Magyar Szó, 1977. március (34. évfolyam, 73-88. szám)

1977-03-16 / 73. szám

­ Néhány sorban BISSAO. — Bissau-Gui­­nea arra fog törekedni, hogy minél nagyobb részt vállal­jon az el nem kötelezett or­szágok mozgalmának tevé­kenységéből. Az el nem kö­telezettségre támaszkodva ugyanis a nép eredménye­sen védekezhet az imperia­lista uralom ellen — jelen­tette ki többek között Luis Cabral, Bissau-Guinea elnö­ke a nemzetgyűlés előtt, amely további négy évre meghosszabbította államfői megbízatását. (AFP) COLOMBO: — Sri Lanka nagy jelentőséget tulajdonít a koordinációs bizottság áp­rilisban sorra kerülő kül­ügyminiszteri értekezletének. A miniszterek Delhiben mérleget készítenek a co­lombói csúcsértekezlet óta kifejtett tevékenységről és kijelölik a további felada­tokat. (TAN­JUG) AMBON,­­ Indonézia il­letékes minisztere kijelen­tette, hogy az atomenergia felhasználásának alapját az ország uránium­élőhelyei ké­pezik. Az atomerőművek építésében Indonézia fran­cia és nyugatnémet cégekkel folytat együttműködést. (ANTARA) MUSKAT. — Háromnapos hivatalos látogatásra tegnap Omanba érkezett Nimeri szudáni elnök. (QNA) ACCRA. — Achempong tábornok, ghanai elnök ki­jelentette, hogy forradalmi változtatásokat kell eszkö­zölni a fejlődő országok is­kolarendszerében. Mint mondta, ez az egyedüli útja annak, hogy a fejlődő orszá­gok megfelelő számú szak­embert biztosítsanak. (GNA) 2. oldal ,NAGYCSILLAG—II.” Malaysiai segítség Thaiföldnek A két ország közös hadjárata a gerillák ellen Bangkokból jelenti a Tan- t átkelhetnek egymás területé­re. A most kezdődő hadműve­leteket Nagycsillag—II-nek nevezték el. Elődjét, a Nagy­csillag—I-et januárban foly­tatták, ám azonkívül, hogy tüzérséggel és légitámadások­kal néhány, gerillatábort szét­lőttek, jelentősebb sikert nem tudtak felmutatni. A gerillaharcosok mindig idejében értesülnek a kor­mánycsapatok megmozdulá­sairól, kisebb operatív cso­portokra oszlanak, s nem­csak kitérnek a katonai ex­pedíciók elől, hanem várat­lan ellentámadásokkal súlyos veszteségeket is okoznak a kormánycsapatoknak. jug: Több mint 3000 malaysiai katona lépett hétfőn éjszaka Thaiföld területére, hogy csatlakozzon a gerillamozga­­lo­m­ ellen indított közös had­művelethez. A thaiföldi lapok szerint az erdőségekben úgynevezett kínai gerillák harcolnak, a marxista-leninista frakció tagjai, akik néhány éve sza­kadtak el a Malaysiai Kom­munista Párttól. Feltételezik, hogy a két ország határvidé­kein legalább 1000 felkelő harcol. A két ország ezúttal közös erővel igyekszik szétverni a felkelőmozgalmat, amely a hegyvidéki lakosság nagy támogatását élvezi. A nem­régiben kötött egyezmény ér­telmében a két ország csapa­tai szükség esetén szabadon MAGYAR SZÓ Szerda, 1977. március 16. KAUNDA: Új szakasz az arab és az afrikai országok közti viszonyban Lusakából jelenti a Tan­­jug.— Meggyőződésem szerint új szakasz kezdődik Afrika és az arab országok együtt­működésében — jelentette ki a kairói csúcsértekezletről hazaérkező Kenneth Kaunda zambiai elnök. — Ma az arab kőolajat New Yorkban vásárolják, az arabok pedig Európában szerzik be az af­rikai dohányt, rezet és teát. A zambiai államfő szerint a kairói csúcsértekezletnek hozzá kell segítenie ahhoz, hogy közvetlen kereskedelmi kapcsolatok jöjjenek létre az afrikai és arab országok kö­zött. A lapok az afrikai és az arab országok természetes szövetségére hivatkoznak, s ■Hangot adnak a reménynek, hogy az együttműködés nagy mértékben hozzájárul mind az el nem kötelezettek moz­galmának erősödéséhez,­­mind pedig az igazságosabb nemzetközi gazdasági rend­szer kiépítéséhez. Afrikai vélemények szerint ez arab országok, hála a kő­olajnak, nagymértékben hoz­zájárulhatnak Zimbabwe és Namíbia népének győzelmé­hez és előmozdíthatják a sza­bad Afrika gyorsabb ütemű gazdasági fejlődését. Waldheim figyelmeztet Súlyos éhínség fenyegeti Etiópiát New Yorkból jelenti ez UPI. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kijelentette, hogy­­ Etiópiában az idén újra éhín­­ség fenyeget másfél millió embert. Waldheim hangsú­lyozta, hogy a szeptember­ben hullott kevés csapadék­­ miatt az idén kicsi a gabo­nahozam. Esőzések tavasszal sem voltak, s ez még jobban megnehezítette a helyzetet, és az egyébként búzát ex­portáló tartományokban­ a terméshozam valószínűleg kisebb lesz az átlagnál. (4) Tito csak később, Splitbe visszatértekor mondott valamivel többet a beszélgetések tartalmáról: — ... Könnyű volt közös nyelvet talál­ni valamennyi fontosabb kérdésben ... Churchill nyíltan és szívélyesen szólt a legösszetettebb kérdésekről is ... Szerin­tem utónknak hatalmas jelentősége volt nemcsak baráti és szövetséges viszonyunk továbbfejlődése szempontjából, hanem a vil­ágbéke megszilárdítása szempontjából hanem a világbéke megszilárdítása szem­pontjából is, mert megmutatta, hogy le­hetséges a szívélyes, baráti és hasznos együttműködés a különféle társadalmi rendszerű országok között. Jó viszonyt akarunk minden egyes országgal, amely megbecsül bennünket, és egyenrangúnak tart bennünket, Londonban egyenrangúnak tartottak bennünket... És éppen Jugo­szláviának, ennek a kis országnak az egyenrangú kezelése ... még inkább meg­szilárdította önbizalmunkat, és rávilágí­tott, hogy nekünk Jugoszláviában ezen az úton kell továbbhaladnunk. A kragujevaci diákoknak A londoni jugoszláv nagykövetségen Tito marsall március 19-én fogadta a Ma­ry Dachelers Iskola diákjainak egy cso­portját, akik szerény ajándékot adta­k át a kragujeváci diákoknak — 112 fontra szóló csekket könyvek vásárlására. Egy diáklány, Margareth Dann megmagyaráz­ta, hogy mért éppen nekik adják az aján­dékot: — Megdöbbentett bennünket, amikor hallottuk, hogy diáktársaink ott életünket vesztették, és milyen hősök voltak ... Sze­retnénk ezzel a kis ajándékkal leróni ke­gyeletünket iskolájuknak. — Szerény az ajándék — tette hozzá Joyce Buringham — diáktársaink között az iskolában gyűjtöttük össze ezt a kis ösz­­szeget, hogy legalább ilyen módon meg­mutassuk, milyen nagyra becsüljük őket... — Köszönöm, nektek — mondta Tito angol nyelven. — Mihelyt visszatérek át­adom az ajándékot... Valóban bátor gye­rekek voltak. Tanáraikkal együtt ugyan­azon a napon veszítették életüket, és hő­siesen tartották magukat. Énekelve men­tek a halálba. Köszönöm nektek, hogy éppen a kragujeváci diákoknak külditek ezt az­ ajándékot. Tito odalépett a térképhez, és odahív­ta az angol fiúkat és lányokat. — íme lássátok, nem messze Belgrád­­tól, itt van Kragujevac. Áprilisi 21-én a Beli Dvorban Tito fo­gadta a kragujeváci diákifjúság küldött­ségét, és átadta neki a Mary Dachelers is­kola ajándékát. — Nagyon érdekelte őket, hogyan éltek és vajon várostok újjáépült-e. Röviden el­mondtam, milyen sorsa volt ifjúságunknak a háború idején. Az angol fiatalok nagyon érdeklődtek ifjúságunk iránt, és mond­hatom, hogy fiataljaink nagy tekintély­nek örvendenek. Fiatal nemzedékünknek, amely most jár iskolába, meg kell őriznie ezt a tekintélyt. . Idegenben irigykedett a fellegekre Hazatérőben a Galeb március 29-én ér­kezett meg az Adria­i-tenger vizeire. Az otrantói szorosban a köztársasági elnök hajóját a jugoszláv haditengerészet ősna­­szádjai köszöntötték, majd később megje­lent a haditengerészet három repülőgépe is. Valamennyi utas örült, és nagy izga­lomban volt. Ismét itthon. Tito sötétkék tengernagyi egyenruhában állt a fedélze­ten. Időnként messzelátóval nézte azt a kék vonalat, ahol az ég és a tenger ta­lálkozott, a repülőgépeket, amelyek átre­pültek a hajó fölött, és az őt kísérő tor­­pedócsónakokat. Hozzálépett Cerni ten­gernagy. (Folytatjuk) Tito, a béke építője RÉSZLET ZVOIMKO STALLBRINGER I _ TITO, A VILÁG POLGÁRA CÍMŰ KÖNYVÉBŐL Meghiúsult a taktikázás Befejeződött az ENSZ emberjogi bizottságának ülése Genf, március Az ENSZ emberjogi bizott­ságának Genfben megtartott idei ülése a legbonyolultab­bak közé tartozott, nemcsak azért, mert számos, rendkí­vül összetett kérdést vita­tott, hanem azért is, mert az ülésszakot sajátos légkör­ben tartották meg. Nyilvánvaló, hogy a XX. század utolsó negyedének embere egyre inkább tuda­tára ébred jogainak, s hogy az emberi jogok kérdése a világ minden részén és min­den vonatkozásában felme­rül. Ilyeténképpen az ember jogok területe bizonyos te­kintetben előtérbe kerül. A bizottság idei ülésszakát azonban sajátságos offenzí­­va légkörben rendezték meg, amelyet egyik-másik képvi­selő keresztes hadjáratnak nevezett, s amelynek céljait nem is lehet egykönnyen felmérni. Az a benyomás ala­kult ki, hogy egy kampány kibontakozásának vagyunk tanúi, amelynek indítékai ta­lán vitán felül állnak, de a céljai egyelőre homályosak. Az emberi jogok területe ugyanis mindenki számára érdekes, könnyen magára vonja a világközvélemény figyelmét, de egyszersmind visszaélésekre is lehetőséget ad, tehát arra, hogy egyik­másik országra nyomást gya­koroljanak, sőt, bizonyos rendszereket destabilizálja­nak. Itt aztán az emberi jogok védelméhez fűződő általános érdek összeütközésbe kerül valamennyi ország ahhoz va­ló szuverén jogával, hogy belső problémáit a neki leg­megfelelőbb módon rendez­ze. A legsürgősebb a kolonializmus felszámolása Az offenzíva hevében a bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított néhány fontos kérdésre, kezdve az emberi jogok tömeges meg­szegésétől egészen addig, amely az önrendelkezési jog­ba vág. A bizottság foglal­kozott a chilei helyzettel, ebben az országban az em­beri jogok megszegésének ki­rívó esetei történnek, s so­kak élete forog veszélyben; foglalkozott továbbá a kö­zel-keleti megszállt terüle­teken uralkodó helyzettel, nem különben az afrikaival, ahol a végérvényes dekolo­nizáció folyamata a dél-af­rikai raszista erők heves ellenállásába ütközik. Mind­ezekkel a kérdésekkel kap­csolatban a bizottság a nem­zetközi közösség álláspont­jait tükröző határozatokat hozott. Az ülésszak során arra irányuló próbálkozások is történtek, hogy a bizottságot meghatározott rövid távra szóló taktikai politika vagy pedig hosszú távra szóló stratégia szolgálatába állít­ják. A bizottság azonban ezt nem engedte meg, s a di­lemmát úgy oldotta fel, hogy megőrizte önnön integ­ritását és hitelét. Szembefor­dult azokkal a törekvések­kel is, amelyek olyan szituá­ciót próbáltak teremteni, amelyben az a benyomás alakulhatott ki, hogy a bi­zottság nem tesz eleget kö­telezettségeinek, ám ez a körmönfont taktika nem járt eredménnyel. Fennállása óta a bizottság kizárólag a politikai és a pol­gári jogok megszegésével foglalkozott, és elhanyagolta a gazdasági, szociális és kul­turális jogokhoz fűződő prob­lémákat. Az idén forduló­ponthoz érkezett és új irányt vett. Két határozatában úgy döntött, hogy ezentúl érdem­ben foglalkozik minden em­beri joggal. Ha egy nép nem rendelkezhet szabadon gaz­dasági kincseivel, akkor ez­zel nemcsak az ország jo­gait sértik meg, hanem a társadalom minden egyes tagjainak arra való jogát is, hogy a természeti adottságokra támaszkodva emelje életszínvonalát és fo­kozza személyes méltóságát. Az emberi jogok tömeges megszegése közé tartozik az is, ha a dolgozók nem befo­lyásolhatják az általuk meg­teremtett jövedelem elosztá­sát és nem rendelkezhetnek az eszközökkel, amelyeknek ők a megalkotóik. A bizottságnak a további munka során meg kell álla­pítania a megvitatásra váró kérdések fontossági sorrend­jét. S kézenfekvő, hogy a nemzetközi körülmények ala­kulásával a fontossági sor­rend is változik. Kikristályo­sodott a vélemény, hogy az egész világ számára az a leg­sürgetőbb, hogy megoldják a rabságban sínylődő 18 mil­lió afrikai ember kérdését. Mert amíg Dél-Afrikában ilyen áldatlan állapotok ural­kodnak, addig az egész kon­tinensen nem valósulhatnak meg maradéktalanul az em­beri jogok. Az erre vonat­kozó határozat egy része el­len csak az Egyesült Álla­mok képviselője szavazott. Csak az új gazdasági rendszer szavatolhatja az emberi jogok maradéktalan megvalósítását Voltak olyan próbálkozá­sok, hogy a bizottság siker­telenségeiért­ a többséget te­gyék felelőssé és arra hárít­sák a felelősséget. Nyilván­való azonban, hogy ha va­lamely kérdésben még any­­nyit sem értek el, amennyi reálisan " lehetséges "volt, ak­kor ennek az oka abban van, hogy a kisebbség min­dent vagy semmit követel, ebbe pedig a többség nem egyezhetett bele. A jugoszláv küldöttséget az a felfogás vezérelte az ülésszakon, hogy a világ min­den részén okvetlenül fel­tételeket kell teremteni аж emberi jogok gyakorlására, mert amíg kolonializmus, apartheid, rasszizmus léte­zik, addig az emberi jogok sem részesülhetnek kellő vé­delemben. Küldöttségünk különösen azt szorgalmazta, hogy te­remtsenek feltételeket az új gazdasági rendszer létrehozá­sára, mert csak az szavatol­hatja az emberi jogok ma­radéktalan megvalósulását. Hangsúlyozva, hogy az em­beri jogok csakis együttmű­ködés révén fejleszthetők és véleményezhetők, a jugo­szláv küldöttség minden konkrét kérdéssel­ kapcsolat­ban javaslatot tett. Azt a nézetet képviselte ugyanis, hogy az emberi jogok fej­lesztését és védelmét szolgá­ló akciók csupán károkat okozhatnak, ha más célok ve­zérlik őket. Hogy a munka milyen irányban halad tovább, az nagymértékben attól függ, hogy a tagországok mennyi­re hajlandók együttműködni az emberi jogok tényleges védelmében, mennyire ké­szek gazdasági és egyéb fel­tételeket biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogokat ma­radéktalanul tiszteletben tart­sák, s mennyire tartják szem előtt szűkebb politikai érdekeiket. Az idei ülésszak elnöklője Aleksandar Božović nagy­követ, jugoszláv küldött volt, akinek nagy érdemei van­nak abban, hogy a bizott­ság átvészelte a munkája so­rán előállt válságos helyze­­teket. Dr. Borko D. STOSIC Különtudósítás a Ma­gya­r Szónak Genscher befejezte amerikai látogatását Az NSZK ragaszkodik a Brazíliával kötött atomszerződéshez Hans Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere befejezte amerikai látoga­tását. A külügyminiszter James Carter amerikai el­nökkel az NSZK­­és­ Braazí­­lia között , létrejött­­ atom­szerződésről folytatott meg­beszélést. Mielőtt elhagyta Washing­tont Genscher kijelentette, hogy a Brazíliával kötött atomszerződés továbbra is érvényes marad. A miniszter ma Izraelbe utazik. Befejeződött Gromiko és Cagiayangil eszmecseréje Moszkvából jelenti a TASZSZ. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és török kollégája, Sabri Cagiayangil tegnap befejezte megbeszé­léseit. A két miniszter a nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatott eszmecserét. A megbeszéléseik után egyezményt írtak alá a gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködésről, to­vábbá a repülőgéprablások megakadályozásáról. Az osztrák elnök Finnországban Helsinkiből jelenti a Ren­det . Rudolf­ Kirchshläger oszt­rák elnök tegnap négyna­pos látogatásra Finnország­ba utazott. Az osztrák elnök kísére­tében van Willibald Pahr külügyminiszter és Josef Starrbacher kereskedelem­ügyi miniszter. Marcos elnök elhalasztotta a népszavazást Manilából jelenti az­­UPI. Ferdinand Marcos, a Fü­­löp-szigetek elnöke tegnap közölte, hogy elhalasztják a március 17-ére tervezett népszavazást a Fülöp-szige­­tek déli részein, ezen a vi­déken a főleg muzulmán vallású lakosságnak az au­tonóm tartomány megala­kításáról kellett volna nyi­latkoznia. Marcos elnök kijelentette, hogy a népszavazást azért halasztották április 21-ére, hogy elkerüljék az esetleges összecsapásokat. A kormány és a muzulmán vallási kö­zösség képviselőinek tárgya­lásait március 3-án­ félbe­szakították. A kormány azon az állásponton maradt, hogy az autonóm tartomány megalakításáról előzőleg népszavazással döntenek. A muzulmán közösség képvi­selői azonban haladéktala­nul követelik a tartomány önkormányzatát. A kor­mánycsapatok és a tartomá­nyi gerillák között négy éven át tartottak a harcok, amelyekben legalább tízezer ember vesztette életét.

Next