Magyar Szó, 1976. július (33. évfolyam, 194-209. szám)

1976-07-16 / 194. szám

. Oldal Olajprogram az újvidéki kőolaj-finomító új üzeme Amikor hét évvel ezelőtt az újvidéki kőolajfinomító szerény félmillió tonnát kitevő teljesítőképességgel megindult, csak az első lépést tette meg. Most pedig, a közeli napokban kezdődő próbatermeléssel, a finomító keretében megindul a második termelési szakasz is, amelyet az úgynevezett „olajprogram” termelési folyamat keretében építettek ki. A kátyi országút és a csatorna Durva-torkolata között mintegy negyven ezüstfényű hatalmas tartály sorakozik, mindegyik más és más nyersanyag és párlat tárolására szolgál. Ennek az új üzemnek a próbatermelése kezdődik meg a közeli napokban. Termelésünk gerince s az egész új félmillió tonna teljesítőképességű üzemrészleg alapja a gépolajokhoz szükséges származékok előállítása, kitermelése lesz. A nyersanyagot jórészt a zentai határban korábban feltárt velebiti olajmező néven ismert körzet szolgáltatja — mondotta Veselin STANKOVIĆ, a finomító főmérnöke. — Az itt nyert ásványolaj minősége igen alkalmas olyan párlatok nyerésére, amelyeket sokféle ipari olajfajták előállítására használhatunk fel. Hy módon megsokszorozzuk a nyersolaj felhasználási értéket. A velebiti ásványolaj lehetővé teszi a gépolajfélék hosszú sorozatának előállítását, mindazon kenőolaj félékét, amelyeket a Piac keres. A tervek szerint a most meginduló új párolórészlegben nyert párlatokból mintegy 86 féle olajféleséget, tehát a választók széles sorozatát állíthatjuk elő, alkalmazkodva a fogyasztás sokrétű és kényes igényeihez. Melléktermékként pedig még jelentős mennyiségű bitument is nyerünk, melyet az építőipar keres. A velebiti minőségi kőolaj eddig az adorjáni kikötőben gyűjtve a Tiszán került vízi úton, tartályhajókkal, az újvidéki finomítóba, de a közeljövőben a Naftagas egy nyolcvan kilométer hosszú olajvezeték lefektetését tervezi, Adorjántól az újvidéki finomítóiig, s így lehetővé teszi, hogy a vízállástól és időjárástól függetlenül a kőolajellátás folyamatos és egyöntetű legyen. Az újvidéki finomító keretében lényegében két finomító fog működni, éspedig a korábbi légköri pároló, amely üzemanyagot (benzint, fűtőolajat, Ehesel- üzemamyagot stb.) termel, s a most üzem előtt álló olajpároló, amely a gépolajfélék előállításához szolgáltat majd megfelelő nyersanyagot. E két üzem mintegy hatszáz dolgozót foglalkoztat. Az új bővített üzemrészlegben, a korszerűen felépített új olajprogram-párolóban a közeli napokban indul meg a próbatermelés. Ez az új üzem nagy beruházást is igényelt, amelyet részben a finomító saját eszközeiből teremtett elő, részben pedig a Naftagas üzemrészlege, a Jugopetrol, az Újvidéki Bank, valamint a Naftagas kőolajipari kombinát fedez. A próbatermelés a kezdet előtt áll, de már készül a további korszerűsítés, üzemi bővítés terve, amely szerint az újvidéki olajfinomító kapacitását két és fél millió tonnára növelik. Mire a bővítésnek ez a szakasza véget ér, a jugoszláv olajvezeték is elkészül, amely az adriai kikötőből hozza majd az ásványolajat a vajdasági finomítókig. OSZTROGONACZ Iván A romok eltakarításában és az újjáépítési munkálatokban vesznek részt A nemrég Szlovéniát ért katasztrofális földrengés nyomainak eltakarítási munkálataiban és az újjáépítési akecióban egy vajdasági ifjúsági munkásbrigád is részt vesz — hallottuk a SZISZ Tartományi Választmányában tegnap megtartott sajtótájékoztatón. Miután a Szocialista Szövetség Országos Választmánya és a SZISZ Országos Választmányának Elnöksége indítványozta a földrengés sújtotta vidék megsegítésére irányuló akciót, a SZISZ azonnal hozzálátott a megszervezéséhez. Ennek köszönhetően az első váltás már a múlt hónapban megkezdte a szlovéniai földrengés nyomainak az eltakarítását. A munkálatokban július 17-étől augusztus 8-áig vesz részt a Vajdaság nevet viselő brigád is, amelynek tagjait a vajdasági építőipari vállalatok legjobb ifjú szakmunkásai alkotják. A brigád megalakításának előkészítésébe a Szocialista Ifjúsági Szövetség Tartományi Választmányán kívül bekapcsolódtak a munkaszervezetek is. Az ötvenhárom tagot számláló brigádban húsz kőműves, három építésztechnikus, három tetőszerelő, tíz ács, négy asztalos, öt betonos, három vízvezetékszerelő, két villanyszerelő és egy egészségügyi előadó kapott helyet. A brigád parancsnokává a SZISZ indjijai községi választmányának elnökét, Dragán Dubajicot nevezték ki. A brigád ünnepélyes kikísérésére szombaton, július 17-én este hét órakor kerül sor a letenkai építőtáborban. MAGYAR SZÓ Péntek, 1976. július 16. Téglaégető idénymunkásokból gyáripari munkásság (5.) Ék kemencemester Egészen új, tiszta falú, még egyéves sincs az a gyárépület, ahova most utam vezet. Alapkövét 1974-ben a X. pártkongreszszus alkalmából tették le, a termelés pedig már 1975 októberében megindult. Újabb tetőcserépüzemeket a kikindai Toza Markovic épületanyaggyár egy jó ideig nem fog építeni. Az imént említett munkacsarnok befejezésével és az automatizált gépsorok beindításával valójában lezárta fejlesztési programjának ezt a részét: százmillió darabjával az ország cserépgyártásának több mint egyharmadát adja. Itt már semmi sem emlékeztet a város-, illetve a faluszéli füstös kéményű, téglagödrökkel övezett, poros présházakból és ütöttkopott szárítószínekből álló gyárakra. A csarnokok körüli zöld táblákon csaknem 200 fajta virág, cserje és fa díszük. Annak a jelenetnek vagyok szemtanúja, amikor a nyugalomba vonult Varga Dénes, az egykori városi kertész, a Toza Markovic 12 hektáros parkjának megteremtője hasznos tanácsokkal látja el utódját. Kovács Jánost, az egykori vasúti kertészt, aki nemrégiben vette át tőle a zöldterületek gondozását. Szívesen vennék részt kettőjük szakmai megbeszélésén, de most éppen más járatban vagyok. Útközben azért csak azon töröm a fejemet, hogy van-e olyan fogalom, hogy cserépgyári kertész, üzemi kertész. Ahogy végigkalauzolnak a csarnokokon, mindenütt a korszerű gyár jellegzetes látványa fogad: tágas, világos térségek, önműködő gépek, örökmozgó szállítószalagok. Itt-ott néhány munkás műszertáblát ellenőriz, a munkásnők csoportja pedig kiegészítő munkaműveleteket végez. A vákuumprés, a fölös nedvességtartalom elszívása után, szalagszerben nyomja ki magából az agyagot, ezt egy vágószerkezet szabályos tetőcserén nagyságú táblákra vagdossa. Ha most egyet leemelnék közülük, és rálehelnék, akkor az égetés után mikroszkóppal látni lehetne a nyomást, ötezer évvel ezelőtt valamilyen hasonló agyagtáblákra vájták rá pálcikákkal vagy nyíllal az ősi, régesrégen kihalt sumér nép fiai az első ékírás jeleit. Az emberiség első nyelve ez, amelyről írásos feljegyzések maradtak, s egyúttal az első, az őstörténet homályába bevilágító derengés is. De hogy ne térjek nagyon mellékvágányra, elmondom még, hogy a sumerok ismerték meg először a tégla- és cserépégetés titkát is. Az automatikus sajtológép mindent tud — az agyag adagolásától kezdve a szállítószalagra való helyezésig — és azt nagyon gyorsan csinálja: ha jól értettem, egy perc alatt 26 hornyolt cserepet készít. A régi gyárakban egy prést heten szolgálnak ki, itt háromnak a munkáját egy munkás ellenőrzi egy segédjével van. Hosszabban időzök az alagútkemencénél. Az égetés mindig a szakma legkényesebb művelete volt. Emlékszem Ősz Szabó Jánosnak egy HÍD-ban megjelent novellájára, amelynek egyik szereplője, a mester úgy állt bosszút a talpnyaló segédfűtőn, hogy hagyta, hogy összesüsse a téglát, ősz Szabó Jánoson kívül még csak Zsáki József próbálkozott irodalmi igénnyel lefesteni a téglagyári proletársorsot, bár mindkettőjüknél — mozgalmi emberek lévén — az írás mindenekelőtt szolgálat volt. Az összesülés veszélye itt nem áll fenn. Az égetés vezérlése automatikus, a gáz adagolása jól szabályozható, levegővel megfelelő arányban keverhető. A kemence 10 évig üzemelhet, éjjel-nappal, javítás nélkül. Ha valami baj van, azt szirénabúgás jelzi — világosít fel Slobodan Trbić kemencemester. Fehér Istvántól, a másik kemencemestertől azt kérdeztem, hogy ő tulajdonképpen micsoda. Azt mondja, hogy fűtő, amibe én nehezen törődöm bele. Igaz, kemence mellett dolgozik, de egy lapát szenet sem vet rá, lévén az földgáztüzelésű alagútkevence. Inkább ráillene a diszpécser elnevezés, mivel az a dolga, hogy a szabályos időközökben figyelje a műszertáblát, és adott esetekben eldöntse, hogy mi a teendő, példának okáért a kemence energiamérlegét illetően. Az idegen szóval nem tudok megbékélni, ezért kemencemesternek nevezem, amibe ő is beleegyezik, de a riporterben megmarad a kétség, ami igen gyakori, különösen a szakmai nyelv esetében, tekintettel arra, hogy nem anyanyelvi közegben dolgozik. A kemencemester irányította annak idején a munkát a régi körkemencében. Itt aztán a fűtőnek tényleg fűtenie kellett, főleg szénnel. (Egy 30 évvel ezelőtt megjelent újsághír szerint a kikindai Baricsek Károly két vagon fát takarított meg azzal hogy náddal tüzelt). Ezekben a kemencékben valójában a tűz, a hó járta körül a kamrákat, ide kellett berakni a cserepeket, az égetés után pedig kihordani. Ez nemcsak nehéz testi munka volt, hanem egészségtelen is, mert az emberek a kamrában izzadtak, kint pedig — ha hideg volt, vagy esett — áztak, megfáztak. Cipőt sem viselhettek, egyrészt azért, mert drága volt, másrészt pedig mert a melegben kiszáradt a talpbőr és kettétört. Ehelyett a futószalagok hevederjéből készítettek maguknak lábbelit. A földgáztüzelésű szalagútkemencébe — az többivel ellentétben — az áru megy be. A 3700 cseréppel megrakott acélvázas kocsik síneken futó sora folyamatosan halad át az előmelegítő, az erős tüzű és a hűtőszakaszon. A mozgás sebességét az égetéshez szükséges idő határozza meg, tehát nem túlságosan gyors, de azért naponta több mint 100 000 tetőcserepet kiad. Nos, Slobodan Trbić és Fehér István meg két társuk. Tomislav Ivankovic és Dimitrije Putrnik ezt a folyamatot tartják szemmel, éjjel-nappal, az év minden szakában, hétköznap is, ünnepnap is. A kemence nem ismeri a vasárnapot, a szabad szombatot. Az automatizált termelés tehát sok könnyítést, de terhet is hozott. Melyikből van több? — ez itt a kérdés. Ennek megválaszolása azonban már a következő riport témája. KALAPIS Zoltán Legközelebb: Könnyű vagy nehéz az automatizált gyárban. Fehér István kemencemester a műszertábla előtt. (Németh Mátyás felvétele) Egyre gyakrabban: hiánycikk a sertéshús Az ellátás problémáiról tárgyalt a Szocialista Szövetség pancsovai községi választmánya A Szocialista Szövetség pancsovai községi választmánya a napokban tárgyalt az ellátás problémáiról. Erre az ülésre kimerítő elemzést készítettek, amely részletes adatokat tartalmaz az ellátás szervezeti és egyéb problémáiról. Első helyen szerepel a kenyérellátás kérdése. Ezen a téren általában véve kielégítő a helyzet, de eltolódások tapasztalhatók ez ellátás arányosságában. A hét végén és az ünnepek idején pedig általában rendszertelen az ellátás. A kapacitások kielégítőek, de sokszor tévesen becsülik fel a szükségleteket, és így megtörténik, hogy vagy sokat sütnek, vagy nincs elég kenyér. Nagy gond a pékségek elavultsága és a kenyér ára is, amely nem szavatolja a gazdaságos termelést Időnként nagy nehézségek vannak a húsellátással is. A várost a Tanas Mezőgazdasági-Ipari Kombinát két vágóhídja, a Banatski Karnovac-i és pancsovai vágóhíd látja el hússal. Annak ellenére, hogy Dél-Bánát nagy hústermelő, a legkisebb válság is megzavarja a város rendszeres húsellátását. Leggyakrabban disznóhúsban van hiány. Nemcsak az élő sertés felvásárlási ára a hiány oka, hanem a termelés, a feldolgozás és a forgalom hosszú távú együttműködésének a hiánya is. Erről a vidékről nagy mennyiségű sertést és üszőt visznek el más vidékek vágóhídjaira, következésképp az itteni vágóhídiak nyersanyag nélkül, az üzletek pedig hús nélkül maradnak. Különben az 5— 6 hentesüzleten kívül a húst mintegy 30 önkiszolgálóban és néhány élelmiszerüzletben is árusítják. Tehát a lakosság könnyen hozzájuthat az áruhoz, ha az üzletek kapnak eleget. A húsellátásban legfontosabb a tartalékok biztosítása és a csomagolt húsáru értékesítésének megszervezése. Szükség van még két új hentesüzletre is. A város friss tejjel és tejtermékkel való ellátása mind a választék, mind a menynyiség szempontjából egyaránt kielégítő. Egyedül az a kifogásolható, hogy néha nincs elég vaj és minőségi túró. Az épületanyagok közül még mindig hiánycikk a cement, a tüzelőanyag beszerzése pedig egyre bonyolultabb, mert úgyszólván évről évre másfajta fűtésre térnek át a polgárok. Így nehéz meghatározni, mennyi szénre, gázra, fűtőolajra van szükség. Az ipari termékek árusításában nincs nagyobb gond, és az ellátás is rendszeres. Ezzel ellentétben a gyümölcs és főzelékfélék termelése és forgalma még mindig nem oldódott meg, jóllehet már éveik óta vitatkoznak róla. A társadalmi szektor nem érdeklődik a főzelékfélék termesztése iránt, mert nagy beruházásokat és sok munkaerőt követel, az áraik és az értékesítési lehetőségek pedig bizonytalanok. A gyümölcstermelés sokkal biztosabb, és gyümölcsből van is elegendő. Nincsenek meg azonban a lehetőségek sem a gyümölcs, sem a főzelékfélék biztos tárolására. Ezért égetően szükséges egy korszerű hűtőház felépítése. A megfelelő mennyiségű gyümölcs és főzelékfélék biztosítása céljából okvetlenül szükség van fokozottabb és szakosított termelés megszervezésére, a szavatolt árak érvényesítésére, a szerződéses árunak minden termelőtől való kötelező átvételére, raktárhelyiségek építésére és a felesleg feldolgozására vagy kivitelére. Az elemzésből kiderült, hogy a község társadalmipolitikai tényezőire és a társult munka szervezeteire komoly feladatok várnak az ellátás megoldásában. Sok kérdést önigazgatási megegyezőségekel, közös tervek kidolgozásával és társadalmi alapok létesítésével lehet csak tartósabban rendezni. A város polgárai jogosan elvárják, hogy megszűnjenek az ellátásban jelentkező eddigi fogyatékosságok. BELOVAI M. Zentai Hol mit lehet építeni? A zentai községi végrehajtó tanács a napokban foglalkozott az egyéni építkezés meggyorsításának kérdésével és a közművesítési ügyosztály javaslatára meghatározta, hogy a város egyes részein milyen épületeket lehet felépíteni. Ezek szerint a 67. lakótömbben (a Zmaj Jovan Jovanovic és a Dalmát utca kereszteződésénél) csak emeletes házak, a 48. tömbben (a Stanko Hajduk és a Vlada Tomanović utcánál), valamint a 171. tömbben (a Kert utca mögötti részen) pedig csak földszintes családi házak építését engedélyezi. Szőnyegek 15 százalékos árengedménnyel Az Uzor Áruházban a palánkai Pelan Szőnyeggyár termékei most 15 százalékos árengedménnyel szerezhetők be. Ilyen kedvezménnyel korlátlan mennyiségben, több színben, különféle motívumokkal kapható 2x3 és 2,50x3,50-es méretű büksé- és velúranyagokból készült szőnyeg. Vásárlási hitelre is beszerezhető. Th.