Magyar Szó, 1976. szeptember (33. évfolyam, 241-270. szám)
1976-09-01 / 241. szám
4. oldal Mi lesz az újkukoricával? új sertésár — Nincs fehérjedús erőtakarmány — Esett a kukorica ára ~ Emelik-e a tőkehús árát — Terménytőzsdei elemzés • Az elmúlt héten ismét eltolódás következett be a két legfontosabb mezőgazdasági áru árában: felemelték a sertéshúsegység szorzószámát (ismét megkésve), a korábbi 66 páráról 70 párára (21 dináros szintre), s ugyanekkor a kukorica esetében némi árcsökkenés mutatkozott, mert a kereslet javult, a kínálat azonban tartózkodóbban alakul. A kukorica felhozatala az újbúza és a többi kultúrák betakarítása közötti időszakban megélénkült, helyet igyekeznek teremteni az igen kedvezőnek ígérkező új kukoricatermésnek. Noha a kukorica törése, a hűvös időjárás következtében kissé megkésik majd, de most már biztosra vehető, hogy az idei kukoricatermés is kiadós lesz. S ezzel nemcsak új szavatok árának megszabása kerül előtérbe, hanem az is, miként értékesíthető a piaci fölösleg. A kukorica ára a hazai piacon pillanatnyilag ingadozó, kereslete gyengült, az eddig tartózkodó kínálat pedig a fokozatosan növekedett világpiaci ára lanyha. Most kell felbecsülni a várható hozam mennyiségét, a hazai szükséglet keretét — különös tekintettel a javuló állattartásra — s megállapítani, milyen mennyiség kerülhet exportra. Mert a külföldi piacon akkor kell megjelennünk, amikor ott a legkedvezőbbek a feltételek. Az idén jó árra számíthatunk, mivel a nyugat-európai rendkívüli szárazság következtében kiadós takarmányhiány jelentkezett, s így nagy a kéréslét. Ezt ki lehetne használni, s egyúttal fenntartani a belső árszintet is, egyensúlyban a termelés számadásával. Az újvidéki terménytőzsde múlt heti összejövetelein a kukoricáért, tartózkodóbb kereslet mellett, a korábbi 2,32—2,35 dinár helyett 2,25—2,30 dináros árat fizettek, lanyha irányzat és javuló kínálat mellett. A sertés felhozatala azonban változatlanul igen gyenge, a vágóhidak csökkentett kapacitással dolgoznak, a felvásárolt hússertés zömét exportálják és hentesárunak dolgozzák fel, amelynek ára szabadon alakulnat. A tőkehús mindinkább hiánycikk, mivel az ára még az egy év előtti alacsony 0,5646 dináros szorzószám alapján van rögzítve, ma viszont a terepen már 22 dinárt fizetnek az élősúly kilogrammjáért. Ezt a veszteséget a vágóhidak már aligha fedezhetik máshonnan. Íme, miként alakult a húsegység szorzószáma és az átlagos sertésár az elmúlt év alatt: A terménytőzsde utóbbi összejövetelein már rekord árat, 21,40—21,50 dinárt fizettek a hússertés élősúlykilogrammjáért, a terepen ennél többet is. Bizonyosra vehető, hogy az elkövetkező időszakban, valószínűleg az újkukorica betakarítása, végső eredménye után, sor kerül a vágóállat elsősorban a sertés, valamint a kukorica új szavatolt árának megállapítására. Ez pedig feltétlenül magával vonja majd a tőkehús alacsony szinten rögzített árát is, ennek bizonyos módosítását, hiszen a jelenlegi 21—22 dináros sertésárból a vágóhidak sehogyan sem fedezhetik a veszteséget. Ez a tőkehús hiányának alapvető oka. De lehet, hogy csak igen mérsékelt ármódosításra kerül sor, s a tőkehús árkülönbözetét részben kompenzációból fedezik. A fehérjehús előtakarmányfélék behozatali korlátozása miatt nagy a hiány s ez kihatással van az állattartás alakulására és minőségére is. Egyébként az elmúlt héten az újbúza ára szilárdan alakult (+18 —19 párával az acélos és 10—12 párával a lágy fajtáknál). A takarmányárpáért legutóbb 2,25—2,30 dinárt, a zabért pedig 2,25 dinárt fizettek. A jelek szerint a hússertés ára belátható ideig szilárd marad, a kukorica ára viszont hullámzóan alakulhat. —ez szorzószám átlagár 1974. XII. 0,50 15,00 1975. VIII. 0,5646 17,20 1975. IX. 0,60 18,00 1975. XII. 0,58 17,50 1976. I. 0,60 18,50 1976. II. 0,62 19,00 1976. V. 0,60 18,50 1976. VI. 0.63 19,50 1976. VII. 0,66 20,70 1976. VIII. 0,70 21,50 Kilencmilliárd kilowattóra évente Új áramfejlesztő Obrenovacon Az Obrenovac hőerőmű szakemberei egy újabb, harmadik áramfejlesztőt szerelnek fel. A 305 megawatt erősségű aggregátor szeptember elején kezdi meg a próbatermelést. A létesítmény építése három évig tartott. A vállalat még három 305 megawatt erősségű áramfejlesztőt épít. Építésüket 1979- ig fejezik be. Ha megindul a munka, az Obrenovac hőerőmű évente kilencmilliárd kilowattóra energiát fejleszt majd. Ez kétszeresen a vaskapui vízi erőmű energiatermelésének. Külkereskedelem Növekedett a kivitel, csökkent a behozatal Júliusban a kivitel 18 százalékkal növekedet a tavalyi év azonos hónapjához képest, míg a külföldi piacon való vásárlás ugyanennyi százalékkal csökkent. A Szövetségi Statisztikai Intézet adatai szerint a kivitel júliusban elérte a 6 milliárd 819 millió dinárt, a behozatal pedig a 9 milliárd 201 millió dinárt. Az elmúlt hét hónapban köztársaságaink és tartományaink érezhetően növelték termékeiknek a külföldi piacon való értékesítését. Ebben főleg Bosznia-Hercegovina exportszervezetei vezetnek, 37 százalékkal növelték a kivitelt. A vajdasági gazdaság 35 százalékkal többet exportált, mint tavaly hét hónap alatt. Valamennyi iparág kivitele növekedett. A faipar 66 százalékkal, az élelmiszeripar 33, a fémipar 32, a bőrés cipőipar pedig 31 százalékkal nagyobb kivitelt valósított meg. A textilipar 29, a villamossági ipar pedig 16 százalékkal többet exportált." Bátorító tény, hogy nagymértékben növekedett az iparilag fejlett országokba való kivitelünk: ezekbe 41, a szocialista országokba 14, a fejlődő országokba pedig 8 százalékkal volt nagyobb a kivitel. Ezzel szemben a fejlett országokból való behozatal 22, a fejlődő országokból pedig 11 százalékkal csökkent. A szocialista országokból azonban 12 százalékkal többet importáltunk. Az Újvidéki Vásár dolgozói közösség közös szolgálata (Novi Sad, Hajduk Velikova 11.) PÁLYÁZAT ÚTJÁN FÖLVESZI A SZABAD MUNKAHELYRE: 1. IGAZGATÓT A KÖZÖS SZOLGÁLAT MUNKAKÖZÖSSÉGBE (nem újraválasztás). FELTÉTELEK: — egyetemi vagy főiskolai végzettség, közgazdasági vagy jogi kar, 6 illetve 8 évi gyakorlat, ennek fele vezető állásban, — egy világnyelv ismerete, — megfelelő erkölcsi és politikai magatartás a funkció betöltésére, — megfelelő szervezői rátermettség, — eddigi sikeres munka, — nincs akadálya annak, hogy ezt a funkciót betöltse. Személyi jövedelem a jövedelemelosztásról szóló önigazgatási megegyezés szerint. A pályázat a megjelenése utáni 15. napon zárul: 11201. Közgazdaság A nemzeti jövedelem alakulása Szlovéniái(!) Szlovénia társadalmi terméke az 1975. évben 84 milliárd dinár, a nemzeti jövedelem pedig 74,4 milliárd dinár volt. A statisztikai adatok szerint a lakosonkénti nemzeti jövedelem a köztársaságban elérte a 41 340 dinárt, illetve a 2400 dollárt. Az 1971—1975. időszakban Szlovénia társadalmi terméke évi 6,5 százalékkal emelkedett. Öt év alatt a reális növekedés 37 százalék volt (az iparban 50 százalék). A névleges emelkedés természetesen jóval nagyobb szintet ért el. A múlt középtávú időszak első évében 32,6 milliárd dinár értékű társadalmi terméket, 29,3 milliárd dinár nemzeti jövedelmet, illetve lakosonként 16 852 dinárt valósítottak meg. 1976-tól 1980-ig az egész gazdaság társadalmi termékének évi 6 százalékos emelkedését tervezik. Mikor megmondom a foglalkozásomat, még jobban kigömbölyödik az arca, nevet: — Nehogy maga is azt írja majd rólunk, amit valamelyik nap az egyik kollégája. Megkérdezni sem merem, hogy mit írt szegény kolléga, de nem is kell, mert mondja, meg sem állva a nevetésben. — Iksz ipszilon iskolában tevékeny pedagógiai munka folyik. Ezt írta a kollégája. Illetve hát a rádióban hallottuk. A biológiai szakos kolléga, aki velem szemben ült a tanáriban, akkorát röhögött, hogy majd lesodorta a vizeskancsót az asztalról. Hallották ezt? — fuldoklóit a röhögéstől. Mindenki hallotta. Én csak most hallom először ettől a gömbölyded, jó negyvenes pedagógustól, vele együtt nevetett, de úgy, mint aki keserűset szopogat a szájában. Kint állunk szép családi háza udvarán, gyönyörködünk az őszi virágokban. A gyepszőnyegben. A gyepszőnyeg egyik sarkában hajladozó nyírfában. Pedig a fenti jelenet után nagyon a nyelvem hegyén van, hogy megkérdezzem tőle: a tanár úrnak melyik a fő tevékenysége: a pedagógia vagy a kertészkedés? Jó, hogy nem kérdeztem meg, mert nemsokára alighanem nagyon elszégyelltem volna magam. — Ez meg itt a privát műhelyem — invitál egy nyárikonyhaszerűség felé. — Nagyon szeretem a szerszámokat, itt összegyűjtöm azokat is, amelyekre már semmi szükség. Itt van például ez a favilla. Fogja csak meg, milyen könnyű. Ezeréves tapasztalat tökélye. Afféle barkácsműhely, sok kalapáccsal, fogóval, vésővel, fűrésszel. Akárcsak kint az udvarban, itt is pedáns rend. — Gyakran megfordulnak nálunk a diákjaim. Borzasztóan restellném, ha itt rendetlenséget látnának, ha a kiskapun belül szemétbe botlanának. Mellékesen háztartástant is tanítok. — Mellékesen? — Úgy értem, nem ez a szakom. De nagyon szeretem, vizsgám is van belőle. No meg hát ez itt, amit lát — tárja szét a kezét. — Az ember a tetteivel vizsgázik, hogy mondjak én is egy frázist, mint a kollégája a rádióban. Azon ritka emberek közé tartozik, akiknek a dicsekvése nem bántó, nem viszszatetsző. Nem is tűnik dicsekvésnek. Itthon fúr, farag, kertészkedik, méhészkedik, a faluban ott hadakozik minden gyűlésen, mégis mindenekelőtt tanár, ízigvérig áz. Tehát nemcsak az iskolában, hanem a gyűléseken és saját háza táján is. Ezt előbb tudtam róla, mielőtt személyesen megismertem volna. — Szeretem a komplett embereket — mondja. Kövér, kerek, mintha mindig jókedve volna. — Legyen az emberben mindig lendület, élet, elevenség. Azt szeretem. Pedagógusnak tartom magam, mégis mindig dühbe gurulok, elönti az agyamat a vér, amikor ezeket a suhancokat látom. Nincs bennük semmi lendület. Néhány évvel ezelőtt ez még mind esti lógó szemű diákom volt. Úgy szívták magukba a tudást, mint a spongya. Tüzelt a fülük, úgy figyeltek. És most egy egész nyarat képesek átlustálkodni. Csak meditálnak, mint az indiai szentek. ■— És a maga fia? — Róla beszélek. Főképpen róla. Most nem nevetgél, nem olyan gömbölyű az arca sem. Kollégái a legjobb pedagógusnak tartják, kis mennyország a háza, neve, becsülete van a faluban, az egész ember csakugyan tele energiával, lendülettel, valami mégis nagyon bántja. Elébem áll, fenyegetően tartott ujjal. — Nehogy holnap azt olvassuk az újságban, hogy iskolánkban tevékeny pedagógiai munka folyik. Ilyesmivel csak az újságírók lelkesítik saját magukat. Minket nem írja meg inkább, amit látott. (ni) Hogy milyen munka folyik? MAGYAR SZÓ Szerda, 1976. szept. I A vranjei Kostana cipőgyár kiszállítja termékeinek felét A vranjei Koštana Cipőgyár ez évi termelésének felét a Szovjetuniónak, Lengyelországnak, Svédországnak, a Német SZK-nak, Csehszlovákiának és egyéb európai országoknak szánta. Csak a szovjet vevőknek 250 ezer pár cipőt szállít, Svédországba pedig 50 ezret. A vranjei cipőgyár terve szerint 1976-ban a kivitel 70 millió dinár devizajövedelmet valósít meg, jóval többet, mint tavaly. Mirko Dimitrijevic, a gyár igazgatója közölte, hogy a cipőgyártási tervet 11 százalékkal teljesítették túl. Az idén 800 ezer pár cipőt szállítanak piacra. • A nagyobb hazai rendelés és a kivitel segítségével jelentősen csökkentették a készletet. A kollektíva intézkedéseket foganatosított a minőség javítása és a szállítási határidők szigorú betartása céljából. A napokban várják az új gépek felszerelését, amelyek elősegítik a termelékenység növelését és a nehézségek kiküszöbölését. a piaci elvben kristálytiszta, szinte szégyen lenne folyton, ismételni: a termelési körben mindenki a lehető legteljesebb mértékben hozzájárulás a maga termelési területén a jövedelem megteremtéséhez, s a végén hozzájárulásának arányában részesül a nyereségből. Közösen vállalják a kockázatot, arányosan osztják a nyereséget a termelési körben. Elvben tehát nincs dilemma. A gyakorlatban azonban gyakori az olyan helyzet, mint például a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésének meghonosítása idején volt, tudniillik, hogy az állattenyésztő, aki a kitermelt hús kilója után valósította meg személyi jövedelmét, úgy gondolkozott, hogy rendes ember az állatorvos, sok mindent tud, talán valóban meg lehet mesterségesen is termékenyíteni a tehenet vagy üszőt, de hátha téved. Biztos, ami biztos, amióta világ a világ, a bika mindig megbízható volt. S a mesterségesen megtermékenyített tehénre még ráengedte a bikát. A termelési körben helyenként most is úgy vélekednek, hogy rendben van az, ami majd a végén jár, de a leglényegesebb az, amit most kap:a társult munka alapszervezete. Ezért van a dilemma, pontosabban a harc, hogy a társult munkáról szóló törvény, tervezetének ellenére, piaci áron számoljanak el egymás között a termelési körben. Nyilvánvaló tehát, hogy aki ezt követeli, és aki ezt felveti, annak nem sikerült megértenie a társult munkáról szóló törvény tervezetének lényegét. Mert a törvény lényege éppen abban rejlik, hogy teljes termelési köröket kell szervezni és beállítani, a nyersanyagtermeléstől a forgalmazásig és az egész termelés finanszírozásáig. Más szóval csak úgy kaphatja meg mindenki munkájának tényleges ellenértékét, ha a nyersanyagtermeléstől a forgalmazásig és a termelés pénzellátásáig elválaszthatatlan kapcsolatban van egymással. Minden részvevőnek lelllkiismeretétől, odaadásától, becsületétől függ a végeredmény. Ennélfogva a végeredményből, vagyis a nyereségből való részesedése is , természetes és logikus, hogy most, a társult munkáról szóló törvény tervezetének nyilvános véleményezésekor felvetődnek a kételyek is. Mi lesz, hogyha, tegyük fel, a termelési körben dolgozó öntöde kiváló minőséget nyújt, s ha a megmunkáló osztály is hivatásának magaslatán áll, a szerelő részleg viszont elrontja a többi ember munkájának eredményét? Hogyan osszák el ez esetben a nyereséget vagy a veszteséget? Nem vitás, hogy az egymásrautaltság szükségét kellfelfogni az öntödében, a megmunkáló részlegben épp úgy, mint a szerelő-részlegben. Mert előfordulhat a fordítottja is, hogy ugyanis az öntők fuseréinak ér valamit, s hiába a többiek igyekezete. Nyilvánvaló, hogy a korszerű termelés munka- és erkölcsi kódexét kell itt a legszigorúbban érvényesíteni és meghonosítani. Mert nem vitás, hogy a termelési körben mindenki becsaphatja a másikat, de az is nyilvánvaló, hogy semmilyen szervezéssel és ellenőrzéssel sem veheti senki észre olyan könnyen a rossz munkát, a hanyagságot, mint az együttműködő, egy termelési körben dolgozó munkások és szakemberek. S az sem vitás, hogy az ő egymásra hatásukkal lehet a legegyszerűbben és legtermészetesebben a legkisebbre csökkenteni a selejtet, a legmagasabbra emelni az öntudatot, a munkabecsületet. A munkás a legnehezebben a munkást csapja be. Pontosabban, sohasem csapja be, ha felismeri, hogy valamely eljárásnak ez lenne a következménye. Lényegében ennek az érdeknek a felismerésén alapul a társult munkáról szóló törvény tervezete. S erre épül a termelést kiegészítő és kikerekítő társulás igénye. LOVAS István Szerbiában Trafóállomás tizenkét községnek Kragujevacon folyamatban van egy új 380 kilovoltos trafóállomás építése. A vaskapui vízi erőművel és az obrenovaci hőerőművel kapcsolják majd össze, valamivel később pedig Kraljevón keresztül Kosovóval is. Ezáltal 12 šumađijai és Morava melléki község területén biztosítják a villanyáramot kellő mennyiségben. A trafóállomás építésére és a távvezeték lefektetésére, amelyeknek év végéig kell elkészülniük, 623 millió dinárt irányoztak elő.