Magyar Szó, 1975. október (32. évfolyam, 285-300. szám)
1975-10-25 / 294. szám
Szombat, 1975. okt. 25. BÁNATI HÍRADÓ Muzslya 01 és fél mié dinár kár a magaslaterve és belvíz mű A Szervo Mihály Kombinát nem tartotta meg ígéretét Mi lesz a sorsa a muzslyai rétnek, amely 4500 hektárt ölel fel? Mostanában ez a kérdés foglalkoztatja a helybeli földművesszövetkezet illetékeseit és a magántermelőket is. Ezen a területen ugyanis a szövetkezetnek 1850 hektár földje van, a többi pedig a magántermelők tulajdonát képezi. A négy évvel ezelőtti árvíz sem okozott olyan nagy kárt, mint az idei rossz időjárási viszonyok. A magas talajvíz és a nagy belvíz miatt a helybeli szövetkezetnek 5,5 millió dináros, a magántermelőknek pedig hatmillió dináros veszteségük származott. Ehhez még hozzá kell adni, hogy a szövetkezetnek 1 250 000 dinárral nagyobb befektetésre lesz szüksége az őszi munkálatok kivitelezésében, azért, mert az időjárás nem volt kedvező. Eddig ugyanis mindöszsze 500 hektáron fejezték be az őszi munkálatokat. A lemaradás azért következett be, mert a szövetkezetnek nincs megfelelő gépállománya. Sajnos, elmaradt a segítség a Szervó Mihály Kombinát többi trasza részéről. A muzslyai földművesszövetkezet ugyanis ennek a nagy kombinátnak a társultmunka-alapszervezete. Az egyesülés után a kombinát illetékesei meg is ígérték a segítséget, ígéretüket azonban nem tartották meg. A szolidaritásból — amit manapság lépten-nyomon hangoztatunk — elégtelenre vizsgáztak ebben az esetben. A károk részbeni fedezékére a szövetkezet megtett minden intézkedést a községi képviselő-testület illetékeseinél. Meg kell ugyanis jegyezni, hogy a zrenjanini község kimaradt a tartományi szolidaritási alap jegyzékéből. A tartományban úgy vélik, hogy ez a község nem szorul rá az elemi csapás okozta károk csökkentésére, illetve a segélyre. Természetesen ez nem így van, mert a Tisza menti árterületek Aradác, Muzslya, Kricanin és Belő Blato igen is segítségre szorulnak. Ettől eltekintve, annyit elértek, hogy a bank kedvezményes kamat mellett hitelt biztosít a szövetkezetnek és valószínűleg felmentik a személyi jövedelem utáni járulék fizetésének kötelezettsége alól is. A magántermelők pedig adókedvezményt kapnak. A fent említettek azonban a pillanatnyi helyzet megoldását jelentik. Ettől sokkal fontosabb a muzslyai rét jövője. Ilyen szempontból meg is történtek az első intézkedések. A Duna—Tisza —Duna Vízgazdálkodási Vállalat közép-bánáti részlege 700 000 dinárt fordít a meglevő, de elavult csatornahálózat kitisztítására. A munkálatokat rövidesen megkezdik. Emellett kivizsgálják a rét vízlecsapoló rendszere kiépítésének lehetőségét és ezzel kapcsolatban részletes tervet dolgoznak ki. A tervek szerint az építkezések már tavaszra megkezdődnek, mivel az al-dunai erőművek alapjából erre a célra kapnak pénzt. Ezenkívül úgy tervezik, hogy a kataszteri jövedelem utáni vízjárulékot 15 százalékról 24,7 százalékra emelik, s az így befolyt pénzt is a lecsapolórendszer kiépítésére és karbantartására fordítják. Ez nem jelentene akkora megterhelést, mint a víz okozta károk, emellett nemcsak a muzslyai rét, hanem egész Közép-Bánát víz lecsapolását megoldanák. A szövetkezet illetékesei belátták, hogy a kérdéseket főleg saját erejükre támaszkodva kell megoldaniuk. Ezért elhatározták azt is, hogy szorosabb kapcsolatot építenek ki a magántermelőkkel. Nemrégen 5 BMZ típusú traktort vásároltak gyári hitelre. A zöldterv nyújtotta lehetőségeket eddig nemigen használták ki. Ebben az évben pl. 400 000 dinár hitelt kaphatnának, de a termelők részéről kevés az érdeklődő. . Ez azért van, mert a réten bizonytalan a növénytermesztés (az említett okok miatt) és a jószágtenyésztésben sem bíznak a termelők. A helyzet rendezése érdekében a szövetkezet megpályázott egy nemzetközi hitelt is, amely 2 200 000 dinárt tesz ki. Ezt a pénzt az állattenyésztésbe és növénytermesztés korszerűsítésébe fektetik be a magántermelőkkel közösen. Befejezésül megemlítjük, hogy a traszok megalakulásaival megtörténtek a szükséges káderváltozások is. A szövetkezet igazgatója továbbra is PALATÍNUS János. Szükségük lenne még egy közgazdászra és egy tervezőre is, de eddig senki sem jelentkezett a kiírt pályázatra. Dohányfelvásárlás A Virginiáért fizetnek legtöbbet A zrenjanini dohánygyár hitelezi a termelőket A zrenjanini dohánygyár a napokban megkezdte az idei dohánytermés felvásárlását. A szakemberek véleménye szerint az idei dohány sokat termett, a minősége mégis jobb a tavalyinál. A levelek könnyebbek és ez javít a feldolgozáson. Egyébként Közép-Bánságban, főként Berleyt termesztettek — a beültetett területek 90 százalékán. A hátralevő 10 százalékot főként a magyarcsernyei fajta képezi. Jelenleg Vojvoda Stepán és Kornaikon veszik át a dohányt. Ami az idei felvásárlási árakat illeti (az I. osztályúra vonatkozik) a Berley kilójáért 25, az Avaláért 23, a Virginiáért 45 dinárt fizet a gyár. Hat minőségi osztályt különböztet meg. Mint látható, a Virginiáért fizet legtöbbet, ám ezt a fajtát egyelőre csak kísérleti parcellákon termesztik ezen a vidéken. Tudvalevő, hogy a Virginia nagyon keresett a világpiacon is, és ezért a zrenjanini gyár sokat tesz annak érdekében, hogy minél előbb és minél nagyobb területeken honosodjon meg termesztése. Így például Taraš, Elemér, Lukácsfalva, Konak és Neuzina határában is vannak kísérleti parcellák. Legjobban a taraši határban elért hozamokkal dicsekednek. Legjobban a rétföldben terem meg, s ezért újabban az aradáci és a törökbecsei határban is próbálkoznak vele. Termesztését egyedül az nehezíti meg, hogy különleges szárítást igényel: száraz, meleg levegővel kell szárítani tehát különleges szárítókat kell felállítani és ezeket fűteni kell. A gyár azonban felajánlotta, hogy a Virginia termesztésére külön hitelezi a földműveseket és a szükséges kellékeket is beteremti számukra. (1) Kifizetődött a szójabab termesztése Közép-Bánság minden községében jól termett A közelmúltban már írtunk arról, hogy a begaszentgyörgyi és a magyarcsernyei községben milyen jól fizetett a tavasszal nem szívesen vetett szójabab. Most újabb adatokkal igazolhatjuk azokat a korábbi véleményeket, amelyek szerint megfelelő agrotechnikai előkészületekkel közepes esztendőben sem kell tartani rossz szójababterméstől. A zrenjanini községben ■több nagygazdaságon is rekordtermést mértek, a táráéi birtokon például 16 hektárt vetettek s az átlaghozam elérte a hektáronkénti 20 mázsát. A perlezi Sloga több mint 100 hektárt vetett be szójababbal, de sajnos ennek jelentős részét talaj- víz borította el, úgy hogy az átlaghozamokat nem lehetet tárgyilagosan felbecsülni. Mégis úgy vélik, hogy ezeken a parcellákon is átlag 20 mázsa volt a hektáronkénti hozam. Annál önvendetesebb, hogy egy 20 hektáros összefüggő parcelátán (ezt nem károsította meg a víz) a hozam elérte a rendkívüli 35 mázsát. Az écskai földművesszövetkezet 15 hektárt vetett, s az átlaghozam itt is meghaladta a 22 mázsát. Mindez arról tanúskodik, hogy alaptalan volt a tavaszi aggodalom, s a szójabab termesztése is kifizetődő. Nehézségek шisii munkálatokban Kiadón Legnagyobb problémát a cukorrépa jelent A kikindai Bánát Mező- harmadik pedig az, hogy a gazdasági-ipari kombinátban eléggé nagy nehézségek jelentkeztek az őszi munkálatok befejezésében. Tervek szerint e mezőgazdasági munkaszervezet parcelláin 12 328 hektár búzát kellene vetni. Eddig azonban mindössze 2298 hektárt vetettek be,vagyis a tervezett vetésterületnek a 18 százalékát. A búza vetésének optimális határideje e hó 25-éigtart, így teljesen bizonyos, hogy e határidőn belül nem vetik be a tervezett területet. • A lemaradásnak több oka is van. Az első az, hogy az ősz folyamán 45 napig nem esett eső és így a szántók alaposan kiszáradtak. A másik, hogy késnek az őszi kultúrák (a cukorrépa és a kukorica) betakarításával és a kombinátnak nincs jól felszerelt gépparkja, s ez késlelteti a munkálatokat is. A fentiekkel ellentétben azt is meg kell említeni, hogy a kombinátnak az idén nincs különösebb problémája a vetőmag beszerzésével. Van elegendő műtrágya is. A Bánát Mezőgazdasági- Ipari Kombinátban nem elégedettek a kukoricatöréssel sem. A kombinát parcelláin 3324 hektár takarmány- és 920 hektár magkukorica volt ebben az évben. Eddig öszszesen 1091 hektár takarmány- és 600 hektár magkukoricát takarítottak be. A munkaszervezetnek van elegendő kombájnja, tel nem jelent problémát. kétség ezen a területen az, hogy a községben nincs elegendő szárító, Csókán és Zentán kénytelenek szárítani a kukoricát, a szállítás természetesen sok időt vesz igénybe, így késik a kukorica törése is. Legnagyobb problémát a cukorrépaszedés jelent. Ebben az évben 3532 hektár répa volt, eddig mindössze 1473 hektárról szedték fel, vagyis az össz vetésterület 41 százalékáról. A szedést elsősorban az késelelteti, hogy a zrenjanini és a zentai cukorgyár nem bírja olyan ütemben átvenni a cukorrépát, mint amennyit egy nap felszednek, mivel a gyárak tárolóinak kicsi a befogadóképességük. Emellett nincs elegendő szállítóeszköz sem. Egyébként a hozamok igen jók, 400—470 méter mázsa hektáronként. Ebben az évben igen kifizetődő lesz a répa termesztése, csak a fent említett problémákat kell megoldani. A kombinátban 1661 hektár napraforgó volt, a termést teljes egészében betakarították. A hozam eléggé kicsi, 7—16 métermázsa hektáronként. A szóját 343 hektárról takarították be, a hozam igen jó, 18—26, métermázsa hektáronként. Ez azt jelenti, hogy jövőre még nagyobb területet vetnek be ezzel a kultúrával. Az őszi munkálatok befejezésében nehézségek merültek fel, de a kombinát illetékesei remélik, hogy a rendelkezésre álló erők mozgósításával sikeresen áthidalják őket. P.P. Egytálétel minden dolgozónak A törökbecsei községben is népszerű lett az egytálétel, a legutóbbi felmérés szerint, azonban még ma is a munkaviszonyban levők 35 százaléka részesül csak belőle Vagyis más szóval az egytálétel még most is egyfajta privilégium, amelyet főleg az egyébként is jobb helyzetben levő munkaszervezetek dolgozói élveznek. Eddig ugyanis a Kinz, a FOP, a Sokolác, a Polet biztosított dolgozóinak egytálételt, a kisebb munkaszervezetekben egyelőre nem történt semmi. Egyes munkaszervezetek a helyszínen készítik a meleg uzsonnát, a többség azonban a Jadran Vendéglátóipari Vállalat erre a célra korszerűsített, napi kétezer adag ételt készítő konyháját veszi igénybe. A vendéglátóipari vállalatban arról értesültünk, hogy nem használják ki a teljes kapacitást, naponta mintegy 1200 adag egytálételt készítenek. A számítások pedig azt mutatják, hogy ez a vendéglátóipari vállalat még mindig aránylag olcsón, 12 dinárértállítja elő az egytálételt. Vagyis az illető munkaszervezetek nyolcdináros hozzájárulásával a dolgozóknak mindössze négy dinárt ki kellene fizetniük a főtt ételért. A Jadranban megtudtuk, hogy a közeljövőben még egyszer felajánlják, szolgáltatásukat, ha azonban a munkaszervezetek és intéz,mények egy része továbbra sem tanúsít érdeklődést, kapacitásuk kihasználása érdekében kénytelenek lesznek más ügyfél után nézni. A zrenjanini sörgyár már érdeklődött a meleg uzsonna előállítása iránt. A Szakszervezeti Szövetség nemrégiben felhívást intézett a traszokhoz, dolgozói közösségekhez, hogy biztosítsanak egytálételt a dolgozóknak, s valószínűleg hamarosan minden munkaszervezetben ismét napirendre kerül a kérdés. Több mint egymillió dinár az alapokba A bordás földművesszövetkezet kilenchavi elszámolásából kitűnt, hogy ez a társult munka-alapszervezet az elmúlt háromnegyed évben eredményesen gazdálkodott. A búzából átlag 4302 kiló termett hektáronként, kukoricából 6340 kiló, napraforgóból 1704, szójából 1510 és lucernából 8750 kiló. Gondot fordítottak a takarékosságra és a személyi jövedelem munka szerinti kifizetésére. A szorgalmas dolgozók a nyári idényben 5000—6000 dinárt is kerestek. A kedvező időjárás, a takarékosság, a munka szerinti javadalmazás és a jó munkaszervezés eredménye, hogy 125 000 dinár került az alapokba. D. J. Torda Ezt a kérdést teszik fel napról napra a Rákóczii Ferenc és a Táncsics Mihály utca lakói. Az elmúlt esztendőben a falu polgárai igen nagy járulékot szavaztak meg, hogy a legégetőbb problémát, a villanyhálózat korszerűsítését megoldják. A földművesek kataszteri jövedelmük 10 százalékát, a bélgőzök személyi jövedelmük 3 százalékát és a nyugdíjasok nyugdíjuknak a 2 százalékát, az iparosok pedig az adóalap 10 , százalékát fizetik. Azért vállaltak ilyen nagy megterhelést a tordaiak, hogy végre korszerűsíthessék a villanyhálózatot és megoldják a többi égető problémát. A helyi közösség a többi társadalmi-politikai szervezetek jóváhagyásával ez év május 5-én szerződést kötött az újvidéki Elektrovojvodina zrenjanini társultmunka-alapszervezetével a Rákóczi Ferenc és Táncsics Mihály utca villanyhálózatának korszerűsítéséről. A szerződés alapján a helyi közösség május 22-én 261 000 dinárt befizetett az Elektrovojvodina társított beruházási számlájára. A munkálatokat ez év szeptember 15-én kellett volna megkezdeni és október 15-éig befejezni. A helyi közösség eddig türelmesen várta a munkálatok megkezdését és biztatta a polgárokat, hogy október 15- éig rendeződik a villanyhálózat kiépítése. A szerződésben szereplő idő lejárt, viszont a munkálatokhoz még hozzá sem fogtak. A helyi közösség mindent megtesz, hogy a szerződést, realizálják, ha késéssel is. DOBAI József Mikor kezdik meg a villanyhálózat korszerűsítését? 3. oldal Jól halad a terménybetakarítás Az első pár napra megállította az őszi munkálatokat. A szakemberek szerint nagyon jól jött az eső, mivel az őszi szántás lassan haladt a száraz talaj miatt. A zrenjanini Szervo Mihály Mezőgazdasági Kombinátban megtudtuk, hogy az őszi munkálatok most gyorsabban folynak. A talajelőkészítés nagyban folyik. Az idén 7100 hektár búzát vetnek, 2500 hektáron elvetették, ha az időjárás megengedi, az optimális időszakban elvégzik a vetést. A 2226 hektár kukoricából 1150 hektárt már letörtek. Az átlaghozam meghaladja a 75 méter mázsát. A magkukoricából 729 hektárt termeltek, 550 hektárról betakarították a termést, 1560 métermázsa a hozam. Cukorrépát 2360 hektáron termeltek, 850 hektáron fölszedték, 4,3 vagon az átlaghozam. Rekordmenynyiség a repülőtéri triaszban termett, 5 vagon hektáronként. MOLNÁR János Olcsóbb és kelendőbb a szőnyeg Kevesebb az elfekvő áru a zrenjanini szőnyeggyárban erednek. Arról tanúskodnak, hogy a szőnyeg értékesítésének növekedése a múlt hónapban kezdődött, mind a hazai, mind pedig a külföldi piacon. Ez elsősorban is annak tulajdonítható, hogy a gyár régebb óta raktáron levő elfekvő áru eladási árát 15 százalékkal csökkentette, de az azóta készített szőnyeg árát is csökkentette valamelyest. A zrenjanini gyár igen sok szőnyeget szállít a Szovjetunióba, Lenyelországba és Magyarországra. A Szovjetunióba például az idén körülbelül 55 000 négyzetmétert, Lengyelországba pedig 15 000 négyzetmétert szállított, de a kilátások szerint az utóbbiba az év végéig további 30 000 négyzetméter szőnyeget szállít. Az e hó 12-én zárult belgrádi hagyományos divatkiállításon az ország minden részéből kapott, megrendelést a gyár. A Belgrádi Áruház például már a jövő év első felére megrendelt 20 millió dinár értékű szőnyeget. Legnagyobb az érdeklődés az új Tafting szőnyeg iránt. A kereskedelmi osztály tolmácsolása szerint Magyarország is egyre jobban érdeklődik a zrenjanini szőnyeg iránt. Erről tanúskodik az, hogy a gyár meghívást kapott a hónap végén Budapesten sorra kerülő nagy nemzetközi textilipari kiállításra. itt. A tavasz óta felhalmozódott raktárkészlet rohamosan csökken. Csupán október első felében 140 000 négyzetméter szőnyeget adott el a gyár, s ezért kevés híján 300 millió dinárt kapott. Ezek az adatok a zrenjanini Proleter Szőnyeggyár kereskedelmi osztályától