Magyar Szó, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)

1976-09-01 / 241. szám

4. oldal Mi lesz az újkukoricával? új sertésár — Nincs fehérjedús erőtakarmány — Esett a kukorica ára ~ Emelik-e a tőkehús árát — Terménytőzsdei elemzés • Az elmúlt héten ismét eltolódás következett be a két­ legfontosabb mezőgazdasági áru árában: fel­emelték a sertés­húsegy­ség­ szorzószámát (ismét megkésve), a korábbi 66 páráról 70 párára (21 di­­­náros szintre), s ugyanekkor a kukorica esetében némi árcsökkenés mutatkozott, mert a kereslet ja­vult, a kínálat azonban tartózkodóbban alakul. A kukorica felhozatala az újbúza és a többi kultúrák betakarítása közötti idő­szakban megélénkült, he­lyet igyekeznek teremteni az igen kedvezőnek ígérke­ző új kukoricatermésnek. Noha a kukorica törése, a hűvös időjárás következté­ben kissé megkésik majd, de most már biztosra ve­hető, hogy az idei kukori­catermés is kiadós lesz. S ezzel nemcsak új szavatok­ árának megszabása kerül előtérbe, hanem az is, mi­ként értékesíthető a piaci fölösleg. A kukorica ára a hazai piacon pillanatnyilag inga­dozó, kereslete gyengült, az eddig tartózkodó kínálat pedig a fokozatosan növeke­dett világpiaci ára lanyha. Most kell felbecsülni a várható hozam mennyi­ségét, a hazai szükség­let keretét — különös tekintettel a javuló ál­lattartásra — s megál­lapítani, milyen mennyi­ség kerülhet exportra. Mert a külföldi piacon ak­­­kor kell megjelennünk, ami­kor ott a legkedvezőbbek a feltételek. Az idén jó ár­ra számíthatunk, mivel a nyugat-európai rendkívüli szárazság következtében ki­adós takarmányhiány jelent­kezett, s így nagy a kérés­lét. Ezt ki lehetne használ­ni, s egyúttal fenntartani a belső árszintet is, egyen­súlyban a termelés szám­adásával. Az újvidéki terménytőzs­de múlt heti összejövete­lein a kukoricáért, tartóz­kodóbb kereslet mellett, a korábbi 2,32—2,35 dinár helyett 2,25—2,30 dináros árat fizettek, lanyha irány­zat és javuló kínálat mel­lett. A sertés felhozatala azon­ban változatlanul igen gyenge, a vágóhidak csök­kentett kapacitással dolgoz­nak, a felvásárolt hússer­tés zömét exportálják és hentesárunak dolgozzák fel, amelynek ára szabadon ala­kul­nat. A tőkehús mindinkább hiánycikk, mivel az ára még az egy év előtti alacsony 0,5646 dináros szorzószám alapján van rögzítve, ma viszont a terepen már 22 dinárt fizetnek az élősúly ki­­­logrammjáért. Ezt a veszteséget a vá­góhidak már aligha fedez­hetik máshonnan. Íme, mi­ként alakult a­­ húsegység szorzószáma és az átlagos sertésár az elmúlt év alatt: A terménytőzsde utóbbi összejövetelein már rekord árat, 21,40—21,50 dinárt fi­zettek a hússertés élősúly­­kilogrammjáért, a terepen ennél többet is. Bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező időszakban, valószínűleg az újkukorica betakarítása, végső eredmé­nye után, sor kerül a vágóállat elsősorban a sertés, va­lamint a kukorica új szavatolt árának meg­állapítására. Ez pedig feltétlenül magával von­ja majd a tőkehús ala­csony szinten rögzített árát is, ennek bizonyos módosítását, hiszen a jelenlegi 21—22 dináros sertésárból a vágó­hidak sehogyan sem fedez­hetik a veszteséget. Ez a tőkehús hiányának alapve­tő oka. De lehet, hogy csak igen mérsékelt ármódosí­tásra kerül sor, s a tőke­hús árkülönbözetét részben kompenzációból fedezik. A fehérjehús előtakar­­mányfélék behozatali kor­látozása miatt nagy a hi­ány s ez kihatással van az állattartás alakulására és minőségére is. Egyébként az elmúlt héten az újbúza ára szilárdan alakult (+18 —19 párával az acélos és 10—12 párával a lágy faj­táknál). A takarmányárpá­ért legutóbb 2,25—2,30 di­nárt, a zabért pedig 2,25 dinárt fizettek. A jelek sze­rint a hússertés ára belát­ható ideig szilárd marad, a kukorica ára viszont hul­lámzóan alakulhat. —ez szorzószám átlag­ár 1974. XII. 0,50 15,00 1975. VIII. 0,5646 17,20 1975. IX. 0,60 18,00 1975. XII. 0,58 17,50 1976. I. 0,60 18,50 1976. II. 0,62 19,00 1976. V. 0,60 18,50 1976. VI. 0.63 19,50 1976. VII. 0,66 20,70 1976. VIII. 0,70 21,50 Kilencmilliárd kilowattóra évente Új áramfejlesztő Obrenovacon Az Obrenovac hőerőmű szakemberei egy újabb, har­madik áramfejlesztőt szerel­nek fel. A 305 megawatt erős­ségű aggregátor szeptember elején kezdi meg a próbater­melést. A létesítmény építé­se három évig tartott. A vállalat még három 305 megawatt erősségű áramfej­lesztőt épít. Építésüket 1979- ig fejezik be. Ha megindul a munka, az Obrenovac hőerő­mű évente kilencmilliárd ki­lowattóra energiát fejleszt majd. Ez kétszeresen a vas­kapui vízi erőmű energiater­melésének. Külkereskedelem Növekedett a kivitel, csökkent a behozatal Júliusban a kivitel 18 szá­zalékkal növekedet a tavalyi év azonos hónapjához ké­pest, míg a külföldi piacon való vásárlás ugyanennyi szá­zalékkal csökkent. A Szövet­ségi Statisztikai Intézet ada­tai szerint a kivitel júliusban elérte a 6 milliárd 819 millió dinárt, a behozatal pedig a 9 milliárd 201 millió dinárt. Az elmúlt hét hónapban köztársaságaink és tartomá­nyaink érezhetően növelték termékeiknek a külföldi pia­con való értékesítését. Ebben főleg Bosznia-Hercegovina exportszervezetei vezetnek, 37 százalékkal növelték a ki­vitelt. A vajdasági gazdaság 35 százalékkal többet expor­tált, mint tavaly hét hónap alatt. Valamennyi iparág kivite­le növekedett. A faipar 66 százalékkal, az élelmiszer­­ipar 33, a fémipar 32, a bőr­és cipőipar pedig 31 száza­lékkal nagyobb kivitelt való­sítot­t meg. A textilipar 29, a villamossági ipar pedig 16 százalékkal többet exportált." Bátorító tény, hogy nagy­mértékben növekedett az ipa­rilag fejlett országokba való kivitelünk: ezekbe 41, a szo­cialista országokba 14, a fej­lődő országokba pedig 8 szá­zalékkal volt nagyobb a kivitel. Ezzel szemben a fej­lett országokból való behoza­tal 22, a fejlődő országokból pedig 11 százalékkal csök­kent. A szocialista országok­ból azonban 12 százalékkal többet importáltunk. Az Újvidéki Vásár dolgozói közösség közös szol­gálata (Novi Sad, Hajduk Velikova 11.) PÁLYÁZAT ÚTJÁN FÖLVESZ­I A SZABAD MUNKAHELYRE: 1. IGAZGATÓT A KÖZÖS SZOLGÁLAT MUNKAKÖZÖSSÉGBE (nem újraválasztás). FELTÉTELEK: — egyetemi vagy főiskolai végzettség, közgazda­sági vagy jogi kar, 6 illetve 8 évi gyakorlat, ennek fele vezető állásban, — egy világnyelv ismerete, — megfelelő erkölcsi és politikai magatartás a funkció betöltésére,­­ — megfelelő szervezői rátermettség, — eddigi sikeres munka, — nincs akadálya annak, hogy ezt a funkciót betöltse. Személyi jövedelem a jövedelemel­osztásról szóló önigazgatási megegyezés sze­rint. A pályázat a megjelenése utáni 15. napon zá­rul: 1120­1. Közgazdaság A nemzeti jövedelem alakulása Szlovéniái(!) Szlovénia társadalmi ter­méke az 1975. évben 84 mil­liárd dinár, a nemzeti jöve­delem pedig 74,4 milliárd di­nár volt. A statisztikai ada­tok szerint a lakosonkénti nemzeti jövedelem a köztár­saságban elérte a 41 340 di­nárt, illetve a 2400 dollárt. Az 1971—1975. időszakban Szlovénia társadalmi termé­ke évi 6,5 százalékkal emel­kedett. Öt év alatt a reális növekedés 37 százalék volt (az iparban 50 százalék). A névleges emelkedés természe­tesen jóval nagyobb szintet ért el. A múlt középtávú idő­szak első évében 32,6 milli­árd dinár értékű társadalmi terméket, 29,3 milliárd di­nár nemzeti jövedelmet, illet­ve lakosonként 16 852 dinárt valósítottak meg. 1976-tól 1980-ig az egész gazdaság társadalmi terméké­nek évi 6 százalékos emelke­dését tervezik. M­ikor megmondom a foglalkozásomat, még jobban kigömbölyö­­dik az arca, nevet: — Ne­hogy maga is azt írja majd rólunk, amit valamelyik nap az egyik kollégája. Megkérdezni sem merem, hogy mit írt szegény kollé­ga, de nem is kell, mert mondja, meg sem állva a ne­vetésben. — Iksz ipszilon iskolában tevékeny pedagógiai munka folyik. Ezt­ írta a kollégája. Illetve hát a rádióban hal­lottuk. A biológiai szakos kolléga, aki velem szemben ült a tanáriban, akkorát rö­högött, hogy majd lesodor­ta a vizeskancsót az asztal­ról. Hallották ezt? — ful­doklóit a röhögéstől. Min­denki hallotta. Én csak most hallom elő­ször ettől a gömbölyded, jó negyvenes pedagógustól, ve­le együtt nevetett, de úgy, mint aki keserűset szopogat a szájában. Kint állunk szép családi háza udvarán, gyönyörkö­dünk az őszi virágokban. A gyepszőnyegben. A gyepsző­nyeg egyik sarkában hajla­dozó nyírfában. Pedig a fen­ti jelenet után nagyon a nyelvem hegyén van, hogy megkérdezzem tőle: a tanár úrnak melyik a fő tevékeny­sége: a pedagógia vagy a kertészkedés? Jó, hogy nem kérdeztem meg, mert nemsokára alig­hanem nagyon elszégyell­tem volna magam. — Ez meg itt a privát műhelyem — invitál egy nyárikonyhaszerűség felé. — Nagyon szeretem a szerszá­mokat, itt összegyűjtöm azo­kat is, amelyekre már sem­mi szükség. Itt van például ez a favilla. Fogja csa­k meg, milyen könnyű. Ezeréves ta­pasztalat tökélye. Afféle barkácsműhely, sok kalapáccsal, fogóval, véső­vel, fűrésszel. Akárcsak kint az udvarban, itt is pedáns rend. — Gyakran megfordulnak nálunk a diákjaim. Borzasz­tóan restellném, ha itt ren­detlenséget látnának, ha a kiskapun belül szemétbe botlanának. Mellékesen ház­tartástant is tanítok. — Mellékesen? — Úgy értem, nem ez a szakom. De nagyon szere­tem, vizsgám is van belőle. No meg hát ez itt, amit lát — tárja szét a kezét. — Az ember a tetteivel vizsgázik, hogy mondjak én is egy frázist, mint a kollégája a rádióban. Azon ritka emberek közé tartozik, akiknek a dicsek­vése nem bántó, nem visz­­szatetsző. Nem is tűnik di­csekvésnek. Itthon fúr, fa­rag, kertészkedik, méhész­­kedik, a faluban ott hadako­zik minden gyűlésen, mégis mindenekelőtt tanár, ízig­­vérig áz. Tehát nemcsak az iskolában, hanem a gyűlé­seken és saját háza táján is. Ezt előbb tudtam róla, mielőtt személyesen megis­mertem volna. — Szeretem a komplett embereket — mondja. Kövér, kerek, mintha min­dig jókedve volna. — Legyen az emberben mindig lendület, élet, ele­venség. Azt szeretem. Pe­dagógusnak tartom magam, mégis mindig dühbe guru­lok, elönti az agyamat a vér, amikor ezeket a suhan­cokat látom. Nincs bennük semmi lendület. Néhány év­vel ezelőtt ez még mind esti lógó szemű diákom volt. Úgy szívták magukba a tu­dást, mint a spongya. Tüzelt a fülük, úgy figyeltek. És most egy egész nyarat ké­pesek átlustálkodni. Csak meditálnak, mint az indiai szentek. ■— És a maga fia? — Róla beszélek. Főkép­pen róla. M­ost nem nevetgél,­­ nem olyan gömbölyű az arca sem. Kollé­gái a legjobb pedagógusnak tartják, kis mennyország a háza, neve, becsülete van a faluban, az egész ember csakugyan tele energiával, lendülettel, valami mégis nagyon bántja. Elébem áll, fenyegetően tartott ujjal. — Nehogy holnap azt ol­vassuk az újságban, hogy iskolánkban tevékeny peda­gógiai munka folyik. Ilyes­mivel csak az újságírók lel­kesítik saját magukat. Min­ket nem­ írja meg inkább, amit látott. (ni) Hog­y milyen munka folyik? MAGYAR SZÓ Szerda, 1976. szept. I­ A vranjei Kostana cipőgyár kiszállítja termékeinek felét A vranjei Koštana Cipő­gyár ez évi termelésének fe­lét a Szovjetuniónak, Len­gyelországnak, Svédország­nak, a Német SZK-nak, Csehszlovákiának és egyéb európai országoknak szánta. Csa­k a szovjet vevőknek 250 ezer pár cipőt szállít, Svédországba pedig 50 ez­ret. A vranjei cipőgyár ter­ve szerint 1976-ban a kivi­tel 70 millió dinár devizajö­vedelmet valósít meg, jóval többet, mint tavaly. Mirko Dimitrij­evic, a gyár igazgatója közölte, hogy a cipőgyártási tervet 11 száza­lékkal teljesítették túl. Az idén 80­0 ezer pár cipőt szál­lítanak piacra. • A nagyobb hazai rendelés és a kivitel segítségével je­lentősen csökkentették a készletet. A kollektíva intéz­kedéseket foganatosított a minőség javítása és a szál­lítási határidők szigorú be­tartása céljából. A napok­ban várják az új gépek fel­szerelését, amelyek elősegí­tik a termelékenység növe­lését és a nehézségek kikü­szöbölését. a piaci elvben kristálytiszta, szinte szégyen lenne folyton, is­mételni: a termelési körben mindenki a lehető legtelje­sebb mértékben hozzájárulás a maga termelési területén a jövedelem megteremtéséhez, s a végén hozzájárulásá­nak arányában részesül a nyereségből. Közösen vállalják a kockázatot, arányosan osztják a nyereséget a termelési körben. Elvben tehát nincs dilemma. A gyakorlatban azonban gyakori az olyan helyzet, mint például a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésének meghonosítása idején volt, tudniillik, hogy az állattenyésztő, aki a kitermelt hús kilója után valósította meg személyi jövedelmét, úgy gon­dolkozott, hogy rendes ember az állatorvos, sok mindent tud, talán valóban meg lehet mesterségesen is terméke­nyíteni a tehenet vagy üszőt, de hátha téved. Biztos, ami biztos, amióta világ a világ, a bika mindig megbízható volt. S a mesterségesen megtermékenyített tehénre még ráengedte a bikát. A termelési körben helyenként most is úgy véleked­nek, hogy rendben van az, ami majd a végén jár, de a leglényegesebb az, amit most kap:a társult munka alap­szervezete. Ezért van a dilemma, pontosabban a harc, hogy a társult munkáról szóló törvény, tervezetének ellenére, piaci áron számoljanak el egymás között a termelési kör­ben. Nyilvánvaló tehát, hogy aki ezt követeli, és aki ezt felveti, annak nem sikerült megértenie a társult munká­ról szóló törvény tervezetének lényegét. Mert a törvény lényege éppen abban rejlik, hogy teljes termelési körö­ket kell szervezni és beállítani, a nyersanyagtermeléstől a forgalmazásig és az egész termelés finanszírozásáig. Más szóval csak úgy kaphatja meg mindenki munkájának tényleges ellenértékét, ha a nyersanyagtermeléstől a for­galmazásig és a termelés pénzellátásáig elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással. Minden részvevőnek lelllki­­ismeretétől, odaadásától, becsületétől függ a végeredmény. Ennélfogva a végeredményből, vagyis a nyereségből való részesedése is­ , természetes és logikus, hogy most, a társult mun­káról szóló törvény tervezetének nyilvános véleményezé­sekor felvetődnek a kételyek is. Mi lesz, hogyha, tegyük fel,­ a termelési körben dolgozó öntöde kiváló minőséget nyújt, s ha a megmunkáló osztály is hivatásának­ ma­gaslatán áll, a szerelő­ részleg viszont elrontja a többi em­ber munkájának eredményét? Hogyan osszák el ez eset­ben a nyereséget vagy a veszteséget? Nem vitás, hogy az egymásrautaltság szükségét kell­­felfogni az öntödében, a megmunkáló részlegben épp úgy, mint a szerelő-részlegben. Mert előfordulhat a fordított­ja is, hogy ugyanis az öntők fuseréinak ér valamit, s hiá­ba a többiek igyekezete. Nyilvánvaló, hogy a korszerű termelés munka- és erkölcsi kódexét kell itt a legszigo­rúbban érvényesíteni és meghonosítani. Mert nem vitás, hogy a termelési körben mindenki becsaphatja a mási­­kat, de az is nyilvánvaló, hogy semmilyen szervezéssel és ellenőrzéssel sem veheti senki észre olyan könnyen a rossz munkát, a hanyagságot, mint az együttműködő, egy ter­melési körben dolgozó munkások és szakemberek. S az sem vitás, hogy az ő egymásra hatásukkal lehet a legegy­szerűbben és legtermészetesebben a legkisebbre csökken­teni a selejtet, a legmagasabbra emelni az öntudatot, a munkabecsületet. A munkás a legnehezebben a munkást csapja be. Pon­tosabban, sohasem csapja be, ha felismeri, hogy vala­mely eljárásnak ez lenne a következménye. Lényegében ennek az érdeknek a felismerésén alapul a társult mun­káról szóló törvény tervezete. S erre épül a termelést ki­egészítő és kikerekítő társulás igénye. LOVAS István Szerbiában Trafóállomás tizenkét községnek Kragujevacon folyamatban van egy új 380 kilovoltos tra­fóállomás építése. A vaska­pui vízi erőművel és az obre­novaci hőerőművel kapcsol­­ják majd össze, valamivel ké­sőbb pedig Kralj­evón ke­resztül Kosovóval is. Ezáltal 12 šumađijai és Morava mel­léki község területén biztosít­ják a villanyáramot kellő mennyiségben. A trafóállo­más építésére és a távveze­ték lefektetésére, amelyek­nek év végéig kell elkészül­niük, 623 millió dinárt irá­nyoztak elő.

Next