Magyar Szó, 1977. február (34. évfolyam, 30-44. szám)
1977-02-01 / 30. szám
2. oldal M MAGYAR SZÓ Kedd, 1977. február 3. Fokozott tevékenység a helsinki záróokmány valóra váltása érdekében A Szocialista Szövetség Országos Választmánya Elnökségének határozatai A Szocialista Szövetség Országos Választmányának Elnöksége január 18-án megtartott ülésén megtárgyalta a JDNSZSZ eddigi tevékenységét és további feladatait az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záródokumentumának alkalmazásával és a küszöbönálló belgrádi értekezlet előkészületeivel kapcsolatban. 1. Abból az értékelésből kiindulva, hogy a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezletnek meszszeható határozatai és hatása szerint igen nagy jelentősége van, hogy az általa jóváhagyott záróokmány új, alkalmas platformot képez a meglevő felosztások kiküszöböléséhez, az európai népek közötti demokratikus és egyenrangú viszonyok és együttműködés kiépítéséhez és az igazi európai biztonsághoz, hogy — figyelembe véve Európa és a többi világrész kapcsolatait és kölcsönös függőségét — e dokumentum tágabb nemzetközi jelentőséggel is bír a világbiztonság és az egyenrangú nemzetközi együttműködés terén, a Szocialista Szövetség Országos Választmányának Elnöksége úgy tartja, hogy az elveket, amelyeken a záródokumentum nyugszik, továbbá a záróokmány általános értékeit és határozatait következetesen és egységesen alkalmazni kell. Ezen az alapon kitartóan kell munkálkodni a legnagyobb problémák rendezésén, az európai béke, együttműködés és biztonság erősítése, valamint az egész világon a demokratikus, egyenrangú politikai, gazdasági és egyéb viszonyok előbbrevitele céljából. Az Elnökség külön hangsúlyt helyezett az el nem kötelezett országok célombói értekezletén megszavazott határozatok nagy jelentőségére, továbbá arra, hogy ezeket a határozatokat következetesebben kell alkalmazni. Az Elnökség kiemeli a helsinki értekezlet folytonosságának, az európai helyzet alakulásában tapasztalható pozitív irányzatok megszilárdításaira, az európai népek egymás iránti bizalmának és különféle területeken folyó együttműködésük kibővítésének erősítésére, valamint a világ más országaival való együttműködésükkibővítésére irányuló erőfeszítések jelentőségét. Ilyen vonatkozásban az 1977. június 15-én kezdődő belgrádi értekezlet kiváló alkalom lesz arra, hogy felmérje az eddig megtett utat, valamint a további enyhülés és az európai stabilitás távlatait, amelyek szoros kapcsolatban állnak a nemzetközi körülmények javulásának általános folyamatával: e folyamatnak nem szabad a tömbök közötti egyezkedésre vagy egyes nemzetközi problémákra szorítkoznia, hanem fel kell ölelnie a világ minden népét és térségét. " . A szocialista önigazgatási és el nem kötelezett Jugoszlávia számottevően hozzájárult a helsinki értekezlet sikeréhez és a záróokmány alkalmazásában megvalósított eddigi eredményekhez. Általános erőfeszítéseibe bele2. A Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége tevékenysége útján elsősorban azt kell hogy biztosítsa, hogy minden dolgozónk és polgárunk még behatóbban megismerkedjen a helsinki értekezlet szellemével és álláspontjaival, a záróokmány jelentőségével és alkalmazásával, hogy közvetlenebbül segítsék elő a záróokmány alkalmazását, . . ily módonhozzájáruljanak a belgrádi értekezlet előkészületeihez. Különösen fontos szerep hárul a Szocialista Szövetség köztársasági, tartományi, községi, városi és helyiszervezeteire; ezeknek a jelen határozatok alapján meg kell állapítaniuk saját kötelezettségüket, s biztosítaniuk ezek módszeres és következetes végrehajtását. A tájékoztatási eszközöknek — a rádiónak, a televíziónak, a sajtónak és a publicisztikának — módszeresen kell tájékoztatniuk közvéleményünket a helsinki értekezlet záróokmányának alkalmazásáról, s részletesebben kell foglalkozniuk a záróokmány egy-egy részével, mind az általános elvekkel, mind pedig katonai, gazdasági, humánus és egyéb kérdésekkel. Tájékoztatniuk kell egyúttal a külországokat Jugoszlávia arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy hozzájáruljon a helsinki okmányok alkalmazásához és a belgrádi értekezlet előkészületeihez. Ezentúl is ösztönözni kell a gazdasági tevékenység és az együttműködés mindazon formáit, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági viszonyok magasabb minőségi szintjéhez, tudományos vívmányoknak a termelőerők fejlődésében való alkalmazásához és terjesztéséhez, s az új nemzetközi gazdasági épült a Szocialista Szövetség, minden dolgozónk és polgárunk, a JSZSZK nemzeteinek és nemzetiségeinek támogatása és tevékenysége is. A záróokmány alkalmazásához fűződő kérdések, amelyek azt a célt szolgálják, hogy folyamatosan javuljon az európai helyzet és erősödjön a valódi európai biztonság, tehát mindenki biztonsága és az erősítéséhez fűződő kölcsönös felelőség ezentúl is alkotő része lesz a JDNSZSZ és minden más társadalmipolitikai, társadalmi és egyéb szervezet általános politikai tevékenységének, mind belső síkon, mind pedig nemzetközi tevékenységük területén, rendszer alapjain építeni kell a nagyobb biztonságot Európában és világszerte. — A társadalmi, szakmai és más szervezeteknek és a polgári egyesületeknek a társadalmi tevékenység és a szellemi alkotómunka minden területén — amelyek tevékenységükben európai vagy területi jellegű rendezvényeket is előirányoznak — megfelelő módon kötődniük kell a helsinki értekezlet záróokmányához. — A Szocialista Szövetség a továbbiak során is részt vállal a gazdasági, törvényalkotási és egyéb területekhez fűződő feladatok végrehajtásából, amelyek e rendelkezéseknek és gyakorlatnak a helsinki záróokmány határozataival való összehangolását jelentik. A Szocialista Szövetség Országos Választmányának Elnöksége úgy tartja, hogy a helsinki okmányok alkalmazásában és a belgrádi értekezlet előkészületeiben, igen nagy jelentőséggel bír az illetékes állami szervek és küldöttrendszerű képviselőházaink fokozott tevékenysége. 3. a helsinki értekezlet és záróokmány újabb lehetőségeket tár fel az európai országok közötti kapcsolatok és együttműködés továbbfejlesztésében. Jugoszlávia európai szintű együttműködésében fontos szerepet tölt be a társadalmi-politikai és társadalmi szervezetek, valmint a polgári egyesületek nemzetközi tevékenysége, s az európai pártokkal és szervezetekkel való együttműködése, amelyek a helsinki értekezlet és a záróokmány elveit úgyszintén beleépítik platformjukba és programjukba, s ennek kapcsán jelentős és sokrétű tevékenységet bontakoztatnak ki. Érvényes ez társadalmipolitikai és más szervezeteink együttműködésére is, amelyet Európán kívüli — elsősorban az el nem kötelezett — országok pártjaival, mozgalmaival és szervezeteivel folytatnak, figyelembe véve azoknak az elveknek a tágabb nemzetközi jelentőségét, amelyekre a helsinki értekezlet okmányai alapozódnak. — A helsinki értekezlet záróokmányának alkalmazása új és konkrét lehetőségeket nyújt arra, hogy a tudomány, a művelődés, a közoktatás, a tájékoztatás, a kiadói tevékenység és a szellemi alkotó munka egyéb területein működő intézményeink intenzívebb együttműködést folytassanak megfelelő európai intézményekkel és szervezetekkel. Hogy e lehetőségeket teljes mértékben ki lehessen aknázni, hogy Jugoszlávia e területen is tevékeny hozzájárulást nyújthasson, az elnökség rámutat annak szükségére. Az Európában és Európán kívüli országokban élő nemzeti kisebbségek jogainak szavatolása elválaszthatatlanul hozzá tartozik a népek szabadságáért és függetlenségéért, az emberi jogokért és a világbékéért folyó általános harchoz. E harchoz a JSZSZK számottevően hozzájárul a maga részéről nemzetközi tevékenységével, a felszabadulásukért és függetlenségük megvédéséért harcoló népeknek nyújtott támogatással és segéllyel, valamint a hazánkban élő nemzetiségek jogainak megvalósítását szolgáló politikájával és gyakorlatával. Arra vonatkozó álláspontjainkat, hogy a nemzeti kisebbségeknek minden jogát okvetlenül biztosítani kell, továbbá a Jugoszláviában élő nemzetiségek helyzetének rendezését szolgáló gyakorlatot pozitív lépésként kell érvényesíteni az arra irányuló törekvésekben, hogy a nemzeti kisebbségek a szomszédok közötti megértés és együttműködés hídjai, az európai biztonság erősítésének és az európai népek Helsinki szellemében való egyenrangú együttműködésének a tényezői legyenek. — A földközi-tengeri térségben uralkodó helyzet — ahol a nemzetközi viszonyok hogy a JDNSZSZ serkentse a tudományos és egyéb intézmények megfelelő önigazgatási megszervezését és erőfeszítéseik egyesítését. A szocialista Jugoszlávia a maga részéről politikájával járul hozzá az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez, továbbá arra irányuló konkrét intézkedéseivel, hogy erősítse a jószomszédi viszonyokat és az együttműködést a politikai, gazdasági és egyéb viszonyok minden területén, ezen kívül azzal, hogy megnyitotta határait és rendezni igyekezik az egyes szomszédos országokkal fennálló problémákat, amiben az Olaszországgal megkötött osimói egyezmények bátorító példát nyújtanak. A társadalmipolitikai és más szervezeteknek azáltal kell hozzájárulniuk hazánk ilyen irányú további tevékenységéhez, hogy tovább fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket a szomszédos országok politikai pártjaival és szervezeteivel. Ilyen vonatkozásban különösképpen figyelembe kell venni az adott országokban élő nemzeti kisebbségeink helyzetét, számos válsággóca található — úgyszintén az európai biztonság és együttműködés jelentős kérdései közé tartozik, mert szoros kapcsolatban áll Európa és a világ biztonságával. Ezzel kapcsolatos törekvéseinknek arra kell irányulniuk, hogy erősítsük a földközi-tengeri térségben levő országok egymásközti együttműködését minden területen, s fokozzuk más, nem európai földközi-tengeri országok, valamint minden más ország érdeklődését, megértését és támogatását a helsinki határozatok iránt. Tekintettel arra, hogy az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete az európai béke, biztonság, együttműködés és társadalmi haladás megszilárdításának kérdésével foglalkozott, s általános jellegével és irányvételével hozzásegített e célok eléréséhez, s a függetlenség, az egyenrangúság, a be nem avatkozás és a saját munkásosztály és nép iránti felelősség elveit érvényesítve a kommunista és munkáspártok közötti viszonyok demokratikus alapjának és tartalmának az erősítéséhez is hozzájárult, a JDNSZSZ Országos Választmányának Elnöksége hangsúlyozza, hogy a Szocialista Szövetségnek továbbra is munkálkodnia kell a berlini értekezlet alapvető értékeinek érvényesítésén és megvalósításán. Fokozott erőfeszítések az új nemzetközi gazdasági viszonyokért . A JDNSZSZ Országos Választmányának Elnöksége úgy tartja, hogy a helsinki értekezlet határozataival kapcsolatban elindult folyamatokat állandóan figyelemmel kell kísérni és elemezni. Úgyszintén tevékenyen ösztönözni kell a pozitív tendenciákat az európai viszonyok fejlődésében, a kontinens és az egész világ haladó erőinek mind szerteágazóbb együttműködésében, hogy ezáltal a helsinki értekezlet általános értékei kifejezésre jussanak a nemzetközi viszonyok összességében, valamint az égető nemzetközi problémák tárgyalás és megegyezés útján való rendezésében. Figyelembe véve, hogy a fejlett és a fejletlen világ közötti különbségek mind veszélyesebb forrásai a nemzetközi viszonyok megrázkódtatásainak és az egyenlőtlen viszonyok állandósításának, a JDNSZSZ Országos Választmányának. Elnöksége úgy tartja, hogy az új nemzetközi gazdasági rendszerért folyó harc alkotó része a békét, s minden nép haladását és biztonságát szolgáló erőfeszítéseknek, hogy az európai népek megtalálják benne a maguk érdekét, és a maguk részéről is nagymértékben hozzájárulhatnak, ezért az Elnökség hangsúlyozza, hogy a Szocialista Szövetségnek mind belső, mind pedig nemzetközi tevékenységében fokozott erőfeszítéseket kell kifejtenie az új nemzetközi gazdasági viszonyokért, valamint a fejlett és a fejlődő országok közötti különbségek kiküszöböléséért. 4. Az Elnökség kötelezi a nemzetközi kapcsolatok bizottságát, hogy az Országos Választmány egyéb tevékenységi formáival együtt - e határozatokból eredő számos konkrét teendővel kapcsolatban — biztosítsa a szükséges konzultációkat, megbeszéléseket és együttműködést a tájékoztatási eszközökkel, s azokkal a szervezetekkel és intézményekkel, amelyek a propaganda tevékenység, a tudomány, a művelődés, a sport stb. terén különféle európai vagy regionális jellegű akciókra, értekezletekre és rendezvényekre készülődnek. (Tanjug) Minden dolgozónak meg kell ismernie a helsinki okmány szellemét Újabb lehetőségek az európai országok együttműködésére A földközi-tengeri térségben uralkodó helyzetről 9 26) A nemzetiségi hovatartozás aránya szerinti kontingensrendszert azonban gyakorlatilag érintetlenül hagyta. A törvény elfogadás után, nyomban a bírálatok kereszttüzébe került, mert faji szempontokat érvényesített, és sok volt benne a méltánytalanság. A kisebbségi vezetők rámutattak, hogy mivel a kontingenseket nem lehet átruházni, míg Nagy-Britannia hatvanötezer főnyi részesedését csak félig tölti ki, az olaszoknak húsz évig kell várniuk a számukra kiosztott öt és fél ezer hely valamelyikére. A törvény bírálói azt a vádat is felhozták a törvény elleni, hogy sérti az új afrikai és ázsiai nemzeteket, amelyek csak névleges, országonkénti százfős kontingenst kaptak. Hivatalba lépve Kennedy elnök törvényt kezdeményezett a nemzeti hovatartozásra alapuló, megkülönböztetésekkel terhes bevándorlási törvény megváltoztatására. Meg akarta tisztítani törvényeinket a faji megkülönböztetés nyomaitól, és az volt a célja, hogy a bevándorlási törvények jobban szolgálják az ország munkaerőgondjainak megoldását is. Az elnök halála után megjelent A bevándorlók nemzete című népszerű könyvben jelent meg tervezete. Noha Kennedy elnök nem tudta elfogadtatni törvényét a kongresszussal, Johnson elnök elsőrendű fontosságúnak minősítette az ügyet, és sikerre is vitte. Miután a kongresszus 1965-ben elfogadta az új bevándorlási törvényt, az elnök New Yorkba repült, hogy a Szabadság-szobor tövében szentesítse aláírásával. Méltatta a nemzeti hovatartozás szerinti kontingensrendszer kimúlását, amelyről kijelentette, hogy ,,összeegyeztethetetlen legalapvetőbb amerikai hagyományainkkal”. Az új bevándorlási törvény a keletű féltekéről évi ezütt hatvanezer bevándorlást engedélyez, akiknek országonkénti száma nem haladhatja meg a húszezret A kontingens hetvennégy százalékát rokonoknak tartják fenn, húsz százalékát diplomásoknak,szakmunkásoknak és szakképzetleneknek, akikre a nemzetgazdaság valamely ágazatában van szükség, hat százalékét pedig menekülteknek és más személyeknek, akik nem esnek az átfogóbb kategóriák egyikébe sem. Amerikai állampolgárok férje, felesége, gyermekei és szülei nem számítanak a kontingensbe; a kitpei menekültekre külön törvény vonatkozik. Az 1965. évi törvény, a törvények történetében első inben, a nangaforatescerölerfaezek számát is megköti. Ezekből az országokból évente százhúszezren vándorolhatnak be Amerikába, mégpedig jelentkezési sorrendben, nemzeti hovatartozásra való tekintet nélkül. Bár az új törvény még csak most kezdi éreztetni hatását, máris nyilvánvaló, hogy látványos változásra lehet számítani a bevándorlók eredetét tekintve. Ugyanez alatt az idő alatt az angliai bevándorlók száma évi huszonhétezerről hétezerre esett viszsza, míg az olasz bevándorlók száma tízezerről huszonhatezerre ugrott További változás, hogy, míg a múltban a bevándorlók zöme szakképzetlen és tanulatlan paraszt volt, az újak éppenséggel hazájuk művelt rétegének legjobbjai közül kerülnek ki. Egyes országok máris nehezményezik, hogy felgyorsult az „agyszivattyúzás”, amely legértékesebb munkaerőiket csábítja Amerikába, ahol magasabb jövedelmet élvezhetnek. Bár eleinte a régi kontingensrendszer rálastt kívül rekedtek száma ideiglenesen, megugrasztotta a bevendorlési statisztikát, némely megfigyelő attól tart, hogy az új törvény végső soron inkább akadályozza, semmint elősegíti a bevándorlást. Úgy látják, hogy a nyugati féltekére kiszabott kontingensek és a munkaerő bevándorlása körüli szigorú előírások és bürokratikus rendelkezések könynyen akadállyá válhatnak. A Christian Science Monitor című lap kérdésére válaszolva egy bevándorlási kérdésekkel foglalkozó jogász nagyon bizonytalanul nyilatkozott arról, vajon beválnak-e az új rendelkezések. ..De az biztos — jelentette ró —, hogy akik ezután jönnek, mások lesznek.” Az ázsiai népvándorlás 1782-ben Hector St. John de Crévecoeur úgy határozta meg az amerikait, hogy „vagy európai, vagy európaiak sarja”, és meghatározása pontos volt. Természetesen senki sem vitathatja, milyen nagy szerepet játszottak az európaiak az ország benépesítésében, a vadon meghódításában és az új ország megalapításában. De kezdettől fogva éltek itt mások is, akik épp úgy rászolgáltak az „amerikai” névre. Crévecouer egyszerűen megfeledkezett az afrikaiakról, s ezzel az akkori amerikai népesség húsz százalékának létét tagadta. A francia utazó megállapítását még sokáig széles körben igaznak fogadták el, noha amikor Ázsiából is útra keltek az emberek nyugat felé, Dél-Amerikából pedig észak felé, ez a meghatározás egyre pontatlanabb lett. (Folytatjuk) BARBARA K. GREENLEAF:. AZ dMMT É5 fiftffflk RÉSZLET AZ AMERIKALÁZ CÍMŰ KÖNYVBŐL