Magyar Szó, 1977. május (34. évfolyam, 132-147. szám)

1977-05-16 / 132. szám

Hétfő, 1977. május 16. Újdonság a vásárról A kanadai export magzat tett petéket, illetve iyen ál­lapotban már csírának, mag­zatnak nevezhető sejtcsopor­tot. A hozzáértők meg tud­ják mondani azt is, miért éppen mínusz kettőszáz (!) fokra kell lehűteni, se keve­sebbre, se többre. Hónapokig tárolják ilyen állapotban, s ez idő alatt a világ bármely tájára elszállíthatják. Az újságírócsoport szoká­sos sajtótájékoztatóra érke­zett a kanadai pavilonba, de negyed óra elteltével vala­mennyien ott találkoznak a vetítőteremben és vitatják, mennyivel olcsóbb egy rend­kívül jól tejelő tehén így kinevelt utódjának az export­ja, illetve így már nem is érdemes csak egyetlenegy csírát szállítani, a hűtőben egyszerre száz meg száz emb­rió van, azokat mind elszál­lítják a kívánt helyre, ott elhelyezik az előkészített ala­nyok méhébe és a szokásos vemhesség végén a kevésbé nemes tehenek megszülik a rendkívül jó tulajdonsággal rendelkező anya utódját. Záporoznak a kérdések: — Mikor született az első így kinevelt borjú? — 1970-ben. Még él. — Nem, ez az első. — Voltak-e már a kana­dai cég képviselői az újvidé­ki vásárhoz hasonló kiállí­táson, hogy bemutassák ezt a szaporítási eljárást? — Szabadalmaztatták az eljárást? — Ez nem szabadalom, az állatorvosokat meg kell ta­nítani, hogyan kell a művele­tet végezni. Szívesen kötünk szerződést az érdeklődőkkel, kiképezzük a szakembereket, és ha kell, exportálunk meg­felelő tulajdonságú magzatot a világ bármely államába. Végignéztük a filmet, be­fejeztük a beszélgetést Hal­lottunk már arról, hogy ilyen eljárással nemes állatokat szinte korlátlan mennyiség­ben lehet szaporítani, hiszen egy-egy tehén, de úgy kí­vánjuk, akár száz utódot is hagyhat maga után, de most itt vagyunk a tudományos­fantasztikus regényekből is­mert jelenség előtt, és nem tudunk mit kezdeni vele. Megbotránkozzunk-e, vagy csodáljuk ezt az újdonságot. Kilátás van rá, hogy né­hány hazai állatorvos kiuta­zik Kanadába, elsajátítani az eljárást. A szlovének már az első napon ott voltak a pavi­lonban. S mások is érdeklőd­nek a — hogy úgy mondjuk — mélyhűtőben tárolt emb­riók iránt. Külön export­törvényt kell majd hozni, hogy szabályoz­va legyen a szaporodási anyag effajta terjesztése. Nem mindegy, hogy húsz tehenet exportálunk-e egy repülőgépen, vagy csak ugyanannak a kiváló tulaj­donsággal rendelkező egyet­len tehénnek több embrióját egy epruvettában. M-n A vetítőgép ћа1кац s züm­mög, az ajtó előtt tolongó tö­meg meg sem pisszen. Talán még sosem volt ennyi ember egyszerre az Újvidéki Mező­­gazdasági Vásáron, mint teg­nap, és ritkán volt olyan nagy érdeklődést keltő be­mutató, mint az a filmvetí­tés, amelyen Kanada képvi­selői ismertették, hogyan le­het nemes anyából — lehet szarvasmarha,­­sertés, vagy ló — származó embriót hosz­­szú ideig tárolni, és ennek köszönhetően messze vidék­­re­ szállítani, ott egy, a helyi viszonyokhoz szokott, ivar­érett anyába átültetni, amely kihordja és a világra hozza az új egyedet A képernyőn egy látszatra közönséges fekete-fehér te­hén jelenik meg. Szakszerű­en elaltatják, érzéstelenítik, hanyatt fordítják, lábaira nylonzacskót húznak, külön­leges kis kocsin a műtőterem­be tolják, és ott kioperálják belőle a hormonkezelés ered­ményeként egyszerre beért, majd utána megtermékeny.­ iftz idegenforgalmi újságírók 15. nemzetközi találkozója A Vízi turisztikáé a jövő Dr. Berislav Čefelnek, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének, és Milan Vukasovicnak, a Szövetségi idegenforgalmi bizottság elnökének sajtótájékoztatója Tučepiban tegnap sajtótájékoztatóval befejeződött az Idegenforgalmi újságírók 15. jubileumi nemzetközi talál­kozója. A sajtótájékoztatón részt vett dr. BERISLAV ŠEFER, a Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnöke, MI­LAN VUKASOVIC, a Szövetségi Idegenforgalmi Bizott­ság elnöke, MIRKO MARIN­OVIC, a Szövetségi Tájékoz­tatási Titkárság elnökhelyettese, és ANTON BOBIC, a Horvátországi Idegenforgalmi Bizottság elnöke. Dr. Berislav Sefer beveze­tőjében méltatta a találkozó jelentőségét, majd szólt az idegenforgalom gazdasági je­lentőségéről, valamint a tu­risztikának a népek és orszá­gok barátságának szilárdí­tásában való óriási szerepé­ről. Az utóbbi néhány évben nagymértékben fejlődött a hazai idegenforgalom. Tizen­öt évvel ezelőtt még csak hatmillió turistát jegyeztünk be, ebből nem egészen két­millió volt a külföldi. Tavaly viszont 15 millió vendég tar­tózkodott üdülőinkben, eb­ből ötmillió külföldi. Nem mellőzhető az a tény sem, hogy 16 millió jugoszláv uta­zott külföldre, és hogy egy­­milliárd dollárt költött el. Ez is annak a jele, hogy Ju­goszlávia nemcsak befogadó idegenforgalmi ország, ha­nem kibocsátó is. Dr. Beris­lav Sefer elsősorban a kül­földi újságírók tájékoztatá­sa végett szólt az elmúlt év folyamán történt gazdasági intézkedésekről, a vendégek minél jobb ellátásával kap­csolatban. Hangsúlyozta, hogy Jugoszlávia jelentős gazdasági gondokkal küz­dött az elmúlt év folyamán de sikerült a nehézségeket részben legyőzni. Milan Vukasovic, a Szövet­ségi Idegenforgalmi Bizott­ság elnöke elsősorban a ta­valyi idényről beszélt, el­mondta, hogy a vártnál ke­­­vesebb turista járt hazánk­ban, ez elsősorban a rendkí­vül kedvezőtlen időjárásnak tulajdonítható. Tavaly ugyan­is 36 esős napot jegyeztek a tengerparton, amelyre hosz­­szú évek óta nem volt pél­da. Ezenkívül az árak is emelkedtek, és szervezési hi­bák is­ voltak. Szólt ezeknek a kiküszöbölésére tett erő­feszítésekről, s arról, hogy az idén mindössze 5 százalék­kal lesz drágább a tenger­part. A jugoszláv idegenfor­galom hatalmas fejlődését bizonyítja, hogy tavaly 58 millió turista kelt át a ha­tárátjárókon, ezeknek nagy része átutazó volt. A 102 ha­tárátkelő megnyitásával ha­zánk a legnyitottabb orszá­gok közé tartozik. A tenger­parton végig 360 autótábor, 500 szálloda és magánszoba egyszerre egymillió vendég­nek tud szállást biztosítani. A külföldiek számára az idén is bevezetik a benzin­­jegyet, ezzel 20 százalékkal olcsóbb lesz számukra a benzin, hiszen minden bi­zonnyal hozzájárul a turis­ták növeléséhez. Ezenkívül több szállodavállalat kereté­ben külön intézkedéseket foganatosítanak az ellátás javítása érdekében. A jugoszláv turisztika a jövőben a vízi turizmus fej­lesztése, nagy az érdeklődés ugyanis az Adriai-tenger ezen ajánlatai iránt. Tavaly például 360 000 jacht járt ki­kötőinkben, nemrégen meg­kezdődött a kikötők építése, a csónakok, a jachtok befo­gadására. A másik nagy le­hetőség a nudizmus fejlesz­tése. A tengerpartunkon ugyanis számtalan olyan hely akad, ahol biztosíthat­ják a természetbarátok za­vartalan pihenését. Cs. Zs. Fiatalok minkaversenye A munka az ember értékének mércéje A díjakat Tito elnök személyes kiküldötte, Kiro Gligorov adta át Tegnap Bitolában ,befeje­ződött a szakmunkásképző iskolák jubileumi munka­versenye, amelyet Tito elv­társ védnöksége alatt tartot­tak meg. A háromnapos verseny után, amelyen ezer szak­munkás-tanuló vett részt, az első helyet és a nagy ezüstserleget a Veljko Vla­­hovic Műszaki-Oktatási Köz­pont nyerte el. A munkaverseny egyéni győztesei: Branko JUGOVS­Ki gépkocsiszerelő, a bitolai Koča Racin Iskolaközpont tanulója, Dejan DJURDJE­­VIC fényképész, a kutinai Milenko BRKOVIC Iskola­­központ tanulója, valamint Ivan PUSKARIC villany­­szerelő, a pancsovai Boris Kiđrič Iskolaközpont tanu­lója. . Mindhárman aranyórát­­ kaptak, Tito elnök szemé-­­­lyes ajándékaként. Rajtuk­ kívül aranyórát kapott Pe­­tar STANIŠIC is, a Mladost ,és a Kekec lap munkatársa. A munkaverseny után át­adtak még 120 érmet és egyéb jutalmat A díjakat és a jutalma­kat Kiró GLIGOROV, a JSZSZK Képviselőházának elnöke és Tito elvtárs sze­mélyes kiküldöttje adta át, és üdvözlő levelében többek között hangsúlyozta, hogy a munkában való részvétel alapvető mérce kell hogy legyen a szakemberek kivá­lasztásában, az élmunkások megjutalmazásában, vala­mint társadalmi és politikai szerveinkbe a küldöttségek választásában, amelyek a helyi közösségektől a szö­vetségi szervekig meghatá­rozzák az egész küldöttrend­szer dinamikáját és önigaz­gatási szellemét. * A tiranai egyetem küldöttsége Szkopjéba látogatott Macedónia­­ fővárosában tartózkodik a tiranai egye­tem küldöttsége, amely a Cirill és Metód Egyetem lá­togatására érkezett. A küldöttség a Bölcsészet­­tanszékére is ellátogatott, a tudományi Egyetem albán tiranai tanárok néhány elő­adást tartottak az albán nyelv történetéből. A küldött­ség tagjai elbeszélgettek dr. Branko Trpenovszkival, a macedón egyetem, rektorá­val. A tiranai és a szkopjei egyetemek már néhány éve közreműködnek és baráti viszonyt tartanak fenn. Egy ember életét vesztette egy pedig könnyebben meg­sérült abban a közúti sze­rencsétlenségben, amely teg­nap reggel a Kamenica és Pétervárad közötti műúton történt. A Kamenica iróniá­ (Ifjú Gábor felvó­ ból haladó SM 365-21-es rendszámú Zastava 1300-as személygépkocsi, amelyet Si­ma Nikolic romai lakos ve­zetett, a síkos úton, előzés közben megcsúszott és az út menti betonoszlopnak ütkö­zött. A vezető útitársa, Lji­­ljana MlSIC húszéves rumai lakos a helyszínen meghalt. Képünk közvetlenül a sze­rencsétlenség után készült. MAGYAR SZÓ Korán virágzik a búza M­eglepődve állapítja meg a határ­járó ember: a ku­korica csak most bújik, a búza már a kalászát hányja. A kukoricával a dolog rendben is volna, idejében kel, de a búza valahogy hirtelen, túl hirtelen megnőtt. — Az idén túl korán aratunk — mondja —, azok a kora tavaszi forró napok alighanem megtették hatásu­kat. Szálfaegyenesen áll az öregember, elégedetten szem­léli a körülötte burjánzó világot. — Nem emlékszem — mondja —■, hogy a búza május tizedikére kivirágzott volna. Ilyen az én életemben még nem fordult elő, csak az idén. Ha nem történik valami, Péter-Pálra itt learatunk. Az aratás kezdete Péter-Pálhoz fűződik, június vé­­géhez. Nálunk ez már „hagyomány”. Általában ekkorá­ra érik be a búza. Albert bácsi jóslata szerint, az idén sokkal előbb kezdődik az aratás. Albert bácsi legfőbb szórakozása közé tartozik a határjárás. Akkor érzi jól magát, akkor boldog, ha föl­ülhet motorjára, s bejárhatja a határt. Mit keres ott egy nyolcvankét­­éves öregember? De kérdezhetnénk azt is, mit keres egy ilyen öreg­ember a motoron? — Motor a lelkem — válaszolna rá. Kerek ötven éve „motor a lelke”. Itt Pacséron a legelsők között szerzett vezetői engedélyt. Éppen fél év­századdal ezelőtt, 1927-ben! Azóta megszakítás nélkül motorozik. Bármilyen gépjárművet vezet. „Lenne már repülőgépem is, ha lett volna hozzá való tehetségem” — dörzsöli össze mutató­­s hüvelykujját. Tegnap nagy zápor zúdult a falura, így legnagyobb bánatára nem nyargalhatja körül a határt. Nem ülhet motorkerékpárra. Itt bent a faluban közönséges kerék­páron közlekedik, egy muzeális értékű kerékpáron. De amint kiér a mezőre, már nem a motor érdekli, hanem a vetés. Tulajdonképpen ezért nyargal ki na­ponta a határba. Figyeli, hogy nő a búza, a kukorica, a napraforgó, újabban a szója. Ebben leli legnagyobb gyönyörűségét. Megegyeztünk­ vele, hogy motorügyben egy másik alkalommal fogunk alaposan elbeszélgetni, ezúttal ma­radjunk csak szerinte az évszázad szenzációjánál, ennél a szokatlanul korai búzavirágzásnál. — Ilyet egy ember hosszú élete alatt is legföljebb csak egyszer érhet meg — mondja. — Arra emlékszem, hogy Péter-Pálra nem ért be a búza, és hogy az aratás eltartott egész júliusban, volt esztendő, hogy még szep­temberben is csépeltünk, de a búzaérés szempontjában olyan esztendő, mint az idei, az én életemben még nem volt. Most már csak baj ne érje a búzát! Ne jöjjön rá hirtelen forróság, túl sok eső, ne jöjjön rá jégverés. Ne érje szemszorulás. Érjen be szépen és csendesen, legyen acélos szemű és bőven termő, s akkor egyáltalán nem lesz baj,,ha az aratásra egy vagy két héttel hamarabb kerül sor, mint rendesen. (ni) A zombori községben: Gyakran megsértik a dolgozók munkajogait Felül kellene vizsgálni a magánmunkaadók elbocsátási jogát Az idén április 30-áig 102 zom­bori községbeli dolgozó fordult segítségért a községi képviselő­­testület munkafelügyelőségé­hez, 38-cal többen, mint tavaly az azonos időszakban. A mun­kaviszonyból eredő jog meg­csorbítása általában véve azon­ban nem növekedett ilyen arányban. Májusig 34 dolgozó a munkafelvételi pályázatra, illet­ve a hirdetésre panaszkodott. A munkafelügyelőség megálla­pítása szerint azonban csak 7 esetben nem tartották be a pá­lyázati feltételeket, s közben­járására a munkaszervezetek nem alkalmazhatták a pályázat által felvett dolgozókat. Túlnyomórészt a dolgozók nem ismerték a foglalkozta­tásról s­zóló önigazgatási meg­egyezésnek foglalkoztatási el­sőbbség megállapítására vonat­kozó mércéit. A munkafelügye­­lőséghez panaszok érkeztek a községi foglalkoztatásügyi ér­dekközösség szolgálatának a foglalkoztatási elsőbbséggel kapcsolatos pontértékelésre is. A panaszt a társult munkaügyi bírósághoz továbbította, mert­­ illetékes a pontozást felül­bírálni. Leggyakoribb a szabálytalan áthelyezés más munkahelyre. A munkaszervezetek vétenek a dolgozók egymásközti viszonyá­ról szóló törvény 18. szakasza ellen, amely szerint a dolgo­­knak jogában van dolgozni azon a munkahelyen, ahova felvették. A veze­tők önké­nyesen kisebb alapfizetésű munkahelyre vagy büntetésből nehezebb munkára osztják be a dolgozókat. Legtöbb esetben a Zombori Mezőgazdasági Kom­binát egyes támasz­ai, főként péksége csorbította ily módon a dolgozók munkaviszonyból eredő jogait. A zombori pékségben a dolgozók a személyi­­jövedelem helytelen elszámolására is pa­naszkodtak. Ebben a munka­­szervezetben más, munkaviszony­ból eredő szabálysértés is gya­kori, ami arra vall, hogy fej­letlen az önigazgatás. Aggasz­tó, hogy a munkaszervezetek egy része nem fordít kellő gon­dot a Ш. kategóriájú rokkan­takra. A törvényes előírás sze­rint nem biztosítanak nekik könnyebb munkát, vagy ha át­­helyezik kevesebb pontértékű munkahelyre, nem adják meg a rokkantaknak az előbbi mun­kahelyén elért alapfizetést. A Bane Sefcolić Fémárugyár, a bezgláni Turist Vendéglátóipari Vállalat és a zombori vasúti vállalat megállapította, hogy nincsen­e­. kategóriájú rok­kantnak munkahely előirányoz­va. A rokkantak panaszára a munkafelügyelőség utasította az említett munkaszervezete­ket, hogy mielőbb nyissanak munkahelyeket a rokkantak át­helyezésére. Az idén a magánmunkaadók mind kevésbé tartják be a dol­gozók jogairól és kötelezettsé­geiről szóló tartományi tör­vényt. Megszakítják alkalmazot­taikkal a munkaviszonyt, azzal a megindokolással, hogy mun­kájukat hanyagu­l végezik. A törvény hézagos, mert nem irányzott elő fegyelmi eljárást. Akárcsak a társult­munnka­­szervezetekben, fegyelmi bi­zottságot kellene alakítani, amely megállapítaná a felmon­dás helytállóságát. A községi képviselő-testület ezt a kérdést a kollektív szerződés kiegészí­tésével megoldhatná. Az idén 4 esetben a kisiparos munkaadó megszegte a szolgálati év alap­ján való felmondási határidő betartására vonatkozó kollektív szerződést is. A munkafelügye­­lőség kötelezte a munkaadót a kollektív szerződés tiszte­letben tartására. A munkafel­ügyelőségnek könnyebb dolga van, ha a munkaadó a munka csökkenése miatt szakítja meg alkalmazottjával a munkavi­­szonyt, mert ha a munkaadó rövid időn belül más munkást vesz fel, me­ggá­l­lapíthat­ja a tör­vény kijátszását, és ezért fele­lősségre vonhatja a vétkeit. V. J. 3. oldal Nemzeti jövedelmünk A Szövetségi Statisztikai Intézet nyilvántartása sze­rint 1975-ben az egy főre eső nemzeti jövedelem 1250, a társadalmi termék pedig 1400 dollár volt. Ugyanakkor meglehetősen nagy a különbség a társa­dalmi és magánszektor kö­zött. A magánszektorban az egy főre eső nemzeti jövedelem alig haladta meg az 500 dollárt, a tár­sadalmi szektorban pedig­ elérte a 2260 dollárt. Arány­lag alacsony a személyi fo­gyasztás, ugyanakkor a közfogyasztás esetenként a fejlett országok szintjén van.

Next