Magyar Szó, 1977. március (34. évfolyam, 58-72. szám)
1977-03-01 / 58. szám
4. oldal DOLANC: Tito mindig megértette az idő szellemét Dolgozó a munkaszervezetben, polgár a helyi közösségben (5.) Fürge ap háziasszony Stane Dolanc elvtárs, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára a Borba című napilap szerkesztőségének kérésére cikket írt a Borba ifjúsági politikai iskolája negyedik előadássorozatának megkezdése alkalmából. Az iskola hallgatói fél éven át a Tito — a párt — a forradalom című témakörrel, illetve Tito elvtárs 40 éves pártvezetői tevékenységével ismerkednek meg. A Tito pártvezetői tevékenységének 40. évfordulóját forradalmi akciónk során, abban az időben ünnepeljük, amikor rendkívül nagy és nehéz feladatok hárulnak ránk, amikor további lépést teszünk a munkásosztály történelmi céljainak és érdekeinek elérésére, illetve érvényesítésére, hogy még inkább tökéletesíthessük a szocialista önigazgatást, szavatoljuk, hogy a társult munka fokozottabb hatást gyakoroljon az összes társadalmi eseményre, gazdagabbá tehessük a szocialista demokráciát, és így haladjunk előre az emberi viszonyok és a szabadság tökéletesebb és humánusabb formái felé. Tito pártvezetői jubileumát és születésnapját a legmegfelelőbben a minden téren folytatott hatékony és alkotó tevékenységünkkel ünnepelhetjük meg, olyképpen, ahogyan maga Tito elvtárs követeli meg tőlünk, vagyis, hogy a szavakról térjünk ki a tettekre. Azzal, hogy fölelevenítjük pártunk történetét, valamint népeink történelmi harca legkimagaslóbb egyéniségét. Tito elvtársnak forradalmi munkásságát mindannyiunknak arra kell törekednünk, hogy az ifjú nemzedékeknek megismerkedjenek az elmúlt négy évtized nagy forradalmi eseményeinek egységességével és folyamatosságával, tudatosodjon bennük, hogy ezek a forradalmi események összefüggésben állnak azzal, amit ma váltunk valóra szocialista önigazgatású társadalmunkban, mégpedig a JKSZ X. kongresszuson elfogadott határozatok, az alkotmány és a társult munkáról szóló törvény életrehívásával, közösségünk anyagi alapjának erősítésével, az időszerű gazdasági problémák megoldásával, az általános honvédelmi és társadalmi önvédelmi rendszer tökéletesítésével, több nemzetiségű jugoszláv szocialista közösségünk testvériségének, egységének és egyenjogúságának fokozásával és függetlenségének megszilárdításával. Tito jubileumának megünneplésével egyúttal erőteljesen serkenteni kell az öszszes dolgozót, polgárt, fiatalt, nőt, harcost, kommunistát, társadalmi-politikai szervezetet, kollektívát, önigazgatási szervet, társadalmi-politikai közösséget, küldöttet és küldöttséget, hogy alkotó tevékenységükkel még inkább erősítsék a jugoszláv szocialista önigazgatású közösséget, s egyúttal fel kell hívni a figyelmüket, hogy a mai nemzedéknek is ugyanúgy felelősséget kell vállalnia a forradalom történelmi céljainak eléréséért, mint ahogyan Tito tette, fel kell kutatnia a további fejlődés útjait, kitűznie az újabb és újabb, mindig reális forradalmi feladatokat, és megtennie a szükséges lépéseket. Ezzel magyarázható forradalmunk győzelme, folytonossága, ereje és gazdagsága. Az elmondottaknak megfelelően hasznosnak tartom, hogy a Borba ifjúsági politikai iskolája a következő hónapokban, amikor megünnepeljük Tito pártvezetői jubileumát és 85. születésnapját, két szemesztert annak szentel, hogy a fiatalok megismerkedjenek Josip Broz Tito forradalmi tevékenységével és életével, annak a forradalmárnak, marxistának, a JKSZ vezető személyiségének a munkásságával, akinek nevéhez fűződik a munkásosztály és népeink történetének legdicsőbb korszaka. Tito elvtárs 40 éve áll a Jugoszláv Kommunista Szövetség élén, 57 éve tagja a pártnak, és 67 esztendeje vesz részt a szocialista munkásmozgalomban. A JKP főtitkárává, illetve a JKSZ elnökévé Titót az ötödik országos értekezleten választották meg, s azóta, az ötödiktől a legutóbbi tizedik kongresszusig, az összes háború utáni kongresszusokon. Tito elvtárs forradalmi egyénisége és munkássága sokoldalú és rendkívül gazdag, olyan, mint maga a jugoszláv szocialista forradalom: feltarthatatlan, minden szakaszában erőteljesen kifejezésre jut vezetőjének, Josip Broz Titónak tevékenysége. A Jugoszláv Kommunista Párt sokévi harcának sorsdöntő fontosságú eredményeiben megmutatkozik politikájának és akcióinak ereje, annak a politikának ereje, amelynek kialakításában Tito elvtárs mindig történelmi szerepet töltött be. Hogy Tito évtizedeken át ilyen sikeresen irányította a pártot, hogy ilyen sikeresen állt a jugoszláv munkásmozgalom legharciasabb és leghaladóbb erejének élén, az éppen annak az eredménye, hogy Tito elvtárs mindig megértette az idő szellemét, és mélyen hitt a munkásosztály történelmi küldetésében, felfogta a társadalmi valóságot és az objektív szükségszerűséget, mindig megtalálta a küzdelem igazi útjait és eszközeit, felvértezte a kommunistákat és a munkástömegeket, hogy megtegyék a szükséges harci lépéseket, és hogy a kínálkozó lehetőségeket valósággá változtassák. Tito alkotó szerepe és egyéni képességei révén olyan értékekkel gazdagította a forradalmi mozgalmat, amelyek serkentették a kommunistákat és a dolgozókat az ütközetekben való részvételre és az olyan erőfeszítésekre, amelyek a haladásért, valamint az embernek a kizsákmányolás és leigázás minden formája alól való felszabadításáért vívott harcukban kiváló eredményekhez vezettek. Tito elvtárs forradalmi mozgalmunkból nőtt ki, vele együtt növekedett, ezért tudta mindig a legmegfelelőbben kifejezni szükségleteit, megtalálni a megoldásokat, és a legnehezebb helyzetekben is feltárni a távlati lehetőségeket. Ereje annak a mozgalomnak erejéből és történelmi távlataiból fakadt, amelynek élén állt és áll ma is. Tudjuk azt is, mint ahogyan már a történelem igazolta, hogy Tito elvtárs sohasem vonta ki magát az alól az egyéni felelősség alól, amely tisztségéből adódott, illetve abból, hogy forradalmi mozgalmunk élén állt. Nemcsak, hogy ezt a tisztséget odaadóan töltötte be, hanem eszméinek és tetteinek erejével rá is nyomta bélyegét, különösen történelmünk legsorsdördőbb eseményei során, úgyhogy jóéval állíthatjuk, 1937, 1938, 1941, 1948, 1950, 1966 és 1971 a legjelentősebb titói évek közé tartozik. Ezek jelenkori történelmi fejlődésünknek csupán fontosabb mérföldkövei. Mély felismeréseivel, marxista látnokiképességével, forradalmi bátorságával és rettenthetetlenségével Tito az összes említett időszakban meghozta a legsorsdöntőbb határozatokat. Vegyük csak példának az 1948. esztendőt. A JKP és vezetősége, a munkásosztály és népeink szilárdságának és egységének, Tito elvtárs előrelátásának és határozottságának köszönhetően a szocialista Jugoszlávia nemcsak bátran szembeszegült azzal a sztálini kísérlettel, hogy veszélyeztesse nemzeti függetlenségünket és forradalmunk sajátosságát, hanem megindította a nemzetközi munkásmozgalom erőteljes demokratizálódásának folyamatát is. A Tito vezette JKP ilyen határozata történelmi jelentőségű a szocializmus előrehaladása szempontjából. Kemény Mária egy hímzett asztalterítőt hoz a szomszéd szobából, kibontja, és beborítja vele a kancsot. Még a szőnyegre is jut belőle. — Ezzel is foglalkozom — mondja, és rám néz, inkább a hatást várva, mint kérdően. Fürge ujjainak értékével, úgy látom, tisztában van. Ez valóban szép darab. A fényképen is látható, hogy fenyőgallyas mintája menynyire gazdag, dús és tömör. Ez onnan van, hogy az alapanyag sűrű szövésű, a szálak számolásával kialakított minta ennélfogva apróbb részecskékből áll össze, így mutatósabb és finomabb. Kemény Mária munkájával nemcsak a család szerény jövedelmét gyarapítja, hanem a székely népi hímzés továbbélését, a mai életbe való alkalmazását is szolgálja. Az, amit ő csinál, népművészeti kézimunka. Mintáit ugyanis azokról a párnavégekről, ágylepedőkről, törülközőkről, abroszokról veszi, amelyeket még a székely telepesek hoztak magukkal Bukovinából, vagy itt készítettek, egy-két évtizeddel a letelepedés után, amikor még friss volt az emlékezet. Van közöttük sárkányos, poharas, kígyós, bokrétás, almás, szívós, tányéros, tulipános, cserleveles, vaskapcsos. A figyelmesebb olvasó észrevehette, hogy Kemény Máriának ugyan sok munkája lehet, mégsem sorolható ed- s digi alanyaim csoportjába: nincs munkaviszonyban, s nem ,.dolgozó a munkaszervezetben”, ahogy a gyűjtőcím első része szól. Ha jobban meggondoljuk, nem is annyira az állás hiányzik itt sem, hanem a második kereset. Munka ugyanis akad mindig bőven a ház körül, az anyaság is gonddal jár, ezt minden szülő tudhatja magáról. Kemény Mária esetében az történt, hogy gyermeke magyarul végezte az általános iskola négy osztályát, a következő négyet már szerbül, mert helyben magyarul nem folytathatta. Mire befejezte az általános iskolát, megnyílt a magyar középiskola is, abba iratkozott be. Most Belgrádban tanul jogot, Pancsova ösztöndíjasaként. A kikötés az, hogy magyarul is megtanulja a jogi nyelvet, ezért majd az újvidéki Jogtudományi Kar magyar lektorátusán is vizsgáznia kell. Nem lehet pontosan tudni, hogy a tannyelvváltozás éveiben ki izgult jobban, a szülő vagy a diák. Kemény Mária, ha nincs is munkaviszonyban, cselekvő polgár a helyi közösségben. Amikor cselekvő polgárt mondtam, nem a tisztségviselő emberre gondoltam, hanem a szónak tágabb értelmére. Máriának nincs funkciója, így vettem ki szavaiból. Munkája kis dolgokból tevődik össze. Azok, akiknek hirtelen jár a nyelvük, még jelentéktelennek is mondhatnák, de ezúttal is tévednének. Minden, még a legapróbbnak látszó ügy is megérdemli a figyelmet, az elismerést, ha hasznos és gazdagítja az életet. A helyi közösségekben is csak úgy van, hogy a kis dolgokból kerekednek ki a nagyobbak. Egy időben népművészeti csoportot vezetett. Többedmagával kiállításokat szervezett muzeális értékű néprajzi darabokból, amelyeket az idősebbek a városi nép mohó szeme elől elrejtve őriznek, s csak akkor adták ki kezükből, amikor meghallották, hogy a vadászok puskával a vállukon még éjjel is őrizni fogják a termet. Az iskolában hímzőtanfolyamot tartott, ötvennél is több részvevővel. A gyerekek révén a szülők is bepillantást kaptak a népi hímzés világába, fölelevenítették azt, ami mármár emlékként is kiveszőben volt. Mi azóta új iskolás nemzedékek indultak, hamarosan esedékes lesz ismét a hímzőtanfolyam. A guzsalyos esték részvevője, a műkedvelő előadások súgója volt még Kemény Mária. Vojlovicán dédelgetett gondolat egy falumúzeum vagy egy tájmúzeum megnyitásának lehetősége. Arról lenne szó, hogy egy régi falusi házat védelem alá helyeznek — állítólag már ki is szemelték —, és a pancsovai múzeum részeként berendeznék e tájegység népi kultúrájának megőrzött emlékeivel. Az effajta szabadtéri múzeumok mindenütt népszerűek, a vezérelvük az, hogy az arra érdemes anyagot, nem a központi múzeumok hűvös termeiben, hanem a természetes környezetben kell őrizni. Az itteni esetleges megalapítása mindenekelőtt célszerűségének megítélésétől függ, és persze, pénzkérdés. A legfontosabb azonban megvan, illetve pontosabban: még megvan. Vojlovicán sokan tudják, hogy hol van még vetett ágy, emeletesen rakott párnákkal, huzatokkal, hol őriznek tulipántosládát, hol lehet megtalálni a nagymamák féltve őrzött kelengyedarabjait. Ezek közé tartozik beszélgetőtársam is, aki nem kételkedik abban, hogy ezeket a darabokat az emberek szívesen odaadnák meg- s őrzésre, esetleg el is adnák, vagy odaajándékoznák a múzeumnak. Még egy pillantást vetek munkájára, a fenyőgallyas mintájú asztalterítőre. Arra gondolok, hogy száz meg ezer Kemény Mária sem tudja megállítani a giccses falvédő, az olasz díszpárna, a német csipkés nylon ágyterítő áradatát. Mégis a látvány örömmel tölt el, megnyugtat Kemény Mária a székely hímzőhagyományok tudatos őrzője. Mintái ősiek, legtöbbször egyszínűek, vagy a piros és a kék, a piros és a fekete együttes az uralkodó. Mert, ugye, a székely sohase szerette a farkát ... KALAPIS Zoltán LEGKÖZELEBB: Vadász után halász Kemény Mária (Ifjú Gábor felvétele) Vladicin Kan Helyzetkép a veszélyeztetett területekről A Vladičin Han-i községben, Jovac, Belanovac és Ostrovica falu veszélyeztetett területein, amelyen több mint 150 millió köbméter föld, kőzet és más anyag van mozgásban, újabb hasadékok keletkeznek. Mintegy 30 lakóházat és más épületet fenyeget közvetlen veszély. A lakosságot a terveknek megfelelően telepítik ki. Miint már hírül adtuk Ostrovicki Vrhről és a Djerenhegyről óriási mennyiségű föld omlik a Jovacka reka medrébe. Cerovac helység közelében körülbelül 40 méter magas torlasz képződött és elzárta a folyót, úgyhogy tó keletkezett. Szintje egyre inkább emelkedik, de egyelőre nem kell tartani attól, hogy a víz áttöri a gátat. Vasárnap esett az eső az említett területeken is tegnap pedig enyhén havazott, és a hőmérséklet is csökkent. MAGYAR SZÓ Kedd, 1977. március 1. Tömeges részvétel, gazdag műsor A társadalmi szervezetek is méltóképpen megünneplik Tito 40 éves pártvezetői tevékenységének és 85. születésnapjának évfordulóját Mintegy ötven felszólaló beszámolójának meghallgatása után kitűnt, hogy a tartomány társadalmi szervezetei már hozzáláttak ahhoz a munkához, amellyel megünneplik Tito 40 éves pártvezetői munkásságának és 85. születésnapjának évfordulóját. A tegnapi megbeszélésen a társadalmi szervezetek tartományi képviselői elmondták, hogy idei munkatervük jelentős részét e két évforduló megünneplésének szentelték. Az előkészületekben és a megmozdulásokban mintegy egymillió ember részvételére számíthatunk. Elismeréssel szóltak arról, hogy azok a társadalmi szervezetek, amelyek nagyszá-mú fiatallal is foglalkoznak, külön figyelmet fordítottak a fiataloknak a munkába való bevonására. A megbeszélés részvevői, az ünnepségek megtartása időpontjának egyeztetése érdekében elhatározták, hogy munkaprogramjaikat eljuttatták az ünnepségek megszervezését egyeztető tartományi bizottsághoz. A Vajdasági Írók Egyesülete elhatározta, hogy az író-olvasó találkozókon Tito I életéről, munkásságáról számolnak be, a Kanizsai Írótábor témái a Az ifjúság a forradalomban lesz, a Zenekedvelő Ifjúság fellépésével fogja gazdagítani az ünnepségeket, a Testnevelési Szövetség különféle sportrendezvényekkel emeli az ünnepségek színvonalát. Az ünnepség előkészületeiről egyébként a Szocialista Szövetség Tartományi Választmánya társadalmi szervezetek munkáját egyeztető bizottságának tegnapi ülésén számoltak be. d. 1. A tartományi pártbizottság székházában Fogadás az I. nemzetközi kzimunkakiállítás alkalmából Ma délben a tartományi pártbizottság székházában Miskolci Zvekié Mária, a VKSZ Elnöksége Végrehajtó Bizottságának tagja mint az I. nemzetközi kézimunkakiállítás szervezőbizottságának tiszteletbeli elnöke fogadja a bizottság tagjait, akik beszámolnak a kiállítás műsoráról. A kiállítás egyébként pénteken március 4-én nyílik meg Kulán, a Vera Miácevic Pionírotthonban.