Magyar Szó, 1975. december (32. évfolyam, 329-343. szám)

1975-12-01 / 329. szám

Hétfő, 1975. december 1. MAGYAR SZÓ ★ КШтДЗАВМДИ ÜNNEPSÉGEK VJUMSfiGBflK* KÖZTARSflSAGNfiPI ÜNNEPSÉGEK VflJPfiSaGBAN Gyáravató ünnepség Zentán Az új szerszámgyárnak mintegy 180 munkása lesz — Az összjövedelem jövőre meghaladja a 16, 5 millió dinárt A köztársaság napja al­kalmából Zentán ünnepé­lyes keretek között megnyi­tották a skragujevaci Crvena Zastava Művek új részlegét. Az ünnepségen a munka­szervezetek, a környező köz­ségek, a bankok, a Crvena Zastava és a kraigiujevaci község vezetőin kívül jelen volt Bálint Imre, a JKSZ Központi Bizottsága Elnök­ségének tagja, Móra András mérnök, a Tartományi Vég­rehajtó Tanács alelnöke, Matija Sedlak, a Tartomá­nyi Képviselőház alelnöke és számos más társadalmi­politikai munkás. A vendégeket Seregi Lász­­ló mérnök, a gyár igazgatója üdvözölte, majd Radoljub Mićić, a Crvena Zastava Műveik vezérigazgatójának helyettese mondott beszédet. A zentai gyár építésére mint­egy 51,6 millió dinárt fordí­tottak, az év végéig valami­vel több mint 180 dolgozója lesz. A felszerelést ismert hazai gyáraktól, valamint nyugatnémet és svájci cé­gektől vásárolták. A beru­házáshoz a Crvena Zastava Műveken és a zsentai közsé­gen kívül a Vajdasági Bank és a Belgrádi Bank is folyó­sított kölcsönt. Ezenkívül mintegy 80 dolgozó átkép­zése, továbbképzése költsé­geinek fedezéséhez a kollen­­dai munkaközvetítő intézet zen­tál kirendeltsége is hoz­zájárult. A Crvena Zastava vezér­­igazgatójának helyettese hangsúlyozta, hogy a tech­nológiai folyamat tökéletes elsajátításával, megfelelő szakemberek alkalmazásával a zentai részleg összjöve­delme jövőre már megha­ladhatja a 16,5 millió dinárt. A speciális szerszámokat a Crvena Zastava keretében értékesítik, a későbbiek fo­lyamán pedig az áru expor­tálására is számítanak. A Crvena Zastava fejlesz­ tési tervében a zentai üzem további bővítése is szerepel. Már a közeljövőben autó­javító szerszámokat gyártó részleg építését irányozták elő. Ezt az árut jelenleg na­­gyobbára külföldről hozzák be, és a tervezett beruházás gazdaságilag mindenképpen indokolt. Az új részleg épí­tésére mintegy 25,8 millió dinárt kell előteremteni. Rózsa Gyula, a községi kép­viselő-testület elnöke beszé­dében kiemelte, hogy a kra­­gujevaci és a zentai dolgo­zók összefogásának eredmé­nyeként felépült új gyár a község továbbfejlődése szem­pontjából nagy jelentőségű, mert hozzájárul majd a gaz­daság megszilárdításához. Az ünnepi beszédek után Dudás Tamás, a zentai rész­leg munkása felolvasta a Ti­to elvtá­rsnak küldött üd­vözlő távirat szövegét, majd Móra András mérnök, a Tartományi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, ünnepélye­sen megnyitotta a gyárat. A munkacsarnok megtekintése után a dolgozók és a vendé­gek ebéden vettek részt. K-1 Topolyát jelentős gazdasági vállalkozás vette Metét A topolyai munkaszerve­zetekben, helyi közösségek­ben és iskolákban alkalmi ünnepségeken méltatták a köztársaság napját. A leg­jelentősebb esemény azon­ban pénteken történt, ami­kor a város északi szélén a Krivaja völgyében ünnepé­lyesen elhelyezték az épülő és mesterséges tó duzzasztó gátjának alapkövét, amely­­lyel kezdetét vette az évti­zed egyik legnagyobb gaz­dasági vállalkozása. — Nem újkeletű a mes­terséges tó létesítésének ter­ve, amelynek megvalósulása ezzel kezdetét veszi — mondta Stanislav Škorić, a községi képviselő-testület végrehajtó tanácsának elnö­ke az alapkőletételkor ren­dezett ünnepségen. Hisz ez a kérdés idestova 15 éve fog­lalkoztatja már a község la­kosságát. Az Észak-Bácska vízhálózatának tavaly elfo­gadott kiépítési tervében végre helyet kapott a topo­lyai vízgyűjtő tó terve is. Ige­n jelentős vállalkozás ez gazdasági, vízellátási, turisz­tikai, egészségügyi és sport­szempontból is. Természete­sen nagyban hozzájárul a környék mikroklímájának megváltoztatásához, amely növénytermesztési szempont­ból jelentős. A tó mintegy hat kilométer hosszú lesz és 250 hektárnyi területű. A víz mélysége a gát körül el­éri majd az 5 métert. A gátat a Topolyai Május 1. Építővállalat építi, és a terv szerint 90 munkanap alatt készül el. Egyébként több munka­­szervezetben díszül és ár­tották a köztársaság napja alkalmából. Megemlítjük a vitolkombináti gabonnafeldol­­gozó és forgalmazó vállalat Topolcanka nevű tészitagyá­­rában rendezett ünnepséget, amely egybeesett a gyár üzembe helyezésének tizedik évfordulójával. A Topolyai Színház elő­csarnokában megnyílt a helybeli amatőr festők kiál­lítása, s hasonló kiállítás nyílt Pacséron a Mona Pi­­jade Általános Iskolában is. S. J. Közlemény az 1000 és 20 dináros bankjegyek forgalomba bocsátásáról A Jugoszláv Nemzeti Bank határozata (A JSZSZK Hiva­talos Lapja 55/75 száma) alapján 1975. november 28- án 1000 és 20 dináros címle­tű bankjegyek kerültek for­galomba, amelyek az 1000 és a 20 dináros bankjegyek alap­vető ismertetőjegyeiről szóló határozat (A JSZSZK Hiva­talos Lapja 1­75 sz.) értelmé­ben biztonsági fehér papírból készültek. A bankjegyeket hamisítás elleni látható és rejtett védőelemekkel látták el (szintetikus csík, fluoresz­káló rostok). Az ezer dináros bankjegy színének alaptónusa galamb­­szürke, méretei 163-szor 66 milliméter. A 20 dináros bankjegy szí­nének alaptónusa lila, mére­tei 139-szer 66 milliméter. A címoldal alapvető ismér­vei: Az 1000 dináros bankje­bankje­gyen jobb oldalt egymás alatt a következő szövegek ol­vashatók: A Jugoszláv Nem­zeti Bank elnevezése, a bank­jegy értékjele, a kormányzó és a helyettes kormányzó alá­írása, a kiadás helye és ide­je, a bankjegy sorozata és számának jelei. Az 1000 dináros bankjegy bal ..oldalán a mezőgazdasá­got jelképező rajz helyezke­dik el: leány alak szőlőfürttel, egyéb mezőgazdasági termé­kek, a háttérben pedig me­zőgazdasági gépek és táj. A 20 dináros bankjegy bal oldalán tengeri kikötő és ha­jó rajza látható, a háttérben emelődarukkal. A hátlap ismérvei: A bankjegyek középső ré­szén kör alakú központi ro­­zetta látható kólót táncoló stilizált alakokkal, amelyek a jugoszláv nemzetek és nem­zetiségek testvériségét, egy­ségét és képezik­­ségét és egyenjogúságát jel­képezik. A rozettán kívül négy stilizált díszítőelem fog­lal helyet, belülről a szocialis­ta köztársaságok neve látha­tó, kör alakban latin és cirill­­betűkkel és ezeknek megfe­lelő betűrendben kiírva, kö­zépütt a bankjegy értékjelé­vel (1000, illetve 20). A kör jobb és bal oldalán a bank­jegy betűvel írt értéke olvas­ható. A közp­onti rozetta alatt van a bankjegyhamisítási ti­lalomról szóló bekeretezett figyelmeztető szöveg. A bankjegy jobb oldalán az ország neve olvasható, alatta pedig az értékjelek (1000, illetve 20). A mindkét bankjegyen le­vő valamennyi szöveg latin és cirill ábécével íródott Ju­goszlávia nemzeteinek nyel­vein. j/Sajtük­­. siki Az 1000 dináros bankjegy Becse Új egészségvédelmi létesítménnyel gazdagodott a Nőség Becsén és a község többi helységében is méltókép­pen, a fasizmus felett ara­tott győzelem 30. és az ön­igazgatás bevezetésének 25. évfordulója jegyében ünne­pelték meg november 29-ét, a köztársaság napját. A mintegy 600 dolgozót foglalkoztató Zidar Építő­ipari Vállalatban a község társadalmi és politikai szer­vezeteinek, va­lamint az Épí­tőipari Dolgozók Szakszer­vezete tartományi vezetősé­ge küldöttjének jelenlété­ben átnyújtották a munka­szervezet emléklapját 10 ki­váló dolgozónak, de megem­lékeztek azokról is, akik tíz és tizenöt évet töltöttek a munkaszervezetben, vala­mint a nyugdíjba vonulók­ról is. Az ünnepséget a be­csei kamarakórus föllépése tette még szebbé. Hasonló ün­nepség volt pénteken dél­ben a becsei if­júsági otthon­ban. A Novi Zadrugaz vál­lalat szakszervezetének szer­vezésében jubiláris évfor­dulókat ünnepeltek. A község legnagyobb ün­nepe a várostól 11 kilomé­terre fekvő Radicevicevo faluban volt. A ragyogó napsütésben lezajlott nép­gyűlésen, amelyen a falu la­kosságának zömén kívül részt vettek Becse község társadalmi és politikai szer­vezeteinek, a községi kép­viselő-testületnek és más szervezeteknek a képviselői, köztük Kajári László, a KSZ községi vezetőségének titkára és Jove­n Zakulin, a községi képviselő-testület elnöke is, a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfor­dulóján kívül megünnepel­ték a falu lakossága letele­pedésének 30. évfordulóját, valamint a köztársaság nap­ját. Ez alkalommal átadták rendeltetésének az új, kor­szerűen fölszerelt orvosi ren­delőt. Megemlítjük még, hogy a szép időjárást kihasználva a község autótulajdonosainak zöme rokoni látogatásokat és kirándulásokat tett. L. Gy. — S. O. Zombor A harcosok, a fiatalok és a pionírok találkozóim Zomborban Paško Romas mondott beszédet a központi ünnepségen A kedvező,­­ szinte tavasziias időjárás a köztársaságnapi ünne­pek ideje alatt elsősorban a ki­rándulóknak kedvezett. Zomborban a központi ünnep­ség csütörtökön volt, a hadse­­regotthonban találkozót tartottak a harcosok, a fiatalok és a pio­nírok. A találkozón, amelyen jelen voltak a társadalmi és po­litikai szervezetek képviselői is, Paško Romac néphős emléke­zett vissza a népfelszabadító háború eseményeire a köztársa­ság megalakítására. Elmondta, hogy hazánk népei mindig szem­beszálltak a külső és belső ellen­ségek mesterkedésével, terrorjá­val, és a szocialista önigazgatá­­sú társadalmi rendszer fejlesz­tése mellett szálltak síkra. A találkozón fellépett a Sve­­tozar Markovici- Toza Művelődési Egyesület énekkara is. Az alkal­mi ünnepség részvevői távirat­ban köszöntötték Tito elvtársat. Zomborban a köztársaság nap­ja előestéjén 1300 kisdiák kapott pionírkendőt. Az általános és középiskolákban is megemlékez­tek a köztársaság napjáról: dísz­ülést tartottak. A társult munka alapszerveze­­teiben szintén ünnepi volt a hangulat a köztársaság napja előtt. A Crvena Zastava autó­gyár dolgozói például már pén­teken délben abbahagyták a munkát és alkalmi ünnepségen vettek részt. A Zombori Képzőművészeti ősz Szalonjában ünnepélyesen megnyitották Grigorij Samoni­­lov belgrádi képzőművész önál­ló kiállítását. A Városi Múzeum­ban a ba­tinaci ütközetről készült fényképeket állították ki a köz­társaság napja alkalmából. Ez a válogatás már több vajdasági helységben aratott nagy sikert. Az ünnepek alatt több százan tekintették meg. Közvetlenül az ünnepek előtt osztották ki az idei Novemberi díjakat Zomborban. A zombori oktatásügyi érdekközösség vá­lasztmányának díszülésén az alábbi pedagógusok részesültek ebben a nagy elismerésben: Bez­­dán Margit, Jovanka Jekić, Bo­ros István, Dara Krneta, Ivri Probojeevic, Jelica Piger, Mila Profié, Mil­kia Fandin, T. L. Szoborleleplezés, óvodaavatós Hagyományos zászlódísz­ben ünnepelte Temerin a köztársaság születésnapját. A műsortervezők, igaz, nem készítettek mutatós progra­mot, hanem a munkaszerve­zetekre, intézményekre bíz­ták az ünneplést. Ez adott meghitt hangulatot a köz­társaságnapi ünnepségek­nek. Az ünneplés a hagyomá­nyos pioníravatással kezdő­dött. Pénteken, leleplezték három kiemelkedő szemé­lyiség mellszobrát. Az isko­lává átalakított egykori gró­fi kastély épülete előtt le­leplezték Csáki Lajos for­radalmár mellszobrát. Csá­ki Lajos nevét viseli Teme­­rinben a szakmunkásképző iskola. Kókai Imre temerini születésű spanyol harcos mellszobrát a róla elneve­zett általános iskola előtti téren állították fel. A har­madik mellszobor Szirmai Károlyt ábrázolja. A szin­tén temerini születésű író szobrát ideiglenesen a Kó­kai Imre iskolában helyez­ték el. Megemlékeztek az első te­merini iskola felépítésének 140. évfordulójáról is. Az óvoda új épületének megnyitása péntek délután volt. Az alkalmi ünnepsé­gen, amelyen a legkisebbek mutattak be válogatást az eddig tanult versekből, tán­cokból, jelen voltak a tár­sadalmi és politikai szerve­zetek képviselői, a munka­­szervezetek és a község ve­zető személyiségei. G. B. Gyorsan ment a határátkelés Horgosnál Hosszabb ünnepek alkalmá­val mindig sokan utaznak a szomszédos Magyarországra, ezért nem is olyan egyszerű dolog ilyenkor a határátke­lés. A szabadkaiak és az észak-bácskaiak már meg­szokták, hogy ilyenkor kilo­méteres sorok várakoznak az átkelésre, és hogy az általá­ban néhány órájukba kerül az utasoknak. Bizonyára kellemesen meg­lepődtek most azok az uta­sok, akik a köztársaságnapi ünnepeket Magyarországon kívánták eltölteni és Horgost választották átkelőhelyül, ugyanis a korábbi gyakorlat­tól eltérően ez alkalommal senkinek sem kellett hosszú órákat tölteni a határon. Pén­teken például, amikor több mint 11 000 jugoszláv állam­polgár lépte itt át a határt, senki sem várt fél óránál többet. A következő két nap­ban valamivel több mint 13 000 jugoszláv állampolgár kelt át Horgosnál a határon, de ezeken a napokon sem vett semmilyen fennakadás a munkában. Ezek szerint mintegy 25 000 állampolgá­runk utazott az ünnepek alatt Magyarországra. Már vasárnap megkezdő­dött a kirándulók visszatéré­se is. Az első nap csaknem 8000-en jöttek haza Horgos­nál, de a legtöbb utast mára várják. Máris mindent meg­tettek az illetékesek, hogy a hazatérőknek se keljen so­kat várakozniuk a határon. Mondhatjuk, ez is kellemes meglepetés lesz a kirándulók számára. Cs. J. 3. oldal ünnepségsorozat után pihenés (Folytatás az 1. oldalról) dináros első díjat ketten, 2000 dináros második díjat négyen és 15 000 dináros har­madik díjat ugyancsak né­gyen érdemeltek ki. Ünnepeit a November 29. Húsürigyár munka­közössége Köztársaságunk napját, amely egyben a szabadkai húsgyár napja is, mindig ünnepélyes külsőségek kö­zött tartják meg ebben a nagy munkaszervezetben. Ez alkalommal is, pénte­ken, ünnepi ülést tartott a gyár szakszervezeti alap­szervezete, és gazdag alkal­mi műsorral emlékeztek meg a nevezetes napról. Az ülésen megjutalmaz­ták azokat a dolgozókat, akiket az idén nyugdíjaztak. Ebből a nagyvállalatból 43 dolgozó ment nyugdíjba az idei év folyamán. Ezenkívül jutalmat kaptak azok a dolgozók is, akik leg­alább 20 éve megszakítás nélkül a November 29. Hús­gyárban dolgoznak. CSERVENÁK János

Next