Magyar Szó, 1976. október (33. évfolyam, 286-301. szám)
1976-10-16 / 286. szám
4. oldal MAGYAR SZÓ Szombat, 1976. okt. 16. Csillog a vasforgács Kerekasztal-beszélgetés a fémmunkások eddigi versenyeinek győzteseivel TEGNAP REGGEL ÁLLTAK gép mellé a fémipari munkások X. országos versenyének részvevői. Ezzel valójában megkezdődött a küzdelem a pontokért. A kísérőrendezvények közül az újságírók figyelmét az eddigi versenyek győzteseivel szervezett kerekasztal-beszélgetés keltette fel, amelyet a vásártér dísztermében tartottak meg. A beszélgetés témája: a verseny jelentőségének felmérése, a termelékenység alakulását befolyásoló tényezők elemzése, a fémfeldolgozóipar időszerű problémái, a közvetlen termelők önigazgatásban való részvétele. A fenn említett kérdésekkel kapcsolatban a fémmunkások, a következőket mondták. A Vlado POPOVIC az újvidéki Jugoalat munkása, az eddigi versenyek legeredményesebb részvevője. — A verseny megszervezése lehetővé tette, hogy a fém ipari munkások kikerüljenek az ismeretlenségből, és hogy társadalmi elismerésben részesüljenek. A jugoszláv fém ipari munkások felvehetik a versenyt a világ legjobb fém munkásaival, de technikailag még nem vagyunk olyan felszereltek, hogy a termelékenység terén máról-holnapra felzárkózzunk az iparilag fejlettebb országokhoz. Hogy a termelékenység elérje a világszintet, automatizálni kell a munkafolyamatokat és alkalmazni a legújabb technológiai eljárásokat. E tényezők biztosítása nélkül a munkás igazi képességei nem kerülnek felszínre. Mate SUSaC, Soko Mostar: — A verseny meghozta eredményét. Vállalatunkban érezhetően nőtt a termelékenység, javult a munka minősége. Előrehaladás észlelhető a munkások elméleti tudásában is. A szakirodalom rendszeres követése nélkül a fémfeldolgozó iparban az igazi fejlődés el sem képzelhető. Miien ko BEGOVIC, Prva petoletka, Trstenik: — A fémipari munkások versenyének megtartása soha sem válhat kérdésessé. Azért hangsúlyozom, mert egyesek különböző okokra hivatkozva azt mondják, hogy ilyen „játékra” nincs szükség. A verseny megszüntetését rendszerint a pénzhiánnyal szeretnék megokolni. Hogy a verseny anyagi fedezése ne válljon kérdésessé, a vállalatok, köztársaságok és tartományok között szükséges egy olyan társadalmi megállapodást létrehozni, amelynek értelmében a verseny költségeit az aláírók kölcsönösen fedeznék. Nikola KOKOT, Famos Sarajevo: — Vállalatunkban egész éven át tart a verseny. Hatása érezhető is. Továbbra is meg kell tartani. Ami a termelékenységet illeti, sajnos, sokan tévesen magyarázzák. A hozzá nem értők azt mondják, hogy a termelékenység növekedése kizárólag vagy túlnyomórészt a gép mellett álló munkástól függ. Véleményük szerint a munkahelyi mulasztásnak a minimumra csökkentése, a selejtmunka teljes kiküszöbölése és a munkához való jó hozzáállás 60— 70 százalékban elősegítené a termelékenység növekedését. Ez téves felfogás. A fenn említett tényezők ugyanis számításom szerint csupán 15—20 százalékkal befolyásolják a termelékenységet. A termelékenységet az új technológiai eljárások alkalmazásával, a jó munkaszervezéssel, a technikai vívmányok alkalmazásával, a piac biztosításával lehet növelni, és nem utolsó sorban a munkaszerinti javadalmazás halaszthatatlan és következetes bevezetésével, alkalmazásával. Ilija DJURIC, Sisaki Vasműves: — A verseny során megfigyeltem, hogy a különböző gyárak munkásai eltérő technológiai eljárást alkalmaznak, így szükségessé vált, hogy a technológusok is asztalhoz üljenek, és elmondják tapasztalataikat, újításaikat. A gyáraknak ezen a téren nem kellene semmit sem eltitkolniuk, hiszen tapasztalataik átadásával előrelendíthetik hazánk fémfeldolgozó iparának fejlődését. Aleksandar KOSTIC, Jugoalat, Újvidék: — Különböző nézeteltérések vannak a termelékenység alakulása miatt. Ha valami nincs rendben, akkor a vezetők a munkásokat, a munkások a vezetőket hibáztatják. A társult munkáról szóló törvény ezt megszünteti. Hogy valójában így legyen a munkásoknak elsősorban kiváló szakembereknek, részben üzletembereknek, technológusoknak, politikusoknak és igazi önigazgatóknak kell lenniük. Erre képesek. A kerekasztal-beszélgetésen felvetett problémák, nézetek nemcsak a fémipari munkásokat érdeklik és érintik. A kérdésekhez való viszonyulásuk, nézeteik azt tanúsítják, hogy érdeklődésük nem csupán a gépre, a munkadarabra terjed ki. Gazdaságunkat összességében szemlélik, és igyekeznek fejlődését helyes irányba terelni. DANKÓ László Gazdaságpolitikai követelmény A zombori gépkocsigyár bővítése Csütörtök este Zomborba látogatott Nikola Kmezić és Stevan Bek, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, illetve alelnöke szélest folytattak a gépkocsigyártás jövőjébről, fellendítésének lehetőségéről. A megbeszélésen jelen volt Milenko Bójámé, a kragujevaci C. Zastava vezérigazgatója és Bodo Tuzic, a zombori községi képviselő-testület elnöke is. A megbeszélésen a következő évet állapították meg: — A zombori gépkocsigyárban a termelékenység jelenlegi alacsony szintje nem biztosít elegendő jövedelmet, ezért szükség van a gyár bővítésére. Nincs megoldva ezzel szemben a termékek eladása, ezért bővíteni kell a piacot. A kombi és kombibusz, amely az utóbbi időben mind több változatban készül Zomborban, nem eléggé versenyképes a hazai és a külföldi piacon, mindenképpen jarvítani kell tehát minőségükön. A közeljövőben például éppen evént már 850 ccm-es motorokat szerelnnek majd be a kombiba. Egyidejűleg még néhány más újítást is bevezetnek. Az Új típusú gépkocsikból eleinte 4000-et 1980-ban viszont évente már 10 000- et keltenie gyártani. A termelés bővítéséhez, a fokozott ütemű munkához a szükséges pénzeszközt a krasgujevaci C. Zastava Gépkocsiigyár, a tartomány, valamint a zambori község biztosítaná. Nikola Kmezic elismerően nyilatitkozott a Zastava Művek zombori eladási részlegének munkájától, amelyben évente az első években 3000 —4000 autót értékesítettek, viszont ma már 8000—0000 személygépkocsit adnak el. Végezetül elmondjuk, hogy a megbeszélés során szó volt Zombor legnagyobb fémipari válalatainak tevékenységéről, a Barne Sekullié Fém virugyáról, ugyanis ez a munkaszervezet ugyancsak készít alkatrészeket a Zastava gépkocsikhoz, s mint mondották, ezek az alkatréCsütörtökön az esti órákban a kragujevaci Crvena Zastava Gépkocsiigyár zombori részlegének, az eladási részlegnek, valamint a zombori községi képviselő-testület a vezetőivel tárgyalt Nikola Kmezić és Stevan Bek, a Tartományi Végrehajtó Tanács elnöke, illetve alcímüké. A vendégek miután megtekintették a zambori gépkocsigyárat, ahol kombiik készülnek, és ellátogattak az eladási részlegbe, megideszek megfelelnek a követelményeknek.TÓTH László Reprezentációs termés Több százholdas almáskertben jártunk. A gazdaság udvarában hatalmas ládahegyek. Mindenütt alma. Még a levegőben is, tele van a levegő almaillattal. Egyszóval annyi alma halmozódott itt föl, hogy a puszta látványtól csömört kav itt az ember. Persze, ezt már kifelé menet mondjuk, ideérkezve csömörről még szó sem volt. Csakhogy időközben az igazgató irodájában nagy lakmározás volt, afféle almaikóstoló. Egy láda viaszos héjú, aranysárga, illatos almát tett elénk a kedves házigazda. — Lakjatok jól legalább egyszer az életben — mondta. Igyekeztünk jóllakni. Persze, almával nem lehet jóllakni, azzal csak eltelik az ember. Hát elteltünk vele. Annyira, hogy az irodából a gazdaság udvarába lépve az almahegyek láttán csömör fogott el bennünket. A hosszan elnyúló épület előtt „virágoskert”. A virágoskert azért került macskakörmök közé, mert nem az. Eredetileg valószínűleg annak szánták, itt-ott még most is kókadozik benne egy-egy őszi virág, de a kertet nem virágok uralják, hanem almafák. Szép kis törpe almafák. — Ti még a virágoskertben is almát termeltek? — kérdezem az igazgatótól, aki szemmel láthatóan még nem kapott csömört ebből a finom gyümölcsből, noha már jó ideje legfőbb gondja az almatermelés. — Ez az én parcellám — mondja elégedetten. — Ezt a néhány fát én metszem, én permetezem és saját kezűleg szüretelem. Bizonyára akkor, amikor már nagyon elunja magát az irodában. Vagy amikor fölbosszantják az okvetetlenkedő újságírók. Vagy amikor valóban pihenni próbál egy félórácskát. Ilyenkor csak kilép az irodája ajtaján, s gondjaiba veszi a virágoskert almafáit. Valahogy így lehet. — Nézzétek — folytatja aztán —, valahol csak meg kell termelni a reprezentációs almát. — Reprezentációs alma? — Igen. Ti is abból ettetek az előbb. Én termeltem itt ebben a „virágoskertben”. (ni) Újvidék előtt elakadt a támadás Sikeres hadgyakorlatot tartottak a tartományi székváros területi védelmi egységei ALAPOS ELŐKÉSZÜLET után tegnap Újvidék környékén megtartották az újvidéki területi védelmi egységek hadgyakorlatának befejező szakaszát. Az „ellenség”, vagyis a kékek, illetve a „védők” azaz a vörösek Futak és Vetemik térségében sorakoztatták fel erőiket annak a taktikai elképzelésnek az értelmében, hogy a lehetséges agresszor támadásának a célja a tartományi székváros. A megfigyelő és riadószolgálat idejekorán jelenti az „ellenséges” csapatok közeledését. A kékek nagy erővel, a gyalogságot támogató tüzérséggel igyekeznek a védőket egyre inkább viszszaszorítani Újvidék felé. A heves támadás következtében a vörösök kénytelenek lépésről lépésre visszavonulni. Ez a helyzet a „fronton”. A községi képviselő-testületben a hadihelyzet megkövetelte hangulat uralkodik. A képviselő-testület hadi elnökségének a székhelyén ülés ülést követ. Jovan Dejanovic elnök irányításával egymás után születnek az intézkedések. Minden titkárság képviselője elmondta, hogy az előállt helyzetben mit tettek a titkárság tagjai. Rövid, tőmondatokból álló jelentések hangzanak el arról, hogy például az illetékes titkárság elrendelte az „ellenséges” tüzérség által okozott rombolás következ- feszült a helyzet. Parancsotményeinek az elhárítását, kell adni a tartalékhadállás- Egy másik beszámoló aztáa való visszavonulásra. A jelenti, hogy erélyes nyomvédők Vetemik központja mozás indult a környéken felé vonulnak vissza. A tűztörtént gyógy- és kötszerérségi és gyalogfegyverek megsemmisítési akció elkö- ropogása közepette a helyi vetőinek a kézre kerítésére. polgári védelmi alakulatok A védők hadállásai mögé , füstfelhőben. ..bombát alábevetett diverzánsok már a lati érte épületből és közbiztonsági alakulatok gyűrű- nyékéről igyekeznek biztonlében vannakságba helyezni a sebesülte És így sorakoznak a békét. Teljes erőbevetéssel számolók, gyorsan, röviden, dolgoznak a tűzoltók is. A hadszíntéren, a védők A védők hírszerző szolgaegyik parancsnoki pontján laza időközben azt jelenti. Az „ellenség” atomlövedéke nyomán magasba emelkedett a füstgomba. Még egy próbálkozás a védők ellenállásának a letörésére. Nincs elegendő munka, kevés a szakember Stevan Bek és Milenko Bojanié a Crvena Zastava Müve zentai részlegébe látogatott Tegnap Stevan Bek, a Tartományi Végrehajtó Tanács alelnöke és Milenko Bojané, a kragujevaci C. Zastava Művek vezérigazgatója Zentára látogatott. A vendégek a községi képviselő-testület vesetóinak kíséretében a C. Zastava Művek zentai részlegében az alig egy éve üzembe helyezett gyár helyzetéről s a termelésiben felgyülemlett problémákról tárgyaltak. Vidoje Kanlicarun, a C. Zastava Műveik keretében működő lízierszármgyáraik igazgatója elmondta, hogy a zientaii részleg az idei év első 8 hónapjában még 30 százalékban sem teljesítette pénzügyi tervét és nagy volt a vesztesége is. A csaknem 52 millió dináros beruházással felépített speciális szerszámokat gyártó üzemben, az eltelt időszakban e teljesítőképességet alig 40— 50 százalékban használták f ki, még mindig nincs elegendő szakemberük, ezenkívül a behozatali felszerelés körüli problémák is nagymértékben hátráltatták a termelési terv végrehajtását. Noha az új részleg üzembe helyezése előtt mintegy 70 dolgozó Kragujievakovi 8 hónapos átképzésen vett részt, bebizonyosodott, hogy mindez a technológiai folyamatttökéletes elsajátítására nem volt elegendő, és a zentai részlegben nagyon sok a jellet járni. Az üzemben a jelenleg mintegy 120 foglalkoztatottnak csak alig 16 százaléka magas szakképzettségű munkás, ezenkívül az aránylag alacsony személyi jövedelem miatt (az átlagkereset 2568 dinár) az egyetemi, illetve főiskolai végzettségű szakemberek alkalmazására úgyszólván nincs lehetőség. Milenko Bojianic, a C. Zastava Művek vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a felgyülemlett problémáik megoldására gyors intézkedéseket kell foganatosítani. Véleménye szerint az az elsődleges feladat, hogy a C. Zastava Műveik illetékes szakszolgálata gondoskodjon arról, hogy a zentai részleg a jelenlegi felszereléssel és káderösszetétellel teljes kapacitással dolgozhasson. A zökkenőmentes termelés érdekében a még hiányzó behozatali és hazai felszerelés üzemibe helyezése körüli problémákat is rendezni kell, ezenkívül javasolta, hogy a technológiai folyamat tökéletesítését több toragujevaci szakember Zentára való áthelyezésével próbálják egyelőre megoldani. Megegyeztek abban is, hogy a káderproblémák tervszerű rendezésére, a dolgozók továbbképzésére, a zentai részleg továbbfejlesztéséire részletes munkaprogramot dolgoznak ki. Ezekről a kérdésekről már a jövő hónapban ismét tárgyalnak. Él hogy az ellenség felkészült atomfegyver bevetésére is. A hír nem alaptalan, mert fülsiketítő dörrenés, lángcsóva és füst kíséretében a falu központjától nem messzire az ég felé emelkedik az atomgomba. Ez az ellenség elkeseredett próbálkozása, hogy meggyorsítsa előrenyomulását. Mindez azonban hiábavaló erőfeszítés. A fokozatos visszavonulás után a vörösök megszilárdítják hadállásaikat, és heves ellentámadásba lendülnek. Az ellenség támadása Újvidék előtt elakad. Sikeres előkészületek és az előirányzott program értelmében folyt le a hadgyakorlat, amelyben részt vettek a községi közigazgatási szervek is — jelentette ki Jovan Dejanovic, az újvidéki községi képviselő-testület elnöke. — Minden szerv és testület gyorsan és hatékonyan működött, tehát a részvevők tudatában voltak felelősségteljes feladatuknak. A gyakorlat nagyon hasznosnak bizonyult, sőt, több ilyent is kellene szervezni, különösen a polgári védelmi egységek részére. — Elégedettek vagyunk azzal, amit láttunk — fűzte hozzá a fentiekhez Dusán Doronjski ezredes, a községi területi védelmi egységek parancsnokságának parancsnoka. — A részvevők erkölcsi és fizikai felkészültsége, továbbá fegyelmezettsége dicséretes. Úgyszintén figyelemre méltó munkát végeztek az egységekben létrehozott pártalapszervezetek is. HABRAM Károly