét. (A Z-terv a junta agyszüleménye. Azt állították, hogy a véres államcsínyt csak azért hajtották végre,mert meg akarták akadályozni a Népi Egységfront titkos Z-tervének megvalósulását.) Tudjuk, hogy az osztályán illegális rádióadó volt. Ezért is hallgatjuk ki. . — Ha önök hallgatják ki — szakítottam félbe az őrnagyot —, akkor önök is tartóztatták le. — Nem. Mi azt sem tudjuk, hol van. Keresse meg. Nem sokkal később azonban a légierő egy altisztje révén megtudtam az igazságot. Később más tisztek, akik erről ismerőseiknek beszéltek, igazolták az első értesülés hitelességét. Férjem egész idő alatt a légierő egyik kaszárnyájában volt. Vadállati módon kínozták, az egyik városból a másikba szállították, megpróbálták rákényszeríteni, hogy „ismerje föl” ezt vagy azt az embert, ismerje be” ezt vagy azt a gonosztettet. Megtudtam, hogy Gorba városban a kínzásoktól belső vérzést kapott. A város kórházában Antonio Bacoriso sebész vizsgálta meg. Ezt volt különben az a Baceriso, aki mindjárt az államcsíny után megkaparintotta férjem munkahelyét. Ő jelentette elsőként a hadseregnek, hogy Hernan állítólag „illegális rádióadót használ”. Valójában arról a készülékről volt szó, amely az országos egészségvédelem szolgálatában állt, és nem is tartozott a férjem ellenőrzése alá. Október 2-án egy repülőtiszt közölte, hogy ne keressem tovább a férjemet, mert halott. Én azonban még mindig reménykedtem. Megpróbáltam ismét eljutni Podlebho ügyészhez, mivel tudtam, hogy Hernan élete az ő kezében van. (Folytatjuk)