Magyar Szó, 1977. július (34. évfolyam, 193-208. szám)

1977-07-27 / 204. szám

2. Aidái A kétnyelvűség csak szólam lenne? Felesleges lenne a sok egyéb dokumentumot, tör­vényerejű rendeletet, törvényt idézni, amelyekben az egyenrangú nyelvhasználatról van szó. Írásunkban ép­pen ezért erre nem térünk ki, hanem inkább arra, milyen is a „gyakorlatunk”. Vegyük csak a legfrissebb példát, amelyben Bezdánról is szó van, és a lakosság összetétele is ismert, eb­ben a nagy bácskai, nemzetiségek lakta telepü­lésen. (a 6600 lakos több mint 80 százaléka magyar anyanyelvű). Vasárnap, július 24-én volt a Zombor Mezőgazda­­sági Kombinát helyi növénytermesztési tmasz­ának megnyitó ünnepsége. A szervezés, a vendéglátás is ki­váló volt, de azért, egy apró mozzanat elkerülte az illetékesek figyelmét. Nevezetesen, az, hogy a magyarországi Érsekcsa­­nád mintegy 50 tagú küldöttsége is jelen volt, továbbá az előbb is említett számadat, nevezetesen, hogy a la­kosság 80 százaléka magyar nyelvű, felhívta a figyel­münket. A feliratok ugyanis szerbhorvát nyelvűek voltak. Ha már vendéget hívtak, illett volna azoknak a nyelvén is köszönteni az érkezetteket, nem is szólva arról, hogy a helybeliek se vették volna éppenséggel zokon, ha anyanyelvükön is olvashatták volna a fel­iratokat.­­ Sajnos, ez a „gyakorlat” nemcsak a bezdániakra jellemző, a zombori községben se szeri se száma az effajta „feledékenységnek”. óhatatlanul az jut ilyen­kor az ember eszébe, hogy nemzetiségi politikánk cél­kitűzéseinek megvalósításában rengeteg a fogyatékos­ság, az efféle „apró” melléfogás. A kérdés, csak az, hogy meddig megy ez még így? Mert hiába a renge­teg helyénvaló határozat, a törvény szava, ha egyszer a gyakorlatban — itt tartunk. Feltehetjük a kér­dést: egyeseknek törvény, párt kötelesség a kétnyelvű­ség, ápolása, annak érvényesítése, mások meg csak szólamnak veszik, vagy vehetik az egészet? Szt. Baranyai gyermekek a tengerparton és Szlovéniában Immár harmadik csoport látogatott a tengerre a ba­ranyai általános iskolákból Crikvenica környékére. A harmadik csoport is 14 na­pot tölt a tengeren. A ba­ranyai diákok egy másik csoportja különben a szlové­niai nyaralókban pihen, pil­lanatnyilag összesen 134-en. Nagy részüknek a pélmonos­tori egészségügyi központ fedezte a nyaralás költsé­geit. B. S. A Büntető Törvénykönyvnek az új al­kotmányos rendszerrel való összehango­lása után több cselekményt minősítettek bűntettnek. Meghatározott szocialista ön­­igazgatási magatartási formák megszegé­sén kívül, más cselekmények is büntető eljárást vonhatnak maguk után tartomá­nyunk területén. A Büntető Törvénykönyv értelmében, az idén július 1-étől bűncselekménynek mi­nősül az emberrablás, telefon- vagy más beszélgetés engedély nélküli lehallgatása, a környezet szennyezése. A törvénykönyv ezenkívül külön szakaszokban foglalkozik a munkaviszonyügyi kérdésekkel. Emberrablásnak tekinthető bizonyos sze­mély erőszakkal, fenyegetéssel, félreveze­téssel vagy más módon való elhurcolása, illetve fogva tartása. Az efféle cselekmé­nyeket általában ,anyagi vagy más haszon reményében követik el. A Büntető Tör­vénykönyv értelmében, az emberrabló 10■ 10 évig terjedő börtönbüntetésre ítélhe­tő. Az emberrablás súlyosabb formája a túsz meggyilkolásával vagy súlyos testi sértéssel való fenyegetés, illetve a kisko­rúak erőszakos fogva tartása. Az ilyen cselekményt elkövető személy legalább há­romévi börtönbüntetésre sújtható. A törvény szerint, enyhítő körülmény­­nekk számít, ha az emberrabló önként sza­badon bocsátja a túszt, noha tettével nem érte el elsődleges célját. Ilyen esetben a bűntény elkövetője felmenthető a büntetés alól. A Büntető Törvénykönyv bűnténynek minősíti a telefon- vagy más beszélgetés engedély nélküli lehallgatását. E bűnté­nyek elkövetői pénz- vagy egy évig ter­jedő börtönbüntetésre ítélhetők. Ugyanilyen büntetéssel sújtható az is, aki az engedély nélkül lehallgatott beszél­getés tartalmát illetéktelen személlyel köz­li. Ha a hatósági személy szolgálatának vég­zése közben követi el a fenti bűncselek­ményt, 3 hónaptól 3 évig terjedő börtön­­büntetésre ítélhető. Közismert, hogy a környezetvédelem ko­runkban rendkívül időszerű probléma. Mi­vel az emberi egészségre káros a termé­szet értékeinek pusztítása, a környezet hatékony védelmére fokozott szükség mu­tatkozott. Mindezt az Alkotmány is le­szögezte, ezért a Büntető Törvénykönyv­ben meghatározták a védelem formáit, il­letve ezzel kapcsolatban, a törvénnyel szemben álló cselekményeket. Büntetőjogi értelemben védett értéknek tekinthető a víz, levegő, folyók és a ta­vak. Bűnténynek minősül a környezet és a felsorolt értékek nagyméretű szennye­zése, ami veszélyezteti az ember egészsé­gét, az állat- és növényvilágot. A bűncselekmény megítélésekor figye­lembe veszik, hogy a környezet szennye­zése milyen méretű, mekkora területet érint. A törvény értelmében, a levegő- és víz­­szennyezés miatt 3 évig terjedő börtön­­büntetés szabható ki. A Büntető Törvénykönyv a környezet szennyezésének megelőzésében külön fel­adatokkal ruházta fel a társult munka­szervezetek, a társadalmi-politikai, helyi közösségek és más szervezetek felelős sze­mélyeit. A törvény értelmében, megfelelő szűrő­­berendezéseket kell felszerelni. Külön en­gedéllyel építhető olyan üzem, amelynél fennáll a környezet szennyezésének a ve­szélye. Az építkezési munkálatok megkez­dése előtt ugyanis gondoskodni kell, hogy a létesítmény üzembe­­helyezése után ne kerüljön sor a levegő, víz, folyó vagy tó szennyezésére. A törvény értelmében, az ilyen bűntény elkövetőjét 6­ hónaptól 5 évig terjedő bör­tönbüntetésre ítélhetik. Ha gondatlanságból követték el a bűn­­cselekményt, a törvénykönyv enyhébb büntetést helyez kilátásba: a felelős sze­mély három évig terjedő börtönbüntetés­sel vagy pénzbüntetéssel sújtható. A munkaviszonnyal­­ kapcsolatos kérdé­seket bizonyos szempontból a Büntető Tör­vénykönyv másként vizsgálja. Vajdaság SZAT új Büntető Törvény­­könyve két újabb bűncselekményt említ és egy újabb kiegészítést. Bűnténynek minősül a társadalmi biztosítással kapcso­latos jogokkal való visszaélés, valamint az ideiglenesen munkanélküli jogainak meg­sértése. Kiegészítették a dolgozónak mun­kahelyére való visszahelyezésére vonatko­zó döntést. Az új Büntető Törvénykönyv értelmé­ben, ha a bíróság döntést hoz a dolgo­zónak korábbi munkahelyére való vissza­helyezéséről, akkor ez vonatkozik a kis­iparosokra és a földművesekre is. s. Sarmanski Egyes cselekmények újabban bűntettnek minősülnek Négy faluban vízvezeték Vasárnap adták át Csakovci, Tompojevci, Berak és Bokšić vízvezeték-hálózatát Nagy ünnepre készült négy szlavóniai falu a múlt vasárnap. Elkészült ugyanis a négy falut összekötő köz­ponti vízvezeték-hálózat. Megnyitójára összegyűlt a négy falu lakossága. Az al­kalmi műsor Csákovcin volt, itt épült fel a vízmű. A helybeliek, a szomszéd­­falvak lakói és a vendégek a nemrégen elkészült iskola előtt gyülekeztek. A vendé­gek között volt Zvonko ŠPO­LJAR, a Horvát Szábor Végrehajtó Tanácsának tag­ja, az eszéki Vízgazdálkodá­si Vállalat, a HMSZ képvi­selőit. a Harcos Szövetség verbászi szervezetének kép­viselői. Lad­­­inovic Svetis­­lava vukovári község vég­­rehajtó tanácsának alelnö­­ke. Želimir ŠTRPAC a KSZ vukovári községi bizottságá­nak titkárhelyettese. Milan SMOLČIC, a vukovári köz­ség nemzetiségi bizottságá­nak titkára. A vendégek és a lakosok Horvátország fel­kelése alkalmából megkoszo­rúzták az elesett harcosok emléktábláját, majd a VIII. Crna Gora-i rohambrigád itt elesett harcosainak em­lékművét. Ezt követően MÉSZÁROS Ferenc, a mun­kálatokat vezető bizottság elnöke és Milan Ognjenovic a vukovári Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója mondott beszédet. — Csákovci, Tompojevci, Berak és Bokárc lakói büsz­kék lehetnek a korszerű vízvezeték-hálózat megépí­tésére. Ez a vállalkozás 4 950 000 dinárba került. 493 házat kapcsoltunk rá a víz­vezetékre. A költségeket mindenki azonos mértékben viseli. A 2000 méter hosszú­ságban lefektetett vízveze­­tékcsövek jelentősen hozzá­járulnak a vidék lakói élet­­színvonalának emelkedésé­hez. Gratulálok a négy falu lakóinak. Ezt követően Zvonko SPOLJAR adta át rendelte­téséhez az objektumot. * Az ünnepi ebédet követő műsorban fellépett a csá­kovci népitánc-együttes, az iloki, a szlovák nemzetiségi együttes és a szotini népi­­együttes. Különösen nagy sikert aratott a csákovci együttes, amely ez alkalommal mu­tatta be a jankovói szemlé­re készített műsort. A tán­cosok: L­AJKÓ Gizella, SZMOLENSZKI Júlia, TÓTH Gyöngyi, DUBAC Etelka, DUBAC Gyöngyi, MÉSZÁ­ROS Rózsa, PAVKOVIC Je­­lena, HEGYI Anna, SÖR­­FŐZŐ Mariska, SZMO­­LENSZKI Gizella, MÉSZÁ­ROS Ferenc, IVANCSEK Mihály, RACSMÁN Zoltán, HORVÁT Antal, BUJÁK Ferenc, SZUROP Antal, MÉSZÁROS Tivadar nyári szabadságukat és iskolai szünidejüket is feláldozták, csakhogy megfelelően be­gyakorolhassák a számokat. Kovács Ferenc, a csoport vezetője elmondta, hogy ed­dig Kórógyon és Pozsegán is felléptek. CSÖRGITS József Megváltozik a napközi és diákkonyhák ártérítése A kiskeresetű dolgozók aránylag kevesebb hozzájárulást fizetnek • Nyilvános vitán a szabályzat A zombori gyermekvédel­mi intézet július 1-én 580 dinárral növelte a napközi otthon havi ellátási díját. Azért a pénzért a gyerekek reggelit, uzsonnát és ebédet kapnak. A költségek ennél nagyobbak, a községi gyer­mekvédelmi önigazgatási ér­dekközösség 50 százalékos ártérítést fizet. Január 1-étől gazdasági árak lesznek, a jelenlegieknek­ körülbelül kétszerese. Az érdekközös­ség továbbra is a szülők va­gyoni állapotához mérten arányosan fedezi a költségei­ket. A bölcsőde, a napközi otthon, a diákkonyha és a gyermeküdülés költségeinek ártérítéséről szóló új sza­bályzatot nyilvános vitára bocsátották. Tizenhat fize­tési kategóriát állapítottak meg. A jelenlegi szabályok szerint, a szülő személyi jö­vedelmétől függően. A szabálytervezet azért bontotta kisebb tételekre a személyi jövedelmet, amely az érdekközösség ártérítésé­nek mértékadója, hogy mi­nél több kisfizetésű dolgo­zó gyermeke vehesse igény­be, csekély hozzájárulás mel­lett a bölcsődét, napközit és a diákkonyhát. Az érvény­ben levő szabályzat szerint, a családtagonként legfel­jebb 600 dináros személyi jövedelemmel rendelkező, munkaviszonyban levő és kisiparos szülő 10 százalékos hozzájárulást fizet. A család­tagonkénti 601—700 dináros havi személyi jövedelemmel­­ rendelkező szülő most 20 százalékkal járul hozzá a költségekhez. Ha a személyi jövedelem 901—1000 dinár között van, a gyermekintéz­mény vagy az iskola szolgál­tatási díjának 35 százalékát fizetik. A javasolt táblázatból megállapíthatjuk, hogy a 9. csoporton aluli, vagyis a csa­ládtagonkénti havi 1300 di­nárnál kisebb keresetű szü­lők gyermekei jelentős segít­séget kapnak a gyermek­­védelmi érdekközösségtől. Az önellátó anyák hozzájá­rulása 10 százalékkal keve­sebb, ha havi személyi jö­vedelmük 2500 dinárnál nem nagyobb. Az a szülő is 10 százalékkal kevesebb hozzájárulást fizet, akinek két vagy több gyermeke van a gyermekintézmény­ben. Az új szabályzat szerint az érdekközösség csak azo­kat a gyermekeket nyaral­tatja és telelteti saját költ­ségén, akiknél az egy sze­mélyre jutó személyi jöve­delem nem nagyobb 600 di­nárnál. A kedvezményre két­évenként lehet számítani. A szülőknek félévenként kell adatot szolgáltatniuk az át­lagos személyi jövedelemről, ami a hozzájárulás módosí­tására szolgálhat alapul. A földművesek százalék­­arányos hozzájárulása nem változik. A szabályzat-terve­zet szerint a földművesek kataszteri jövedelmük alap­ján viselik a költségeket. V. J. dunatáj IDŐSZERŰ TÉMA A víztartalékok gazdaságos kiaknázása Az olaj­gyár mellett fel­halmozott napraforgóhéj ta­valy decemberben meggyul­ladt. A lángok elfojtása hosszú ideig tartott, óriási mennyiségű vizet használtak fel. A szennyezett víz el­árasztotta az olaj­gyár köze­lében a hűtőház szükségle­teire újonnan fúrt kutat. A felügyelőség megállapította, hogy a szennyvíz megfertőz­te a kút forrását, ezért el­rendelte a víz kiszivattyúzá­sát. A hűtőház kút­j­ától 150 méternyire található az olaj­gyár kútja. A vizsgálat azt mutatja, hogy az utóbbi kút vize használható. Mindezt a felügyelőség jegyzőkönyvé­ben olvashattuk, amelyben többek között az is állt, hogy megfelelő intézkedéseket tettek a következmények fel­számolására. A hűtőház kútjának esete több szempontból is igen tanulságos. Mindenekelőtt rávilágít a tervszerűtlenség­­re és a munkához való szak­szerűtlen hozzáállásra. Ha figyelembe vesszük ugyanis, hogy milyen következmé­nyekkel járhat a földalatti vízforrások megfertőzése, akkor gondoskodni kellett volna a furat védelméről, hogy oda ne kerülhessen ká­ros anyag. Nehéz felbecsülni, hogy mekkora kárt okozott az elő­vigyázatlanság. Leszögez­hetj­ük azt, hogy a beruhá­zónak, a Zombori Mezőgaz­dasági Birtoknak, tetemes pénzeszközébe kerül a kút megtisztítása. A hűtőház kútjával, vala­mint az ipari övezetben fúrt többi kúttal kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a gyárak külön-külön megold­hatják-e vízellátásukat, vagy pedig — a napokban a víz­tartalékokról megtartott ta­nácskozás határozataival összhangban — e problémát egységesen kellene rendezni a biztonságot és a gazdasá­gosságot szem előtt tartva. Nem vitás, hogy a második változat mellett kell dönte­nünk, hogy ésszerűen kiak­názhassuk a földalatti víz­­forrásokat. Emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy az al­kotmány értelmében a víz közjó, ezért a vízellátás meg­oldásában a társadalom ér­dekének felül kell kereked­nie. Ha az Alkotmányból indu­lunk ki, akkor nem történ­het meg, hogy könnyelműen engedélyezik a­­kutak fúrá­sát, figyelmen kívül hagyva a meglevő tartalékot, a leg­jobb minőségű víz gazdasági célokra történő felhasználá­sát. Pillanatnyilag ugyanis úgy tűnik, hogy a kutak fú­rása a legolcsóbb megoldás. A Jaroslav Cernn Intézet szakemberei által végzett kutatás azonban azt mutat­ja, hogy belátható időn belül a források kimerülhet­nek, s a gazdaság víz nélkül­­ maradhat. Ha ez bekövetke­zik, akkor igen költségessé válik az olaj­gyár, a hűtőház és az ipari övezetben levő többi létesítmény vízellátá­sának megoldása. N. RELIC Befejeződött az aratás Zomborban Tegnap leálltak az arató­cséplők a zombori község ha­tárában. Ekkor aratták le a magántermelőknél a hátra­maradt parcellákat. A társa­dalmi szektorban most ösz­­szegezik az eredményeket. Kiderült, hogy az aratás a tervezettnél jóval hosszabb ideig tartott, elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt. Az átlaghozamok meghalad­ják a 70 méter mázsát. Ha az esőzés, és a vihar nem következik be, az átlaghoza­mok valószínűleg meghalad­ták volna a 62 méter má­zsát. A társadalmi szektorban a legjobb eredményt Bezdán­­ban érték el, átlag 69 méter mázsa búzát termesztettek hektáronként. Nem sokkal maradnak el mögöttük a csonoplyaiak és az Aleksa Santićiak sem. Egyébként 60 métermázsás átlagnál töb­bet valósítottak meg Kolu­­ton, Kljajicevón és Zom­borban. A magánszektorban az át­laghozam 48 méter mázsa hektáronként. Szerda, 1977. július 27. Ma a felkelés napja Horvátországban Ünnepélyes alapkő­letétel Batinánt új lakásokat adnak át A horvát népfelkelés nap­ja alkalmából ma Baranyá­ban központi ünnepség lesz Batinán. Ünnepélyesen lehe­lyezik a batinai ütközet em­lékmúzeumának alapkövét. Ugyancsak ma leplezik le a határ menti Duboševcin azt az emlékművet, amit a ba­ranyai harcosok, partizánok, az elesett harcosok emlékére állítottak. Duboševcin 1500 méter hosszúságú új utat is átadnak a rendeltetésének. Pélmonostoron ugyancsak ünnepséget tartanak, átad­ják a lakóknak azt a 12 la­kást, amelyet a községi szo­lidaritási alap eszközeiből építettek. Baranya-szerte nagysza­bású ünnepség keretében emlékeznek meg a horvát népfelkelés napjáról. B. SLIJEPCEVIC Fiatalok és a falu Július 21-én, csütörtökön délután Szilágyira látoga­tott a SZISZ tartományi vá­lasztmánya, a Fiatalok és a falu elnevezésű akciójának vezetősége. Az ifjúsági szer­vezetek egyévi aktivitását felmérő versenyszerű akci­óba 390 vajdasági falusi ifjúsági­­ szervezet nevezett be. A tartományi képviselők a további helyezések eldön­tése érdekében csupán ki-,­lenc szervezetet látogatnak meg, ezek között szerepelt a szilágyi is. B. M.

Next