Magyar Szó, 1976. december (33. évfolyam, 330-344. szám)
1976-12-01 / 330. szám
Szerda, 1976. dec. 1. MAGYAR SZÓ Jugoszlávia ragaszkodik független politikájához (Folytatás az 1. oldalról) és a munkásosztály vezető pozíciója a társadalmi élet minden területén. A kínai tájékoztatási eszközök a Hszinhua hírügynökség jelentése alapján számoltak be az elnök képviselőházi beszédéről. A Renmin Ribao mindenekelőtt Titónak Jugoszlávia nemzetbiztonságának erősödéséről és az általános honvédelemről mondott szavait emelik ki. A nyugati országokban általában korrekt módon figyelmet keltő publicitást kapott Tito elnök beszéde. A nyugati cikkek mindenekelőtt Tito elnök beszédének azt a részét emelik ki, amely Jugoszlávia külpolitikai helyzetére, a Jugoszlávia ellen irányuló nyomásra, az ország belső egységére és gazdasági problémáira vonatkozik. A Le Monde című párizsi lap Tito beszédét ismertetve két tényt emel ki, éspedig azt, hogy „Tito megbélyegezte azokat az erőket, amelyek meg akarják ingatni a nemzeti közösséget”, és „Tito hivatkozott Jugoszláviának az el nem kötelezettséghez való ragaszkodására”. A L’Humanité elnökünknek az önigazgatásra és a szocializmus építésében elért sikereire vonatkozó szavait hangsúlyozza, majd a következőket idézi: „Jugoszlávia politikája a legjobb válasz mindazoknak, akik Jugoszlávia jövőjével foglalkozva nyomást gyakorolnak rá, hogy letérítsék útjáról”. A L’Humanitétől eltérően, amely hangsúlyozta, hogy „Tito egyértelműen utalt egyes nyugati, de mindenekelőtt amerikai demarsokra”, a párizsi Quotidien rámutat arra, hogy „A jugoszláv elnök — nem nevezve meg honnan jönnek ezek a nyomások — kijelentette, hogy azok a veszélyek, amelyek sok ország szuverenitását, függetlenségét és biztonságát fenyegetik, még nem hárultak el”. A New York Times és az International Herald Tribune című amerikai újságok címben közük „A jugoszláv vezetők ismételten hangsúlyozzák minden tömbtől való függetlenségüket”. A Washington Post Tito elnök képviselőházi beszédét Leonyid Brezsnyev nemrégi jugoszláviai látogatásának tükrében ismerteti, és különösen a beszédnek azt a részét emeli ki, amely a Jugoszlávia ellen irányuló nyomásra és többek között a más országok belügyeibe való be nem avatkozás szükségességére vonatkozik. „A beszéd figyelmet keltő volt mind egyértelműsége, mind pedig a dolgok mesteri bemutatása révén is” — állapítja meg a Washington Post. Az osztrák újságok szintén kivételes figyelmet szentelnek Tito beszédének, az Arbeiter Zeitung például azt írja, hogy „A jugoszláv elnök rámutatott azokra a külföldi kísérletekre, amelyeknek célja különféle eszközökkel nyomást gyakorolni Jugoszláviára”. Üdvözlő táviratok Tito elnöknek A köztársaság napja alkalmából Tito elnökhöz továbbra is érkeznek a külföli államférfiak üdvözlő táviratai. Köztárasági elnökünk üdvözlő táviratot kapott Gerard Ford amerikai elnöktől, Leonyid Brezsnyevtől, a SZKP KB főtitkárától, Eua Kuo-fengtől, a Kínai Népköztársaság államtanácsának miniszterelnökétől, Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, és Losonczy Páltól, a Magyar NK elnöki tanácsának elnökétől, Nicolae Ceausescu román államfőtől, Gustáv Husáktól, a Csehszlovák KP KB főtitkárától, Todor Zsivkovtól, a Bolgár NK államtanácsának elnökétől, a Bolgár KP KB első titkárától, Fidel Castrótól, a Kubai KP KB első titkárától, a kormány elnökétől és Corticos köztársasági elnöktől, Konsztantin Cacosz görög köztársasági elnöktől, Husszein ’jzrdamiai királytól, Mohammed Reza Pahlavi iráni sahtó, Ernesto Geisel brazil köztársasági elnöktől, El Nmneiri szudáni köztársasági elnöktől, Margit dán királynőtől, Louis Echeverría Alvarez mexikói elnöktől, Rudolf Gnägi svájci elnöktől, VI. Pál pápától, John Kerr ausztrál főkormányzótól, Kirchschläger osztrák köztársasági elnöktől, Ahmed Secou Toure guineai köztársasági elnöktől, Kim Ir Szungtől, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárától, Habib Borgiba tunéziai köztársasági elnöktől, Makariosz érsektől, ciprusi köztársasági elnöktől, Jean luxemburgi nagyhercegtől, Haxhi Lleshitől, az Albán NK népi gyűlése elnökségének elnökétől, Hafez El Asszad Szíriai elnöktől, Alfonso Lopez Michelsen kolumbiai elnöktől, Hirohito japán császártól, II. Erzsébet angol királynőtől, Kekkonen finn köztársasági elnöktől, II. Hasszán marokkói királytól, Cári Gusztáv svéd királytól, Erich Honeckertől, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkárától, az NDK államtanácsának elnökétől. Spanyol politikai színtér Kezdődik a dialógus a kormány és az ellenzék között Engedélyezték a Szocialista Munkáspárt kongresszusát a Falranaszok Madridban a népszavazás ellen Suarez miniszterelnök kormánya és a spanyol demokratikus ellenzék közötti régóta ígérgetett párbeszédnek a napokban meg kellene kezdődnie, noha többen úgy vélik, hogy lényegében hétfőn már meg is indult, amikor Suarez miniszterelnök találkozott a spanyol kereszténydemokraták vezető személyiségeivel. A spanyol kormányfő hétfőn fogadta az ország két legkiemelkedőbb kereszténydemokrata vezetőjét, Gil Robiesit, a Kereszténydemokrata Párt elnökét és Ruiz Gimenezt, a balolidiailli kereszténydemokraták vezetőjét. A küldöttségben jelen voltak Katalinda, Valencia, Galícia és Baszkföld kereszténydemokrata csoportjainak vezetői. A baloldali kereszténydemokraták a kommunistákkal és a szocialistákkal egyébként megalakították a Demokratikus koordináció elnevezésű ellenzéki csoportot. A spanyol ellenzék két feltételhez kötötte a kormány reformjainak támogatását, illetve a párbeszédek megkezdését. Többek között követelte a Spanyol EP legalizálását és a politikai szabadság helyreállítását, amely lehetővé tenné az ellenzék számára a szabad tevékenységet, többek között a televízión való fellépést és a választási rendszer ellenőrzését. Az utóbbi néhány nap folyamán a kormány közeledett az ellenzék felé. Szuarez a napokban fogadta Tier Galvant, a Spanyol Szocialista Néppárt elnökét, a madridi egyetem tanárát, tegnap közölték azt is, hogy a kormány jóváhagyta a Spanyol Szocialista Munkáspárt kongresszusának a megtartását. A kongresszust eredetileg november elejére tervezte, ám a hatóságok ehhez nem járultak hozzá, követelték, hogy a párt kérje legalizálását, s utána tartsa meg kongresszusát. Más politikai lépések is arra engednek következtetni, hogy a kormány változtatott álláspontján, s hajlandó tárgyalni az ellenzékkel. A kormány közölte, hogy a televízión való fellépést engedélyezik a legális politikai pártoknak, azoknak is, amelyek a küszöbön álló népszavazás előtt a polgárokat távolmaradásra szólították fel. Valójában már megkezdődött az ellenzéknek a népszavazás elleni hadjárata. Hétfő este Madrid központjában megjelentek az első falragaszok, amelyek felszólítják Spanyolország polgárait, hogy bojkotttálják a népszavazást, mert nem teszi lehetővé az igazi demokráciát, és nem is demokratikus légkörben tartják meg. Kreisky tárgyalásokat kínál a kisebbségnek Bécsből jelenti a Tanjug. Az osztrák politikai közvélemény körében nagy figyelmet keltett Bruno Kreisky kancellár hétfői nyilatkozata a kisebbségi kérdésről, amelyben kinyilvánította a szövetségi kormány készségét, hogy a karintiai szlovénok képviselőivel tárgyalóasztalhoz ül. Noha még nem elemezték a kancellár új álláspontját, a jelentések hangsúlyozták, hogy e tárgyalásokat a legfontosabb osztrák feladatok közé tartoznak. Bécsben megállapították, hogy a kancellár visszatért a régi jelszóra, mely szerint először fejleszteni kell, s csak utána megszámlálni a kisebbségeket. Nyílt kérdés azonban, hogy ezzel kapcsolatban milyen álláspontra helyezkednek azok a pártok, amelyek a nyelvi öszszeírás előtt éppen az ellenkezőt hirdették. Néhány lap rámutatott, hogy Kreisky továbbra is szorgalmazta, hogy a három párt együttesen vezesse a kisebbségi politikát, ami különféle magyarázatra adhat okot. Az ellenzéki Osztrák Néppárt szövetségi szinten támogatta a kancellár álláspontjait, ám Karintiában fenntartásai voltak. Dr. Gritz, a Karintiai Szlovénok Népi Tanácsának elnöke kijelentette, hogy a karintiai szlovénok hajlandók tárgyalni a szövetségi kormánnyal. Hangsúlyozta, hogy a kétnyelvű helységnévtáblák kérdése nem a legfontosabb A szlovénok számára a legfontosabb anyanyelvük használata a napközikben, iskolákban és közhivatalokban. Valószínűleg néhány napon belül megkezdi a munkát a karintiai szlovénok ügyével foglalkozó kormánybizottság. Portugália A szocialisták visszautasítják az együttműködést a kommunistákkal A Portugál Szocialista Párt elvetette a Kommunista Párt javaslatát, hogy együttesen vitassák meg az ország jelenlegi helyzetét, és a két párt közötti viszonyt. A Szocialista Párt titkársága értesítette a Kommunista Pártot, hogy nincs értelme az ilyen tanácskozásnak. Mario Soares, a szocialisták vezetője a javaslatot reklámfogásnak nevezte, amelynek szerinte az a célja, hogy a helyi választási kampányban a kommunisták előnyöket nyerjenek, valamint annak a meggyőződésnek a hirdetése, hogy a baloldali többség lehetséges. A Kommunista Párt eddig még nem reagált javaslatának elutasítására. Az ellenőrzése alatt levő sajtó csupán a választ közölte. A Portugál KP KB-nak a Szocialista Párt Nemzeti Tanácsához intézett levele egyébként leszögezte, hogy a két párt közötti megbeszélések elkerülhetetlenek, mivel a reakciós és a jobboldali erők mind nagyobb mértékben veszélyeztetik a portugál forradalmat Libanoni helyzet Át kell adni a nehézfegyverzetet Az arabközi békefenntartó erők parancsnoksága felszólította a libanoni polgárháború minden részvevőjét — beleértve a palesztinaiakat is —, hogy vasárnapig, december 5-éig adják át nehézfegyvereiket. A jelekből ítélve azonban a határidőt csak azoknak a nehézfegyvereknek az átadására vonatkozik, amelyek a libanoni reguláris hadsereg széthullása után jutottak a szemben álló felek kezébe. Azután azokat a fegyvereket gyűjtenék be, amelyeket vásároltak vagy segély formájában kaptak. A későbbi szakaszban a jobboldaliak, a haladók és a palesztinaiak a kijelölt helyen átadnák az összes nehéz fegyvereiket. Nyilvánvaló, hogy ez kompromisszumos megegyezés, mert előzőleg nem irányozták elő, hogy a nehézfegyvereket szakaszosan gyűjtik be, s hogy felettük az ellenőrzést a fehérsisakosok és a szemben álló felek végzik. Még nem lehet tudni azonban, hogy a kompromisszumot elfogadják-e. A bejrúti megfigyelők véleménye szerint a nehézfegyverek begyűjtése nem lesz zökkenőmentes, mivel Libanonban a szemben álló felek viszonya nagyon érzékeny. A libanoni jobboldal azt követelte, hogy először a palesztinaiak adják át nehézfegyvereiket, akik azonban ezt elvetették, azzal érvelve, hogy az 1969. évi kairói megegyezés értelmében joguk van az ilyen fegyverekre a menekülttáborok védelmében és az Izrael elleni harcban. A palesztinaiak ugyanakkor követelték, hogy először fejezzék be Libanon pacifikációját, felhívva a figyelmet az ország déli részében uralkodó még mindig robbanékony helyzetre. A fehérsisakosok nagy többségét alkotó szíriaiak álláspontját illetően Khaddam külügyminiszter Kuvaitban kijelentette, hogy begyűjtik a szemben álló felek ellenőrzése alatt levő fegyvereket, mert ez összhangban áll a rijadi és kairói csúcsértekezleten elfogadott béketervvel. Figyelmeztetett arra, hogy senkinek sem engedik meg az arab béketerv aláásását. Hangsúlyozta, hogy Libanonban nem lehet hazafias és haladó erőknek tekinteni azokat, akiknek politikája nincs összhangban Szíria poltikájával. Khaddam a megfigyelők szerint a Dzsumblatt vezette libanoni nemzeti mozgalom és a Damaszkusz közötti viszonyra célzott. A hivatalos Damaszkusz és a palesztinai mozgalom eddigi párbeszéde egyébként nem hozta meg a remélt eredményt. A beavatottak szerint eltérnek álláspontjaik nemcsak a libanoni válságot illetően, hanem a közelkeleti krízis megoldásának módjában is. Reménykedni lehet azonban, hogy az egykori stratégiai szövetségesek — Szíria és a palesztinai mozgalom — áthidalják a mostani válságot s megfelelő megállapodást fogadnak el. Úgy tűnik azonban, hogy nemcsak a szíriaiak és palesztinaiak kapcsolatában álltak be zavarok, hanem más arab országok között is, amit a hétfői döntés is szemléltet, mely szerint a libanoni arab közi békefenntartó erők kötelékéből hazarendelik a líbiai egységeket. Egyiptom Szíria és Szaúd-Arábia, valamint még néhány befolyásos arab ország mindent megtesz, hogy létrejöjjenek a feltételek a tárgyalásokra. Eliasz Szarkisz libanoni elnöknek és George Lane-nek, az amerikaiak bejrúti nagykövetsége ügyvivőjének hétfői találkozójából ítélve az arab fehérsisakosok hamarosan elfoglalják állásaikat Dél-Libanonbak is. Az érteesülések szerint valószínűleg jelképes erősségű egységek vonulnak délre, hozzávetőlegesen ezer katona, akik között nem lesz Szíriai. Rövidesen összeül a palesztin vezetőség A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PLO) központi tanácsa december 8-án és 9- én összeül Damaszkuszban. Megvitatja a palesztinai ellenállási mozgalom jövőjét. Jól értesült körök szerint a tanácskozáson Jasszer Arafat,, a PLO végrehajtó bizottságának elnöke elnököl. Szó lesz a Palesztinai Nemzeti Tanács összehívásáról is. A palesztinai források szerint tárgyalások folynak arról, hogy az értekezleten részt vegyenek azok a palesztinai szervezetek is, amelyek az utóbbi két évben nem működtek közre a tanács munkájában, mint például a George Habashi vezette Viszszautasítás Frontja ,és az Irak-párti Arab Felszabadítási Front. Echeverría jelöltette magát ENSZ-fötitkárnak Louis Echeverría, Mexikó elnöke hivatalosan is jelöltette magát az ENSZ főtitkárának. A jelöltek között van Shirley Amerasinghe, az ENSZ Közgyűlés elnöke és Kurt Waldheim mostani ENSZ-fötitkár. Holnap Kuba ünnepe Kuba december 2-án ünnepélyesen megemlékezik a forradalmi fegyveres erők megalakításának huszadik évfordulójáról. Az ünnep keretében megalakul az első nemzetgyűlés és katonai dísz felvonulást rendeznek. 3. oldal Rhodesiában tovább tart az öldöklés. A Smith-féle rezsim katonái a napokban tizenhét szabadságharcost és két polgári személyt öltek meg. A holttesteket a rusapei rendőrlaktanya udvarán helyezték el. N (UPI telefotó)